Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-01 / 232. szám

10 rt»T MECt'EI kMiriap 1967. OKTOBER 1. VASARNAF Heti jogi tanácsaink A lakások értékkülönbözetéiül... A munkában töltött évek igazolásáról. A haszonélvező bérbeadási jogmól... A lakás jogos nagyságáról... és a munkaviszony megszakadásáról... Lehet-e kikötni lakás­cserénél értékkülönbö­zetet? B. I. szentendrei olvasónk lakáscserét szeretne lebonyo­lítani. A lakások között mi­nőségi különbség van, és a másik fél ezért ellenértéket kér. Olvasónk nem akar szabályellenes dolgot elkö­vetni, ezért hozzánk fordult, és kérdezi, kiköthető-e jogo­san ilyen címen ellenszolgál­tatás? A lakásrendelet tiltja a bér­leti jognak pénz vagy más (tllenérték ellenében való át­ruházását Ez a rendelkezés kiterjed az értékkülönbözet címén való ellenszolgáltatás kikötésére is. A lakáscserénél azonban a ténylegesen felme­rült költözködési költségek megtérítése érvényesen ki­köthető. Ebbe a körbe bele­tartozik a bírói gyakorlat szerint az olyan beruházás is, ami a lakás rendel tetés&ze- rű használatát növeli, illetve annak felszereléseit tökélete­síti, feltéve természetesen, ha erre az elcserélendő lakásban szükséges van, és ténylegesen ez meg is történik. Ilyen cí­men ki lehet tehát kötni el­lenszolgáltatást, de minőségi csere címén nem. Figyelembe veszik-« a nyugdíjnál azt az időt, amit a dolgozó szülei­nek üzemében töltött el. lakásrendeletben foglalt fel­tételek fennállása esetén mondhatja feL Kik jogosultak szobára? külön Cs. K. ikladi lakos írja, hogy : jövő évben szeretne nyugdíjba menni. Húszéves munkaviszonya van, előző­leg apja üzemében, mint csa­ládtag dolgozott. Ezt az időt munkaviszonyként eddig nem vették figyelembe, de úgy értesült, hogy mód van arra, hogy ezt az időt is elismerjék a nyugdíj szempontjából. Valóban jól értesült olva­sónk, mert van rá lehetőség, hogy a családtagként végzett munkaidőt is beszámítsák a nyugdíjba, de csak akkor, ha tanoncszerződéssel, vagy ipa­rossegédként, gyári munkás­ként munkakönyvvel, illető­leg gyakornoki minőségben szerződéses alkalmazásban állott, és társadalombiztosítási szervhez is be volt jelentve. Ebben az esetben azonban munkajogi szempontból is el kell, hogy ismerjék ezt az időt munkaviszonyban töltött idő­nek. Olvasónk jövő évben megy nyugdíjába, az öregségi ^ teljes nyugdíjhoz 23 év szol- gáiati időt kell igazolnia. Bérbe adhatja-e a szonélvező az ingatlant ^ az örökös hozzájárulásai nélkül. Z. I. pilisi olvasónk örö- ^ költ egy 2 szobás házat. Az ^ elhunyt házastái-sa haszonéi- § vezi az ingatlant. Az örökös^ engedélye nélkül a lakás egy ^ részét bérbeadta, ahova egy ^ nagy család beköltözött. Idő- ^ közben az özvegy megháza- ^ sodott, a lakásból elköltözött i Cs. K. gyömrői olvasónk ír­ja, hogy háromszobás lakás­ban lakik feleségével, 18 éves lányával és 19 éves fiával. A külön bejáratú szobát kiigé­nyelték, hivatkozással arra, hogy csak két szobára jogo­sultak, mert a rendelkezés szerint kettőnél több személy­ből álló család esetén min­den további két személynek jár egy lakószoba. Olvasónkat megnyugtatjuk: a háromszo­bás lakás nem haladja meg jogos lakásigényüket, igény- bevételnek nincs helye. Nem kívánható ugyanis az, hogy különböző nemű, bár a család­hoz tartozó személyek, felnőtt emberek, egy szobában lakja­nak, és az sem volna helyes, ha a szülőkkel lakna egy szo­bában bármelyik felnőtt gyer­mekük. ­Nem minden esetben szakad meg a dolgozó munkaviszonyának fo­lyamatossága, ha 30 na­pon belül nem létesít üjabb munkaviszonyt. J. T.-né vecsési olvasónk ír­ja, hogy azért nem tudott el­helyezkedni a korábbi munka- viszony megszüntetésétől szá­mított harminc napon belül, mert közben beteg lett, kór­házba került. Kérdezi,' meg- szakadt-e munkaviszonyának folyam atossága ? Az új jogszabály a 30 napos elhetyezkedési határidő tekin­tetében azoknak a dolgozók­nak kedvező helyzetet biztosít, akik az újbóli munkaviszony­ba lépését önhibájukon kívül, valamilyen körülmény aka­dályoz. Az ilyen akadályozta­tás esetén a harminc napos el­helyezkedési határidő megfe­lelő mértékben meghosszabbo­dik. Pl. a három napot meg­haladó keresőképtelenséget okozó betegség, a rokkantsági nyugdíjban töltött idő slb. tar­tamával. (Mt. V. 30. § (3) bek.) Kérdésére tehát azt vála-1 szólhatjuk, hogy munkaviszo-1 nyának folyamatossága nem ^ szakadt meg. & ! EMLÉKEZETES BŰNÜGYEK Százezer forint a kazánházban I960, október 1-én ismeret­len tettes betört Budapes­ten a Telepes utca 53. szám alatti REANAL finomvegy­szergyárba. A lemezszek­rényt kifeszítette és a mű­szaki dolgozók kétheti fize­tését, 100 ezer 600 forintot elvitte. A helyszíni szemle és a tanúvallomások alapján a nyomozók a következő felte­vésekből indultak ki: A bűncselekmény tettese a helyszínt és a körül­ményeket ismerő gyári dol­gozó volt, vagy pedig olyan személy, akit a helyszínről egy gyárban dolgozó személy tájékoztatott és a bűncselek­ményt együtt követték el. O A tettesek tudták, hogy a műszakiak fizetését eb­ben az időpontban már a gyár­ban tartják; ugyanis október elseje szombatra esett és a fizetést már" szeptember 30- án, pénteken elhozták és bo­rítékolták. © Azt is tudták, hogy a fizetéseket rendszerint az igazgatói folyosón, a lemez- szekrényben tartják. A helyzetet nem ismerő „laikus” számára tehát kézen­fekvőbb lett volna a pénzt a pénztárban, vagy a főköny­velőség páncélszekrényében keresni. Mindezek alapján megerősödött a feltevés, hogy a páncélszekrényt a gyár egyik dolgozója feszítette fel. A nyomozók^ ezután arra a kérdésre kerestek választ, hogy melyik műszakban dol­gozott a tettes. Mintegy 40 személyt hallgattak ki, akik részben • a második, 14—22 óra között — részben a har­madik, 22—06 óra közötti — műszakban dolgoztak. Vala­mennyien azt vallották, hogy este, illetve éjszaka semmi­lyen feltűnőt nem észleltek. Ez a tény megerősítette a nyo­mozás központi feltevését, azt, hogy a tettes legálisan tartózkodott a gyárban. Ugyan­is bármilyen laza volt a ka­punál az ellenőrzés, bármeny­nyire könnyen be lehetett jutni a gyárba a ledőlt kerí­tésrészeknél, valaki bizonyá­ra mégis felfigyelt volna egy ismeretlen személyre... A műszakiak fizetését szep­tember 30-án délelőtt hoz­ták el a bankból. A reggeli műszak munkásai délután 14 óra, az irodai dolgozók pedig 16 óra körül mentek el a gyárból. A pénz ekkor > már borítékolva a lemezszek­rényben volt. A hivatali he­lyiségben túlórázott a fő­könyvelő és a tervosztály Ve­zetője és csak 19 óra körül távoztak a gyárból. Az igaz­gatói iroda folyosóját taka­rító nő is befejezte munká­ját 21 órakor. A betörés, a vasajtó íelfeszítése, a lakat eltávolítása, majd a lemez- szekrény kinyitása feltétlenül zajt okozhatott, melyet az igazgatói folyosón és irodák­ban hallani kellett volna. Mi­vel ilyen zajt senki sem hal­lott, a nyomozók arra kö­vetkeztettek, hogy a bűn- cselekmény 21 óra után tör­tént, amikor a földszinti mű­helyek lármája elnyomta a szekrényfeltörés zaját. A gyár dolgozói között gyanúsítottként számbavehető személyeknél előtérbe került — az akkor 38 éves G. Sándor anyag- mozgató is, akit 1951 júniu­sában társadalmi tulajdon kárára elkövetett lopás miatt a Fővárosi Bíróság 4 évi bör­tönbüntetésre ítélt. Noha ko­rábban anyagi gondokkal küz­dött és a gyárban sok em­bernek tartozott, ebben az idő­ben bútorokat, rádiót, por­szívót, ruhákat vásárolt. G. Sándort őrizetbe vették és rövid tagadás után beismer­te a betörést. Szeptember 30-án a dél­előtti műszakban dolgozott, de munkaidő után nem hagy­ta el a gyárat. Elhatározta, hogy megszerzi a pénzt. A gyárban talált egy 25—30 mm átmérőjű, 70 cm hosszú vasdarabot. Eltette, mert ez­zel akarta a lemezszekrényt felfeszíteni. Félt, hogy & délelőtti mű­szak befejezése utáni bent- maradása feltűnő lesz, ezért egy teherllftben húzta meg magát. Beült a liftbe és a földszint és I. emelet között megállította a felvonót. Hét órán át kuporgott a liftben. Amikor az igazgatói iroda környékén már minden moz­gás megszűnt, előjött. A folyo­só ajtaját könnyen kinyitot­ta egy kulccsal. A TÜK-iro- da ajtajánál azonban kelle­metlen meglepetés várta: a vaslemezből készült ajtó to­lózárán lakat volt. G. ekkor csavarhúzóval lecsavarta a lakatot tartó pántot, majd fe­szítővassal kifeszítette az aj­tót. Az irodában zöld, egyaj­tós, egyzáras lemezszekrényt talált. Lassan és kitartóan dolgozott: a feszítővassal fel­feszítette a szekrényt. A szek­rényben a faládikóban megta­lálta a pénzt... A zsákmány­nyal visszatért a liftbe, ott maradt egész éjjel és csak hajnalban hagyta el, ami­kor a reggeli műszak dolgo­zói kezdtek szállingózni a munkahelyekre. Az öltözőben átöltözött a reggeli műszak­hoz. A lopott pénzt olajos papírzsákban elrejtette a ka­zánházban. Október 1-én dél felé hagyta el a gyárat és elő­ször „csak” 15 000 Ft-ot vett magához, később folyamato­san hozta ki a 100 000 Ft-os zsákmányt. A nyomozás megállapította, hogy G. Sándor nemcsak ezt a bűncselekményt követte el, hanem több lopást is. Az el­lenforradalom alatt a gyár ezüstnitrátüzemé'oől 20 kg ezüstöt, 3 db 30 kg-os ezüst­tálat, 50 gr platinát, 150 gr aranyat, 160 liter alkoholt, 7260 gr galliumot lopott A veszedelmes bűnözőt a bíró­ság súlyos börtönbüntetéssel sújtotta. B. — B. • • Ünnepélyes zászlólevonás Szombaton reggel ünnepé­lyesen, katonai tiszteletadás­sal kísérve, az Internacionálé hangjaira levonták a fegyve­res erők napja tiszteletére ki­tűzött magyar nemzeti zász­lót és a nemzetközi munkás- osztály vörös zászlaját a gel­lérthegyi felszabadulási em­lékműnél * Koszorúzás — fogadás Ráckevei fiatalok a fegyveres erők napján Úttörő közlekedési rendőr­szakasz köszöntötte a fegyve­res erők tagjait és koszorúzta meg a hősök emlékszobrát Ráckevén pénteken és szom­baton meghitt ünneplésben részesítették a fegyveres erő­ket. Az Árpád fejedelem és a Hunyadi János úttörőcsapatok egyesített közúti és vízi rend­őrszakaszai piros szegfűvel köszöntötték a fegyveres erők tagjait. Ezután a járási KISZ- bizottság fogadást adott a ven­dégek és a köszöntők tisztele­tére. Tegnap délelőtt az úttörő rendőrszakasz megkoszorúzta a hősök emlékszobrát. G YERMEKNE VÉL ES A figyelmetlen Gyakori panasza a pedagó­gusoknak és szülőknek, hogy az értelmes gyerek is sokszor figyelmetlen. Tanulmányi eredménye alacsonyabb, mint amire képes lenne. Mit tegyünk, 8 nems I Dr. M. J, & § UZBEG „TAVASZ“ S felé. Az uzbeg táncművészét amely létrehozta. Ugyanolyan\ Az hogy rászoktassuk a gyerme­ket: figyeljen az órákon, és tanulás közben ne kalandoz­zék el a gondolata? A gyermek figyelmetlensé­gének nagyon sok oka lehet, ezek közül a legjellemzőbbe­ket tárgyaljuk. Elöljáróban le kell szögezni, hogy figyel­metlen gyerek is figyel va­lamire, csak nem arra, amire éppen kellene. Ahoz, hogy valaki a figyel­mét részben összpontosítani tudja, szükséges, hogy érde­kelje a figyelmet igénylő feladat. Ez a tudatos ügye­lem jellemzője. Az úgyneve- ijzett önkéntelen figyelem az, ^amikor váratlan zajra, vagy ^ erőseb ingerre a f igyelmün- i két akaratlanul irányítjuk a S zaj, vagy váratlan esemény és a haszonélvezeti jogáról S lemondott. Olvasónk, aki nem- § rég nősült, szeretne a lakás- ^ ba beköltözni, de nem tud, ^ mert nincs üres szoba. Kérde- ^ zi, jogosan adta-e bérbe a ha- ^ szonélvező a, lakást, és ha s igen, akkor nem szűnt-e meg ^ az is a haszonélvezettel ^ együtt, és ezért minden to- ^ vábbi nélkül most kérheti-e a $ lakás kiürítését. i Olvasónk igénye bármeny- ^ nyire is méltánylandó, ^ mégis azt kell mondjuk; több ^ vonatkozásban tévedésben % van. A haszonélvező jogosan $ kiadhatta bérbe a lakást, és | ezt a bérleti megállapodást !> nem szünteti meg az, hogy a § haszonélvezetről lemondott^ az özvegy. A lakbér beszédé-^ söre azonban olvasónk a jo- ^ gosult, és a bérletet csak a ^ , * Az önkéntelen figyelem olyan regi, mint maga a nép, változatos és színdús, mint az^ jellemző a kisgyermekre. A üzbég tájak. A táncok gyakran $ tudatos figyelem csak a neve­földrajzi elnevezést viselnek: üfetve a tanulás folya­.. .. ■ § man alakul ki. andizsani polka, namangani,* A túlságosan érdeklődő buharai, ferganai táncok, ^ gyermek figyelme mindenre horezmi lezginka. | kiterjed. A legkisebb zaj, _ ____ A z üzbég népi táncok képe- $ eltereli figyel- ábrándozó nem figyelők. az zik a Bahor (Tavasz) tánc-| ^ *** £ant6zÍájÚ és magá' együttes műsorának nagy ré- ^ kellené, nem nagyon érdekli. szét. Mesteri tudás, érzékletes § A. házi feladat írása közben *>■«”•* » -»Hs SS,oz.t'S‘T5i™”Si indiai, kubai, arab, indonéz, 8 kalandozzék. 9 gyerekkel és tőle kér tájé­koztatást. Ha a gyermek lát­ja, hogy a tanulás az isme­ret gyarapodását is jelenti, amivel sikert arathat, in­kább tesz erőfeszítéseket. Rendszeresen felügyelni keli a figyelmetlen gyermek ta­nulására. A kisiskolások kü­lönösen akkor tudják össz- pontosítank figyelmüket a fel­adatra, ha a szülő ott van a közelben derűsen és jóindu­latúan. Így kell viselkednünk, amíg kialakul a gyermeknél a fi­gyelmes munka szokása. Az iskolában is megmutatkozik ennek eredménye és a siker az akarat erőfeszítésére kész­teti a gyermeket. A figyelmetlenség másik oka amikor a gyermek tele van érzelmi problémával. Ezekkel foglalkozik és nem tud kon­centrálni iskolai feladataira. A veszekedős, állandóan inge­rült családi légkörben a gyer­mek boldogtalan, tele van fé­lelemmel. Nyugtalan, hogy felbomlik a család, s ő ma­gára marad. Figyelmetlen az a gyermek is, akinek baráti kapcsolatai nem kielégítőek, úgy érzi, hogy őt nem sze­retik. Képzeletében kísérel meg sikeres helyzeteket te­remteni magának. Ezek az es közül ke­vagy koreai táncait is. S eb-S Az iskolában karram ben nem kis érdeme van Mu-§ Turgunbajevának, óra közben izeg-mozog, játszik Szovjetunió népművészének, % a pad alatt, nem tudja foly­ás együttes művészeti veze- $ tatai az olvasást, de gyakori, tőjének. Mukarran tevékeny- § valami nehéz kérdésre , .. ... ,, . 8 o az egyetlen, aki a helyes va­seget az Ahmer Navoi nevét s laszt adja. Ezek a gyerekek viselő Opera- és balettszínház ^ azok, akik a tv-film tartalmát ütÍnr%nr!nvt "L-artrl+n tánCOSnŐ- ^ TCiSZlctOS-S'O^.gííl irissé­^ lik el. Ez arra utal, hogy a ^ gyermeknek nem a figyelem színpadán kezdte c t,, i S lile el ként. Itt nyilvánult meg érzé-* öv/ uxcivHt.A itc no it j ty y t. it. lit ke a népművészethez, mely-^ összpontosításával van baja, nek elemeit bátran alkalmaz- & hanem nem mindig képes erő­in táncaiban. Pedagógusként § f^^ket vállalni. .A hiba * * ^ tehat az akaraterőben rej­ts tevekenykedett, s ekkor ér-^uk. lelődött meg benne az elhatá-^ Ezeknél a gyerekeknél a leg- tánc-1 célravezetőbb, ha felkeltjük meg­rozás, hogy önálló népi együttest alakít. Terve valósult, megalakult a amelynek ma már 50 tagja 5 deklődik a gyermeke iskolai van. Az együttes híre a Szov- $ élete iránt. A lücsi beszámo­§ lóját kiegészíti saját '----­_ § érdeklődését a különböző tan- ^ tárgyak iránt. Könnyen eléri Bahor, ^ ezt az a szülő, aki valóban év­ii t_nnln 8 deklődik a Pvermptrp jetunió határain túlra is elju-\ reteivel tott. kiegészíti is és ha valamiről ?! nem volt tudomása, azt közli a nyos gyermekek rüinek ki. A figyelemre nevelés itt csak olyan formában történ­het, hogy elsősorban a gyer­mek érzelmi ■ problémáit kí­séreljük meg megoldani. Ha elég örömet kap, a valóságos életben nem kell az ábrándok­hoz fordulnia és figyelmét a valóságos feladatokra tudja majd összpontosítani. A fáradékony, gyenge al­katú gyermekek sem tudnak megfelelő erőfeszítést tenni a figyelem összpontosítására. A figyelem összpontosítás tulajdonképpen az egész szer­vezet erőteljes ‘készenléti ál­lapota. Sok energiát is fo­gyaszt az erős figyelem, ép­pen úgy kifáraszt, mint a testi munka. Vérszegény, B és C-vitamin hiányban szen­vedő gyermekek figyelmű tel­jesítménye is jóval alacso­nyabb, mint a teljesen egész­ségeseké. Ha tehát gyerme­künk hirtelen figyelmetlen­né válik, vigyük orvoshoz, hogy az esetleges betegségek kialakulását is megelőzzük. Dr. H. A.

Next

/
Thumbnails
Contents