Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-08 / 238. szám
10 rest HECVEt ^Mfrlap 1967. OKTOBER 8., VASARNAP Heti jogi tanácsaink A háztulajdonos kötelességeiről... A közös tulajdon megszüntetéséről., és az öregségi teljes nyugdíjról... A háztulajdonost vagy a bérlőt terheli a lakás kifestése, ajtók, ablakok javítása. B. I. váci olvasónk panaszolja, hogy állami kezelésben levő lakásban lakik és a bérbeadó több, mint 20 év óta nem hozta rendbe az ajtókat, ablakokat, faredőnyöket. Kérdezi: kinek kötelessége ezeket kijavítani, és kit terhel a lakás kifestése? A bérlő kötelessége, hogy a lakás tartozékait és felszereléseit karbantartsa, a falon kívül keletkezett hibákat kijavítsa. A bérlőt terheli az ablakok, ajtók zárainak javítása, a fal festésének és vakolatának épségben és tisztán tartása, a redőnyök ha tználati állapotban tartása. Ellenben a bérbeadót terheli a lakás tartozékainak és felszereléseinek pótlása, ha a természetes elhasználódás következtében állott elő. Tartozékok alatt értjük az ajtókat, ablakokat is. Ha valóban fennáll, hogy a bérbeadó több, mint húsz éve azok kijavításáról nem gondoskodott, akkor véleményünk szerint természetes elhasználódásról van szó, és ebben az esetben a bérbeadó köteles kijavítani vagy pótolni ezeket. Ha a bérbeadó erre nem hajlandó, a vitás ügyet bíróság elé lehet vinni. A közős tulajdon megszüntetését illetéktelen előnyök elérése végett nem lehet követelni. S. J. ceglédi előfizetőnk írja, hogy távol élő rokonuk a ceglédi há? tulajdonközösségének megszüntetése iránt pert indított a házban lakó másik tulaj donostárs ellen. Olvasónk azt kérdezi, létezik-e, hogy a n|Ö;ban lakó résztulajdonost a liazrész megvételére kényszerítsék, illetve, hogy árverés útján kelljen a házat értékesíteni? Írja, hogy nincs annyi pénze a bentlakónak, hogy a házat megvegye. Ha pedig elárvereznék a fél házrészt, akkor lakás nélkül maradna rokonuk a beteg, öreg édesanyjával együtt. Ugyanis az, aki most a tulajdonközösséget meg akarja szüntetni, apjuk halála után elüldözte édesanyját, és a házban lakó fogadta be lakásába. A pert indító jó anyagi körülmények között él, ezzel szemben a másik szűkösebb anyagi viszonyok között van. A Polgári Törvénykönyv szerint a közös tulajdonban álló ingatlannál a tulajdonközösség megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti. A közös tulajdon megszüntetését elsősorban megegyezés útján maguknak a tuiajdonostársak- nak kell megoldani. Mégpedig az egymás érdekeinek józan felmérésével kell a kérdést eldönteni. Ha ez a megállapodás nem jön létre, a tulajdonközösség megszüntetését bármelyik, a telekkönyvben bejegyzett tulaj donostárs kérheti. A Legfelsőbb Bíróság egyik : hasonló ügyben kimondta, j hogy a tulajdonközösség meg- j szüntetése iránti perben, foko- j zottan ügyelni kell arra, hogy : a megszüntetés egyik félnek j se okozzon méltánytalan sérel- ; met. Mert ha bármelyik fél a i tulajdonközösség megszűnteié-: sével a másik tulajdonostárs jo- \ gait csorbítani igyekszik, vagy : j ÉVM. BETONELEMGYARTÓ V. Budapesti Betonáruqyára, Budapest XXI., Rákóczi Ferenc u. 289. sz. (Csepel) AZONNALI BELÉPÉSSEL, JÓ KERESETI LEHETŐSÉGGEL FELVESZ mozaiklap- és betonelem- qyártó munkára férfi és női segédmunkásokat A bérezés teljesítménybérben történik, 100%-os norma teljesítése esetén óránként 8,50 — 12,— forint alapbér. Munkás- szállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. Felvételre jelentkezés a gyár munkaügyi csoportjánál. illetéktelen előnyök megszerzésére törekszik, akkor a bíróságnak a keresetet el kell utasítani. Annak megállapítása, hogy mikor forog fenn a joggal való visszaélés a fél részéről, a bíróság feladata. Annak megvan a törvényes lehetősége, hogy a házban lakó tulaj donostársat a másik illetőségének megváltására kötelezze a bíróság. Természetes itt is abban az esetben, ha ez nem okoz méltánytalan, súlyos megterhelést a házban lakó félnek. Ha tehát szabadkézből való értékesítés a tulajdonostársak megegyezése hiányában nem lehetséges, a bent lakó pedig nem tudja magához váltani a másik részét, akkor nem marad más hátra, mint az ingatlannak árveréssel való értékesítése. Ha erre a legutolsó lehetőségre kerülne sor, akkor kérjék, hogy a bíróság olyan feltétellel mondja ki az ítéletben az árverési értékesítést, hogy akkor köteles a bentlakó a lakásból kiköltözni, ha az árverési vevő a bentlakó tu.ajdonostársnak a vétel után a méltányos igényének megfelelő terjedelmű, minőségű cserelakást ajánl fel. Mennyi idő szükséges az öregségi teljes nyugdíjig. K. J. tahitótfalui lakos írja, hogy 66 éves, húsboltvezető. Ebben az évben lesz 10 éves megszakítás nélküli szolgálati ideje. Kérdezi — kérheti-e a nyugdíjazását, mennyi lesz a nyugdíja, és hova forduljon kérelmével? Az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultsághoz 25 évi szolgálati idő szükséges, A jogszabály lehetőséget biztosít azonban, hogy ennél rövidebb szolgálati idő alatt is elérhető legyen az öregségi teljes nyugdíj-jogosultsághoz szükséges idő. Olvasónk ebben az évben akar nyugdíjba menni, és 22 év szolgálati időre van szüksége a teljes nyugdíjhoz. Mivel tíz éve lesz csupán, ezért csökkentett törzsnyugdíjat fog kapni, mégpedig az egyébkénti 50 százalékos törzsnyugdíjat any- nyiszor két százalékkal csökkentik, ahány év hiányzik a szükséges szolgálati időből — vagyis K. J. esetében 24 százalék a csökkentés mértéke. Olvasónkat viszont nyugdíjkiegészítés címén a csökkentett törzsnyugdíjnak annyiszor 1 százaléka illeti meg, ahány évi szolgálati (tíz év) idővel rendelkezik. Levele szerint 1680— 1700 forint havi fizetéssel rendelkezik, így anélkül, hogy fillér pontosságra közölnénk nyugdíjösszegét, a mi számításunk szerint 700—750 forint között lesz az öregségi résznyugdíja. Nyugdíjaztatása iránti kérelmét a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (Bp.) kell bejelentenie. Dr. M. J. EMLÉKEZETES BŰNÜGYEK A „mackó A felszabadulás előtti években az alvilág elitje, a páncélkasszák feltörői, a „mackósok” voltak. Az effajta bűncselekmény az utóbbi években rendkívül ritkán fordul elő, ugyanis a gyárak, üzemek, üzletek páncélszekrényeiben nem tarthatnak jelentős összeget. A Magyar Nemzeti Bank és az OTP-fiókokba betörni pedig nagyon kockázatos vállalkozás ... Néhány évvel ezelőtt azonban (az elmondottak ellenére) egymás után két páncél- kassza-nyitás volt a fővárosban. 1960. január 21-ére virradó éjjel ismeretlen tettes behatolt a Ferenc körút 14. szám alatti 7. számú Totó-Lottó Irodába, kinyitotta a páncélszekrényt, és több mint 23 ezer forintot zsákmányolt. A nyomozók a páncélszekrény melletti széken két, 20 centi hosszú, és menettel egymásba illeszthető csodarabot, és egy 15 centis, egyik végén négyszögletesre köszörült acéltűt találtak. Ezek a tárgyak azonnal elárulták, hogy az ismeretlen tettes „profi” volt. Még javában folyt a nyomozás, amikor néhány hónappal később újabb kasszabetörésről érkezett jelentés. A tettes ezúttal a Szt. István körút 5. szám alatti házban levő V. kerületi OTP-kirendeltség utcai irodahelyiségébe hatolt be, és az elsőhöz hasonló módszerrel nyitotta ki a páncélszekrényt, amelyből több mint 175 ezer forintot vitt el. Figyelemmel a kasszafúrás azonos módszerére, a nyomozók mindenekelőtt azt vizsgálták: egy azon személy volt-e a két kasszanyitás tettese. (A Szt. István körúti betörésig még nem sikerült felderíteni a Ferenc körúti kasszabetörés tettesét.) A feltételezés mellett szólt az a tény, hogy a tettes mindkét helyen nemcsak a kasszanyitáshoz értett (méghozzá kiválóan), hanem a zárak nyitásához és az álkulcsok használatához is. Ugyanis mind a Ferenc körúton, mind pedig a Szt. István körúton gondosan fel kellett készülnie az üzlet- helyiségeket biztosító rácsok, valamint az utcai és udvari ajtók, zárjainak felnyitására is. Végül: a tettes mindkét helyen úgynevezett „kacsát” használt a páncélszekrény zárjának feltépéséhez. A nyomozók birtokában ekkor csupán egyetlen konkrét, kézzelfogható nyom volt; a Ferenc körúti betörés színhelyén hagyott összecsavarható két gázcsődarab. Ezzel kapcsolatban két feltevés alakult ki. Az egyik, hogy a csodarabokat a tettes a „kacsa” rögzítéséhez használta fel (ebben az esetben viszont nagy műhibát vétett, mert a szerszámot a helyszínen felejtette), a másik, hogy a csodarabokat a tettes nem használta a betörésnél, csupán a nyomozók megtévesztésére hagyta a helyszínen. A nyomozás ezek után arra keresett választ, hol és milyen körben kell keresni a két kasszábetörés tettesét. Ezzel kapcsolatban is két felszerszámok kasszanyitáshoz szükségesek, s mint tapasztalt öreg róka, azt is tudta, a többtevést dolgztak ki. 1. A „mac- i szőrösen büntetett, ismert kós” a főváros területén lakó I „mackós Pufi” nem is haszés a rendőrség által ismert kasszanyitó bűnözőik csoportjába tartozik, 2. nem tartozik az ismert bűnözők csoportjába, de ebben az esetben is olyan személy, aki a páncél- szekrény betöréséhez, a kasz- szanyitáshoz szükséges szerszámok elkészítéséhez megfelelő jártassággal rendelkezik, ismeri a páncél- és lemezszekrények zárszerkezeteit. A nyomozás hatalmas apparátussal folyt, hiszen amíg nem sikerül felderíteni ezt a ritka, — viszont nagy társadalmi veszélyességű bűncselekmény tettesét, addig tartani kell attól, hogy a két sikeres „mackó”-nyitás után a tettes újabbakkal is megpróbálkozik. A nyomozók minden elképzelhető szálon elindultak, és egyebek között felkeresték és kihallgatták az egykor hírhedt, de most már megöregedett, visszavonult kasszanyitókat. Az öreg betörők érdemleges adattal azonban nem tudtak szolgálni... A helyszínek és azok környékének figyelése, a környező házak lakóinak kihallgatása és egyéb újabb körülmények értékelése mindinkább azt az elsődleges feltevést igazolta, hogy a két kasz- szanyitás tettesét az ismert bűnözők között kell keresni. Üjabb és újabb ellenőrzések után jutottak el a nyomozók H. Imre és G. Sándor budapesti lakosokig. H. Imre — gúnynevén: „Pufi“ — ismert alakja volt a budapesti régi bűnöző alvilágnak. Büntetései nagy részét kassza- fúrásért kapta. 1938-ban, 23 éves korában bukott le először és 1939-ben hasonló bűn- cselekményekért állt ismét bíróság előtt. 1947-ben pedig egy jelenleg is börtönbüntetését töltő társával Egerben követett el kasszabetörést: 10 ezer forintot és 250 gramm ékszert zsákmányolt. Egyébként nem volt válogatós, nem vetette meg a falbontásos betörést sem, sőt ha úgy alakult, zsarolással is szerzett magának pénzt. G. Sándor, a 64 éves lakatos kisiparos, egy esetben volt büntetve lopásért. Amíg „Pufi” körömszakadtáig tagadott, G. Sándor kénytelen volt beismerő vallomást tenni. Sikerült ugyanis tanúkat találni, akik bizonyították, hogy G. Sándor készítette a Ferenc körúti kasz- szanyitásnál talált és ott felejtett betörőszerszámokat, G. elmondta, hogy mintegy 20 év óta rendszeresen készített „Pufinak” és másoknak is bé- törőszerszá mókát. Vallomása szerint H. Imre 1959 őszén kereste fel őt műhelyében. Táskájából elővett két vascsövet és arra kérte: az egyik csövön hosszabbítsa meg a menetet, hogy a két csövet összekapcsolhassa. G. azonnal felismerte, hogy a nálja másra azokat. Ennek ellenére készségesen és „a nála szokásos precizitással” elkészítette a szerszámokat. Mint a nyomozás tisztázta, H. Imre 1960. január 21-én éjjel álkulccsal kinyitotta a Ferenc körúti toto-lottó iroda udvarra nyíló és wertheim- zárral működő rácsát és így jutott a helyiségbe. A páncél- szekrény alsó záránál a vaslemezt a magával hozott szerszámokkal „rózsanyitással” kitördelte. A zárat ezután acéltűvel felnyomta és kinyitotta. A sikeres kasszanyitás után — mint tapasztalt bűnöző — rendkívül óvatos volt. Nem szórta a pénzt, nem csinált feltűnést. Az ott felejtett szerszámokat újakkal pótolta, majd gondos „tereptanulmány” után néhány hónappal később „megnyitotta” a Szt. István körúti OTP-kiren- I deltség „mackóját” is. H. Imrét és G. Sándort a I Fővárosi Bíróság hosszabb szabadságvesztésre ítélte. B.—B. Három hónap — huszonkét halott Az év második fele mindig veszélyesebb. A közlekedésren- dészet megállapítása szerint júliustól decemberig több a közúti baleset, mint január és június között. A megyei rendőrfőkapitányságon most összegezték a harmadik negyedév adatait. Megállapították, hogy júliusaugusztus—szeptemberben majdnem annyi halálos végű közlekedési baleset történt, mint az 1967-es esztendő első hat hónapjában. A harmadik negyedévben huszonkettőn, az év első felében huszonötén vesztették életüket a közúta- kon. Érdemes a többi adatot is összehasonlítani. Az év első felében összesen 823 baleset történt, a harmadik negyedévben 567. Az első félévben 217 volt a súlyos és 219 a könny6 sérülést szenvedettek száma — a harmadik negyedévben 152- en sérültek meg súlyosan, 180- an pedig könnyebben. A félévhez mérten riasztóan nagyok ezek a negyedévi adatok — pedig a jelek szerint most jön az igazi emelkedés, amelyet a szüret és az egyre gyakoribb esőzés okoz. Pest megye — sajnos — „kivételes** helyzetben van. Átszeli az összes országos főútvonal. A balesetek okozói és sérültjei gyakran nem is Pest megyeiek — de ennek ellenére is sok és egyre több a megyei szabálytalankodó és áldozat. A közlekedés veszélyes mesterség. De elsősorban a benne résztvevőktől függ, hogy mekkora ez a veszély. M. J. G YERMEKNEVELES Még egyszer a tanulásról Kati mamája panaszkodott, hogy kislánya — bár már hatodikos — még mindig hangosan felmondja a tanult anyagot és gyakran így sem emlékszik vissza arra, amit tanult. „Rossz a memóriája, mindent elfelejt.. Tanulás közben állandóan babrál, nem marad nyugton egy pillanatig sem’’. Az emléketetr — mint any- nyi más adottság — gyakorlás révén nagy mértékben fejleszthető, de nem mindegy, hogy milyen formában gyakorolunk. Az emlékezetnek vannak velünk született adottságai, több típusba sorolhatjuk. Eredményes az emlékezet gyakorlása csak akkor lesz, ha az adottságának megfelelő formában történik. Megkülönböztetünk, látási, hallási és mozgásos emlékezeti típusokat, de van olyan típus is, ahol egy vagy két elem keveredik. Az emlékezeti típus már gyermekkorban megmutatkozik. Vegyük talán sorban, hogy az egyes típusokra milyen tanulási forma a legjellemzőbb, hogyan tudják leginkább emlékezetükbe vésni a tananyagot? A LÁTÁSI típusba tartozó, gyermekek, amint a kifejezésben is megmutatkozik, elsősorban a látottakat tudják rögzíteni. Ezek a gyermekek a tanár előadásából keveset tudnak megjegyezni. A szavak nem rögzülnek náluk. Nehezükre is esik az iskolai figyelés. Amikor azonban a tanár ír is a táblára, vagy bemutat, szemléltet dolgokat azt megjegyzik. Ezek a gyerekek otthon jobban rögzítik a tananyagot, amikor olvassák a feladatokat. Ezek a gyerekek a feleltetésnél, ha elakadnak, rendszerint szemeik előtt a leírt anyagrész jelenik meg, és így tudják folytatni a felelést. A leírt vázlat ezeknél i gyerekeknél különösen fontos. A HALLÁSI ;ípusba tartozó gyermekek részben szerencsésebbek, mert iá figyelnek az órán, a tanár előadása alapján már rögzíteni s tudják az ismereteket. Otthoni tanulásnál csak akkor udnak figyelni a szövegrész- e, ha hangosan mondogatják, ízt természetesen nem köny- íyű megoldani ott, ahol több , jyermek tanul egyszerre és gy egymást zavarják a mór- i nogással. Segíteni kell, hogy Próbaútón Próbaútra. indult Budapesten az első négy újtípusú csuklós villamos. A Ganz- MAVAG-ban gyártott kocsik három egységből állnak, s a 26 méter hosszú, 325 személy szállítására alkalmas járművek 60 km/óra maximális sebességgel haladnak. A villamoskocsik ajtói elektromos motorral működnek és kezelőasztal nélkül, mozgó kalauz rendszerre épültek. mormolhatja a leckét. A MOZGÁSOS gyermekek elősorban a mozgást tudják megfigyelni. Ha az skolában sok tevékenység fű- ;ődik egy anyag ismertetésélez, azt jól megjegyzik. Általáén jó tornászok, ügyesen raj-; lóinak, és a gyakorlati tárgyukban is jobb teljesítményt nutatnak. A tananyag szinte megelevenedik képzeletükben. >oha nem a szövegrészek, ha- lem az ahhoz kapcsolódó moz- 'ásos jelenségek merülnek fel emlékezetükben, amikor fel- dézik a leckét. Tanulás közben s folyton mozognak. Ezek a 'yerekek akkor tudják jól em- ékezetükbe vésni a tananya» ;ot, ha közben járkálhatnak, ía erre nincs lehetőség papírt norzsolgatnak, vagy firkálnak, ábukat rázzák, egyszóval va» amilyen formában töreksze- lek mozgásigényük kielégítés éré. A KEVERT ípusba tartozó gyermekei» öbbnyire a hallási és mozgó.-. \os típus kapcsolatában fordul» iák elő. Hangosan tanulnak és tűzben járkálnak. A gyermekek többsége ősz» önösen fordul sajátosságának negfelelően valamelyik forrná» ioz. A szülők akkor segítenek i gyermeknek, ha nem akadó-: yózzák meg az emlékezetbe 'ésés formáját. Különösen nehéz a helyzete hallási vagy mczgásos típusba tartozó gyermekeknek a lapközi tanulási feltételei mel- ett. Amikor 20—30 gyermek anul együtt, nem lehet mor- aogni, járkálni. Ezeknek a yermekeknek lehetőséget kel! dnunk, hogy napközi után, tthon, kedvült szerint vegyék t az anyagot. A tanulási típus idők folya- íán átalakulhat, de csak ha em kényszerítő módon kíván- ik a környezet számára is ellemesebb látási, tanulási irma kialakulását. Van azonban egy ALAPVETŐ SZABÁLY, mely mind a három típusra •vényes és aminek betartása shézséget okoz. Először a óbeli tanulást kell elsajátíta- és csak utána térhetnek az ásbeli megoldásra. Az írásbe- feladatok ugyanis a megta- ilandó aanyagrészre vonatának. A fordított megoldás :vésbé gazdaságos és ltevés- 1 erelményes is. Dr. H. A.
