Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-03 / 233. szám
1967. OKTOBER 3., KEDD rmar jfEcrsi yitrfop Kossuthról az 50 éves Kossuth Múzeum I 5 Ezüst betűs, színes szalagok § tapétázzák a ceglédi Kossuth ^ Múzeum vasárnap megnyitott ^ kiállításának termét. A falak- i ról körben lelúgó piíjos és fe- § kete színű koszorüszalagok a ^szülőföld és Európa Kossuth ^ Lajos iránti kegyeletét őrzik. ^ A vármegyék, városok és köz- $ ségek búcsújaként itt látható Hasznos konkurrencia: T ermelőszövetkezetek a váci piacon Textiles újítások Szállítópálya, segédmunka helyett Vadgesztenye: kukoricapótlék Fonal, ruha, textília — a legváltozatosabb formákban és skálában található a tegnap nyílt Textilipari Újító Kiállításon. A Technika Házában kapott helyet. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat bemutatta rendkívül olcsó, házilag előállítható szállítópályáját. A le-felcsatolható kis kocsik a padló alatt szüntelenül mozgó lánchoz akaszthatok. Néhány százezer forintos kiadással elérték, hogy tizenegy segédmunkással kevesebbet kell foglalkoztatni, s 30—50 tonna fonalat — anyagot szállíthatnak rendeltetési helyére naponta. Másfél év alatt megtérül az ára. Újdonság a vadgesztenyepor a textiliparban. A kenderszál kikészítéséhez burgonyából, kukoricából, búzából kivont keményítőt használnak. Egyedül a Kender és Jutagyárban 70—80 torma élelmiszert taka- I rfthatnak meg azáltal, hogy az egyébként értéktelen vadgesztenyéből nyerik a keményítőt. 5 ségek ^ a szülőfalu, Monok üzenete, ^ de Jólcai és Munkácsy részvé4 tének és a legendás hírű Ga- $ ribaldi családnak a k egyel e- äj téré is emlékeztetnek ezek a selymek. § Fél évszázaddal ezelőtt ala- § pították a ceglédi Kossuth Mú5 zeumot, amely ma már i az ország legjelentősebb s Kossuth erek] yegyű,(töményével büszkélkedhet. y ij Erre emlékeznek most a mú- | zeumi hónap idején Az ötven < éves Kossuth Múzeum című ^ kiállításon, amelyen javarészt ^ olyan anyagot mutatnak be, § ami első alkalommal került ÍJ elő a raktárak polcairól. § A múzeum páncélszobájából § kihozták Kossuth Lajos csa- S ládi ékszereit, amelyeket a | város egykori képviselője, § Kossuth Ferenc adományozott i Ceglédnek. A felnyitott bár- o Sony tokokban villog a 48-as kormányzó ékkövekkel kirakott aranygyűrűje és nyakkendőtűje, mellette kapott helyet a tizenhárom aradi vértanú emlékét idéző aranyplakett. Itt látható az a díszes tok, amelyben a tnrini százas küldöttség tagjai a képviselői mandátumot vitték az emigrációban élő Kossuthnak. A jubileumi kiállításon megjelent a múzeum alapítója és voJt igazgatója, Sárkány József nyugalmazott gimnáziumi tanár is. A 83. évben járó pedagógust, áld tanulmányok és cikkek sorát írta Kossuthról, a múzeumi megnyitón dr. Csicsay Iván, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte és munkássága elismeréséül átadta neki a Szocialista kultúráért érdemérmet (t. t.) Kevés város dicsekedhet 1 olyan nagyarányú fejlődéssel ! az országban, mint Vác. 1945 [ előtt mintegy 1500 ipari mun- j kás dolgozott itt, ma ennek ! több, mint a tízszerese. Egy tucatnál is több ipari üzem i működik a városban, fejlődött a tanácsi és szövetkezeti ipar ; is. közlekedési csomópont lett j a város. j A rohamos fejlődés örven- i detes, így értékelik ezt a város vezetői is, de látják és érzik a fejlődés okozta nehézségeket is. Ezek közül csak egyet: a lakosság zöldséggel, gyümölccsel való ellátása. A nagy feladathoz — az iparosításhoz — képest kicsinek, egyszerűnek tűnik ez a teendő, de hogy nem az, azt maguk a váciak tanúsíthatják leginkább. ’ A lakosság ellátása ugyanis hosszú éveken át elmaradt az igények mögött A szegényes választék mellett lényegesen drágábban vásárolhattak itt a | háziasszonyok, mint például i Budapesten. Ma a város vezetői kedvezőbb helyzetről tudnak beszámolni’. Lukács Ferenc, a városi tanács vb-elnöke például úgv látja, hogy az utóbbi két esztendőben — de főleg az idén — mind mennyiségben, mind minőségben kielégítő volt a zöldség- és gyümölcsellátás. Még az árak tekintetében is kedvezőbb a helyzet az előző évekénél. Ma már nem drágább a váci piac, mint a fővárosiak. A mostani helyzet pedig csak átmeneti, mert a jövőben még kedvezőbb lesz a helyzet. Sok-sok munka, rengeteg erőfeszítés rejlik a városi tanács elnökének szavai mögött. Ahhoz, hogy idáig elérjenek, arra volt szükség; egyetlen napra se vegyék le a napi- j rendről ezt a fontos kérdést, A városi pártbizottság feladatul tűzte ki az ellátás javítását, a városi tanács pedig következetesen megvalósította a helyes elveket. Érdemes körültekinteni napjainkban a váci piacon. Igaz, az itt látható kép még kissé felemás, jól érzékelhető azonban a múlt és a jelen. Látni még a deszkabódékat, amelyekben rossz körülmények között árulják, tárolják a kereskedők az árut, de áll már három, úgynevezett lepketetős pavilon, amelyek tetszetős, higiénikus, kulturált kereskedelmi feltételeket biztosítanak. A közeli napokban újabb ilyen elárusító épületeket adnak át — a tsz-közi építő vállalaton múlik, hogy mikor — és kész a terv a jövőre vonatkozóan is. Tizenegy ilyen elárusítóhely lesz a piacon. Hamarosan elkészül az árudasor is, ahol a zöldség- és gyümölcsfélék mellett húst, tej- és tejtermékeket is vásárolhatnak a váci háziasszonyok. A váciak példája tanulságos. Ma már minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy helyesen tették, amikor a város zöldség- és gyümölcsellátásának megjavítását o termelőszövetkezetekre bízták. Amint ezt Varga Józef, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője elmondotta, korábban is volt elárusítóhelye néhány termelőszövetkezetnek, így az alsógödinek, sződinek, majd a vácinak, de ezek vezetői kevés felelősséget éreztek a város ellátásáért. Elsősorban a fővárosra „kacsingattak”, az ott megmaradt, vagy rosz- szabb minőségű árut hozták a váci piacra. Amint ma jellemzik: monopol helyzetben érezték magukat, nem volt érdekük — vagy legalább is nem tartották annak — az itteni piac fellendítését. A városi tanács vb utasítására a kereskedelmi osztály újabb szövetkezeti gazdaságokkal vette fel a kapcsolatot, elárusítóhely létesítése érdekében. A járástól két szövetkezet vállalkozott: a csővári Virágzó és a váchartyáAlapos megfontolás után — Adják vissza a gyerekeimet!... Kilenc gyerekem van, most várom a tizediket... Elvették tőlem a gyerekeket — panaszkodik a szerkesztőségben Pozsonyi Cyörgyné. Talán lesznek még, akiknek a név ismerős; Igen: Pozsonyi - né volt a szereplője annak a bűnügynek, melynek végeredményeként 10 hónap börtön- büntetést kapott, ifjúság elleni bűntettért, hároméves kislányának durva ütlegeléséért, azért, mert mínusz tízfokos hidegben, fűtetlen helyiségben, hiányos öltözetben kikötötte. Amíg a börtönben volt, a kilenc gyermeket nevelőszülőkhöz adták, hazatérése után ötöt visszahozott. A hatodik tulajdonképpen még a szobi nevelőintézet lakója, de nyári szabadságáról nem tért visz- sza, és már úgy látszik, itthon is marad. Távol van tehát még három gyermek: egy ikerpár és a kis Jutka, ennek a szomorú szenzációnak szenvedő főszereplője. Az ikerpár állami gondozásban van, Jutkát pedig örökbeadták. Jelenlegi tartózkodási helyét, örökbefogadóinak nevét az anya sosem tudhatja meg. — Imádom a gyerekeimet és ragaszkodom hozzájuk — sír az asszony. — Segítsenek visz- szaszerezni őket... Az első gyanúm: a cél a kilenc, illetve hamaro- nas a tíz gyerek után járó tekintélyes családi pótlék. Az előítélet indokolt. Pozsonyi Györgyné eljátszotta azt a lehetőséget, hogy anyai szerete- tére hivatkozhassék. — Mennyi családi pótlékot kapnak most, a hat gyerek után? — 840 forintot. — Mennyi járna kilenc után? — 1530 forint — feleli pillanatnyi gondolkodás nélkül, mintegy leleplezve, hogy pontosan kiszámított mindent. A féi‘je hozzáteszi: — 10 gyerek után 1700 forintot kapunk. Nos, ezért már „érdemes” harcolni. Az ügy történetéhez hozzátartozik, hogy — mint ez a bűnügy során kiderült —, Pozsonyiék eddig is minden lehető segítséget kihasználtak. Segélyekért osromolták a tanácsot, a MAV-ot és minden egyéb szervet. — Könnyű minket felelőssé tenni a történtekért... Miért nem adott a MÁV nagyobb lakást? Két szoba ekkora családnak? Az asszony közben sírdogál, de rám hatástalan a sírása. Nem tudom elfelejteni az ügyet, mely akkoriban az egész országot felháborította. Pozsonyiék Kiskunlacházán laknak. Két szobájuk és konyhájuk Tan. A lakás tiszta. A bútorzat szegényes, de rendes. Öt fekvőhelyet találok, közülük az egyik kis gyerekágy. — Hogy alszanak jelenleg nyolcán, hamarosan kilencen? — Elférünk ... mondja Po- zsonyiné. — Ha a három gyerek hazakerülne, 12-en lennének. Nem kevés öt fekvőhely ennyi embernek? — Megoldjuk — hangzik a válasz. — Tudomásom szerint ön súlyos beteg — mondom az asszonjmak. — Már nem vagyok fertőző. Pozsomyinét a hatóságok éveken át nem tudták rábírni, hogy kezeltesse mayát. Nem jelent meg a kötelező szűrővizsgálatokon, nem szedte a gyógyszereket. Nyilvánvaló felelőtlenség, magával és a családjával szemben is, a tizedik gyerek vállalása. — Tessék elmenni az iskolába. Ott megmondhatják, hogyan járatom én a gyerekeket ... Soós Ferenc, a kiskunlachá- zi általános iskola tanára két Pozsonyi-gyereket is tanít. — A gyerekek tiszták, kiegyensúlyozottnak látszanak. Képességeikhez mérten tanulnak is. Én úgy látom, minden rendben van a családnál. Voltam náluk is. Tisztaság volt, a gyerekeket rendesen ellátják... A két gyerek is feljön az irodába. A kislány rögtön pi- tyeregni kezd: — Nem akarok visszamenni az otthonba ... — Jó nektek itthon? — Igen ... — Kaptok rendesen enni? Anyu jól bánik veletek? — Igen. — Mondta nektek anyukátok, hogy meglátogatlak benneteket és esetleg beszélek is veletek? — Mondta ... — A nevelőszülőknél jó volt? — Jó... — Jobb mint itthon? — Nem .,. Itthon akarunk maradni... Lám, bonyolódik az ügy. A szomszédok, a postás is azt mondják, hogy a Pozsonyiportán most minden rendben levőnek látszik. És egy érdekes momentum: annak idején, amikor a kis Jutkát majdnem halálra sanyargatták, o többi gyereket nem bántották. Hogy lehet ez? A tárgyaláson felmerült egy magyarázat. A kis Jutka állítólag nagyon hasonlít apai nagyanyjára. Az asz- szony anyósát látta benne, ezért gyűlölte annyira. Persze ezt csak a tanúk állították, érzelmeket, indulatokat pedig nem lehet hitelt érdemlően bizonyítani. Egy egyszerűbb magyarázat: — Látott már maga kotlós- tyúkot, amelyik óvja, védi a csibéit, de egyet, érthetetlen okok miatt kitaszít és halálra csipked? Majd minden tyúkólban tapasztalható ez a megmagyarázhatatlan jelenség... Csakhogy az ember nem tyúk. A magyarázat tetszetős, de nem elfogadható. Dr. Votisky Antal, a Ráckevei Járási Tanács gyámügyi előadója: — Ez az asszony teljesen tönkrement. Lehet, hogy ehhez az utolsó kisgyerekhez már végképp nem volt türelme ... — Mi az ön véleménye arról, hogy Pozsonyiék haza akarják vinni a gyerekeket? — Én a gyermekek érdekében nem helyeslem. Természetesen Jutka hazaviteléről szó sem lehet ök is hozzájárultak már az örökbeadáshoz, nem értem, most miért változtatták meg álláspontjukat! Képzelje el, hogy az a kislány, aki miatt az anya és apa börtönben ült, milyen helyzetben lenne ebben a házban. Lehetetlen, hogy a szülők és testvérek ne éreztessék ezt vele... Dr. Tóth Mihály, a községi tanács vb titkára: — Mi először az Összes gyerek állami gondozásba vételét javasoltuk. Főként az anya betegsége miatt. Egyébként a jelenlegi helyzet az, hogy más kizáró ok nem áll fent. Minden vizsgálat, környezet- tanulmány végeredménye az volt, hogy Pozsonylné jelenleg ellátja anyai kötelességeit. A törvények szerint tehát nincs ok a gyermekek állami gondozásba vételére. így szól a paragrafus. És e mellett szól az anya ragaszkodása is. Egy anya követeli gyermekét. Van-e ok megtagadni ezt tőle? Alapvető hitünk: az ember is — mint minden — változik. Nincs jogunk kételkedni abban, hogy a kemény lecke a Pozsonyi családnak is használt. Kiskunlacházán is egyre több embernek ez a véleménye. Én is ezt gondoltam egy ideig. Rám is hatott az állapotos Pozsonyi né sírása, meggyőzött az apa korrektnek látszó elszánt akarata, a viszonylag tisztességes környezet. Aztán történt valami: — Azt is tessék elintézni, hogy a férjem visszakerüljön régi beosztásába. Régen egy nemzetközi járaton volt kalauz. Amikor „az a dolog” (nagyon tapintatosan így nevezi) történt, leváltották és alacsonyabb beosztásba helyezték. Hát így gondoskodik a MÁV egy nagycsaládos apáról? ... És ne csak börtönbe zárjanak, hanem adjanak egy nagyobb lakást... Ennyi gyerek után jár! — hangzik a követelés, olyan alapállásból, mintha az összes gyerek máris itthon volna. — Pont egy ilyen családot sújtanak? Nálunk van gyerek, nem úgy mint másutt! — mondja Pozsonyiné... íme. A gyerek, érv, a gyerek lehetőség. A vizsgálat során többször felmerült „a gyermekek érdeke”. Bármit tegyen vagy mondjon most Pozsonyiné, a gyermekek érdeke nem az, hogy hazakerüljenek. Bármilyen kegyetlenül hangzik ez, bármennyire hinni kell az ember megváltozásában, jószándékában, a gyerekek itthon rosszabb körülmények közé kerülnek. Annak idején a kis Jutkáért a rádióriport elhangzása után több, mint százan jelentkeztek. A gyámhatóság, nyilván alapos környezettanulmányok után adta a gyereket új szüleinek. Ezen változtatni éppen a gyerek érdekében nem lenne tanácsos. Lapzárta után értesültünk, hogy Pozsonyi Györgyné, életet adott a tizedik gyermeknek is. A gyermek egészséges Az anya a szülésbe majdnem belehalt Ősz Ferenc ni Alkotmány. Ugyanakkor egy távoli, mintegy 300 kilométerre ievő szövetkezeti gazdaság, a tótkomiósi Viharsarok is jelentkezett. Bár a város vezetői szívesebben látták volna, ha a járásban levő szövetkezetek élnek a lehetőséggel, mégis úgy döntöttek: első a lakosság ellátásának érdeke. Azóta bebizonyosodott, hogy mind a tótkomiósi tsz, mind pedig a város jól járt. A szövetkezet nagy áruválasztékkal és nagy mennyiségű áruval jelent meg a piacon, havi forgalma eléri a 700 ezer forintot, a többiek 100—200 ezres havi forgalmához képest ez kimagasló. — Valamit — valamiért, tartja a szólás-mondás. A .városi tanács ezt úgy értette: hozzanak a termelő- szövetkezetek minél több, minél jobb árut, a város pedig biztos piacot ad. És még valamit. Mintegy 900 ezer forintba kerül a 11 lepketetős elárusítóhely építése. A végrehajtó bizottság az érdekelt felekkel közösen valósította, illetve valósítja meg ezt a programot. A földművesszövetkezet 270 ezer forintot ruházott be, a városi tanács 200 ezret felújításra, 210 ezret a lepketetös elárusító- helyek létesítésére, az érdekelt hat termelőszövetkezet pedig összesen több, mint 200 ezer forintot. A tervek szerint Deákváron, a DCM-la- kótelepen is épül úgynevezett piacjellegű pavilonsor. A DCM igazgatósága több százezer forinttal járul ehhez hozzá, ugyanígy a városi tanács is. A korszerű piacok létesítésével lehetővé válik, hogy a termelőszövetkezetek télen is üzemeltessék árudájukat. A tótkomiósi tsz-nek két raktárt is biztosít a városi tanács. A szövetkezeti árudák mellett az őstermelőkre is gondolnak, tető alá kerül az ő árujuk is. A termelőszövetkezetek kereskedelmi tevékenységének gyors fejlődésére jellemző: a piac zöldség- és gyümölcsforgalmának 60 százalékát a tsz-ek bonyolítják le, az élőbaromfi forgalmának pedig 70 százalékát. Ez az arány a jövőben még csak nőni fog, annak ellenére, hogy a városi tanács nem korlátozza az őstermelők és a kiskereskedők tevékenységét sem. A szövetkezetek előretörése a piaci törvények érvényesülésének eredménye. Nagyobb a választék a szövetkezeti standokon, egyre javul a minőség is. A termelőszövetkezetek egyre inkább megtanulnak kereskedni. A termelőszövetkezetek állják a versenyt a földművesszövetkezeti és állami kereskedelemmel, mind a mennyiség, mind a minőség, de az ár tekintetében is. A hat termelőszövetkezeti stand mellett működik a MÉK-nek is eláru- sí tóhelye, velük versenyez a kiskereskedők és az őstermelők népes tábora is. A városban 14 zöldség- és gyümölcsüzlet van, amelyeket a szövetkezeti és állami kereskedelem üzemeltet. Ottjártunkkor jó- néhány zöldségféle ára volt alacsonyabb a tsz-ek standjain, mint bent a városban, az üzletekben. Különösen éles a verseny a baromfi piacon. A tsz-ek általában egy-két forinttal adjál: olcsóbban kilón- kint, mint az állami kereskedelem. Feltétlenül említést érdemel az a kezdeményezés, amely napjainkban bontakozik ki Vácott. A tsz-árudavezetők felkeresik az üzemeket, almát, burgonyát, hagymát kínálnak eladásra a dolgozóknak — nagyobb — 50 kilón felüli tételben. Kívánságra házhoz is szállítják. A váci piacon kedvezően érezteti hatását a kínálat növekedése. A fogyasztó nagyobb választékot kap, olcsóbban jut az áruhoz, a termelő pedig árujának biztos piacott talál Mihók Sándor T it < i f j A budapesti KISZ szervezésében V asarnam lOlO * ,6virosi egyetemek fiataljai köI zfil sok százan dolgoztak vasárnap a ,Sasad” Tsz földjein. A kukoricatörésért járó munkabérüket a vietnami szolidaritási alapnak ajánlották fel
