Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
10 ftsf «ICO El kMÍHop 1967. OKTOBER 15.. VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A lakás felmondásáról... A munkavisiony folyamatosságáról... A prémium megvonásától... és a fizetett távolmaradásról... A lakást a háztulajdonos felmondhatja, ha arra szüksége van, de a bérlőnek megfelelő cserelakást kell biztosítani. T. L. vecsési olvasónk írja, hogy lakójának felmondott, mert a bérleményt nem rendeltetésszerűen használta, az őt terhelő javításokat, festést nem végezte el. A felmondó levél kézhezvétele után a lakó azonban mindent rendbetett, és kijelentette, hogy nem hajlandó a lakásból elmenni, csak lakás ellenében. Olvasónk tanácsunkat kéri. A lakásrendelet feljogosítja a bérbeadót, hogy a bérleményt felmondja, ha a bérlő a lakást nem rendeltetésszerűen használja. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha a bérlő az őt terhelő javítási, festési munkálatokat nem végzi el. Mivel jelen esetben a bérlő ezeket a mulasztásokat pótolta, a felmondás érvényességének kimondása iránti pereskedésnek nincs gyakorlati jelentősége, mert a háztulajdonos nem lehet pernyertes. Más nem marad hátra, ha olvasónk házába be akar költözni, mint az, hogy lakójának megfelelő cserelakást biztosít. Amennyiben ezt nem fogadná el a bérlő, olvasónk jogosult bírósághoz fordulni, és ott döntik majd el, hogy a kívánt követelményeknek megfelel-e a felajánlott cserelakás. Szabadságvesztés büntetés megszünteti-e a munkaviszony folyamatosságát? özv. B. P.-né pilisi olvasónk írja, hogy férjét, aki MÁV pályaőr volt, két évi börtönre ítélték szolgálati mulasztásból kifolyóan. Büntetését 1953 augusztusában letöltötte, ezt követően is dolgozott, de megszakítás nélkül 1957-től állott munkaviszonyban. Férje két hónappal ezelőtt meghalt. Az özvegy kérdezi: férje elvesztette-e a jogfolytonosságát a büntetéssel? Olvasónk kérdésére közöljük, hogy ha férjét elbocsátották, vagy munkaviszonyát felmondták a fent közölt szolgálati mulasztás miatt, akkor a munkaviszony folyamatossága megszakadt. Leveléből azonban azt állapítottuk meg, hogy halála előtt 10 évet megszakítás nélkül munkaviszonyban töltött, és az 1965. január 1. napjával módosított Munka Törvénykönyve szerint kérhette a korábban munkaviszonyban törtöfct idők beszámítását. Nyilván férje ezt meg is tette, és ennek alapján kapta is a folyamatossághoz fűződő jogok elismeréséből származó előnyöket, és ennek figyelembevételével kapja olvasónk is az özvegyi nyugdíjat. Megvonható-e a prémium akkor, ha a dolgozó a prémiumfeltételeket teljesítette? B. L. szentendrei olvasónk panaszolja, hogy az előírt prémiumfeltételeket teljesítette, mégis megvonták tőle a harmadik negyedévi prémiumot, j Megvonható-e a prémium az j előírt feltételek teljesítése ese- i tén, kérdezi olvasónk. A prémiumot csökkentheti, ; illetve megvonhatja a vállalat ; a dolgozótól akkor is, ha az > előírt prémiumfeltételeket tel- j jesítette ugyan, de a munkájá- ! 5 ■ ( ■II ' ■■■■ .... ............ ... ■ , ___ s F enyőfából készült, kiselejtezett ZSÍRLÁDA nagy mennyiségben • kapható. Mázsája 21,60 forint. Azonnal elszállítható. Szállítást nem vállalunk. ; HÚSIPARI KÉSZLETEZŐ V. j Budapest XX. (Pesterzsébet), j Vágóhíd u. 53—55. I .... , —■ n- ' v al összefüggően egyéb súlyos mulasztást követett el. Erről a dolgozót írásban kell értesíteni. A dolgozó jogosult ez ellen a vállalati intézkedés ellen a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulni, a döntőbizottság azonban csak azt vizsgálhatja, hogy a prémium megvonás alapjául szolgáló mulasztást a dolgozó elkövette-e. Annak megvizsgálásába azonban már nem bocsátkozhat, hogy a prémium megvonása indokolt-e. Ennek a kérdésnek elbírálása a vállalat igazgatójának mérlegelési körébe tartozik, és olyan esetekben, amikor az igazgató mérlegelési jogkörében jogosult valamilyen kérdésben dönteni, abban nem lehet munkaügyi vitát kezdeményezni. Olvasónk tehát csak akkor forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz, ha nem követett el munkájával összefüggően mulasztást. Mikor illeti meg a