Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-22 / 250. szám

1967. OKTOBER 22- VASÁRNAP ru> Jfict« 'KrJtévÜap Bolhává lett az elefánt? Nem ünnepi, nagyon is szo­morú jubileum: tíz esztendeje született meg az a felfedezés rangját elérő találmány, amely okkal és joggal híressé, ámde — a körülötte történtekért, il­letve nem történtekért — hírhedtté is vált. A feltalálót, Szabó Istvánt, a mozik vászná­ról a televízió képernyőjéről milliók ismerhették meg, a Ne­héz emberek című, a döbbenet erejével ható filmalkotásból. Szabó István találmánya, a görgős-eke évezredek szántás­technikáját forradalmasítja; a csúszó-súrlódást gördülő-súrló­dássá változtatja. Szabó István találmányára szabadalmat ka­pott, sőt, nem kevesebb, mint 28 országban szabadalmi vé­dettséget; a 28 ország között ott van az Egyesült Államok, Franciaország, a Német Szö- %’etségi Köztársaság, Nagy-Bri- tannia... Patópálok útja Szándékosan nem hivatko­zom cikkem egyetlen helyén sem az érintettek személyes véleményére; csak tényeket, s csakis tényeket sorolok fel, mert a személyekhez kötődő véleményekkel vitatkozni le­het, a tényekkel — nem! Es ezek a tények megcáfolhatat- tanul igazolják, hogy a jelen­tőségét, hatását, alkalmazható­sági területét tekintve fölmér- hetetlen értékű magyar talál­mány sorsát felelőtlen felelő­sök, klikkharcok ‘ posványába süllyedt szaktekintélyek, s a társadalomra nem kevésbé ve­szélyes lélektelen ügyin tézge- tók még mindig, s ma is úgy kezelik, ahogyan hosszú éve­ken át. Tény: 1967 tavaszáig jrd és mondd, mindössze öt, azaz öt görgős-eke készült el, s annak ellenére, hogy állami gazdaságoktól, termelőszövet­kezetektől rendelések tucatjait kapta a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár — il- Jetve az AGROTRÖSZT —, a vállalt 25 darab görgős-eke mind a mai napig nem hagyta *1 a gyárat. Nem milliókat, hanem túlzás aélkül, milliárdokat érő talál­mánnyal a patópálok útját já­ratni, egy külkereskedelmi el- lödlegesnek tekintő országot a külföldi értékesítés lehetősé­létől elütni csupán hiba. csak mulasztás, csak nemtörődöm­lég lenne? Fillérekért felelős- légre vonják a selejtet gyártó nunkást; ezrekért a társadal­mi tulajdont nem kellően óvó • VÍZ-GAZ- ÉS FŰTÉS­SZERELŐKET, • LAKATOS, • ASZTALOS • TETŐFEDŐ ÉS BÁDOGOS SZAKMUNKASOKAT ÉS SEGÉD­MUNKÁSOKAT azonnal felvesz a FAVORIT Építőipari Ktsz (Bp. XI., Sopron u. 149.) JELENTKEZÉS s a szövetkezet munkaügyi osztályán. Megközelíthető a Fehérvári úton az Albertfalva kitérőig. Vidékieknek munkás- szállást biztosítunk. EM. Villanysserelőipari Válla Int I. sz. Szerelőipari Özem« FELVESZ villanyszerelőket és segéd­munkásokat budapesti munkahelyekre. i BÉREZÉS: teljesítménybérben Vidéki lakosú «-»Iqozók részére — Jogosultságtól ftíqgően — különélés« pótlékot és szállást biztosítunk. JELENTKEZÉS: BnASt VI. Moyisár u. 16. ry. Híressé és hírhedtté gyárigazgatót; mi történik azokkal, akik úgy herdálnak el milliókat, hogy azok létrejöt­tét, már csírájában elfojtják? Egyetlen adat a később részle­tesen ismertetni kívántak kö­zül: a Sóskúton végrehajtott kísérleti szántás alkalmával a görgős-eke 51 százalékos üzem­anyagmegtakarítás mellett 64 százalékkal nagyobb teljesít­ményt ért el! A kísérletet nem a feltaláló, nem „magánszemé­lyek” folytatták: a Mezőgép- kísérleti Intézet hivatalból vé­gezte! lámos, mintegy fél méter ma­gasságig gyomokkal borított csillagfürt-tarlón. A görgőseke teljesítménye 2130 m3/ó, míg a hagyományosé 1310 m3/ó volt. A fajlagos üzemanyag- fogyasztás 4,6 g/m3, illetve 6.3 g/m3 volt, míg a haladási sebesség 9,05 krft/ó, illetve 6.03 km/ó. A teljesítménytöbb­let itt 62,6 százalék, 37 száza­lékos üzemanyag-megtakarítás mellett! Lemaradt a megye a szántással, vetéssel Lesz-e happy end? Egy lépés előre Az egyetlen valódi lépést, az öt darab görgős-eke legyár­tását a párt illetékes szervei­nek közbeavatkozása, s hatá­rozata tette meg; enélkül még az öt eke sem lenne ... A kö­vetkező lépés, a nagyüzemi gyártás megindítása, az elké­szült ekék munkába állítása a rendeléseiket évek óta megis­métlő mezőgazdasági üzemek­ben, mind a mai napig nem történt meg. Pedig nem kis do­logról van szó; az ország szántóterülete 1966-ban 8 mil­lió 822 ezer katasztrális hold volt. A traktorállomány 67 513 darabot tett ki, az egy traktor­ra jutó szántóterület pedig 75 hektár volt. (Egy hektár=l,73 kát. hold.) Pest megyében 534 ezer 770 kát. hold a szántóterü­let, a traktorállomány 4309 darab, s az egy traktoregység­re jutó szántóterület oly nagy, hogy a 19 megye rangsorában meg kell elégednünk a tizenha­todik hellyel; csak Bács-Kis- kun, Fejér és Szabolcs-Szat- már megye van mögöttünk. Csak a termelőszövetkezetek­ben évről évre Pest megyében 468 ezer kot. hold szántást keU elvégezni; nem folytatom az adatok sorolását. Papír és ce­ruza kell hozzá, semmi más. s azonnal kiderül, hogy csak Pest megyében újabb trakto­rok százainak beszerzését ten­né fölöslegessé a görgős-eke, s ugyanakkor teljesítménytöbb­lete elősegítené az évről évre gondot okozó szántás időbeni elvégzését, az üzemanyag­megtakarítás pedig — ha csak 30—40 százalékos átlagot ve­szünk is — több tízezer tonná­val csökkentené a gázolaj fel- használást. Tények, tények, de erejük, érvelésük úgy látszik, kevés ahhoz, hogy tettre sarkallja azokat, akik cselekedhetnének. Legalábbis: pozitív tettre... Sóskút, Alsógöd, Gödöllő A Mezögépkísérleti Intézet összehasonlító méréseinek mindhárom színhelye Pest me­gyében volt: Sóskúton augusz­tus 14—15-én, Alsógödön augusztus 23—24-én, Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetem tangazdaságában pedig szep­tember 13-án folytatták le a kísérletet. A három mérés al­kalmával jegyzett főbb ada­tok — s újra emlékeztetem az olvasót: csak a tényekre, s nem az érintettek szavaira alapozok — a következők: Sóskúton középkötött talajon, 800 méter hosszú táblán zaj­lott le a kísérlet. A hagyomá­nyos, PN—335 típusú, kor­mánylemezes, ekenádas ekét, s a GEF—335 jelű görgősekét hasonlították össze. A görgős­eké átlagos szántásszélessége 105 cm. átlagos szántásmély­sége 22,9 cm, a hagyományosé 98.7 cm, illetve 20,3 cm volt. Az egy óra alatt átforgatott barázdahasáb térfogata — minden esetben a görgősekével elért eredmény áll elöl — 1550, illetve 947 köbméter. Átlagse­besség 6,5 km/ó, illetve 4,3 km/ó volt. Az egy köbméter talaj átfordításához szükséges üzemanyag 5,6 g, illetve 8,45 g volt a mérésekkor. A görgős­eke teljesítménytöbblete tehát 64 százalék, míg az üzem­anyag-megtakarítás 51 száza­lék... Az alsógödi kísérletkor több sebességfokozat kipróbálásá­val — az adatokat nem rész­letezem — jelentős üzem­anyag-megtakarítás mellett a görgőseke 15—25 százalékos teljesítménytöbbletet ért el. A gödöllői kísérletkor homokta­lajon végezték a szántást, hul­Mindaz, amin a feltaláló, s azok, akik melléje álltak, ke­resztülment, több, mint ijesz­tő: megdöbbentő Mégis, Szabó István töretlenül hisz abban, hogy igaza egyszer győzni fog. Csakhogy: mikor lesz ez az egyszer? Hétről hétre újabb és újabb külföldi nagy cégek — a Szovjetuniótól Svájcig — ér­deklődnek: export, illetve li- cencajánlctot kérnek. És közben: 1967. december 31-én a görgőseke szabadalmi vé­dettsége a 28 országban lejár. A szabadalmi védettség fenn­tartásáról eddig nincs határo­zat ... A külkereskedelmi vál­lalat — ha némi fenntartások­kal is — felmondta a feltalá­lókkal kötött, a görgőseke sza­badalmának külföldi értékesí­tésére vonatkozó szerződését. Az ok: hol az eke? Nincsen, i Az ez évre vállalt 25 darab- j bál o Mosonmagyaróvári Me- i zógazdasági Gépgyár nem szál- j lított. Pedig maga az eke —; a gumigörgők kivételével — j alkatrész« akár egy primitív > falusi kovácsműhelyben is le- • gyárthatók ... A Törökszent- \ miklósi Mezőgazdasági Gép- ; gyár vállalná az ekék gyártá- $ sát, de eddig nem kapott meg- S bízást... Az Agrotrösztnél 48 ; mezőgazdasági üzem, állami 5 gazdaság és termelőszövetke- $ zet rendelése fekszik: azonnal, § készpénzért átvesznek összesen ; 66 darab ekét. De: nincsen ... J Nem sorolom tovább ezt § sem, mert... mert nem. Jobb, $ ha nem, az indulatoknak, a $ tehetetlenkedés feletti dühnek ; egy újság hasábjain nem sok 5 helye lehet- Csak a tényeknek. \ A tények úgyis kiváltják a jo- ! gos érzelmi rezonanciákat, de 5 attól félek, az olvasok mérgé- 1 bői, méltatiankodásából, dühé- 1 bői, felháborodásából még 5 mindig nem lesz — eke. A bolhából elefántot már; sajnos, sokszor csináltunk. Ar- > ra azonban jóval kevesebb a > példa, hogy az elefántot bol- > hává zsugorítsák, hogy egy! valóban világraszóló felfede-1 zésből hivatalok közötti labda,! a közömbösség papírgalacsin-! ja, a felelőtlenség már-már fel j sem tűnő szereplője legyen. Az : újmódi varázslók, akik min- • dent megtesznek, hogy a bol- | hává lett elefánt bolha is ma- | radjon, vajon meddig lenget- ] hetik varázspálcájukat, med- j dig játszhatnak egy alapvetően I új gazdaságirányítási rendszer! útjára lépő, a párt gazdaság- ! politikáját mind jobban meg- i valósító, a szocializmust építő i ország türelmével? Mészáros Ottó j (Folytatás az 1.. oldalról) meltetnek a szövetkezeti gaz­daságokban más munkaterü­leten, főleg a szállításnál. Ta­pasztaljuk azt is, hogy a trak­torosok egy része nem szíve­sen szánt vagy vet, mert töb­bet keresnek a szállítással. A termelőszövetkezeti vezetők értsenek szót a műszaki dol­gozókkal és a traktorosokkal, győzzék meg őket, legfőbb ér­deke a gazdaságnak, hogy mielőbb fijldbe kerüljön a mag és mielőbb befejezzék az őszi mélyszántást. Az elmúlt években helyesen alkalmazták a szövetkezeti gazdaságokban az anyagi érdekeltség elvét. Ahol erre szükség vari, premi­zálják a traktorosokat, tűzze­nek ki céljutalmakat. Javasoljuk a termelőszövet­kezeteknek, hogy működjenek együtt, nyújtsanak segítséget [ daság érdeke kívánja azt, hogy nem helytállóak. Az önálló gazdálkodás az új gazdaságirá­nyítás szerves része. Nem az önállósággal van a baj, hanem annak helytelen értelmezésé­vel, vagy félremagyarázásá­val. Napjainkban több szövet­kezeti vezető, át nem gondol­va gazdasága helyzetét és ér­dekeit, egy esztendő alatt akarja kialakítani a helyes vetési sorrendet. Azt hangsú­lyozzák, hogy csak kapások után vetnek kenyérgabonát, tehát kalászost kalászos után nem. Ez az egyébként helyes törekvés, napjainkban már igen sok veszélyt rejteget Több éves tapasztalat bizo­nyítja, olyan ősz után várha­tunk jó termést, amikor ide­jében földbe kerül a mag. Minden esetben terméscsökke­néssel jár a november végi, december eleji vetés. A gaz­egymásnak. Az erők összpon­tosítása az elmúlt években is sikerrel járt. Ugyanezt java­soljuk a kézi munkaerő ész­szerű felhasználására is. — Napjainkban elég sokszor hallani: azért halad lassan az őszi munka, mert túl nagy az önállóságuk a termelőszövet­kezeti vezetőknek? — Valóban hallani ilyen vé­leményeket, amelyek ily módon inkább kalászos után vesse­nek kenyérgabonát — termé­szetesen talaj fertőtlenítés mel­lett — mintsem megvárni a kapások elhúzódó betakarítá­sát. — Több termelőszövetkezeti vezető teszi szóvá, hegy a mű* trágyahiány akadályozza a vetést? — A műtrágyának valóban nem vagyunk bővlben. Az el­látó vállalat egyéves árukeret alapján bonyolítja le a mű­trágyaforgalmát. Általában azokban a szövetkezetekben, ahol műtrágyahiányról pa­naszkodnak a vezetők,* ott az őszi vetésekhez szükséges mű­trágyát már korábban más célra felhasználták. Nagyon helyesnek tartjuk ezért, ha a termelőszövetkezetek most ki­segítik egymást műtrágyával. Erre van lehetőség, ugyanis á vállalat jó néhány termelőszö­vetkezetben megkezdte az 1963, évi előszállításit. tartályban palackban — Ml az igazság abban, hogy a tanácsok szakigazgatási szer« vei sem állnak most az őszt munkák időszakában feladatuk magaslatán? — A tanácsok szakigazgatá- si szerveinek átszervezése, valamint a létszámcsökkentés sajnos olyan szemléletet ala­kított ki a tanácsa apparátus­ban dolgozó szakemberekben, hogy nincs semmi feladatuk, nincs semmi tennivalójuk az őszi mezőgazdasági munkáit idejében való elvégzése érde­kében. A „be nem avatkozás” politikáját vallva, azokban az üzemekben sem nyújtanak segítséget, ahol gyenge a gaz­dasági vezetés, s emiatt nagy kár érheti a termelőszövetke­zeteket Pedig a járási és vá­rosa tanácsok szakigazgatási szeryeinél dolgozó szakembe­reknek nemcsak lehetőségük van arra, hogy szorgalmazzák az őszi mezőgazdasági munká­kat, hanem kifejezetten fel­adatuk is ez. — Mikor fejeződik be a me­gyében a kenyérgabona veté­se? — Az elmúlt évben október végére eleget tettek a szövet­kezeti gazdaságok törvényben előírt kötelezettségüknek, tel­jesítették a kenyérgabona ve­téstervet. Az idén a feltételek lényegesen jobbak, mint ta­valy, és semmi nem indokol­ja. hogy a vetés áthúzódjon novemberre. Mi bízunk ab­ban, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójára való felkészülés jegyében valamennyi gazda­ságban idejében befejeződik a kenyérgabona vetése — vála­szolt kérdéseinkre dr. Pénzes János, a megyei tanács elnök- helyettese. M. S. rnsssssssssssssssssssssssssssssssssssssss 9 A röptetős, nyitott rak­tártérségben százával vár­nak elszállításra a kisebb és nagyobb palackok. A Bu­dapestet és Pest megyét el­látó I. AKÖV vállalta a pos­tás szerepét, ök viszik ház­tól házig, távoli vidékekre, a megye településeire, a ma már nélkülözhetetlen főző, sü­tő. fii fő páyL Gaz Már ezüstösen csillognak a nagy méretű gömbök, a szo­katlan méretű gáztartáiyok (kép: 1. oldalon). Budaörsön a ko-ábbi kísérletek után már termel a fővárosból kiköltöz­tetett, korszerű felszereléssel ellátott propán-bután palack- töltő üzem.. ® A láncszalagon haladó, kör alakú automata be­rendezésen töltött kis pa­lackokat külön-külön zárják le, ellenőrzik, nem szivárog-e? Csak a gondosan megfigyelt kis tartály indulhat útnak. Gazdálkodás tizenötezer hold földbirtokon Tanácskozás a szakszövetkezetekről A hét Végén Tahiban a Vö­röskő Étteremben tanácskozott á Pest megyei MÉSZÖV vá­lasztmánya. A szakszövetkeze­tek helyzete szerepelt a napi­renden. A szakszövetkezetek ötesz- tendós munkájáról dr. Hor­váth Gyula, a területi szövet­ség elnöke számolt be. El­mondotta. hogy a szövetség­hez tartozó szakszövetkezetek területe meghaladja a 15 ezer holdat, s ebből 4660 holdon nagyüzemi módon, közösen gazdálkodnak. Főként gyümöl­csöt és szőlőt termesztenek, de egyre nagyobb gondot fordí­tanak a különbzző szántóföldi termékek előállítására is. Ta­valy a 14 szakszövetkezet már 29 millió forint értékű termé­ket állított elő. Sokat fejlődött az utóbbi években a szövetke­zetek gépparkja, több helyütt tanyaközpontot teremtettek. Kialakulóban van a gépjavító részleg, a kisebb beruházáso­kat saját építőbrigádok vég­zik. A választmány tagjai közül sokan felszólaltak, tanácsot adtak az eredményesebb mun­kához. Szikszói Sándor, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke az eddigi munkát hasznosnak értékelte. 8. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents