Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-05 / 235. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I Ál MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A XI. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1967. OKTOBER 5., CSÜTÖRTÖK Stadionavatás Vácott Péter János felszólalása az ENSZ közgyűlésén Péter János külügyminiszter szerdán felszólalt az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének általános politikai vitájában. A magyar küldöttség vezetője felszólalásában kifejtette kormányunk álláspontját a legfontosabb íiemzetközi kérdésekről. A szerda délelőtti ülést Cor- heliu Manescu román kül- ägyminiszter, az ülésszak elnöke vezette le. Péter János elsőnek szólalt fel. — Hosszú évek tapasztalata Bizonyítja, hogy az ENSZ minden egyes ülésszakának megvan a maga sajátos jellege — kezdte beszédét Péter János. — A mostani ülésszakot ismét fokozódó veszélyek árnyékolják be, amelyek a vietnami háború eszkalációjából és a közel-keleti agressziós helyzet elhúzódásából fakadnak. A mai nemzetközi helyzet számos problémája körül elmélyülő ellentétek miatt feszültség, sőt zűrzavar nehezedik az általános vita légkörére. A magyar külügyminiszter szívélyes jókívánságait fejezte ki Manescunak, az ENSZ- közgyűlés elnökévé való megválasztása alkalmából. — A XXII. ülésszak tanácskozásainak várható eredményeire nem sok kedvező előjel mutat — mondotta —, de a keaz A 1 A záhonyi határállomásról jelentjük Már szovjet földön a magyar szuperfutó Schirilla és orvosa az eddig megtett útról Indulásáról beszámoltak a lapok, közvetítette a televízió. Érdeklődéssel figyeli mindenki a nagy vállalkozást, melynek során Schirilla György taxisofőr futva teszi meg a Budapest és Moszkva közötti 2226 kilométeres utat. Kedd estig, a szuper-maratoni futás ötödik napján elérkezett a határra, s tegnap reggel Záhonynál szovjet területre lépett. A Központi Sajtószolgálat munkatársa a határállomáson kért interjút a hosszútávfutótól — akire egyáltalán nem illik a híressé vált film címe: A hosz- szútávfutó magányossága. Ö nem magányos — hiszen egy sportorvoson kívül nemzetközi versenybíró is kíséri. — 350 kilométer megtétele után elmondhatom — közölte orvosa, dr. Prónai László, — hogy Schirilla kondíciója kitűnő. A második és a harmadik nap volt a legnehezebb. Szervezetének ekkor kellett megszoknia ezt az óriási megterhelést. — Orvosi szempontból mihez lehet hasonlítani ezt a vállalkozást? — Schirilla naponta 70 kilométert tesz meg. Reggel hét óra körül indul, lefut 35 kilométert, aztán 3—4 órát pihen, s csak ezután folytatja útját. Ez csaknem azt jelenti, hogy ő folyamatosan, naponta kétszer lefutja a maratoni futás távját. Sportorvosi tapasztalatomból azonban tudom, hogy a maratoni futók egy- egy verseny után 3—4 napos ápolásra szorulnak, míg visz- szanyerik kondíciójukat... — Ez a több ezer kilométeres út hány kilót vesz el majd a futótól? — Mi 8—10 kilós súlycsökkentésre számítunk. Eddig azonban nem fogyott egy dekát sem. — Hogy érzi magát? — tettük fel ezután a kérdést, magának Schirilla Györgynek. — Kitűnően — erősíti meg orvosa szavait. Ügy érzem, már teljesen belerázódtam az iramba, s rendkívül jól esik az is, hogy amerre csak elhaladunk, mindenütt név szerint üdvözölnek az országút szélén kísérő érdeklődők. u — Volt-e eddig valami kellemetlen élménye? — Igen. A meleg. A melegben nehezebben futok. A második és harmadik napon 8— 10 liter folyadékot és megittam. — Mi volt a legkellemesebb élménye? — Kenderesen szinte az egész falu kijött a fogadásomra. Egyébként eddig legalább ötszáz fotót készítettek rólam. Ahogy elhaladnak mellettem a gépkocsik, legtöbbjük megáll, s mindjárt előkerül a fényképezőgép. Záhonyiak, határőrök, KISZ- isták, újságírók intettek neki búcsút, kívántak jó utat, amikor nyolc órakor felemelkedett a sorompó, s átlépte az országhatárt. Még 1876 kilométer van előtte. B. B. I. vés biztató előjel egyike hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának esztendejében a közgyűlés irányítását a szervezet fennállása óta első ízben egy szocialista tagállam kczíisztelet- ben álló képviselőjére bízták. Az előző rendes ülésszak egyik legörvendetesebb vonása volt a tagállamok egyöntetű kívánsága, hogy a főtitkárt meggyőzzék a közös érdekről: szolgálatait még egy hivatali időszakra bocsássa az ENSZ rendelkezésére. Kormányom örömét fejezte ki, hogy a főtitkár vállalta feladatának további ellátását. Minden ok megvolt arra, hogy a főtitkár évi jelentése bevezetésének első mondatát így fogalmazza meg: „A beszámolási időszak alatt a nemzetközi politikai helyzet nemcsak nem javult, hanem tulajdonképpen jelentősen rosz- szabbodoít.” Arra utalt, amit mindnyájan tudunk, de amit állandóan szem előtt is kell tartanunk, arra „hogy a vietnami háború miként fokozódott egyre nagyobb mértékben az utolsó két és fél év folyamán, hogy a harcbavetett katonaság létszáma és a hadianyag mennyisége milyen nagymértékben megnőtt, hogy a háború kegyetlensége szüntelenül fokozódott, és hogy a harcokban résztvevő összes felek veszteségei milyen riasztó mértéket öltöttek". — Az Egyesült Államok intervenciója és agressziója által elindított vietnami háború nemcsak egymagában végtelenül embertelen vandalizmus, amely egy nemzet léte ellen irányul, hanem egyrészt még nagyobb, kiszámíthatatlan méretű nemzetközi fegy(Folytatás a 2. oldalon) Tudósításunk a 6. oldalon (Gábor Viktor felvétele) )/ss/ssssysssss/sssrssssssy-sssssssss/ssssss/sssss.rrsssssssssssssssssssyyyyyss/sy-ss-sssssssss'//Mr/sss/sssssssssssssssssssssssssssy'ssj'SjrA Tízéves az űrkorszak Ünnepi gyűlés a Kremlben Szerdán este a Kreml 1957— 1967. évszámokkal díszített kongresszusi palotájában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a világ első műholdjának, a szovjet Szputnyik 1-nek felbocsátásáról. Az ünnepi gyűlésre hatezren jöttek el. A gyűlés elnökségében kormányférfiak, tudósok, munkások foglaltak helyet. Hosszas taps köszöntötte a terembe lépő Alekszej Leono- vot és űrhajós társait. A megnyitó elhangzása után Msztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, az első műhold felbocsátása óriási technikai vívmány, nagy politikai jelentőségű esemény volt. — Népünknek az a hőstette, hogy utat tört a kozmoszban, a XX. század és az egész emberiség történetének legjelentősebb eseményeihez tartozik. A Szovjetunió nyomán a világűr kutatása szélesen kibontakozott az Egyesült Államokban és Franciaország is műholdakat lőtt fel. Sok más ország is bekapcsolódott a kozmosz kutatásába. A szocialista országok kezdettől fogva tevékenyen részt vállaltak a szovjet szputnyikok megfigyelésében, a röppályák mérésében és jelenleg együttműködnek a Szovjetunióval a világűr kutatásában mondotta. — A Szovjetuniót illeti meg az elsőség a világűrkutatás valamennyi alapvető szakaszának megvalósításában, az első szputnyik felbocsátásától fogva. Leonov űrhajós ezredes, a Szovjetunió hőse beszédében tisztelgett Szergej Koroljov, á nagy tudós és rakétatervező, valamint Vlagyimir Komarov, a Szojuz 1. űrhajó leszállásakor hősi halált halt űrhajói pilóta emléke előtt. Kereskedni, többet nyújtani! Jobb csomagolást — változatlan áron A hét végén kezdődik a KPVDSZ kongresszusa Már most előrelátható, hogy a hét végén kezdődő KPVDSZ- kongresszus sok jelentős kérdést tárgyal, s az eddig jelzett hozzászólások is lényegbevágó ügyeket feszegetnek majd. Többek között ezekről tájékoztatta az újságírókat Ligeti László, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Sürgette, s gyors megvalósulás iránti reményét fejezte ki, hogy a kereskedelem, szó megtalálja lényegét, igazi tartalmát. Az új mechanizmusbem meg kell tanulni a szó legjobb értelemben vett kereskedést. Emellett tudomásul kell venni, hogy az ipar „forradalmát” mindig megelőzi az értékesítés „forradalma”. Az átvevők és eladók kényszerítik az előállítókat jobb, célszerűbb vagy új termékek megjelentetésére. Ezzel is foglalkozik a kongresszus, miközben felhívja a figyelmet arra, hogy a dolgozó nők otthoni munkája is mennyivel könnyebb lehetne, ha a különböző ipari és élelmiszercikkek megkímélnék rengeteg elfoglaltságtól. Szobákénál majd az úgynevezett eldobó göngyölegek használata is. Sürgetik a tej és számtalan más élelmiszer műanyag csomagolását, mert az korszerű; higiénikus, s szükségtelenné teszi a csomagolóanyag visszaszállítását. Az azonban megengedhetetlen, hogy az új pakolóanyag árát a fogyasztóra hárítsák. Annál kevésbé, hiszen a szállítási költségek jelentősen csökkennek, s ebből bőségesen fedezhető a magasabb csomagolási ár is. Sajnos ez történt a háztartási főzőolajok műanyag-flakonos töltésénél is. Napirendre kerül a munkaidő csökkentése is, úgy azonban, hogy a szombati árusításról nem mondhatnak le. Különböző anyagi és erkölcsi elismeréssel akarják segíteni a kulturáltabb kereskedelem közreműködőit. A vásárló bizalmával visszaélő eladónak viszont nincs helye a szakmában. | 150 éves jubileum | Gőzhajó a Dunán \ Elsőnek a nagyvilágban — Hová lett a szentendrei kikötő? Foto: Wormser adott arra, hogy a hajózás őskora után is érdeklődjünk. Így tudtuk meg, hogy Szentendre igen jelentős kikötő volt, ahová a dereglyéken gabonát szállítottak, vagy onnan indítottak útnak. A gőzhajó megjelenése és az újabb korszerű gyártmányok a nagy folyón eltörölték csaknem az emlékét is a régi szentendrei kikötőnek. Az első magyar gőzhajó a Carolina 3—4 kilométeres sebessége ma már mosolyogta- tó. Űttörő szerepét azonban az akkori osztrák akadékoskodás ellenére is bizonyítja, hogy Magyarországon kezdték meg először a Duna-tengerjáró hajók gyártását és forgalomba állítását. | hazai büszkeség, de európai ; nevezetesség. Egy évtizeddel ja feltalálás után megjelent az első, egyúttal magyar gőzhajó a Dunán. Építője az ügy megszállottja, egy falusi ezermester. Az ő nevéhez fűződik az első vontatás, személyszállítás, több, korát megelőző technikai megoldás. A 150 évvel ezelőtti bécsi műszaki átvételre emlékeztek a magyar tudomány, a hajózás és közlekedés vezető szakemberei. A MAHART vezérigazgatója nyitotta meg az ülést, s a kitűnő tudományos megemlékezést dr. Fekete György kandidátus. A dunai víziút alkalmat
