Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-27 / 254. szám

M0N0B°7nm IX. ÉVFOLYAM, 253. SZÄM HONKI A.D A S A 1967. OKTÓBER 27.. PÉNTEK Egy év alatt 1000 nő állt munkába Közelről csábít Budapest 70—80 új munkaalkalom a járás üzemeiben A monori járás a tipikus „vidéktől”, a vidékinek neve­zett életmódtól, mentalitástól annyival tér el, amennyivel könnyebben és hamarabb meg­közelíthető a járás községei­ből a főváros, mint mondjuk az Alföldről. A lakosság nagy része bejáró dolgozó, a pihenésre, szórako­zásra fordítható szabad ide­jükből napi két-húrom órát „keréken" töltenek. Vidéki la­kosok — és fővárosi dolgozók. Az 1967. évi felmérés szerint a járás községeiből 19 616 férfi és 9475 nő dolgozik Budapesten. Helyben pedig 3807 férfi és 3308 nő. Most már komikusnak tűnik a csaknem két évtizeddel ez­előtt folyó komoly vita: a fő­zőkanálnál van-e a nő helye, a családi tűzhely őrizgetése-e az életcélja, vagy felelősség­Kiildjetek egy rögocskét a sírjáról... Ballada egy másik katonáról Tegnap közöltük az álta­lános iskolások irodalmi és képzőművészeti pályázatá­nak eredményeit. Most be­mutatjuk a legjobb irodalmi helyezett, a gyömrői Hor­váth Olga pályamunkáját. iv.emrégiben láttam a Bal- i. ' lada a katonáról című fil­met és gondolatban azonosí­tottam Maria Dimitrievna Dudnicsenkót azzal a másik orosz anyával, aki mindennap kendőt borít a vállára, kibal­lag a végtelenbe vesző útra és várja a fiát. A fia azonban nem jön, mert az út végtelen, és ő egyre inkább távolodik ezen az úton. Nemrég levelet hozott a pos­ta, címzettje mi voltunk, mi, a gyömrői úttörők. írója pedig egy szovjet asszon#; egy szov­jet édesanya. „Huszonkét évig vártam a fiam haza, mert nem tudtam, nem akartam elhinni, hogy ő már nincs többé.” El­szoruló szívvel olvastuk Maria Dimitrievna levelét, amelyből lassacskán kibontakozott a 19 éves katona arcképe, aki ön­kéntesként került a frontra, és itt, községünkben, hazájától sok száz kilométerre áldozta életéta szabadságért. Nem tud­tam szabadulni a gondolattól, és amíg rajom készítgette a kis csomagot, a Vologya sírjá­ról hozott földet és virágot, a fényképet és a levelet, addig én elsétáltam újra és újra az emlékműhöz, amelyet mozgal­munk fennállásának 20. évfor­dulójára építettünk, a forrada­lom hőseinek tiszteletére, és amelyet most már Vologya emlékművének is tekintünk. K erestem Vologya nyomait az évtizedek távlatában. Beszélgettem idősebb embe­rekkel, de kivallattam a fákat, virágokat., a mezőt, utcákat is, és lassan összeállt a kép. 1944. november 15—16-án érkezett az egység Gyömrő határához. Üllő felől, a 4-es útról törték át a németek védelmi vonalát, majd a faluban kezet fogtak az ágyúlövésektől, géppuska- zajtó megriadt emberekkel. Egyszercsak érkezett egy autó, a kiszálló tisztet „tovaris ka- pitány”-nak szólították a har­cosok, aki magyarul beszélt az egyik ház gazdájával. Merre menekültek a németek, nem maradt-e itt közülük? Majd körülnézett és-megkérdezte: — Van ebben a házban üres szoba? — Majd a gépkocsive­zetőnek: — Vologya, néhány napig itt fogunk lakni. Ez a kapitány Steinmetz Miklós volt. Ű valóban ott la­kott néhány napig. Vologya azonban csak egy-két óráttölt- hetett a házban. Az őszi eső apránként szitált, az öt katona rövid idő alatt elhelyezkedett, mosakodott, tisztálkodott. Vá­ratlanul azonban futár érke­zett. fontos üzenettel, amelyet továbbítani kellett, és Vologya gépkocsijával újra szolgálatba lépett. A Maglód felé vezető úton akna robbant, ennek a re- peszdarabjai oltották ki ifjú életét. „Küldjétek egy rögocskét a sírjáról, kedves ifjú magyar barátaim, mert én már oda­utazni soha nem tudok: fáradt öregasszony lettem. Talán megnyugtat ez a pár rög, ami az utolsó emlékem lesz a fiam­ról.” U "” ttörőrajunk nagy szere­tettel készítette a kis cso­magot, s bennem valahogyan ez fogalmazódott meg: „Nyu­godj meg, bánatos lelkű édes­anya, mert fiad emléke a szí­vünkben élni fog, minden év­ben újra meg újra, még na­gyobb szeretettel gondozzuk és ápoljuk a sírját.” Visszavágynak a suliba Megint elmúlt egy nyár. Rozsdásodnak a levelek, es­ténként tejszínű köd borul az utakra. Ez már az ősz. Több mint három hónapja, hogy a monori József Attila Gimnázium elsőként végzett olasztagozatos osztálya elhagy­ta az iskolát. A diáksapkák és matrózblúzok örökre a szek­rény mélyére kerültek. Még bennük él az érettségi izgal­ma, a búcsúzás, mégis mérhe­tetlen távolságból szemlélik már akkori önmagukat. Akkor világrengető problémának tűnt a matek röpdolgozat és ez olasz bemutató óra; gondjaik nem sokkal terjedtek túl a KISZ-beszámolókon ... Nehe­zen szoknak hozzá az igazi fe­lelősséghez, ahhoz, hogy mu­lasztásaik és hibáik következ­ménye már nem az elégtelen osztályzat. Sokan szerettek volna to­vábbtanulni — és keveseknek sikerült. Keresik a helyüket a világban, még f élig-meddig diá- kos lelkesedéssel. Hol tudnának gyökeret verni, hol adhatják az egyéniségükhöz, teheisé- gükhöz mérten a legtöbbet? Bajkai Julcsi úgy érzi, hogy a monori postán megtalálta a helyét. Kovács Kati egy kis­pesti bölcsőde apróságai között lett „kedves Kati néni”, Bu­ko viszki Jancsi, a Royal pin- cártanulója, Jakab Ilka és Bock Kati gyárban dolgoznak, Pálvölgyi Feri, az „osztály esze” katonatisztnek készül, máris „angyalbőrbe” bújt... Harmincegyen voltak — s most harmincegy munkaterü­leten dolgoznak. Egy kicsit (vagy nem is kicsit?) vissza­vágynak az iskolába. (koblencz) Bevonulok bálja Gyomron Szombaton este kilenc órai kezdettel a bevonulok bálját rendezik Gyömrőn, a járási művelődési házban. A tervezett műsort az Ex­press zenekar lemondta. A bá­lon honvédségi zenekar ját­szik. teljes beosztásban is megállja a helyét, a férfivel egyenérté­kű munka végzésére is alkal­mas. Egy év alatt a járás köz­ségeiben ezer nő cserélte fel a háztartási munkát a kenyérkeresettel, nagy részük szakképzetlen. Né­hány hét alatt betanították őket, aztán már csak rajtuk, az ügyességükön, lelkiismere­tességükön múlik, milyen mér­tékben javítják meg fizetésük­kel a család anyagi helyzetét. A főváros közelsége nemcsak változatosabb élettel, szóra­kozási lehetőségekkel kecseg­teti a közeli községek lakóit, hanem munkaalkalmat is kí­nál. Az 1967. évi adatok szerint a járás munkaerőhelyzetére a kereslet a legjellemzőbb. Je­lenleg 70-—80 állás vár betöl­tésre a járás ipari üzemeiben. <d) MENNYI ÜTI A PÉTERI TRAKTOROSOK MARKÁT? Ha kikelt az .. A napokban ülést tartott a hogy kellően megjutalmazza a lalt az ülésen. Röviden érté­péteri Rákóczi Tsz pártvezető­sége. Napirenden szerepelt a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50. évfordulójára való felkészülés és a pártépítés kérdése. Boros Bálinttól, a tsz párttitkárától ezzel kapcsolat­ban a következőket tudtuk meg: A pártvezetés új munkastí­lusának és módszerének meg­felelően a járási pártbizottság vezetői és munkatársai egyre több helyszíni segítséget ad­nak az alapszervezeteknek és a pártvezetőségeknek. Így van ez a péteri Rákóczi Tsz párt­vezetősége esetében is. Az említett ülésen részt vett Gu­ba Pál, a járási pártbizottság első titkára, Spenger István, Király János osztályvezetők és Topolcsik János területi inst­ruktor. Az 50. évforduló méltó meg­ünneplésével már régebben foglalkoznak a péteri tsz-ben. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy szerveztek egy szocialista címért küzdő biigádot a traktorosok közül. A brigád részére a szakmai vezetésen túl rendszeresen se­gítséget nyújt a tsz pártveze- tősége és annak titkára. A brigád felajánlást tett a kö­zelgő ünnep tiszteletére: opti­mális időben, jól előkészített magágyba vetik el az őszieket. Időben elvégzik az őszi mély­szántást és maximális segítsé­get nyújtanak az őszi betaka­rítási csúcsmunkákban. A tsz vezetősége elhatározta, Mindig van javítani vagy készíteni való a tsz-ekben. Fi­tos László, a gyömrői Petőfi Tsz gépműhelyében, munka közben (Foto: Gábor) LETÖRTE AZ ARAKAT Lengyel burgonya Üllőn Az Üllő és Vidéke /Álta­lános Fogyasztási és Érté­kesítési Szövetkezet a bur­gonyaellátás megkönnyítése végett kísérletképpen egy vagon, azaz 160 mázsa len­gyel importburgonyát hozott forgalomba, mázsánként 140 forintos áron. Kezdetben a bolt vezetői óvatosak voltak, mert arra gondoltak, hátha a vevők idegenkednek majd az idegen burgonyától, hi­szen gülbabához és rózsa­burgonyához voltak szokva. Kellemesen csalódtak, mert a vevők órákon belül fel­vásárolták az árut, sőt újabb három vagonnyira lenne szük­ség. A kifogástalan minőségű lengyel burgonya olcsó árá­val kihatással volt a helyi árak alakulására is. Ugyanis helyben a burgonya ára ki­lónként még ma is 3—3,50 forint. Tele almával a raktár A téli árusításra a boltok felkészültek. A szövetkezet al­mából a szükségletnek meg­felelő mennyiséget tárol, mi­vel most már — az ingat­lanvásárlás jóvoltából — megfelelő tároló helyiséggel rendelkezik. Almát kará­csonyra vagontételben vásá­rolnak. Ami még hiányzik a kolbászhoz A szaloncukor fele része a boltokban van. De felké­szültek az üzletek a disznó­vágásokra is: rizs és fűszer kellő mennyiségben rendel­kezésre áll, csak a fok­hagyma hiányzik még, pedig arra is nagy szükség lesz. Reméljük, hogy a kereske­delmi osztály megtalálja an­nak is a módját, hogy a kol­bászból ez a fűszer se hiá­nyozzék. (em) brigádot. A vetésben részt ve­vő traktorosoknak 600, a gép­farosoknak pedig 400 forintot ajánlott fel. A jutalmat a vetések ki­kelése után osztják ki, a minőségi munka ugyanis akkor ellenőrizhető a leg­jobban. Guba Pál, a járási pártbi­zottság első titkára is felszó­kelte a pártvezetőség és a pártszervezet munkáját. A hi­bák elemzése mellett jónak és eredményesnek értékelte az alapszervezetnek a szocialista munkaverseny és a pártépítés terén kifejtett ténykedését. A tsz pártalapszervezete ez év­ben öt új tagot vett fel, ami nagyon szép eredmény. M. 3. Pavilon — a szemnek Praktikus is, szép is — mégsem használható MAI MŰSOR MOZIK Monor. Stan és Pan. Vecsés: A győztes Robin Hood (széles). Az üllői vasútállomás terüleT tén az Utasellátó Vállalat még a nyáron egy nagyon szép pa­vilont építtetett. Keresni kell a hozzá hasonlót, dísze az állo­másnak. A falak alumínium­ból készültek. Az eleje és két oldala félig üvegből van. A pavilon két részre oszlik, egy árusítótérre és egy kisebb rak­tárhelyiségre. Belülről a falak műanyaggal vannak borítva. Az épület elkészült, de az árusítás nem kezdődött meg. Mindenki találgatta, hogy tu­lajdonképpen mi lesz ott, ba­zár vagy kantin? Aztán hetek múltak, kéményt is építettek rá, s akkor kiderült, hogy a kéményhez közel van a válasz­fal. A válaszfalat beljebb he­lyezték, de az árusítás még mindig késik, annak ellenére, hogy a helyiségben kályha is van már tehát fűthető is, a belső berendezés is készen van. Miért nem árusítanak ben­ne? Csak azért nem, mert az üveges részre még nem szerel­ték fel a vagyonbiztonsági okokból fontos rácsot. Remél­jük, hogy a szép építmény esz­tétikai külsejét a rácsok nem fogják lerontani, s a pavilon megnyitása sem késik sokáig. E. M. TANÁCSÜLÉS lesz ma Ecseren, 18 órakor. Napirenden: az fmsz beszámo­lója a lakosság áruellátásáról, a község közegészségügyi hely­zete, a tisztasági mozgalom, valamint az 1967. évi tanács­tagi beszámolók ütemtervének megtárgyalása. Káván 14 órakor tartják a tanácsülést, ahol a községben folyó gyógyító, megelőző te­vékenység, valamint az anya- ős csecsemővédelem helyzetét vitatják meg. Pilisen is 14 órakor ülése­zik a tanács. A tanácstagi be­számolókon elhangzott beje­lentések intézését beszélik meg, továbbá az 1967. évi be­számolók ütemtervét. Üllőn ma 14 órakor a vb ülésezik, ahol értékelik a köz­ségi tanács igazgatási tevé­kenységét és tájékoztatót hal­lanak a községi tanácsrendele­tek végrehajtásáról. Fortuna Nagykőrösre költözött Nagykőrös—Vecsés 1:0 (0:0) Tapogatódzó, ideges játékkal teltek el az első percek. Az első komolyabb esemény a 21. percben történt: Kalász kiug­rott, már az ötösön járt, ami­kor felvágták. Potocsnyi dr. óriási meglepetésre közvetett szabadrúgást adott. A 23. percben Kalász lövé­sét Gömöri kiejtette Krausz elé, a lőni készülő csatárt há­tulról belökték a kapuba. A büntető ezúttal is elmaradt. A 37. percben Tóth fejesét a bal felső sarokból ütötte szögletre Gömöri, majd kétszer is bra­vúrosan hárított. Szünet után, ha lehet, még jobban folytatódott az óriási vecsési fölény. A nagykőrösiek csak elvétve jutottak el a ve­csési 16-osig — és amerre áll­tak, vágták a labdát. Gömöri bravúros védések sorozatát mutatta be. Kalász két fejesét védte ritka kapusteljesítmény - nyel. Folyamatosan gördültek a vecsési támadások, de a nagykőrösi védelem a szeren­csével jó viszonyban állt ezen a napon. A 80. percben Szűcs jól hú­zott el a jobb oldalon, a kive­tődő Gömöri mellett középre gurított és a befutó Krausz 10 méterről óriási helyzetben fölé lőtt. A 83. percben drámai for­dulatot vett a mérkőzés. A ve­csési védőkről lepattant a labda Klenovics elé, aki tíz méterről a hálóba lőtt. 1:0 Kő­rös javára. Ez volt az első nagykőrösi kapura lövés. A 84. percben Krauszt hárman is buktatták a 16-oson belül. A játékvezető sípja ismét néma maradt. A 86. percben Mako- vecz 14 méteres óriási bom­bája a bal kapufáról vágódott vissza a mezőnybe. A 88. perc­ben háromszor is a gólvonalról vágták ki a labdát a vendé­gek. Az óriási küzdelmet hozó rangadón a vecsési együttes óriási fölénnyel játszott. Vé­gig uralta a mezőnyt, de csa­tárai a legjobb helyzeteket is elhibázták, valamint a szeren­cse és nem utolsósorban Po­tocsnyi dr. is a vendégeket se­gítette. Szalontai Attila Értesítjük a termelőszövetke zeteket és az egyéni qazdál kodókat, hogy szövetkeze tünknél I. OSZTÁLYÚ LÁPI FÖLD kapható talajjavításra mázsánként ab telep 6 forin tért, 0-tól 10 km távolságig mázsánként 8 forintért, 10 — 15 km távolságig mázsánként 10 forintért. Ennél nagyobb távolságra szállítást vállalni nem tudunk. GYÖMRŐI PETŐFI MG. TSZ. A járási labdarúgó-bajnokság vasárnapi eredményei Pilis . n—Mende 4:3, Üllő II—Mag- lód II 4:4, Csévharaszt—Monori- erdő 6:0, Gomba—Vasad elmaradt, Monor II—Tápiósáp 6:3. A bajnokság állása: 1. Pilis II 2. üllő II 3. Tápiósáp 4. Mende 5. Monor II 6. Nyáregyháza 7. Monori-erdő 8. Maglód II 9. Vasad 10. Csévharaszt 11. Gomba 12. Káva 18 11 18 12 18 9 8 — 5 5 5 3 4 2 11 30 16 — 2 14 28 Törölve 3 45 4 73 6 5 57 6 47 5 46 9 40 8 54 9 35 :25 26 :43 26 :42 21 :29 20 :40 20 31 19 :70 16 :49 15 :63 13 :39 12 :92 2 Röptetés Üllőn A Magyar Galambtenyész­tők üllői 44. számú csoportja megtartotta az ez évi röpver- senyt. A versenyt három rész­letben rendezték. Repültek az öreg galambok, utána a fiata­lok. Végül az emlékversenyre került sor. A versenyben csak a budapesti röpgólyások vet­tek részt. A repülési idő és a tűnő repülés tartama volt a döntő. Eszerint az öregfalka yerseny győztesei: első helye­zett Pólyák László galambja, 7 óra 13 perccel, második-Gő- bölyös Sándoré 6 óra 58 perc­cel, a harmadik pedig Farkas Józsefé 4 óra 44 perc hossz­idővel. A fiatalfalka-versenyben el­ső helyezett Do/bos István ga­lambja 5 óra 43 perccel, má­sodik Göbölyös Sándoré 5 óra 42 perccel, harmadik Tóth Gé­za galambja 4 óra 40 pe — hosszidővel. Néhai Balatoni Józsefnek, az egyesület volt titkárának em­lékére emlékversenyt is ren­deztek, melynek győztesei: el­ső Dobos István 6 óra 17 perc. második Pólyák László 6 óra 3 perc és a harmadik Tóf?l Géza 5 óra hosszidővel. (em).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents