Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-12 / 268. szám

isrr. NOVEMBER X?.. vasárnap r*9T user** k/CÍvÍíW 5 Kivételezett személy? EGY BOLTVEZETŐ ÉS A VEVŐK Amfteor beléptem, éppen ez ' adódhat a sértődés. ISMERKEDJÜNK AZ ÚJ TÖRVÉNYEKKEL (II.) a mondat hangzott el: — Nekünk minden kenyereit el kell adnunk! Erélyes, ellentmondást nem túró kijelentés volt, s ráadásul elfogadhatatlan is A pulton innen álló parasztasszony sem értétt egyet vele Alig kar­nyújtásnyira tőle legalább száz szemre való kétkilos ke­nyér sorakozott, szinte még melegen, finom illatokat ter­jesztve. Amikor kisfiát küldi vásárolni, mindig a legóget- tebb, legosúnyább kenyeret nyomják a kezébe. Ezért rek­lamál. — Hát most megjegyezzük magánknak a kis legénykét, és ezentúl, ahányszor csak jön, mindig a leggyönyörűbb ke­nyeret kapja majd. Az asszony csak hápog, minthogy a gyerek majdnem mindennap odajár, jól isme­rik, és nem érti a hirtelen ; nyájasság okát. Éti igen. Akta­táskámmal, orkán kabátommal, idegen fizimiskámmal — akár ellenőr is lehetek! Felháborodás A tápiósápi 5. számú, föld­ír, üvesszövetkezeti vegyesbolt , *zűk, fülkeszerű irodahelyisé­gében ülünk. Épp áramszünet van. vakoskodnia kell annak, | aki itt írni akar. — A faluban többen fölhá borítónak találják a viselke­dését. Azt mondják, hog.v ön Udvariatlan, kötekedő, még ve­rekszik is. — Adja ki a nevüket, és fel- j Jelentem őket rágalmazásért *- feleli magabiztosan Ora- tecz Mihály boltvezető. — Beszélik, hogy- egy asz- teonyt, aki, mint vásárló, né- Jiány bíráló sízót tett, megrug­dosott. 1— Két-három éve történt. Kint voltak a Népszabadságtól és a rádiótól, bíróság tárgyal­ta az Ügyet.. Azóta már a ..fe­gyelmi büntetésem is elévült Egyébként az az asszony en­gem leköpött. — Állítólag három gyereket felpofozott. Az egyik orvoshoz is járt a fülével. — Hat-hét évvel ezelőtti dolgok ezek. Tizenhárom éve vagyok itt boltvezető, tavaly és tavalyelőtt kiváló dolgozó voltam, az éves tervet az idén is csaknem egymillióval túl­teljesítem. Távol a főútvona­laktól, a körzet három közsé­gének. Úrinak, Sülynek és Sápnak üzletei közül, a legna- j gyobb forgalom ebben bonyo­lódik le. A vevőktől állandóan magérdeklödöm. mire lenne szükségük, és mindent megte­szek, hogy a kívánt árucikket megszerezzem nekik. — Azt mondják, nem tűri h reklamációt. Mehet panasz­ra. ez a kedvenc sza vaj árasa Elmarta a vásárlók egy részét, ezek inkább elgyalogolnak a jóval távolabbi alsó boltba, psakhogy ne kelljen eltűrniük durvaságait. Egy asszony sír­va hagyta el az üzletét, any­ujára megsértette öt Szeret es Nyűgöd- [ lalat munkaügyi döntőbizottsá- tan állíthatom, hogy rosszmá- ' gának az elnöke, jüan sohasem teszek meg jegy - ; Mindettől függetlenül, úgy zéseket. Tagadhatatlan vi- j látszik, mégiscsak hiba van a szont, hogy sokszor felidegesi- kréta körül. Némiképp érthető, »7 joeszahálv a munka­terek, de én nem jövök ki. a faiuban kiváltságos hely- váUalást Se a munkára sodromból soha, Azt. hogy ?Pt,ben lévőnek tartják Oravecz ■ , J llletve a rnunicaia mehet panaszra, senkinek nem SS TemÄ arról' Val°,ra* * ^Igozo es mmatyt. nem tuanas arioi, a vallalat szabad elhatarozasa­mondtam. Tudom, hogy néha- : hogy felelősségre vonták őt, | ra bi~a, A dogozónak jogá­amikor szükség volt a felelős- |.ben áll, hogy kiválassza a ségrevonásra, csak azt látják, legmegfelelőbb munkahelyet, hogy szilárdan áll a helyén, Hogyan létesíthető módosítható a munkaviszony? nvan elkerülik az üzletet, ha ragszanak rám. Az az asszony például, aki sírva fakadt, azért haragszik, mert nem enged­tem. hogy sértegesse a tsz-el- nököt. A többiek is hasonló okból kerülnek. Egyszerűen nem bírom eltűrni, hogy a községi vezetőkre sértő meg­a míg maisokat olykor csíp-csup ügyekért is alacsonyabb beosz­tásba helyeznek. A gazdasági eredményesség még nem min­den. S ha a vezetők csak azt látják, ebben a falu is hibás. jegyzéseket tegyenek. Akkori j^jJk csak magukban háborog- igenis közbeszólok, es meg­szüntetem a lefetyel óst. A liszt- és cukormizéria idején is többen felhúzták az orrukat, mert két-három zsák lisztet vagy cukrot akartak elvinni, én meg csak egyet adtam, hogy jusson másolónak is. Egyébként megtekinthető a panaszkönyv: üres. Viszont naponta többen is áthívnak a szomszédos falatozóba, hogy igyák, meg velük valamit. Mi ez, ha nem a népszerűség, a szeretet jele? Példaadóan kellene — Azt mondják, félnek magától. Egyrészt a tenyerétől és a lábától, másrészt attól, hogy befolyásos ember. Szó- szerint igy mondták: „jól fek­szik, mindenhol ki tudja mos­ni magút, minden ajtó nyitva áll előtte, munkásőr parancs­nok Monoron", Azt mondják, Szőllősnyaralón egy kis üzlet volt a kezére bízva, amely­ben egymaga szolgált ki, de a vásárlók kérték eltávolítását, és ön „felfelé bukott": egy nagy üzlet élére került. — Tíz éve nem vagyok munkásőr, a pártnak azonban 1952 óta tagja vagyok, két éve meg szemináriumot vezettem. Szőiiősnyaralóról valóban el a vállalatnak pedig az, hogy a neki legmegfelelőbb dolgo­zókat alkalmazza. Az elhelyezkedést, illetve al­kalmazást a központi szabály csupán néhány kikötéssel kor­látozza. Megtiltja például, hogy nőiket és fiatalkorúakat egészségükre ártalmas mun­kakörben alkalmazzanak. Űj, , rendkívül fontos korlátozó j intézkedés az is, hogy a 14— 16 éves fiatalkorúakat csak nak, gyáván csak maguk kő zött sugdotómak, méltatlan- kodnak, kicsit meg is érdem­lik, hogy az alsó boltba kell­jen elikutyagolniuk. A jövőben konkrét panaszaikkal, bátor J ^m&"bol^^tesel lehet al- kiállasukkal tamogas&ak az igazságos fegyelmezést. Nyers Rezső, a Politikai Bi­kaimazni Viszont ellenkező j amely lehetőséget ad arra, hogy az adott munkakör kö­rülményeit és feltételeit fi­gyelembe véve szabják meg a vállalatok a próbaidő tar­tamát. A törvényben megsza­bott háromhónapos maximá­lis határon belül, úgy sza­bályozhatják a kollektív szer­ződésben a próbaidőt, hogy a nagyobb hozzáértést és szak­mai felkészültséget igénylő munkakörökben hosszabb le­gyen, s módot adjon mind a munkavállalók képességei­nek, mind a munka feltéte­leinek a megismerésére. A próbaidő alatt -mindkét fél azonnali hatállyal felmond­hat. Ha a vállalat úgy látja, hogy a dolgozót más munka­körben tudja csak foglalkoz­j előjelű központi kikötés, legalább három nappal hogy az alkalmazásnál égvén- a próbaidő letelte előtt erről 1 nyilatkoznia kell, hogy a dol­vegiegesiti a munkaviszonyt ért bírálatokat, a vásárlók ki­fogásait, és kijelentette: „EJ kell érnünk, hogy mindenütt, ahol szakképzett, jó vezető van, a boltot fémjelezze a boltvezető”. Beszélt az udva­riasság fontosságáról is: „Az eladó nem helyezkedhet abba a pozícióba, hogy egyenlő va­gyok, tehát, ha rosszul néz rám a vevő, akkor én is rósz- szül nézek rá. Mert ebből kö­vetkezhet. az, hogy az eladó végül mindenkire rosszul néz, senkinek nem köszön vissza ... Mint állampolgárok, termé­szetesen egyenlőek, az előbbi viszonylatban azonban nem. A, kellett jönnöm, 1554 deoembe-,. vevő a maga nevében v,..c1 - rében a járási pártbizottság kedhet helytelenül. ■ at eladó javaslatára, a íöldművesszö- nem a maga nevében viselke- vetkezet vezetősége helyezett dik helytelenül, hanem a szo­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, a Népszabad­ság október 29-i számában, a vásárlók érdekeinek védelmé­ről tartott kerekasztal-konfe­rencia vitazáróján, a visszás­ságok elleni erőteljesebb har-j két visszanyerték. | A vállalat és a munkavál­cot hirdette meg, hangsúlyoz- j j laió szóbeli vagy írásbeli meg­va’ n,e ellen inte- állapodért, munkaszerződést zett tamadasnak tekintsek a | A terjies és szülő nők előny- kötnek. Az írásbeli munka- kereskedelmi dolgozott az okéi , beJ1 részesítése a felvételnél je- szerződést a dolgozó akkor is lentós lépés a családvédelem igényelheti, ha ezt nem írja lő feltételek esetén előnyben kell részesíteni a terhes és i szülő anyákat és biztosítani i kell a munkában megrokkant dolgozók foglal kozta tasát, I amennyiben munkaképességű ­[ tehát a vállalaton belüli, il- j letve más vállalathoz tör­ténő áthelyezést. Az eddigi szabályozás szerint a vállalat egyoldalúan módosíthatta u ! munkaszerződést és bárkit, például alacsonyabb inunka- ! körbe helyezhetett. Az új szabályozás szerint a munka- | szer/.őrlést csak közös meg­egyezéssel lehet módosítani, i tehát csak akkor lehet a dol- | gozót más munkakörbe áthe­lyezni vagy más vállalathoz | irányítani, ha ő maga bele- ■ egyezik. Ez a rendelkezés termé­szetszerűen következik ab­ból/ hogy a Munka Tör­vénykönyve nemcsak a mun­ka balépést, hanem a fel­mondást is a dolgozó elha- ; tározására bízza és nem i korlátozza semmiféle hátra» gozó eldönthesse, vállalja-e a 1 n-vos következménnyel Ha kínált munkát, vagy nem I UR-van,s a dől gőz o hátrány i nélkül felmondhat, akkor nyilván nem vállalja el a neki nem alkalmas munka­kört, s így semmi értelme őt egyoldalúan ilyesmire kö­telezni. ide. Párttagságommal sosem éltem vissza. Az, hogy én ki­vételezett személy vagyok, saj­nálatos bal hiedelem. — Épp azért, mert párttag, példaadóan kellene viselked­nie. Nem gondolja? A falu nem felejt. A földművesszö­cialista kereskedelem nevé­ben.” S a tóbbi kört még art is mondta, hogy „merjenek job­ban fegyelmezni a gazdasági vezetők.” Polgár István | fejlődésében, s a paragrafus i nagyon fontos azokkal a néze­tekkel szemben, amelyek a dolgozó nők egyenjogúságát, érvényesülését gátolták. A gyermek és az anyaság meg­becsülésének ez | megnyilvánulása : kusabb időszakban jelent fo­kozott védelmet a kettős hi- | vatást betöltő dolgozó nőnek. A munkában megrokkant dol­gozó számára — amint ezt a Munika Törvénykönyve és a kormány végrehajtási utasí­tása kimond ja —■ vagy az ere­deti munkakör ét rkell külön­böző a gé­i'bfek, munkaeszközök átala­kításával alkalmassá tenni, vagy ha ez nem lehetséges, 1 más, alkalmas munkakörök felszabadításával, átképzéssel kell a foglalkoztatásukat biz­tosítani. A munkavállalás megalapo­zottságát segíti a próbaidő i olyan ésszerű meghatározása, elő külön jogszabály. A vál­tozó munkahelyre szóló al­kalmazásit azonban minden­képpen írásban kell lefek­tetni. A munkaszerződés rög­zíti, hogy a vállalat milyen a legújabb munkakörbe és milyen bér­a legkriti- rel alkalmazza a dolgozót. Újszerűén . szabályozza a Munka Törvénykönyve a Átmenetileg indokolt eset­ben meg lehet bízni a dol­gozót munkakörébe neon tar­tozó feladatok ellátásával, s ugyanazon a telephelyen be­lül ideiglenesen más munka­körben lehet foglalkoztatni. Hogy az átmenetiség és az ideiglenesség konkrétan meny­nyi lehet, ezt a vállalatok­nak a kollektiv szerződésben munkaszerződés módosítását, í kell megszabni. S. E. A tisztaszoba Dunnák a mennyezetig — jlobhy? — Sajó! emlékére Lassan már kimegy a divat­ból, itt-ott. ha még egy-egy akad. Nagyok a lakásgondok faluhelyen is, lakatlan szobát őrizni a házban alig lehet. Anol volt, azt is többnyire el­foglalta már régen a családos gyerek. Olyan pedig amilyen Ce-glédbercelen található a ^ ját ritkította abban az időben 1/ f .. 1, / I ii 8 is, amikor még a két szoba­Kamera naqyteszulrseq alatt | ból az egyik megmaradt tiszta­/ w ^ SZO-bának a megtisztelt ven­vetkezet helyi kül döttgyűié- iw//w///w*i«w/«/w//ww>'///w////y///////y////////w//7/y//.//7y///7WWW7, Petőfi utca 4 szám alatt, pár sein ezért nem mernek felszó- ^ 9 lalni maga ellen, véleményük § szerint a gyűlések teljesen el- $ laposodtak. Kezdetben még el- § hangzott egy-két panasz, de | aki panaszkodott, az jobban J tette, ha azután elkerülte az ^ üzletét. 4 — Háromezerhétszáz lakosa | van a községnek. Ha mindén- % re adnánk, amit összebeszél- | nek, képzelje, mi lenne! Juta- | lékrendszerben dolgozunk, $ ebből az következik, hogy | I igyekeznünk kell megfogni a ^ | vevőt. Az a célunk, hogy a " pénzét itt költse el, és ne Pes- $ ten, a Corvinban. Egyébként | s beszeljen a beosztottaimmai és 5 í ínyt űzni másokból, szeret a körzeti vezetőnkkel, Spanits ^ csúfolódni, fenyegetőzni, t — Nem tudok mindenkinek százszázalékosan eleget tenni, de igyekszem, hogy eleget te­gyek. Átlag ötszáz embert B :oigálunk ki naponta. Hár- jruan vagyunk, de a pult mel­lett jobbára csak ketten, mead egyikünk a raktárba futkos, állandóan mozog. Én ebben a faluban jártam iskolába, itt nőttem fel, mindenkit isme- Tex, elviccelek az emberekkel iés lehet, hogy egyeseknek nincs humorérzékük, innen Gyula elvtárssal is. Előbb azonban igyunk meg egy fél­decit odaát. — Köszönöm, nem élek vele. Udvariasság mindenekelőtt A beosztottak természetesen csak a legjobbakat . tudják mondani. A körzeti vezető is dicséri. Kiváltképp idén. ami­óta korszerűsítették az üzletét, igen aktív. Egyébként ő a vál­IBdSZ értesíti t Oqyfelelt, boqy V., Felszabadulás tér 5. sz. alatti FŐIRODÁJA november 13-tól, hftfőtől a VII., Tanács krt. 3/c. szám alatti új helyiségében áll rendelkezésükre. a megtisztelt ven- 5 dégnek tartották fenn. A ház § egész népe inkább a másikban J szorongott, meg a konyhában. Soha nem aludtak benne Jár is a csodájára mindenki, aki idegen megfordul Bérce­ién és hírét hallja. Schmidték szívesen megmutatják, igaz, hogy akár beillene valami nép­rajzi gyűjteménybe. A telek széles kapuja mö­gött tetőtlen „einfurt” két ol­dalán egy-egy ház. Egyfelől ^ két kis lakásban Schmidt Má- ^tyás lánya es családja lakik, másikban meg leányunokája ^férjével és kisgyermekével. A § behajtó túlsó oldalán húzódik ^ a másik, a nagyobb épület, a 4 Schmidt-házaspár lakja, és I benne az egyik szobát a többi- inél nagyobb gonddal takarít- I ja, noha mindegyikben nem I kevésbé fényes a rend. meg a ^ tisztaság. Csakhogy ez a tiszta- ^ szóba, ez mégis más. Azt smondja rá Schmidt Mátyás: I — Még soha nem aludt ben- J ne senki. I Pedig három ágy is áll és mögötte a falhoz támasz­kodó bordóra festett, vagy ta­lán lakkozott íényes íapad egé­szíti ki a bútorzatot. No meg az ajtóval szemben, a két ab­lak között a sublód. Annak te­tején pedig hét szent festett szobra áll. Mind akkora, hogy szegény eklézsiában, ahol ma­ga harangozott a pap. a temp­lomi oltáron Is kisebbek vol­tak a szobrok. Schmidtné apja, néhai Ma­yer József 1904-ben építette a házat A hátsó szobát akkor rendezte be ekképpen, csak az ágyak nem voltak még ilyen emeletesek. Évről évre gyűj­tötte a pihét. amíg bevetve el nem érték a szoba tetejét. 1930-ban az öreg Mayer úr újra festette a házát, azóta a tisztaszoba falát lila alapra felrakott tarka-barka virágok borítják. Albertirsáról hozatta el az akkori idők híres festő­mesterét, aki ezt a színorgiát felpingálta a falra. Turcsányi József a neve, már nem dolgo­zik, elaggott, 80 esztendőnél többet megért. Mayer József pedig sok évvel ezelőtt végleg elköltözött a tisztaszobás ház­ból. Minden úgy maradt — Az volt az utolsó kíván­sága, hogy így hagyjunk min­dent, hát amíg élek, én meg is tartom — mondja Schmidt Mátyás. Mayer József szorgalmas, módos gazda volt életében. Ez a díszes tisztaszoba volt a hobbyja. Hobby? Ugyan már! Hiszen kevesen vannak embe­rek, akik maguk után ne sze­retnének valami szemmel lát­ható emléket hagyni. Ki ilyet, Hl \ iii& A még mindig épülő, bővülő Dunamenti Hőerőmű gyak­ran szerepel a napilapok hasábjain, de a mozivásznon, sőt a tv-képernyőn is. Az operatőr ezúttal a mű nagyfe­szültségű, elektromos elosztójánál forgat a 200 méter ma­gas kémény szomszédságában ' re* 21 Téíh a § szobában, takaratlan ugyan, lázért mégis vakító fehér min­iden huzat. Mielőtt a rekamié |meg a széles családi ágy be­lvonult volna a falusi házakba, |ahol csak kicsit is tehetős volt I a gazda, magasra vetett ágyak ki olyat az öreg Mayer ezt a I hivalkodtak. Ilyen mennyeze- szobát állította saját emléke­zi tét verő magas azonban egy zetére sem volt, c^k úgy dagadozik ' Persze az Uyen emlék fenn_ agyban a tomeraek ... ... , , , , tartása, apolasa sok munkává! jár, pénzbe is kerül. — Telik rá, ha egyszer az öreg így akarta — mondja Schmidt Mátyás. — Keresek annyit, megtehetem. Fogató* vagyok a tsz-ben. Sz- E. I drága. I ^ Széles szekrény egyoldalon, 5 rz egyik sarokban meg asztal, Színorgia 1

Next

/
Thumbnails
Contents