Pest Megyei Hírlap, 1967. november (11. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-01 / 258. szám
A Kozmosz 186. simán leszállt a Földre A Kozmosz 186. jelzésű mesterséges hold földi parancsra a 65. forduló után befejezte az űrrepülést és kedden moszkvai idő szerint 11.20 órakor a megadott körzetben simán leszállt a Földre. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP*pEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS.LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM ÁRA 5« FILLÉR 1967. NOVEMBER 1., SZERDA OKTOBER 31-RE: Teljesítették az őszi vetési tervet közös gazdaságaink Hátralék a mélyszántásban A két szputnyik hétfőn megvalósított automatikus összekapcsolásával és más tudományos feladatok elvégzésével a Kozmosz 186. befejezte „küldetését". A Kozmosz 186-on elhelyezett berendezések rendkívül megbízhatóan működtek és képesnek bizonyultak az űrhajózás szempontjából elvileg új feladatok megoldására. A szétválás után a Kozmosz 188. folytatta útját és tovább végzi a reá bízott űrkutatási program teljesítését. Októberi Forradalom Érdemrend Októberi Forradalom Érdemrendet alapított a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, melyet a külföldi állampolgárok is megkaphatnak. Kádár János vezetésével magyar küldöttség utazott Moszkvába Megkezdték a telepítést Tájékoztató a mezőgazdasági munkákról A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és a szovjet kormány meghívására magyar párt- és kormányküldöttség utazott kedden délelőtt Moszkvába, a Nagy Októberi StoA „MOSTOHAGYEREKEK ESÉLYEI A gazdasági reform várható hatásait mérlegelve, sok vál- Ir'atnál beszélnek mostanában több-kevesebb aggodalommal arról: mi lesz január után az eddigi „mostohagyerek” vállalatokkal? Anélkül, hogy ezúttal részletesen vizsgálnánk, mennyiben okkal, vagy ok nélkül, tény, hogy egész sor iparág és üzem jócskán háttérbe szorult a korábbi években, amikor a beruházási eszközöket osztották. Aligha vitatható, hogy a januári starthelyzetben lesznek majd olyan vállalatok, amelyek technikai felszereltsége — szakmai műszóval: állóeszköz-ellátottsága — az átlagosnál lényegesen kedvezőtlenebb, pedig ezek a különbségek alapjaiban befolyásolhatják egy-egy üzem műszaki- termelési színvonalát, termékei piacképességét, végső soron: a vállalat nyereségét. Az aggodalmak végül is ebben summázhatok: vajon a korszerűbb üzemek dolgozói teljes egészében élvezik-e majd az ebből származó anyagi előnyöket, és fordítva: az elmaradott vállalatoknál dolgozók hátrányos helyzetbe kerülliet- nek-e? A probléma gazdasági és morális szempontból is sokkal bonyolultabb, mintsem hogy igennel vagy nemmel lehetne e kérdésre válaszolni. Érdemes ugyanis elgondolkodni a következőkön: a reform alapelve, ha úgy tetszik: morális főszabálya, hogy a személyes jövedelmek egy részét — a garantált alapbérek feletti hányadát — szorosan ahhoz a gazdálkodási végeredményhez köti, ami a vállalati nyereségekben fejeződik ki. Világos, hogy a társadalom legfontosabb érdeke annak az országos nettó jövedelemnek a növelése, amely a növekvő vállalati nyereségek csatornáiból származik. Következésképp: hosszú távon aligha képzelhető el. hogy a — bár önhibájukon kívül, de mégis — kevésbé korszerű, kevésbé piacképes, tehát kisebb országos „bevételt” produkáló üzemeket, végeredményben a többiek által előteremtett nyereségből támogassák. Mindez — hangsúlyozzuk — hosszú távra érvényes elv. Merőben más kérdés viszont az, hogy január 1 után a hatások korántsem érvényesülhetnek spontán; hiszen köztudomású, hogy a reform nem szabályozatlan, vak törvényekkel működő piacot teremt majd. A reform első időszakában — és ma még persze nem lehet megmondani, hogy ez időben mit jelenthet — egész sor intézkedés tompítja majd a korszerűség, illetve korszerűtlenség, más szóval: a vállalati dolgozók szempontjából objektív, rajtuk kívül álló tényezők kedvező, vagy kedvezőtlen hatásait. Tekintsünk át néhány ilyen „szabályozószelepet”, amelyek végső kialakítása ugyan még csak most folyik, de körvonalaik azért már láthatók. A szélsőséges nyereségdifferenciálódást mérsékli mindenekelőtt a vállalati nyereség progresszív adóztatása, továbbá — kivételes esetekben — az úgynevezett termelési adó, amely a vállalattól független tényezők hatására keletkező többletnyereséget vonja el. Rendkívül fontos továbbá a reformnak az a módszerbeli célkitűzése, hogy a vállalatnál maradó nyereség fejlesztési, illetve részesedési alapjait külön-kü- lön adóztatja. Az eszközigénye- sebb üzemnél több maradhat a fejlesztési alapban, mint a kevesebb gépet, berendezést alkalmazó társánál, illetve: a létszámigényes vállalat arányaiban többet tarthat meg a részesedési alapban, mint a technológiai törvényszerűség miatt (és nem jó vagy rossz létszámgazdálkodás következményeként) kisebb létszámmal dolgozó másik vállalat. Nem - kevésbé lényeges szabályozó tényező az is, hogy bizonyos ideig erőteljesen differenciált eltérésekkel határozzák meg a vállalatnál visszamaradó amortizációt. Mindezt teljessé teszi az a — csak átmenetileg érvényes — központi előírás, amely 1968-ra felső határt szabott (4 százalékban rögzítve) az országos átlagbér- növekedésnek, ami a személyi jövedelmek emelkedésének szélsőséges differenciálódását egyelőre nem teszi lehetővé. Mindez azonban természetesen átmeneti jellegű, s emellett a reform más elemei — mindenekelőtt a közvetlen piaci hatások — erőteljesen szorítják majd a kevésbé korszerű, elmaradottabb vállalatokat is a gyorsabb fejlesztésre. Erre természetesen csak akkor lesz módjuk, ha gazdálkodásuk eredményeként saját erejükből létrehozzák a fejlesztéshez szükséges anyagi alapokat. Amint egészében is: eredményesebb, hatékonyabb gazdálkodásra lesz szükség ezeknél a vállalatoknál, mert hiszen érthető, hogy idővel mérséklődnek majd az ideiglenes, központi „védőszabályok” és nekik is fokozatosan saját — valóságos — nyereségükből gazdálkodva kell majd iramot tartaniuk. T. A. cialista Forradalom 50. évfordulója ünnepségeire. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vezeti. A delegáció tagjai Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkára, az MSZiMP Politikai Bizottságának tagjai és Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, aki a szovjet fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A párt- és kormányküldöttség búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Kernes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, llku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, s a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a búcsúztatásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. MOSZKVA A magyar—szovjet barátsági szerződés a külügyi bizottság előtt Pest megye közös gazdaságai — amint Kusza Béla, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője bejelentette — október 31-én eleget tettek'őszi, kenyérgabonavetési tervüknek: 117 ezer holdon tették földbe a rozs és a búza magját. Főképpen azoknak a termelőszövetkezeteknek köszönhető ez a teljesítmény, amelyek a kötelezően előírt mennyiségen felül is vetettek kenyérgabonát. Néhány mezőgazdasági üzemben ugyanis adósak még ezzel a fontos a munkával. A ráckevei járásban például a tököli Petőfi Termelőszövetkezeti Csoport és a taksonyi Egyesült Erő Termelőszövetkezet nem teljesítette kenyérgabona-vetési tervét. A ceglédi járásban a ceglédi Táncsics és a jászka- rajenői Űj Barázda Termelő- szövetkezet „rontja” a statisztikát, míg a nagykátai járásban, az újszilvási Kossuth Termelőszövetkezet 250 holdnyi vetési hátralékkal tartja a „rekordot”. Emiatt a termelőszövetkezet miatt egyébként a járás sem tudta, még teljesíteni vetési tervfeladatát. A monori járásban a maglódi Micsurin Termelőszövetkezet adós az őszi vetéssel. Mindenesetre a termelőszövetkezetek vezetőinek a többsége megértette, menniyre fontos, hogy a mag optimális időben kerüljön á jól előkészített barázdába. Az idei nyár a legjobb példa rá, hogy azokban a közös gazdaságokban aratták a leggazdagabb termést, ahol a múlt év őszén határidőre befejezték a vetést. Jövőre is fontos feladat, hogy hazai termésből fedezzük az ország kenyérgabona-szükségletét és minél több termelőszövetkezet felzárkózzék a legmagasabb hozamot elérő mező- gazdasági üzemek mögé. Elismerést érdemelnek a vetést határidőre befejező közös gazdaságok vezetői és dolgozói. Az aszályos nyár után — csaknem háromhónapos szárazság nehezítette a talajelőkészítést — az ősz elején, helyenként, rendkívüli erőfeszítést jelentett a szántás-vetés. Az üzemek többsége jól szervezte a munkát, élni tudott az új gazdasági mechanizmusból eredő nagyobb önállósággal. Azokban a termelőszövetkezetekben pedig, ahol még nem fejezték be a vetést — ezt diktálja a népgazdaság érdeke, hogy mihamarabb pótolniuk kell az elmaradást. Elmondotta Kusza Béla, hogy az őszi munkák végzéséhez megyeszerte ösztönzést ad a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának a tiszteletére kibontakozott, jubileumi vetélkedő. Jó példát mutatnak a szocialista címért versenyző traktoros- és növénytermesztő brigádok. Dicséret illeti a nemes vetélkedőben részt vevő munkacsapatokat is — amelyek szintén minden tőlük telhetőt elkövetnek a kinti munkák mihamarabbi befejezéséért. Október második felében tovább gyorsult a kapásnövények betakarítása. Valamennyi közös gazdaságban felszedték a burgonyát, cukorrépából pedig ezer holddal takarítottak be (Folytatás a 2. oldalon) ^fss/sssrfrsffsrrsr/'fsssrsssssss/sssssssss-r?fssssfsssssssssrsssss//rssssssssssssssfs;. A szovjet parlament két háza — a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács — külügyi bizottságainak kedden tartott együttes ülése javasolja a Szovjetunió^ Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének, hogy ratifikálja a Szovjetunió és Magyar- ország új barátsági, együtt- $ működési és kölcsönös segély- $ nyújtási szerződését, amelyet ^ szeptember 7-én Budapesten ^ írtak alá. A Kreml nagy palo- § tájában tartott ülés elnöksé- & gében részt vett N. A. Szusz- lov, a szövetségi tanács kül- ^ ügyi bizottságának elnöke és ^ B. N. Ponomarjov, a nemzeti- ^ ségi tanács külügyi bizottságé- ^ nak elnöke. S | jrrfSAfSSSS/^SSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSJjrSSSjrSSSSSSS*. \ BYT-határozaLok Tanteremben és földeken A zsámbéki mezőgazdasági A Béke-világtanács elnök- § sége október 27—29-én Lenin- | grádban megtartott ülésszakán ^ határozatot hozott a vietnami ^ felsőfokú technikum az egyekérdésről, a közel-keleti hely- S ..... , . . . ze tről, valamint az európai § 1 az óságban, ahol a mebiztonság és az európai együtt- § zőgazdaság új szakembereit, működés problémáiról. A ha-|az üzemgazdászokat képezik, tarozatokat kedden hoztak § nyilvánosságra. § Az új gazdasági irányítási s z///w/-////////////r//zw/zw/////////.i rendszerben egyre fontosabb a közgazdaságilag képzett szakemberek szerepe a mezőgazda- sági nagyüzemekben. Feladatuk, hogy a vezetők segítőtársaként kimunkálják a gazdálkodás feltételeit, a tervezést, a beruházásokat és az árutermelés gazdaságosságát, valamint az áru kedvező értékesítését s a munkadíjazással kapcsolatos számításokat. A felsőfokú technikumban szeptemberié] kezdve a tanulmányi idő 3 év a nappali tagozaton. Három és fél év a tanulási idő a levelező hallgatóknak, akik többségükben termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgoznak. Ebben az iskolában az elméleti tárgyak mellett gyakorlati képzésben is részesülnek az iskola hallgatói. Tanulnak a tanteremben és a földeken.
