Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-18 / 246. szám

Ma este: TIT szabadegyetem Ismét beköszöntött az is­meretterjesztő évad: októ­berben folytatódik a TIT-elő- adások sora. Az elmúlt évben nagy sikere volt a közgazda- sági szabadegyetem előadá­sainak. Ezeket elsősorban a vállalatok, intézmények veze­tő beosztású dolgozói láto­gatták. Most a nagy közkedveltség­re való tekintettel — ma es­te 7 órakor újra ünnepélyes megnyitóra kerül sor. A köz- gazdasági szabadegyetem má­sodik évfolyamának első elő­adását dr. Kopácsh Sándor kandidátus tartja a Kossuth Művelődési Házban, A válla­lóiatok eszközlekötése, a gaz­daságos tevékenység és a hitelrendszer összefüggései címmel. Ugyancsak ma este hat óra­kor kerül sor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jogi és közgazdasáfgi szakcsoport­jának ülésére, amelyen az el­múlt négy év munkáját ér­tékelik, majd megválasztják a szakcsoportok új vezetőit. PEST MEGYEI HJPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CÉG XI. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM 1967. OKTOBER 18., SZERDA Ünnepség, vidámság Holnap este: Ünnepélyes KISZ-gyű lés Az Októberi Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségsorozat részeként holnap a KGV Dó­zsa Művelődési Házában a város KISZ-ista fiataljai tar­tanak összejövetelt. Az este • fél hétkor kezdődő összevont ünnepi taggyűlésen az ifjú­munkások Balázs Sándornak, az ÉVIG KISZ-szervezete csúcstitkárának beszédét hall­gatják meg. Ezt követően iro­. dalmi műsor szórakoztatja • őket és fellép Oroszi Péter • énekes is a Gerilla-együttes­sel. Találkozó a béke és barátság jegyében Felcsendült a Volga dal Fehér ünnepi asztal, mellet­te kicsit megilletődött, mosoly­gó emberek. A tolmács a hosz- szú asztal túlsó végén tevé­kenykedik, egyelőre ugyan különösebb munkája nincs. A „mir i druzsba” — a béke és barátság jegyében koccannak csengve a poharak. A Vendéglátóípari Vállalat szakszervezeti bizottsága az októberi forradalom évforduló­ja tiszteletére vidám műsorral egybekö­tött baráti találkozót ren­dezett a Kossuth Étterem­ben, amelyre ezen az estén kedves szovjet vendégek is érkeztek. A zenés műsor számait öröm­mel fogadták a vendégek és a vendéglátók: örökszép meló- j diák csendültek fel, felváltva ' magyar és orosz, közismert í népdalok, legújabb slágerek. Ezen az estén Cegléden ven­dégszerepelt Varga András operaénekes, aki hosszabb ide­ig ösztöndíjasként a Szovjet­unióban tanult, és így dalait mindkét nyelven hallhatták a vendégek. Pálfi Zsuzsa tánc­dalokkal, Borvető János ope­rettek népszerű számaival, kedves lengyel bűvészvendé­günk pedig vidám „varázsla­taival” szórakoztatta a közön­séget. Nagy sikert aratott dalaival a bájos, szőke művésznő, Dubnovszki Tatjána, aki anyanyelvén és magyarul egyformán szépen énekeit. Vidám orosz dalokat adott elő, rég hallott, és szinte az egész világon ismert számokat, majd népszerű operettrészleteket. Az énekeseket — de az est konferansziéját és a kísérő zongoristát is lelkes tapssal ju­talmazták a baráti találkozó részvevői. A műsor után az éjszakai órákba nyúló vidám beszélge­tés tette még emlékezetesebbé az ünnepi találkozót. (— es) EGY GŐZÖLGŐ DUPLA Tűzoltókrumpli Egyik tsz-ünk- ben igen érdekes burgonyatermesz- tési kísérletet vé­geztek. Az alkal­mazott eljárás túlhaladja a bel­terjesség eddig is­mert legfelső ha­tárát. Különleges­sége, hogy nem növénytermesz­tők, hanem szere­lők voltak az ér­telmi szerzők és az ötlet végrehaj­tói is. Az eset a tsz gépműhelyé­ben történt. Kez­dete a tűzvédelmi házirend kifüg­gesztéséig nyúlik vissza: a házirend szerint a műhely egyik sarkában ol­tóhomokot kell tárolni. A fél köbméter­nyi, szép sárga ho­moknak ládát ácsoltak és azt el­helyezték rendel­tetési helyén. Va­lamilyen módon azonban néhány vetöburgonya ke­rült a homokba. Lehetséges, hogy a homokbánya volt előzőleg krumpli­föld, vagy a dob­kályhán sütögető munkások táská­jából pottyant be­le. Tény, hogy ta­vasszal kikeltek a gumók. A műhe­lyesek megsajnál­ták sárguló hajtá­sait, locsolgatni kezdték. Szépen bokrosodott a „tű- zoltókrumpli”- nak titulált nö­vény. Szerencsére az ellenőrök nem szereztek tudo­mást róla. Egész sor tűzoltókészü­léket hordtak ösz- sze a láda pótlá­sára a műhelyben. Nemrégiben volt a burgonyaszüret. Akkora termést takarítottak be a négyzetméternyi területről, hogy a legkorszerűbb ter­mesztési eljárás is becsületére válna. A kimagasló ered­mény csupán a műhelyfőnök ag­gályoskodása miatt maradt vé­ka alatt. Nem akarta, hogy ter­mészetkedvelő dolgozói prémium­képpen esetleg büntetést kapja­nak a feletteseik­től ... (jakab) jólesik falun, városon egyaránt. Az albcrtirsai új eszpresz- szóban, a Búzavirágban, is nagy a keletje a .fekete Ieves”-nek Növénynemesítés - atomenergiával A világ élelmiszer-ellátásá­ban az utóbbi két évben nyolc radioaktív besugárzás és vegyszerek segítségével ne­mesített növényfajta játszik szerepet. Japánban koraérő szójaba­bot és nagyobb hozamú rizst, Argentínában nagyobb és korábban érő őszibarackot, Indiában magasabb protein­tartalmú búzát, az Egyesült Államokban és Svédország­ban jobb minőségű árpát si­került kinemesíteni izotópos besugárzással. A szakemberek véleménye szerint áz atomenergia al­kalmazása a növénytermesz­tésben mind nagyobb szere­pet játszik az élelmiszerellá­tási gondok megoldásában. A háború után kerültek ki az országból. Akkor megré­mültek. Néhány év telt el: megtalálták helyüket a nyu­gati életformában is, új állam- polgárságot kaptak. A biztos anyagiak lassan eltompították az érzéseket, már csak ritkán forduló levelek idézték a régi hazát. Az utóbbi években fel­fedezték Magyarországot — és jöttek a külföldre szakadt ex- magyarok, rendszeresen és so­kan. Legtöbbjük jószándékú vendég itthon. Mégis kiderült: más emberek lettek. ) A pénz — minden! A fehér Opel robog a szűk utcában is. Az emberek gyor­san a kapukba húzódnak, a tyúkok, libák ijedten rohannak szét. A hatalmas porfelhő el­nyeli a házakat. Elegáns moz­dulatokkal száll ki. Üj öltöny, hófehér nyloning van rajta, sima a bőre, kövér az arca. Idős bácsi nyitja a rozoga ka­put. A fia van itthon. Kiáll az út közepére, hama­rosan körülveszik az utcabe­liek. Mindenki kérdez: hogyan él ott, mi történt a hosszú húsz év alatt, emlékeket idéznek. Beszélni kezd, magabiztosan, büszkén. Tetszik neki a csodá­lat, amikor az autót említi, a villát, a gyárat, ő nem kérdez semmit az itthoni életről, nem érdekli. Állandóan ismétli: Idegenek „Ott, nálunk, ez nem így van, az más, sokkal jobbP’. Várat­lanul éri a kérdésem: — Soha nem gondolt arra, hogy hazajön? — Haza? Én ott élek uram, nekem az a haza! — Mégis itt született... — Arról nem tehetek. — Honvágy? — Aki jól akar élni, ne ér­zelegjen. A pénz számít, az minden! Kint sok van — Gott sei Dank! — ott az én helyem. Később megtudom, cseléd volt itthon. Haza? Minek? Két hete érkezett, ő is ko­csin. — Nem nagy dolog ez. Nem minden autótulajdonos gazdag ember, ne gondolják! Mindenki kérdez, alig jutok szóhoz. — Hányszor volt már itt­hon? — Tavaly, meg most. De ez­után minden évben jövök. — Miért? Jólesik egy kicsit szétnézni itthon? — Itthon? — Hát igen, ez jön az ember nyelvére. Itt éltem le a fiatal­ságom. — Ott hogyan él? — Nagyon jól. Vasutas vol­tam negyvenöt előtt. Most száz embert irányítok egy cukor­gyárban. — Hogy tetszik itthon? — Az biztos, jobban élnek, mint azelőtt. — Egyszer sem gondolt arra, hogy hazajönne? — Nem, kérem, nem. Haza? Minek? Ott van mindenem: házam, kocsim, pénzem. Ez a biztos, öreg fejjel miért kezd­jek újat? Még ma is — haza vágyom? Sokat hallottam róla. Ami­kor kiment, kétéves voltam. Ott lakott a közelünkben, és mindig velem játszott. Nem emlékezem rá, de az elsárgult képekről ismertem az arcát. Sovány, sápadt arcú lány volt akkor, és tizenhat éves. Szülei meghaltak egy bombázás alkal­mával — egyedül vágott neki a világnak. Rendszeresen írt, beszámolt sorsáról. Sokat ván­dorolt, még Amerikába is el­jutott, de aztán ő is megcsi­nálta a szerencséjét. Ismert or­voshoz ment férjhez, szép kis­lánya született. Irt, ezután is, de még mindig — sírtak ezek a levelek. A múltat idézték, a régi, kedves otthont, a baráto­kat. Sokszor hívták, jöjjön ha­za. Kitért, ígérgetett. Az idén végre megérkezett. Csinos, szép asszony. Ül, ar­cához szorítja a kezét. Sír, zo­kog. Azt mondja, amióta itt­hon van, mindig csak ezt teszi. — Az örömtől, a meghatott­ságtól. Nem hittem, hogy újra láthatom még a házunkat, az utcát, a barátokat. — Eddig miért nem jött? — Féltem. Tudtam, hogy ez­után sokkal rosszabb lesz majd kint. Felszakadnak a sebek ... Boldog vagyok most. De ször­nyű lesz visszamenni! — Jól élnek ott? — Igen, a legjobban. — Visszajönne? — Én ... én... — sír, újra, hangosan. — Nyugodjék meg, nem akartam... — A férjem szeret, boldogan élünk. Tízéves a lányom, ök csak ott élhetnek. Oda köt ez engem is. De a honvágyam ma sem múlt el. Én mindig haza vágyom! ★ Sokan jönnek, kevés érzi úgy, hogy — haza. A legtöbb már külföldi turistaként jön. Megváltozott az életük, más­képpen élnek, más emberek lettek. — Nem magyarok. Ide­genek. Kohlmayer Ádám JUBILEUM Huszonöt év Justiciával Várakozó ügyfelek az elő­szobában. Bent tárgyalás fo­lyik. A vádlott lehajtott fejjel ül a szabálysértési bíró aszta­lával szemben. Kopog az író­gép, szaporodnak a jegyző­könyv sorai A végére odake­rül a büntetés — és a jegyző­könyvön kívül a szabálysértési bíró meleg szavai: — No, kedves, aztán máskor ne találkozzunk itt... Az ügyfél elmegy. Befizeti a büntetést. Így jönnek ki-be az emberek a „Szabálysértési ha­tóság” feliratú fehér ajtón Ki a közöst dézsmálta, ki a köz­lekedés rendje ellen vetett, vagy jószága kárt okozott a szomszédnak. Megbüntetik őket, és a kiszabott büntetés igazságos. Jól ismeri már az ügymenetet, de az embereket is Fehér József szabálysértési főelőadó, akihez a napokban nemcsak ügyfelek jöttek: Szi- ráki Péter járási vb-titkár, Detrei Sándor párttitkár, a szakszervezet vezetői és köz­vetlen munkatársai a járási tanácsnál köszöntötték abból az alkalomból, hogy 25 eszten­dőt töltött el Justicia szolgála­tában. (peresztegi) Három százas hevert a földön Munka helyett lopott a „másnapos" tolvaj A Ceglédi Járásbíróság Mo- hella István 33 éves segéd­munkás bűnügyében hirdetett ítéletet. Mohella nem 1 elő­ször állt bíróság előtt, Nagy­kőrösön lopás miatt 8 hónapi javító-nevelő munkára ítél­ték — de mert a javító-nevelő munkát nem töltötte le egé­szen — a fennmaradó időért 2 hónap és 11 napi szabadság- vesztést szabtak ki rá. Ugyan­csak Nagykőrösön, sikkasztás miatt, hathónapi felfüggesz­tett szabadságvesztésre, majd társadalmi tulajdon megron­gálása miatt 5 hónapi fel­függesztett szabadságvesztésre ítélték. „Hősünk” a Nagykőrösi Ä1- i ’.ami Gazdaság törteli mun­kásszállásán lakott másod- magával egy szobában. Szo­batársával elment italozni és mindketten lerészegedtek Mo­hella ugyan elment másnap reggel a munkahelyére, de „másnapossága” miatt egy munlcatársát kérte meg he-, lyettesítésére és hazament. Lakótársa még aludt és ágya előtt a földön hevert három darab 100 forintos. Mohella költögette lakótársát, mivel az nem ébredt fel, a 100 fo­rintosokat összeszedte, és este az egyik törteli italboltban ebből a pénzből költött. A tárgyaláson a bűncselek­mény elkövetését elismerte. A bíróság súlyosbító körül­ménynek vette, hogy már elő­zőleg is több ízben elítélték, enyhítő körülmény a beisme­rés, és családos állapota. Bün­tetése tízhónapi börtön. SPORT Kosárlabda KÜZDELMES MÉRKŐZÉSEN EGYPONTOS GYŐZELEM Ceglédi Gimnázium—Gödöllői Egyetem AC 38:37 (12:16) Cegléd. Vezette: Szentesi, : Mlotilik. Kossuth Gimnázium: Vass i 16, Sallai 5, Dávid 2, Szabó 2, Horváth 5. Csere: Nyúl 8, Ud- vardi, Füle, Túri, Szűcs. Edző: Velkey András. A ceglédi együttes nagy becsvággyal készült erre a ta­lálkozóra, hiszen tavasszal, Gödöllőn az agráregyetemis­ták diadalmaskodtak. Szeret­tek volna visszavágni, fűtötte őket a revamsvágy. Az első percekben csapko- dóan, kapkodva, elgondolás nélkül játszottak a mieink. Az ellenfél már 8:2-re vezetett, de akkor Velkey András edző időt kért és megmosta fiai fe­jét. Ezután már lényegesen simábban gördültek a támadá­sok és a védekezés is jobban ment. Ennek ellenére a félidő végéig csdk két pontot sikerült lefaragni a vendégek hatpon­tos előnyéből. A második húsz percben az­tán 'megváltozott a játék. Elő­ször egyenlítettünk, majd a, vezetést is megszereztük. Óriá­si volt az izgalom, a pályán inkább küzdelem folyt, mint játék. A befejezés előtt ötven másodperccel három ponttal vezettünk, és ekkor a Gödöllő kettős kosarat ért el. Az újra­kezdés után már ismét a ven­dégeknél maradt a labda, ami­kor a játékvezető véget vetett a küzdelemnek. A ceglédi csapatnál: Vas* nem nyújtotta szokott játékát, de így is csapata legjobbjá­nak bizonyult. Bár Sallai az első félidőben jobban játszott nála, de ő a második félidő­ben elfáradt, játéka halvá­nyabb lett. Dániel és Szabó hasznos tagja volt a csapat­nak. Horváth még most sem azt nyújtotta, amit várunk tő­le. Nyúl játékában kellemesen csalódtunk, jól játszott é» nyolc elért pontja is dicséri. Gór István Labdarúgás Ceglédi Építők—Üjhartyán 5:2 (3:2). Területi labdarúgó­bajnokság. Ceglédi Építők: Meleg — Kádár, Hegedűs, Kovács, Milus, Vass, Zsuzsan- dor, Sárik, Bazán, Gyenizse, Bezzegh. Edző: Gyér Károly. Az Építők az idei legjobb já­tékukkal győztek — igen megérdemelten — az éllovas Üjhartyán ellen. Kitűnő já­tékvezetés mellett ilyen arányban is reális az ered­mény. Gól: Milus 2, Bezzegh 2 és Gyenizse 1. Jók: Bazán (a mezőny legjobbja) Kádár, Milus és a csatársor. Ceglédi Építők ifi—Űjhar- tyán ifi 3 :0 területi labdarúgó­bajnokság. Monori KSK—Bem SE 2:1. Megyei labdarúgó-bajnokság Monoron. Bem SE: Deési, Erős, Bilesch, Labore, Makai, Kubinyi, Dani, Bányai, Liptai, Koska, Vági. Edző: Labore Ti­vadar. A Bem SE négy tarta­lékkal állt ki. Ennek ellenére az első félidőben jobbak vol­tak és a vezetést is megsze­rezték. A monoriak a máso­dik félidőre eredményesen erősítettek és végül egy gól­lal győztek. A látottak alap­ján a döntetlen igazságosabb lett volna. Gól: Makai. Jók: Erős, Bilesch, Labore és Kos- ks Monori KSK ifi—Ceglédi Vasutas SE ifi 3:4. Megyei lab­darúgó-bajnokság. Teke: Ceglédi Építők SE—Egri Spartacus SK 7:1. Teke NB Il-es bajnokság. Dobott fa­arány: 2570:2425. Az Építők tekézői remek formában, ki­tűnő játékkal, megérdemelten győztek. Jók: Türei Pál 452 fa, Rónaszéki Lajos 442 fa, Pákozdi Rudolf és Raffai Gyu­la 340—420 fa. Tollaslabda: Budapesti Legfőbb Ügyész­ség SK II—Ceglédi Vasutas SE II 0:5. Tollaslabda. Buda- pest-bajnokság. A Ceglédi Vasutas SE 11 csapata a fő­városban, nagy küzdelemben megérdemelten győzték le ellenfelüket első versenyü­kön. Eredmények: Barna Sándor két egyéni győzelem, Gór Nagy Gyula és Hartyáni János 1—1 győzelem és — ugyancsak — párosban is ők nyertek. így alakult ki az 5:0-ás végeredmény. (sz) »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents