Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

wtrO t^/rfoD 1967. OKTOBER 20.. PÉNTEK | Vásárhelyi Pál tervei szerint | Folytatják 1 a Tisza szabályozását tűi**» S AVARBAN Foto: Kotroczó § j A Tisza magyarországi sza­kaszának éles kanyarjai több ^ nagy árvizet idéztek már elő, 5 gátolták a hajózást, akadályoz- § ták a jég levonulását. A Vá- ^ sárhelyi Pál tervei alapján ^ 1846-ban megkezdődött szabá­6 lyozás során s j ez ideig 20 helyen vágták át a folyó medrét. § Az átvágások, illetve a kanya- ^ rok kiegyenesítése révén a j Tiszabő és Szolnok közötti $j70 kilométeres víziút 35 kilo- j méterre rövidül. A 121 évvel j ezelőtt megkezdődött szabályo- *5 zási program a következő Révekben folytatódik. A terv 5 szerint ^ újabb négy ponton átvág- ■í jak a folyó alföldi szaka- íj szát. j Az első átvágásra Kisköre és j Abádszalók között kerül sor. Sitt több mint egy kilométer- § rel rövidítik meg a folyót | Megszüntetik a sajfoki és a ;> tiszajcécskei éles kanyart is, a j negyedik átvágást pedig a fo- lyó alsó szakaszán a későbbi­jeiben kialakítandó harmadik j tiszai vízlépcső építésével egy- •5 idejűleg hajtják végre. rm,s/’SfSsssAmrffmsssfSsssmsssjrsssAtmsfsrArsssssssssssfsssssss/ss/s**ssssssssfs& Az „utazó színház“ újdonsága j SENKI SEM PRÓFÉTA... Három szegény szabólegény 5 Az évad második bemuta­tójára készül az Állami Dé­ryné Színház társulata: színre kerül Babay József—Buday Dénes: Három szegény szabó­legény című vidám zenés já­téka. A darab kettős feladattal indul országjáró útjára, nem­csak a felnőtteknek nyújt szó­rakoztató színházi élményt, hanem a színház több mint 200 ifjúsági előadásának tekin­télyes hányadát is teljesíti. Petrik József rendezésében a darab mesevilága sok új színnel gazdagodott, az egyéb­ként is friss emberi hangula­tú művet tiszta, világos kon­túrokkal rajzolt jellemek ele­venítik meg. A három szegény szabólegény szerepében Cseh Viktória, N. Szabó József és Horváth Ottó lép közönség elé. Kepei a szobi iáiról beszélnek KAPICZ MARGIT KIÁLLÍTÁSA két APIMU hasznos embere Firenzei tájak, Taormina, olasz tengerpart. Budapesten, a Hazafias Népfront VI. ke­rületi bizottságának hivatali helyiségei adtak otthont egy időre Kapicz Margit festőmű­vész olaszországi képeinek. Mesés tájak, bensőséges, me­lankolikus pasztellszínek, szo­morkás bájjal teli hangulatok veszik körül a kiállítás láto­gatóit. Sokan — nem alapta­lanul — Krúdyval érzik rokon­nak ezt a festői világot. Kapicz Margit 1965-ben járt Olaszországban. Rengeteg j vázlatot készített, itthon dol- i gozta fel őket Budapesten, i Ezeket a képeket láthatja most | a közönség. ! A mostani kiállítás megnyi- j tása alkalmával feltettünk né­hány kérdést Kapicz Margit- ! nak: * — Igaz, hogy Szobon szüle­A kürt románca CSEHSZLOVÁK FILM rendezésében. Vonatkozik ez elsősorban a szélütött nagy­apa halálának epizódjában, de más jelenetekben is. En­nek ellenére Otakar Vavra kitűnő filmet alkotott. A film méltán nyerte el a moszkvai filmfesztivál ezüstdíját. P. P. tett és nőtt fel? Beszélne éle­tének erről a korszakáról? — Gyermekkorom ezernyi öröme fűződik Szobhoz. Ha csak tehettem, a Duna és az Ipoly partján bámultam a ter­mészetet, a fákat, csodáltam a hegyes szobi táj mély liláit. A képeimen is láthatja: a fák rendkívüli látomásokat éb­resztenek bennem. Számomra az ágak minden mozdulata pantomimnak tűnik, emberi gesztusoknak. — Hogyan hatott Olaszor­szág? — Az olasz tájat is magyar szemmel néztem, festői láto­másaimat mindig szobi élmé­nyeim sugallják. Ha láttam odakinn egy érdekes formát a természetben, rögtön felötlött bennem, hogy ezt odahaza is megtalálnám. így hát a most kiállított képeim is tulajdon­képpen Magyarországról be­szélnek. — Milyen a kapcsolata Pest megyével, tartott-e már itt ki­állítást, érdeklődnek-e ön iránt? — Semmiféle érdeklődést nem tapasztaltam. De hát — mint mondják — senki sem lehet próféta a saját hazájá­ban. Az biztos, hogy én a leg­nagyobb örömmel mutatnám be képeimet a Pest megyei kö­zönségnek. D. Az egyik üzemben csak női cipősarkat készítenek. Amióta ők gyártják, megszűnt a vá­sárlók állandó panasza. A má­sik épületben műanyag gépal­katrész, úgynevezett saválló szelep készül. Ezt a terméket élénk nyugatnémet kereske­delmi érdeklődés kíséri. A harmadik műhelyben csillogó, fehór-fekeite festékes doboz készül — külseje az új anyag magábanvaló szépségét hirde­ti —, csehszlovák megrende­lés. A negyedikből almazöld palackvédőket dobnak ki a gé­pek, az ötödikből műanyag kilincset, a hatodikból mű­anyag padlóhengereit. Cseh, olasz, szovjet, német feliratú papírzsákokban várja a szép, színes, kristályos nyersanyag, hogy formát kap­jon. Az egyikből kiveszek egy maroknyit, morzsolgatom az ujjaim között, elmélkedek azon, hogy a techniloa nem­csak füstöt, kormot, olajat je­lent, aztán a gyárudvaron már majdnem eldobnám. Az egyik kísérő visszatart, átönti a te­nyerébe, visszamegy az üzem­be és beszórja a gép anyagre- kes7ébe. Az importanyag: drá­ga! Megtudom, hogy három év múlva már csak 30 százalékát hozzuk be külföldről a nyersanyagnak, mert közben több hazai gyár kezdi el ontani a terméket. Megtudom, hogy bár a hazai műanyagfeldolgozás iparunk általános helyzetéhez képest jelenleg még elmaradott, a jö­vőben nagy távlatok elé te­kint. Maga a gyár — a PEMÜ — példája is ezt bizonyítja: néhány évvel ezelőtt még puszta síkság terült el ezen a helyen. Azóta: — Előfordult, hogy ha egy gyakoribb látogató három hó­napig nem járt erre, azután nem ismerte ki magát az ud­varon, olyan gyorsan emelked­tek az épületek — mondja a másik, a bal oldali kísérőm. A műanyaggyár szíve a szerszámüzem: itt készül a gé­pek nagy része. Ha a gép mel­lett ülő műanyagipari szak­munkás — mert már ilyen is van: a gyár képezd ki őket — rosszul dolgozik, legfeljebb el­ront néhány terméket a sok száz, a sok ezer közül. De ha a szerszámkészítő hanyag, el­ronthat egy egész szériát. A szerszámkészítés — így mondják: „elit szakma”. Itt, a főváros közelében nehezen kapni ilyen szakmunkást. A gyár ezért jobbára maga ne­velte ki szerszámkészítőit is. Nagy részük fiatal, a fele érettségizett, vagy most jár esti gimnáziumba, technikum­ba. „Elit szakma”. — Nagy Béla és Hajnal Jó­zsef többszörös újítók rendkí­vül hasznos emberek a gyár számára — ajánlotta a gyár főmérnöke két kísérőmet, akik most megismertetnek a rész­ben általuk tervezett külön­böző berendezésekkel. Nagy Béla a szerszámké­szítő üzem vezetője, Hajnal József pedig az ottani for­gácsolók csoportvezetője. Az előbbi technikus, az utóbbi szakmunkás. Noha mindket­ten foglalkoznak az iskolai továbbtanulás, gondolatával — mert hiszen tovább tanulnak ők másként is, a szakiroda- lom tanulmányozásával — el­sősorban ez a meghatározás jellemzi őket: gyakorlati em­berek. A központi irodáknak: üzem­vezető élvtárs, csoportvezető elvtárs. ./A kezük alatt dol­gozó, részint saját nevelésű szakmunkásoknak: Béla bácsi, Józsi bácsi — akkor is, ha például Józsi bácsi még csak 33 éves. Itt voltak már a gyárban szinte a kezdetnél, amikor I még a termelés csekély há- I nyada volt a mainak. Nem tudok sokat a gépek­ről, és amikor magyarázni i kezdik újításaikat, a saját tervezésű berendezések keze­lését, hamar feladom a re­ményt a további szakmai kérdezőskedésre. Annyit azon­ban mégis megértek, hogy Nagy Béla egyik utóbbi újítása nyomán összesen 8 darab úgynevezett exluder, és öt darab fúvógép készül a gyárban. Ha ezeket úgy vá­sárolják meg, akkor csak az exluder berendezésekre több mint egymillió forintot köl­töttek volna. A gyáron be­lül az egészet 400 ezer fo­rintért megcsinálják, de eb­ben már az öt fúvógép is benne van. További haszon, hogy e saját gyártmányú gé­pek többet termelnek. Hajnal József újítása jó­részt az úgynevezett fröccsgépekhez fűződnek. Képzeljünk el egy nagy he­lyiséget, ahol hatalmas, va­lutáért vásárolt, áramvona­las külföldi automata gépek mellett szorgalmasan dolgo­zik összesen 22 házilag ké­szített kis fröccsgép. Ezeket „találta ki” Hajnal József annak idején otthon, este, a gyúródeszkájuk fölé hajolva. Az azóta — s lehet, hogy e házilag készült gépek termé­sének hasznából — vásá­rolt külföldi gépcsodák mel­lett sem kell szégyenkez- niök ezeknek a szorgos ma­sináknak. De az egyik rak­tárban már áll atz új auto­mata fröccsgép, amely szin­tén Hajnal József újítása, mert, mint mondja, ő „a fröccsgépekben forrta ki ma­gát”. Ez már külsőben sem szégyenkezhet külföldi társai mellett. Hajnal Józsefnek eddig száznál több újítása volt a gyárban. Azután arról kérdezem őket, milyen anyagi hasz­nuk fűződik egyes terveik­hez? Nagy Bélának a nyolc ex- és az öt fúvógép tér­és kivitelezése — melyhez még két munka­neve fűződik — egy Trabantot hozott. Most már busszal jár be Ujpest- hanem Trabanttal. — Azóta gyakran mondják a gyárban, persze viccből, hogy s adtak nekem egy kocsit. ‘ Ha az emberrel tréfálnak, azt egy kicsit mindig komo­lyan is gondolják. Persze, Nagy Béla is visszaadhatja a tréfát: el viccelődhet azon, hogy ő meg, több más újítás mellett, 13 gépet adott a vállalatnak, és több mint félmilliós meg­takarítást csak a beruházás­ban. Hajnal József az új, 240 ezer forintos automata fröccsgépért 5 ezer forintot kapott, és több száz túlóra lehetőségét. A gé­pet azután két társával készí­tette el. — Azt a 12 ezer forintot, ami végül összesen bejött az új gépért, szétosztottam ma­gunk között. Aztán mondta is a feleségem, hogy ennyi pén­zért nem volt érdemes hóna­pokon keresztül késő estig bent maradnom. — Megéri? — kérdezem tő­lük később. — Hát, hogy megéri-e, az relatív dolog. Amikor a hábo­rú után zongorát cseréltek lisztért, az is megérte mind­két félnek. — Persze, ha van egy jó öt­let, akkor azt mindenképpen odaadja az ember. Negyed- annyiért is megcsinálnánk. — Mi az, aminek a legjobban örülnek ebben a gyárban az olyan em­berek, mint maguk, akik ál­landóan azon törik a fejüket, hol lehetne valami újat hozni? — kérdezem Nagy Bélát. — Az, hogy valóban tág le­hetőséget adnak a kezdemé­nyezésnek. És hogy itt becsü­letes szellem uralkodik, hogy nálunk a főnököket nem kell „bevonni” az újításba, ahhoz, hogy zöld utat kapjunk. — És mi az, ami a legkevés­bé tetszik itt egy újítónak? — Az az országosan általá­nos gyakorlat, hogy előbb szá­mítják ki az újítás jövedelme- zési értékét, és azután szab­ják meg a részesedési kulcsot Ha például egy több százezer forintos megtakarítás után az újítónak az eredeti kulcs sze­rint mondjuk 50 ezer forint járna, akkor megijednek és le­veszik a felére. Ez szerintem inkorrekt módszer. S végül: — Mi lehet az új mechaniz­musban az újítás szerepe? — kérdezem őket. — Ez egyelőre tisztázatlan. Ezután majd a béralapból fede­zik az újítás díját, és csak a felső vezetés által felismert problémák, meghirdetett fel­adatok megoldási javaslatait ismerik el újításként. Lehet, hogy így elmaradnak az alul­ról jövő javaslatok — pedig az újítási mozgalom lényege ép­pen az, hogy a kisemberek kezdeményezése áttörje a ve­zetők „üzemi vakságát”. Tisz­tázatlan az is, hogy a külön­böző szakemberek 1 újítása ezentúl az alapbérben dotált munkaköri kötelesség lesz-e, vagy „társadalmilag elvárható feladat”? — mert az utóbbiról is olvastam, bár nem értem pontosan a meghatározás je­lentését. Nem baj, majd kiala­kul. Azt mondják róluk az üzem­ben, hogy nagyon hasznos em­berek. És valószínűleg nagyon elégedett emberek is, hiszen tudják, hogy szükség van rá­juk. Az ilyesmi akár a boldog­ság forrása is lehet... Padányi Anna len, de rohamosan terjedő vírus okozza. A jelenség an­nál inkább is figyelemre mél­tó. mivel a vizsgálatok sze­rint a hazánkban termelt ösz- szes kukoricák között mind­össze csak három keszthelyi hibridkukorica fajtajelöltnél tapasztalhat? rezisztencia. A növényvédelmi szakem­berek felhívták a növényne- mesítők figyelmét a fajtajelöi- tek és a hibridek rezisztenciá­jának kialakítására. Egy különös nyári hét tör­ténetét eleveníti fel Otakar Vavra tragikus kicsengésű filmje, A kürt románca. A történet a jelenben kez­dődik, de a Herkulesfürdői emlék című zeneszám né­hány, kürtön eljátszott tak­tusa elegendő, hogy a vendég, alii a késő éjjeli órákban már távozni készül a falusi kocs­mából. visszafordul, és meg­nézi, ki játssza ezt, a vala­mikor oly sokat hallott meló­diát. Így találkozik össze har­minc esztendő után a hajdani két rivális: Vojta, az egykori diák, és Viktor, a vásári mu­tatványos. Valamikor mind­ketten ugyanazt a lányt sze­rették, Terinát. Akkor Vik­tor lett a győztes, de Vojta harminc év után sem tudta elfelejteni a lányt, és első kérdése rá vonatkozik: hol van, mit csinál? Szó nem esik a két hajdani rivális között, e helyett Vik­tor traktorra parancsolja Vojtát, aki csak akkor döb­ben rá a szomorú igazságra, amikor Viktor a temető előtt állítja meg traktorát. Terina már ;iem él, harminc éve ha­lott. A fájdalmas valóság fel­eleveníti Vojtában a múltat, annak a boldog hétnek min­den mozzanatát, amikor még együtt tervezték, hogy meg­szöknek, mert csak így lát­ták beteljesíthetőnek boldog­ságukat. A múlt jelenként ele­venedik meg Vavra kitűnő, bár néhol kissé naturalista Vírusok okozzák a kukorica torz növekedését V ---------- V. . ^ gyakrabban találkoznak a j termelők alacsony törzsű, j „torz növésű” kukoricákkal, | amelyek alig, vagy egyáltalán 5 nem hoznak termést. $ A különös jelenség magya- j rázatát keresve dr. Szirmai j János, a Növényvédelmi Ku- j taté Intézet osztályvezetője j megállapította, hogy ezt a j gyakran levéicsíkosodással is j együttjáró torz növekedést f egy eddig hazánkban ismeret­Vidám napló autóhirdetéseket, mert nem szeretnék a nagy csere-beréből kimaradni. Mivel másom nincs, csak a saját járművemet ajánlhatom fel, és az alábbi apróhirdetést szándékozom feladni: „Megkímélt, 1967-es barna félcipő, 43-as, 600 km-rel, első kézből eladó; esetleg balatoni villatelket beszámítok”.----------------------- Béla bácsi, az irattáros, | Pallos jog I aranyos ember. Mindent----------------------- tud, mindenre emlékszik, é s pillanatok alatt előadja a kért aktát. Vál­tozhatnak az igazgatók, áthelyezhetnek osz­tályvezetőket, lehetnek nyugdíjazások, de Bé­la bácsi marad. Persze az öregnek is van hob­byja: szeret dicsekedni őseivel és azt állítja, hogy igen régi családból származik. — Vala­melyik ősömnek még pallosjoga is volt — mesélte nemrég —, a pallós még most is ott függ a falon, az ágyam felett. Ugye, te is lát­tad, Lajoskám? — fordult az egyik kollégá­hoz. — Ne haragudj, drága Béla bácsi — felelte a kérdezett —, de amikor én nálad jártam, csak egy „palloskát” láttam... '* E. R. __________ Rájár a rúd mostanában a ven­M eggy \ déglátóiparra. Nem akarom vé­---------------- deni azokat, akik tudatosan és •szándékosan megkárosítják a közönséget, de ízért ne általánosítsunk. Valljuk be, sok szép is kellemes órát töltöttünk már a vendéglők, :ukrászdák asztalainál. Találkoztunk figyel­ne s pincérekkel, kedves kiszolgálónőkkel is, ikik tényleg a szívükön viselik, hogy jól érez- :uk magunkat. Van azután olyan is, mint az a őpincér, akivel a nyáron az egyik balatoni vendéglőben találkoztam. Mikor végeztem az ibéddel, hívom o fizetőt és kérem, hogy szá- noljon. — Igenis, kérem — hadarja készségesen — egy májgaluska leves: hat forint, egy rán­dít szelet; tizenhat forint, egy fröccs: négy- íatvan, meggy: ötnegyven__ — De hiszen meggyet nem is ettem — mon- lom szédülten a gyors beszédtől. — Ja, kérem, ha nem megy, akkor kihú­zom — válaszolta főúri nyugalommal.-------------------------- Kollégáim, barátaim A próhirdetés I között már jócskán-------------------------- akad autótulajdonos. P ersze, köztük a kocsi a legfőbb beszédtéma: milyen állapotban van, mennyit futott, és ab- ban mind megegyeznek, hogy előbb-utóbb jó .enne újra kicserélni. Nekem nines autóm és előreláthatólag nem is lesz, de asért érdeklődéssel böngészem az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents