Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-03 / 233. szám

Vb-ülés lesz ma Bényén 14 órai kez­dettel, ahol a felettes szervek­től érkezett testületi határoza­tok végrehajtását és a felvá­sárlás helyzetét beszélik meg. Péteriben 17 órakor ülésezik a vb. Napirenden szerepel a nyári betakarítás, a kenyérga­bona terv teljesítése és az őszi mezőgazdasági munkák. Pilisen, a 14 órakor kezdődő vb-ülésen a tanácsülés anya­gát és a közrend, közbiztonság helyzetét tárgyalják. Tápiósülyben 14, Vecsésen 8,30 órakor üléseznek, ahol a következő tanácsülés anyagát vitatják meg. fegy Csillagtúra, verbemutató MOHÖMIDÉH \ Virággal kezdődött a véradó nap Monoron A P EST Vl,EGY,E! H I R L A P; K ■aana IX. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM 1967. OKTÓBER 3., KEDD Százszáza lék os termeléstöbbletet kell elérniök Új műhelyt épít a Monori Vasipari Ktsz A fegyveres erők napjáról az elmúlt hét végén csaknem valamennyi általános iskolá­ban, úttörőcsapatban megem­lékeztek. Monoron a Kossuth Lajos általános iskola úttörőcsapatai szeptember 29-én csillagtúrát rendeztek, melyen az úttörők és nem úttörők is részt vettek. A csillagtúra befejeztével valamennyi nevelő és tanuló az iskola udvarán gyülekezett — ahol Fülöp Lóránt igazga­tó emlékezett meg a fegyveres erők napjáról. Az úttörők vi­rágcsokorral köszöntötték az ünnepségen megjelent mun­kásőröket. Kovács László, az MHS já­rási elnök — a munkásőrség képviseletében fegyverbemu­tatót tartott. Szavait a jelen­lévők nagy érdeklődéssel fi­gyelték. A legnagyobb örömet mégis az váltotta ki, hogy a bemutatott — töltetlen — fegyverekhez hozzá is lehetett nyúlni, működésűket úgy ta­nulmányozhatták a gyerekek. (— sk —) Az Ady Endre út mentén a lezárt és körülkerített járda, valamint nagy tömegű alapo­zási- és födémanyag hívta fel a figyelmet az utóbbi időben arra, hogy a vasipari ktsz megpróbál kilépni rendkívül szűk kereteiből és bővíti tele­pét. — Az engedélyt még 1966. februárjában megkaptuk arra az építésre és gépvásárlásra, melynek alapozó munkálatai a napokban némi huzavona, többszöri tervmódosítás után végre elkezdődtek —, mondja Varró Géza, a ktsz elnöke, mi­kor tájékoztatást kértünk a folyamatban levő építési ter­vekről. — Az a beruházás, amely­ről itt szó van, meghaladja a hárommillió forintot. Részleteiben arról van szó, hogy azt a hajtóművet, melyet az utóbbi időben közismerten a gépipar számára jól bevál­tan gyártunk, amelyet koráb­ban külföldről hozattak be, to- vábbmenőleg is, sőt fokozott mértékben gyártanunk kell, mert az ipar a jövőben még fokozottabban igényli gyárt­mányainkat. Ez a bővítés ma­gyarázata. A tervek szerint 1968. június 30-ra kell, hogy elkészüljön az a 45x12 méteres épület, melyben lesz egy nagy műhelycsarnok, szociális és irodahelyiségekkel. — Ez a bővítés — mondotta az elnök — jelenlegi termelé­sünkre nézve is kívánatos len­ne. Igaz, ha az új műhely elké­szül, százszázalékos termelés­többletet kell elérnünk. A berendezést részben bel­földi, részben külföldi gépek­ből kapjuk. A géppark és a termelés növekedése természetsze­rűen létszámnövekedést is jelent számunkra. Az építés kivitelezője a já­rási építőipari ktsz. Reméljük, hogy a munkát zavartalanul tudja elvégezni, ha már a ki­vitelezés némely vonatkozásá­ban nem is az eredeti elképze­léseink szerint való. (ej) Péntek délelőtt a monori önkéntes véradónap egy cse­rép virággal kezdődött. Haj­dúk Bálint életében tizenket­tedszer, ebben az évben má­sodszor adott vért. A járási Vöröskereszttől a köszönet mellé egy cserép virágot ka­pott. Először 1961-ben adott vért, 1963-tól pedig évente kétszer jelentkezik véradásra. Miért? — Adhatok, vám elég — mondja. Ha Monoron véradás van, akkor fehér köpenyben, szol­gálatkészen ott sürgölődik a folyosón Farkas néni. Ö nem ad vért, ő kapott, évekkel ez­előtt. Ha akkor nincs kéznél megfelelő vér, Farkas néni nem mosolyogna, nem szer­vezne, nem agitálna. Az életét mentette meg évekkel ezelőtt valaki — aki valahol az or­szágban, minden latolgatás, számítgatás nélkül elment vért adni, életet adni Farkas néninek. Százötvennégyen jelentkez­tek Monoron, 148 embertől vettek vért. A kefegyárból harminchármán, a gépjavító állomásról huszonketten jöttek el. Ácsai Lajos, az egész csa­ládját elhozta. 46,8 liter vért adott Monor község segítőkész lakossága pénteken azoknak, akiknek a vér az életet, az egészséget je­lenti. (d) 99 Viszontlátásra, Laci “ Beszámoló Úriból, ahol a leltárhiány ismeretien fogalom Marosi Jenő ügyintéző, a Tápiósüly és Vidéke Általános és Fogyasztási Szövetkezet körzetébe tartozó Űri község Színes klubest a fegyveres erők napja alkalmából A gyömrőí ifjúsági klub egy honvéd KISZ-szervezet klub­jával közösen emlékezett meg a fegyveres erők napjáról. A rendkívül barátságos összejö­vetelen rövid megemlékezés után három katonai témájú kisfilmet vetítettek, többek kö­zött a közelmúltban lezajlott Vltava hadgyakorlatról szólót is. A vetítés után a társaságot az alakulat tánczenekara szó­rakoztatta. A műsorban szerepelt Botin Klára, a salgótarjáni amatőr táncdalfesztivál aranyérmes beat-énekese. Varga Imre, az alakulat „új tehetsége”, gyer­mekdalokat énekelt. A gyöm­rőiek eddig csak kapustehet­ségéről ismerték, ezúttal mint énekes is osztatlan sikert ara­tott A klub következő összejöve­telén o megye nevezetességei­vel ismerkednek meg a részt­vevők, vidám vetélkedő kere­tében. A klub vezetősége ez­úton is kéri tagjait, a legkö­zelebbi alkalommal feltétlen hozzák magukkal igazolványu­kat, mert sor kerül az igazol­ványcserére. A „klubszínpad” októberi műsorát már csak az új igazolvány birtokában néz- nézhetik meg tagjaink. Furuglyás Géza Lengyelországi mozaik II. Értekezés a fakápolnában Kanyargós, hegyi út vezet Zakopanéból a csodálatos ten­gerszemhez, a Morskie-Oko- hoz. Párházas ruszin falucs­kák tűnnek fel pillanatokra a szeszélyes turistautak mentén. A meredek hegyoldalban, egyszeresük nemesen egysze­rű, kis fakápolna ötlik sze­münkbe. A mindenre kiváncsi turista mohóságával járja körbe a templomot, amikor egy bamacsuhás ferences ba­rát jelenik meg, s velük két „civil”, egy házaspár, feltehe­tőleg turisták. Máris invitál­nak befelé, még szabadkozni sincs időnk, már az alacsony lócán ülünk, s ebéddel kínál­nak. A beszélgetés döcög, fél­mondatokban beszélünk, vélet­lenül tevődik át a szó angol­ra. Az egymás megértésének kölcsönös öröme oldja fel a feszültséget, s értekezésnek is beillő helytörténeti beszámo­lót hallunk. A turisták egyébként a var­sói egyetem tanárai voltak. (péterffy) (Folytatjuk.) Festői faházak a lengyel Tátra völgyében vegyesboltjainak és vendéglá­tóiparának működéséről szá­molt be a legutóbbi igazgató- sági ülésen. , Az ügyintéző elmondotta, hogy a helyi vezetőség üléseit havonta tartja. Ma már az új vezetőségi tagok is bekapcso­lódtak az ellenőrzésbe. A ve­zetőség sem a tisztaság, sem a vagyonvédelem vonalán nem talált különösebb kifogásolni­valót. Ugyanis a fogyasztási szövetkezet három községe közül éppen az Úrihoz tartozó egységek alkalmazottai dicsé­retesen jók. Az üzletvezetők vala­mennyien kipróbált, meg­bízható szakemberek. Az utóbbi években számotte­vő leltárhiány nem volt a községben.' Úriban négy vegyesbolt kö­zül három rendelkezik száz­ezer forinton felüli árukész­lettel. Tervüket valamennyien teljesítették. Kiváltképpen a 12. számú bolt érdemel dicsé­retet. Forgalma hónapról hó­napra fokozatosan emelkedik. Jó propagandát fejtenek ki az úriak, ebben az évben már hú­szán léptek be a szövet­kezetbe. Ez a szám azonban még bizo­nyára emelkedik az év végéig. A vendéglátóiparban a 8. számú cukrászda érte el a leg­nagyobb forgalmat. Augusztus 31-ig 124,5 százalékra teljesí­tette tervét. Az üzlet vezetője kitűnő fagylaltjával nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek körében is sikert aratott. A számítások szerint ebben a szezonban több mint húsz má­zsa fagylaltot gyártott. A cukrászda átalakított kü­löntermében minden szombat és vasárnap nagy a forgalom. Érdemes még megjegyezni, hogy a pilisi földmüvesszövet- kezet cukrászata szállítja eb­be az eszpresszóba a süte­ményt. Az áru minden héten pénteken érkezik. A kitűnő süteményeket már szombaton elviszik, vasárnapra alig marad va­lami belőle. Igen jellemző továbbá az is. hogy egy-egy lakodalomra a község lakói több mint száz tortát rendelnek a pilisi cuk­rászüzemtől. A saját termelésű áruk el­adásánál a 3. számú italbolt különösen jó eredményt ért el. Tavaly óta minden délelőtt tíz órakor meleg kakaói szállítanak az iskolába. Több mint száz gyermek jut így tízóraihoz. Ez örvendetes, mondhatnánk, fővárosi dolog. Nem csoda, hogy a kis vásár­lók száma napról napra nő. A gyermekek a kakaó mellé egy-egy zsemlét is kapnak. A tízóraiért mindössze két forin­tot fizetnek.» Marosy Jenő ügyintéző be­számolója végén bejelentette, hogy az egységvezetők közül hárman, jó munkájuk elisme­réseképpen megkapták a ki­váló dolgozó címet. Ezenkívül többen pénzjutalomban része­sültek. Krátky László Munkájának nyomait meg­őrzik a magtisztító üzem gé­pei, garatai és sorolhatnánk mindazokat a munkadarabo­kat, amelyek keze alól kerül­tek ki. Sinkovicz László asz­talos 1943 óta egyfolytában dolgozott a monori magtisztí­tótelepen. A felszabadulást követő napokban ott találni a tmk-csoport tagjaival, hogy a tisztítóüzem minél hamarabb indulhasson. Nem volt olyan feladat, amely akadályt jelen­tett volna szaktudásának. 1952-ben a Győri Vetőmag Alközpont gépparkjának asz­talosmunkájában láthattuk. A tisztítóüzem akkoriban tért át a magasabb szintű üzemszer­vezésre, és a fejlettebb tech­nológiájú tisztításra. Volt ta­pasztalata bőven, ismerte a magtisztítás csínját-bínját, mindig hozzá tudott adni pluszt, s ez fémjelezte kivéte­les kvalitását. Az ipari vásá­rén a vetőmagtermeltető vál­lalat pavilonjának dekoratív famunkája és díszítő elemei is Sinkovicz László kezemun- káját dicsérik. Huszonnégy évi becsületes munkája után Laci-.bácsi nyug­díjba ment. Kis műhelye csen­des, nem hallatszik ki dalo­lása. Nem, ő nem sietett, so­ha nem kapkodott. Azt tar­totta: a jó munkához idő kell. Amit kiadott a kezéből, az mestermű volt. Emlékszem, amikor a nagykátai szakik felújították az irodabútorokat, azt mondta: „Hát... megcsi­nálták ...” Azután megmutat­ta milyen a precíz „meós” munka és az utókezelés. Az irodabútorok újjá varázsolód- tak kezei alatt. Mint embert is nagyon sze­rették. Víg kedélyén, humorán megtörték a rosszkedv sugall­ta hangulatok: Laci bácsival néhány perc elég volt az „erő­gyűjtéshez”. Két hónappal előbb mehe­tett volna nyugdíjba. Munká­jára azonban még igényt tar­tott vállalata. Kétbodonyban kellett két komplett ponyva- rostagépet méreteznie és beál­lítania. Nem tudta megtagad­ni. Nehéz lenne most utólag megmagyarázni: miért nem kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Megérdemelte volna. Talán most, ha még marad, az alközpont vezetői pótolták volna elődeik mulasz­tását. De lejárt az idő. Becsü­letes munkájának végére ér­kezett, várja a pihenés, a nyu­galom. Munkatársai így bú­csúztak tőle: „Viszontlátásra, Laci bácsi”. S ahogy őt ismerem: élni fog az alkalommal. Hörömpő Jenő Szabó I. góljaival - értékes győzelem Monor—Szigetújfalu 2:0 (1:Q) Nem várt vereség KARTAL-ÜLLŐ 3:1 Vasárnap nagy volt a mér­kőzés tétje, idegesek vol­tak a monori játékosok. En­nek tudható be, hogy Szabó l. a kifutó kapus mellett két­szer ellőtte a labdát. A nyol­cadik perc végre meghozta a vezető gólt. Bajkai a sza­badrúgást ügyesen a kiugró Szabó I. elé ívelte, akinek még arra is volt ideje, hogy igazítson és úgy küldje a labdát a kapu jobb oldalába, 1:0. A 21. percben Kürtösi fej­jel elvitte a labdát az új­falui középhátvéd mellett, de hosszan szöktette magát és a kapu mellé gurított A 23. percben a kitörő Szabó I. összeütközött az újfalui ka­pussal, és a térdén megsérült. Pár perces ápolás után újból elfoglalta helyét a bal szé­len, de erősen húzta a lá­bát. A 30. percben a mo­nori kapu előtt az újfalui Vigh B. előtt nyílt gólhely­zet, de gyatrán mellé lőtt. A lényegében tíz emberrel játszó monori csapat ezek­ben a percekben nehezen tudott magára találni. A szi- getújfaluiak nyugodtabban adogatták a labdát, de a sé­rülése óta először játszó Sá- ránszki vezényletével jól zárt a monori védelem. A második félidőben ki­egyensúlyozottabb lett a já­ték. Mindkét kapu többször forgott veszélyben. Az 55. percben Szabó I. jobb lábas nagy lövését védte nagyne- hezen az újfalui kapus. A 72. percben bebiztosította győzel­mét a nagy lelkesedéssel és helyenként jól játszó hazai együttes. Egy beívelt labdát Szabó I. közelről küldött a léc alá, 2:0. Bírálati megérdemelt a győzelem.' A monoriak ha­tártalan lelkesedéssel küz­döttek a kitűnő csapat be­nyomását keltő vendégek el­len. Kubik edzőnek sikerült a „lelkimasszázs”: feledtet­ni tudta a fiúkkal a két leg­utóbbi súlyos vereséget. Na­gyon jól játszott a véde­lem, különösen Sáránszki és Belesik, Simonovits most is kimagasló játékot nyújtott. A támadósor legjobbja Sza­bó I. volt. Sérülése után sem tudták semlegesíteni. Kitűnő középpályásnak bizonyult az egyre formába lendülő László. Kürtösinek volt egy-két fi­gyelemre niéltó megmozdulá­sa. A győzelem értékes, de to­vábbi javulásra van szük­ség, hogy vasárnap Abony- ban is helyt tudjon állni a csapat. Hörömpő Jenő A kezdés után azonnal az Üllő ragadta magához a kez­deményezést, Kiss előtt adó­dott egy nagy helyzet, de a hazai kapus nagy üggyel-baj- jal menteni tudott. A második percben azonban máris gólt ért el a vendégcsapat Szűcs I. vi­harzott el a bal szélen és a be­adására jó ütemben érkezett Mellis — aki egyébként ezen a mérkőzésen középcsatárt játszott és nem is rosszul — nem hibázott. A 7. percben tűzijáték a kar- tali kapu előtt és Kiss, majd Mellis elől mentettek a hazai­ak nagy szerencsével. Utána Gál kapáslövése zúgott el a kapu mellett. Továbbra iy Ül­lő irányította a játékot. A 20. és 24. percben két hazai szög­let után üllői ellentámadás, majd Mellis előtt hatalmas gólhelyzet nyílt, de nem tudta a labdát a hálóba küldeni. A 31. percben Gál kecsegtető helyzetben kitört, a hazai vé­delem szabálytalanul feltartot­ta, de sípszó nem volt. A 35. percben ismét tűzijáték a ha­zai kapu előtt. Kiss, Mellis, Kiss és Gál lőtte újból és új­ból kapura a labdát, de min­den esetben vagy lepattant, vagy a kapufa mentett. A második félidőben is in­kább Üllő kezdeményezett. Mellis kitört a hazai védelmi gyűrűből, de nagy lövése a ka­pufa .töve mellett suhant el. A 67. percben egy váratlan ellentámadás során a hazai balszélső elviharzott, beadását a hazai Nagy kapásból a há­lóba lőtte. A 77. percben is­mét gólt ért el a hazai csapat; Győri késlekedett a beavatko­zással, és díszkísérete mellett o csatár a hálóba lőtte a ha­zaiak vezető gólját. Ezután megzavarodott az üllői csapat, a hazai gárda lábra kapott és többször veszélyeztette a ven­dégek kapuját, ennek eredmé­nyeként a 83. percben növelte előnyét a hazai csapat. A mérkőzés úgy indult, hogy nagyobb arányú üllői győze­lem születik, a helyzeteket elő is készítették, de nem tudták kihasználni, és ez meg is bosz- szulta magát. Egyébként az ül­lői védelem minden gólt hárít­hatott volna de könnyen vet­te a játékot. Ezen okulni kell, és a legutolsó pillanatig szív­vel és 'élekkel küzdeni. (fülöp) VI M \lfSOR MOZIK Gyömrő: Édes és keserű. Maglód: Autót loptam. Mendei Ezek a fiatalok (széles) Monori Egy szerelem három éj szaka j.l (széles). Pilis: Nocturne. Tápió» siily: A nevük azonos. Üllő: Bei tyárok (széles) Vecsés: Irma J édes I—II (széles).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents