Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-10 / 239. szám
4 “srMMap 1967. OKTOBER 10., KEDD JOGI ISMERETTERJESZTÉS Dr. Dér Ferenc: Jogok és kötelességek (VÁZLATOS TÖRTÉNETI-ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS) A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusán a Központi Bizottság beszámoló- jábap hangzott el: „Államunk az egész nép érdekét képviseli és szolgálja... A párt — az állam szerepének ebből a felfogásából kiindulva — szükségesnek tartja az államnak és különböző szerveinek erősítését, demokratikus továbbfejlesztését. Tovább kell fejleszteni a legfőbb törvényhozó szerv, az országgyűlés szerepét. Fokozni kell törvényalkotó tevékenységét, az alapvető társadalmi kérdésekben szélesíteni kell hatáskörét, ellenőrző szerepét.” A Központi Bizottság beszámolója — tovább folytatva a gondolatot — megállapítja azt is, hogy szocialista céljaink mielőbbi és jobb megközelítése, rendszerünk további megszilárdítása és fejlesztése annál eredményesebb lesz, minél inkább erősödik a szocializmus, a demokratizmus híveinek gondolkodásában és magatartásában a jogok és kötelességek egységének tudata. Ha minden állampolgárunk mindenütt szocialista vívmányaink birtokosaként védi rendszerünket és eredményeit, I szembeszáll rosszindulatú bírálóival és csorbítóival, a visz- szaélőkkel, ha mindenki saját példás magatartásával ésmun- liájával bizonyítja, hogy nálunk a hatalom és minden jog a dolgozó népé, de a jog és az igazság a helytállás és a kö- iglességteljesítés révén valósul L meg — akkor az hatalmas lendületet ad a demokrácia fejlődésének. „Népünk állama — mondja ki azután egyebek között a kongresszus határozata — a társadalom valamennyi becsületes tagja számára biztosítja a szilárd jogvédelmet, a demokratikus jogok gyakorlásának széles körű lehetőségét...”, majd kimondja azt is, hogy a szocializmus alapjainak lerakásával, a szocializmus teljes felépítésének megkezdésével hazánkban végbement változásokat most már időszerű megfogalmazni a Magyar Nép- köztársaság alkotmányában. A pártkongresszus határozatában megjelölt e feladat időszerűsége valóban kétségtelen, és megvalósításának feltételei akár már ma is adottak és a szocialista alkotmány- fejlődés konkrét megnyilatkozása és realizálódása tekintetében példáit is állnak előttünk. És az a tény, hogy a szocialista országokban az utóbbi tíz esztendőben kibontakozott új politikai feltételek között'az állampolgári jogok jelentősége megnövekedett, arra enged következtetni, hogy ez kifejeződik majd a Magyar Népköztársaság alaptörvényében is. Az alább következő dolgozat — szerény jogi ismeretterjesztési célt tűzve maga elé — az állampolgári alapjogok és kötelességek témakörét tárgyalja történeti és jogi-elméleti vonatkozásban. Az állampolgári jogok kialakulásának burzsoá- történeti áttekintése és bírálata Az egyén és a közösség egymáshoz való viszonyának mindenkori legmegfelelőbb rendezése olyan kérdés, amelyre — a számukra adott termelési és ezzel összefüggő társadalmi viszonyoknak megfelelően — a felvilágosodás filozófusai éppen úgy keresték és vélték megtalálni a választ, mint a burzsoá forradalomból megszületett polgári társadalmak gondolkodói és bírálói; s ugyanígy keresik és igyekeznek megfogalmazni a leghelyesebb feleletet a ma leghaladóbb, szocialista társadalmakban is. Kálvin János 400 év előtti „Instituciói”-ban közember és magánember között különböztet és próbálja absztrahálni a polgár „alanyi” jogát a feudális közhatalomtól, annak beavatkozásától való — kezdetben ideológiai, vallási jellegű, majd egyre erőteljesebben anyagi-politikai érdekeket előtérbe helyező — függetlenségre, illetve mentességre. A polgári forradalmakat, a polgári átalakulást megelőző irodalom az abszolút monarchia államhatalmának korlátozását az „emberrel veleszületett” természetes jogokban — mint a magántulajdonnal vajó szabad rendelkezés jogában, a vallásszabadság, a gondolat- közlés szabadsága, különösen ä sajtószabadság, az állampolgárok sérthetetlenségének jogában —, e jogok érvényre- juttatásában látta. A polgári állami berendezkedés különböző koncepciói ' — Franciaországban — a polgári forradalmakat megelőző időszakban alakultak csak ki. Ezek egyike Rousseau „társadalmi szerződés”-elmélete, amelynek lényege — az államhatalom korlátozásával biztosított társadalmi szabadság elméletét elvétve — az államhatalom társadalmi alárendeltségének megteremtése, azaz annak kifejtése, hogy a társadalom szabadságát nem az ember, a .társadalom, illetve az állam szembeállítása biztosítja, hanem az állam, mint a társadalom intézménye biztosítja a társadalom szabadságát. © A polgári forradalmakat követően létrejött alkotmányok, illetve alkotmányos jelentőségű nyilatkozatok magukban foglalták és deklarálták az állampolgári jogokat, A legjelentősebb nyilatkozat — amely később az 1791. évi francia alkotmány preambulu- ma lett — a francia alkotmá- nyozó nemzetgyűlés által 1789. augusztus 18—27. között elfogadott „Declaration des droits de l’homme et du citoysn” című okmány volt, amely „az ember és a polgár” jogait deklarálta. Ilyen nyilatkozat volt még a Virginia állam alkotmányát bevezető 1776. június 12-i „Bili of Rights” is. „Az alkotmányosan egybefoglalt jogok összessége — írja Szabó Imre — egyrészről tagadása volt azoknak a termelési és ezeken alapuló politikai viszonyoknak, amelyek a feudális társadalmat és államot jellemezték, s kifejezte az elfordulást a feudális állam, különösen pedig az abszolút monarchia önkényétől. Ebből is adódóan az állampolgári jogok történetileg létrejött katalógusában nem egy olyan jog található, amelyek felvétele a feudális viszonyok elvetésének, esetleges visszatérésük elhárítására irányuló törekvésnek tulajdonítható. Ezek a jogok azonban együtt jelentek meg olyan alapvető jogokkal, amelyek a tőkés rendszer és a burzsoá állam elveit és feltételeit állampolgári jogok alakjában pozitív irányban fejezték ki. Az állampolgári jogok megjelenését és fejlődését e negatív és pozitív meghatározottságuk egységében és dialektikájában kell szemlélni.” (1) A XIX. század kifejlődött kapitalizmusában az „ember és polgár” fogalomkettőse csupán leplezésére szolgált a burzsoá társadalomban evolúciós úton feloldhatatlan belső ellentmondásnak: a kizsákmányolok és kizsákmányoltak an- tagonisztikus ellentétének és osztály harcának. Marx, és Engels „Kommunista kiáltványa” mutat rá a fejlődés további útjára: a burzsoá és proletár ellentétének megoldásához egyetlen út vezet és ez a proletariátus forradalma. O A Kommunista kiáltvány jog- és szabadságeszméi a proletariátus forradalmi osztályharcának, majd győzelmeinek eszmei-elméleti fegyverzetéhez tartoztak és tartoznak. A munkásmozgalom ezen a fejlődési szakaszán szükségképpen a burzsoá és proletár nagy ellentétének mércéjén mér le minden társadalmi értéket, köztük a jogok és szabadságok értékét is — írja Kovács István Az állampolgárok alapjogai és kötelességei című tanulmánykötet bevezetőjében, s kifejti, hogy annál is inkább így kell tennie, mert ezekről a jogokról és szabadságokról a XIX. század közepére már egyébként is „lekopott a természetjog hímpora és régen nyilvánvalóvá vált, hogy csak annyit érnek a munkások számára, amennyinek realizálását ki tudják kényszeríteni”. A felvilágosodás nagy százada által megteremtett, de az uralomra jutott burzsoázia által prostituált nagy társadalmi értékekbe vetett naiv hitet le kellett számolni a proletariátus soraiban — fejti ki a továbbiakban a fenti bevezető — és meg kellett tanítani a munkásokat arra, hogy semmilyen társadalmi érték nem kötelezheti őket a kizsákmányoló osztályokkal való szolidaritásra, az ellenük folyó osztályharc feladására. A Kommunista kiáltvány bizonyította: „o burzsoázia a személyes méltóságot csereértékké oldotta fel és a számtalan sok, oklevelekben biztosított és nehezen szerzett szabadságjog helyébe az egy lelkiismeretlen kereskedelmi szabadságot iktatta”. A burzsoá államban minden törvény a polgári érdek leplező je; minden jog a burzsoáziát illeti, ezért a munkásoknak szembe kell _ fordulniuk minden megelőző, a burzsoá állam által védett „magánbiztonsággal és magán- biztosítékokkal”, mert ezek megszüntetése az előfeltétel a termelőeszközök köztulajdonba vételének. Ezek lerombolásával — írja és idézi a fentebb említett Bevezető — csupán a burzsoá „egyenlőséget”, a burzsoá önállóságot, „a burzsoá szabadságot” törik össze, hiszen „szabadságon a mai polgári termelőrendben a szabad kereskedelmet, a szabad adás-vételt értik”, a kizsákmányolás szabadságát, azt a szabadsagot, amely eltűnik az üzérkedés felszámolásával együtt. „A szabad üzérkedésről szóló szólamoknak épp úgy, mint burzsoáziánk többi szabadság gondolatának is, csakis a kötött üzérkedéssel, a középkor szolgaságába vert polgáraival szemben van értelmük, de nincsen értelmük az üzérkedésnek, a polgári termelőviszonyoknak és magának a burzsoáziának kommunista megszüntetésével szemben.” „A lelkiismeret és vallás szabadságeszméi csak a szabad verseny uralmát fejezték ki a lelkiismeret terén.” O összefoglalva: Marx— , Engels Kommunista kiáltványa tehát az alapvető jogok és szabadságok burzsoá értelmezését, szemléletét és gyakorlatát, nem pedig magukat a jogokat és szabadságokat támadta. Ez fejeződött ki később az I. Inter- naciönálé alapító nyilatkozatában („... a munkásosztály felszabadításáért folyó harc nem osztálykiváltságokért, hanem mindenfajta osztályura- lom megszüntetéséért, egyenlő jogokért és kötelezettségekért folyik... a munkásosztály ... nem e jogok eltörlésére, hanem kiteljesedésére és általánosítására törekszik”) és az I. Intemacionálénak 1371. április 1-én Franciaország népéhez intézett, a párizsi kommün programjaként is értékelhető nyilatkozatában (minden franciát a jogok teljessége illet, hogy tevékenységének minden területén — mint ember, mint polgár és mint dolgozó — egyaránt „kifejleszthesse összes képességeit és hajlamait”) is. (Folytatjuk) Új díszdoktorok: pécs professzor é,8""“j600 éves a magyar felsőoktatás Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen hétfőn ünnepi közgyűlésen a bölcsészettudományok díszdoktorává avatták M. P. Alekszejev szovjet akadémikust és Vittore Brancát, a padovai egyetem irodalomtörténész professzorát. Nagymaros környékén, a Börzsöny északi fekvésű dombhajlatain, mintegy harminc holdon terem a szelídgesztenye. Ebből 16 holdas terület az Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat kezelésében van, a többi pedig a környékbeli gazdák tulajdona. A szájhagyomány szerint ezeket a ligeteket még Mátyás király korában tele- píteltték. Az ország 92 felsőoktatási intézményének a hazai és külföldi tudományos és közélet 400 képviselőjének, ezen belül 25 európai és néhány tengeren túli egyetem képviseletében érkezett vendég Termésük édesebb, zamatosabb az olasz gesztenyénél is. Az, idén igen kedvezett az időjárás, nagyszemű, egészséges termés kerül a szedők kosarába. A vállalat gesztenyéséből csaknem 150 mázsát küldenek majd a fővárosi vendéglátó- ipari üzemeknek és az édesiparnak. Hasonló mennyiségre számítanak a környékbeli gazdák is. jelenlétében nyitotta meg hétfőn dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes a 600 éves magyar felsőoktatás egyhetes jubileumi ünnepségeinek esemény- sorozatát Pécsett. A megnyitó után cír. Ajtai Miklós, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese tartotta meg „A magyar felsőoktatás fejlődése és feladatai” című előadását. Dr. Ajtai Miklós előadását követően a külföldi egyetemeket hagyományos díszegyenruhájukban képviselő professzorok, illetve közéleti személyiségek léptek a mikrofon elé. A megnyitó ünnepséget, díszebéd követte. Szedik a nagymarosi gesztenyét Örök adósok? Napjainkban a kölcsön virágkorát éli, az emberek személyes szükségleteik egy részét hitel útján elégítik ki. Hogy milyen arányban, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az OTP Pest megyei Igazgatóságának nyilvántartása. Eszerint jelenleg, a lakosság részére folyósított kölcsönök összege egymilliárd 120 millió forintot tesz ki. (Ebből az óriási összegből 7000 összkomfortos lakást lehetne építeni.) A családi ház, öröklakás építésére, gépkocsi, motor, televízió, különböző háztartási gépek vásárlására és egyéb célokra, felvett kölcsönöket azért kérik és kapják az embereit, mert állandó munkáljuk és jövedelmük van, s biztosak abban, hogy adósságukat a meghatározott időn belül vissza tudják fizetni. És meg is fizetik rendre. Pest megyében mindössze a hitelek félszázad százaléka az az összeg, amelynek behajtásáról intézkedni kell. A megrögzött szökevény M. J. pátyi segédmunkás, több mint öt éve ezer forint körüli áruhitelt kapott az OTP-től és azzal a mai napig is tartozik. Nem sokkal azután, hogy a kölcsönt igénybe vette, elhagyta családját, máshová költözött. Természetesen a takarékpénztár megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a tartozást a késedelmi kamatokkal együtt behajtsa. Az adós fizetését azonban — ami a legkézenfekvőbb eljárás — nem tudta munkahelyén letil- tatni. Ugyanis, amikorra sűrű levelezgetések után megtudta, hol dolgozik — már odébb is állt egy üzemmel és egy községgel. Eltelt fél év, míg kiderült : Budapestről Halásztelekre ment. Ott pedig közölték: fizetését nem lehet letiltani, mert már ötven százalékát három gyermekének tartásdíja fejében levonják. Kiment hozzá a végrehajtó, lefoglalható ingósága nem volt. Azután ismét eltűnt, s megint Pátyon bukkant fel. írtak a helyi tanácsnak, az közölte, már Erdligetre költözött. Mire odaért a megkeresés, ismét „megszökött”, vissza a fővárosba. M. J. tartózkodási helyének kiderítésére az OTP 1962 óta 95 levelet írt és kapott. Adóssága közben a késedelmi kamatokkal és egyéb költségekkel együtt a kétszeresére 'nőtt. Az eset és az ember re- ménytélén: jelenleg 18 ezer forint különböző eredetű tartozása van, gyermekei részére a tartásdíjat sem tudják tőle behajtani ... A „nincstelen“ gazdálkodó A Monor mellett lakó B. S. álattartással foglalkozó gazda három éve kedvezményes mezőgazdasági hitelt, tízezer forintot vett fel és az első néhány részlet után, egyszerűen abbahagyta tartozása törlesztését. Nem tett eleget a fizetési felszólításoknak sem, s ezért a takarékpénztár igénybe vette a végrehajtót. De az hiába ment többször egymás után is a helyszínre — hogy-hogy nem — a portát mindig zárva találta, csak egy mérges kutya csaholt a kertkapu mögött. Köztudomású volt, hogy B. S. jómódú ember, családjával együtt fuvarozásból állattartásból él. Mégis, két éven keresztül nem találtak nála foglalni valót. Azután következett a váratlan fordulat: Egyik nap kora hajnalban az OTP jogtanácsosa, a helyi végrehajtó kíséretében, szinte surranva, lopakodva közelítette meg a település szélén álló házat. Ahogyan remélték, otthon is volt mindenki. Az istállóban ráleltek a lovakra, tehenekre, és borjakra, az ólakban ott voltak a disznók és a libák. Ám az adós még akkor is megpróbált kibújni. Arra hivatkozott: az állatállomány nem az övé, csak megbízásból van nála. Elkérték tőle a járlatleveleket s kiderült minden. Természetesén az adósság összegének megfelelő értékben foglaltak. Másnap a „nincstelen” gazda egész tartozását egy összegben kifizette ... Az elévült oksrathesimisítás Több mint tiz éve .történt az egyik Tápió-menti községben: M. K. idős gazda részére nagyobb összegű hitelt folyósítottak. Egy ideig a részletek rendesen befolytak, azután megszűnt a törlesztés, a gazda meghalt. Ilyen esetekben az örökösöknek kell vállalni az anyagi kötelezettséget. Az örökös, a gazda időközben megházasodott fia azonban nem fizetett. Évek teltek el, amikor kiderült: nem is az elhunyt vette fel a pénzt, az nem is tudott róla, fia hamisította alá a nevét. Míg az öreg élt, nyilván azért fizetett pontosan, mert apjától jobban félt, mint a törvényes következményektől. Jól számított: a bíróság az okirathamisításért nem szabott ki büntetést — a bűncselekményt elévültnek minősítette, mert a huzavonák miatt, a perig több mint három év telt el. A tartozás azonban fönnmaradt a mai napig. Az adós időközben elhagyta családját, három gyermekét és úgyszólván bujkál, állandóan munkahelyet, lakást cserél, hogy ne tudják megtalálni. Nem is az OTP-nél levő tartozása miatt. Ilyen esetekben ugyanis a jogszabályok elsősorban a gyermek és egyéb tartásdíjak, valamint az állammal szemben fennálló kártérítés behajtását biztosítják. Akkor, ha lehet... A szóbanfor- gó 34 éves férfi jelenleg 32 ezer forint gyermektartási díjjal és kilencezer forint munkahelyi tartozással van megterhelve. Az OTP azonban nem mond le követeléseiről. Lefoglaltatta az adós apjától örökölt házrészét. Kitűzték az árverést, de a lakott házat nem. vette meg senki. Ezután a lakbér összegét akarták letiltani. Ezt azonban , a ház bér-, lői az évi adó fejében a helyi tanácsnak fizetik be ... A sikkasztó főkönyvelő 1959 óta húzódó ügy. Egy megszűnt mezőgazdasági hitelszövetkezet behajtási kötelezettségeit akkor vette át az OTP. Felszólította az adósokat, fizessék vissza a fölvett hiteleket Nagy többségük igazolta; már nem tartozik. Ekkor derült ki, hogy a szövetkezet volt főkönyvelője, a befizetett\ részleteket, közel százezer forintot — elsikkasztotta. A 'bíróság több évi szabadságvesztésre és az okozott kár megtérítésére kötelezte. E „derék” állampolgár 1962-ben szabadult a börtönből és ismét — könyvelőként tevékenykedik! Tartozása fejében azóta mindössze néhány száz forintnyi részletet fizetett be az OTP-nek. (Ebben az ütemben még 80 év múlva sem tudja le az összeget.) Hogyan teheti ezt meg? Furfangos módon és mégis egyszerűen. Szabadulása után azonnal elvált a feleségétől s ugyanakkor önként, írásban kérte, hogy fizetésének felét egy gyermeke részére vonják le a munkahelyén. Ilyen körülmények között jön a foglalás. A végrehajtó azonban hiába szállt ki a lakásra, a könyvelő minden ingóságáról igazolni tudta; nem az övé, hanem a törvényesen elvált feleségéé. Igaz, a mai napig is ott él, ugyanabban a lakásban és reggelenként együtt indul el az asszonnyal munkába, azon a Trabanton, ami „nem” az övé. Eddig minden intézkedés eredménytelen volt. A nálunk érvényben' levő, a gyermeket, a családot védő szocialista törvények így adnak lehetőséget a kibúvóra. Az OTP hiába indított pert a főkönyvelő és felesége ellen — keresetét a bíróság elutasította. Kényes ügy: azt kellene bizonyítani, hogy a főkönyvelő és a felesége ténylegesen házastársak-e ? ★ A fenti szélsőséges példák alapján úgy tűnhet, ki lehet játszani a törvényt, alti akar, meg tud szabadulni adósságaitól. Ez azonban csak a látszat; a tartozás összege évről évre nő, a 8 százalékos rendes és a külön hozzászámított 6 százalékos késedelmi kamatokkal és azok kamataival. Az adósság pecig nem évül el, azt előbb-utóbb vissza kell majd fizetni. Arról nem is szólva, hogy egyetlen becsületes, rendezett viszonyok között élő ember sem teszi lei magát és családját ilyen zaklatásnak, s í vele járó szégyennek ... Hetesi Ferenc Pál