dolgozót az állampolgári kötelesség teljesítése esetén munkabér? S. F. olvasónk írja, hogy a Gázművek arról értesítette, hogy a gázkészülékek felülvizsgálata cél jából őt felkeresik és gondoskodjon arról, hogy a lakásba a vállalat emberei bemehessenek. Olvasónk ezt a körülményt munkahelyén bejelentette, és kérte, engedélyezzék erre az időre távolmaradását. Munkahelyén kérését nem teljesítették, és mivel munkahelyére mégsem ment be, levonták erre az időre esedékes bérét. Olvasónk sérelmezi a vállalat intézkedését, mert ügy tudja, kötelesek SK?t- tek volna őt elengedni és »bérét is ki kellett volna fizetni. Olvasónk tévedésben van. Az igaz, hogy a Munka Törvény- könyve felsorol néhány esetet, amikor a dolgozót megilleti az átlagbér a távolmaradása miatt kiesett időre. Más esetben ilyen igényt nem támaszthat a munkáltatóval szemben. A rendelkezés szerint még az állam- polgári kötelesség teljesítése esetén is csak akkor jár a dolgozónak a kiesett időre munkabér, ha annak munkaidőn kívül nem tudott eleget tenni. A gázkészülékek felülvizsgálata olvasónknak legalább olyan fontos érdeke, mint az üzemben tartó vállalatnak. Emiatt történt otthon maradását úgy gondoljuk nem lehet állampolgári kötelessége teljesítésként felfogni. Sem pedig olyan egyéb esetnek, amely miatt a Munka Törvénykönyve biztosítaná az átlagbér kifizetését. A vállalat tehát nem járt el jogszabályellenesen, amikor megtagadta olvasónk kérelmét. Olvasónknak kellett volna megtalálni a megoldás leghelyesebb módját, akár úgy, hogy szomszédját, vagy mást kért volna meg, de semmi esetre sem úgy ahogy tette, és ha már tette, viselje annak következményeit. n<. t MA kezdődik a nyúlvadászat Ma délelőtt megyeszerte megszólalnak a nyúlvadászok puskái — kezdődik az idény leghangulatosabb szakasza: a „tapsifüles”-szezon. A hét végén országos értekezletet tartottak a megyei vadgazdák, megtárgyalták, milyen feladatokat ró a társaságokra az idei szezon. A kilövés és befogási terv alapján több mint négy- százezer vadnyúl kerül majd puskacsőre és 120 ezer élő nyulat fognak be hálóval. Emellett 200 ezer fácán, kétezer szarvas, tízezer őz kerül terítékre. Pest megyében is kielégítően fejlődött az apróvadállomány, de továbbra is kíméletre szorul a fogoly. Ebből a szárnyas vadból csak minimális mennyiség kerül kilövésre. Mától kezdve egyébként különösen a vasárnapi napokon január végéig vadásznak a társaságok vadnyúl ra. Auróra — gyufából Hartán Spiegel József nyolcadik. osztályos tanuló elkészítette az Aurora cirkáló kicsinyített mását. A világhírű hajó modelljét egy hónapig tartó türelmes munkával — több ezer gyufaszálból — rakta ösz- sze a kisdiák. 274 éves városcímer A debreceni városi tanácsháza homlokzatára 1842-ben helyezték el Debrecen kőből Earagott városcímerét, amelyet most restaurálnak a Hajdú- Bihar megyei Építőipari Vállalat dolgozói. A díszes kivitelű városcímert még 1693-ban 1. hipót adományozta Debrecennek. Két elfogultság csap össze ÜGYVÉDEK Védő és védenc titka Munkánk: logika Etikusait eljárni Elkiabdlta a dolgot Egy év emberölési kísérletért Hiába — mondhatják sokan, miután elolvasták az itt következőket —, az már nem olyan tökéletes dolog, ha valaki 68 éves korában nősül. Az öregek már nehezen alkalmazkodnak, csökönyösek, tele vannak makacssággal, különcök. Mindenesetre a piliscsabai nyugdíjas Erdősi Jánossal így lehetett. A 70 éves ember két évvel ezelőtt kötött házasságot. Felesége és közte hamar elromlott a viszony. Hogy, hogy nem, egy szép tavaszi napon Erdős János kint találta a holmiját a konyhában, s az asszony kizárta a szobából. És mit tesz ilyenkor egy csökönyös öregember, felbátorítva a 70 év méltóságérzetétől: kiválaszt egy jó nagy kést és véres bosszút forral. Vár az alkalomra, ravaszul kendőzi terveit, mígnem eljön a várva várt nap. Az asszony kint foglalatoskodik az udvarban, lehajol, sokáig szöszmötöl. Az öregember veszi a kést és odalopakodik. Mellé ér, felemeli a gyilkot és ... Lám, valami régi ifjúi teatralitás tör elő: rákiáltani az áldozatára, hogy legyen tudatában elkerülhetetlen halálának, hadd szenvedjen ennyivel is többet, s hadd legyen az egész ceremónia impozáns. Egyszer öl az ember, nem igaz?... Legalábbis egy embert. Erdős János tehát rákiáltott a feleségére: „Na, most végzek veled!” — És döfött is az asszony hasa felé. Csakhogy a nő megőrizte lélekjelenlétét, a kiáltás időben figyelmeztette, s kivédte a szúrást, sőt hosz- szabb dulakodás után a kést is elvette a férjétől. így hát tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy Erdős János elkiabálta a dolgokat. Igaz ugyan, hogv a dulakodás zajára odasiető Maszlag Albert és neje könnyű sérülést szenvedett, de a feleség élve maradt, míg férjét a törvény elé idézték. És lám, a 70 évre szégyenfolt esett, a bíróság egyévi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte a vádlottat. S a szégyenfolt már ott van, akkor is, ha az ítélet még nem jogerős. — n — A Fővárosi Villamosvasút felvételre keres: kocsivezetőt, kalauzt, fékezőt-csatolót, váltóőrt, kőművest, lakatost, lemezlakatost, ácsot, bádogost, tetőfedőt, villanyszerelőt, esztergályost, fényezőt, maróst, betanított munkást, segédmunkást (férfi nő), takarítónőt, felépítményest (pályamunkást), váltótisztítót, kábeles segédmunkást, címfestőt. FELVÉTELRE JELENTKEZÉS: Budapest VII., Akácfa u. 15. Madárvilág lakásban SIMÓ laszlö GYOMAI ÉPÍTÉSZ KÜLÖNÖS SZENVEDÉLYNEK HÖDOL. MINTEGY 60 FAJTA, 400 MADARAT GYŰJTÖTT ÖSSZE ÉS GONDOZ LAKA- SÄN. GYŰJTEMÉNYE EGZOTIKUS MADARAKBÓL ALL. MEGTALÁLHATÓ NALA MIND AZ ÖT VILÁGRÉSZ NÉHÁNY FAJTÁJA. Harmincnyolc éves, hat éve ügyvéd. Előtte ügyvédjelölt volt, azelőtt bírósági fogalmazó. Ott csak polgári ügyekkel foglalkozott. ügyvédként a büntető ügyekre specializálta magát. A Budai Járási Ügyvédi Munkaközösség tagja; kéthavonta büntetőjogi szemináriumot tart hét megye ügyvédjelöltjeinek. Több mint húsz olyan védence volt, akiket emberölési kísérlettel, emberöléssel, illetve minősített emberöléssel vádoltak. (A Btk csak a minősített emberölésre ír elő halálbüntetést. Minősítő körülmények: az előre kiter- veltség; a különös kegyetlenség, a nyereségvagy és az aljas indok, vagy ha a bűnös több embert ölt meg.) — A húszból hány „kötélre érett“ ügye, hány minősített emberölése volt? — Ha jól emlékszem, nyolc. — Hányat akasztottak fel közülük? — Egyet. Varrót, a veresegyházi fiatalembert. Egy „köteles” védencemet fölmentették, bizonyítottság hiányában. A többieket tíz-tizennégy évi börtönre ítélték. — Akkor ezek szerint elégedett lehet a munkájával. — Elégedett? Kezdjük az elején. Azzal, hogy valamilyen formában minden társadalom lehetővé teszi a védelmet. A társadalmi igazságérzet is így kívánja: minél nagyobb bűnt követ el valaki, tehát minél nagyobb büntetést szabnak ki rá, annál több lehetőséget kell biztosítani a védelemre. Ez az igazságos. Ahol ez nincs — És van lehetőség az igazi védelemre? — Van. Pontosabban: most van. Az igazságszolgáltatásban a védelem ismét visszakapta a szerepét. Ha akarok, négy- szemközt beszélek a védencemmel, az időt sem korlátozzák. — Varró? — Ez az első halálos ítéletem, de még nem tértem napirendre fölötte. Sok orvosi fórumot megjárt az ügy, sok volt az eltérés. Varró aberrált volt. Nem egy konkrét aberrációja volt, hanem egész életvezetését az aberráltság jellemezte. Ebben láttam lehetőséget arra, hogy megmentsem. És bár az ügyvédi titoktartás a kivégzés után is kötelező, amit ő mondott. az végleg a kettőnk titka marad, azért a véleményem elmondhatom. Varrót több és minőségileg más trauma nem érte, mint nagyon sok olyan embert, akik nem jutottak ide. Ö azért jutott ide, mert gellert kapott, emiatt tört ki rajta a másoknál is meglevő, de fegyelmezett aberráltság, ez tette őt beteggé. Ha nem kapja ezt a gellert — amit nála szexuál- pathológiái tényezők jelentettek — nem lett volna beteg, nem támadt volna az áldozatára. — önnek ez a véleménye. És mit mondtak a szakértők? — Az orvosszakértői vélemény az volt, hogy Varró csak kis mértékben korlátolt. Vagyis nem menekülhet a halál- büntetés alól. — ön mégis — ahogy a bíró mondta — a végsőkig védte, felelősséggel és korrekten. Éhhez kapcsolódva hadd tegyem fel a kérdést Milyen érzés az, hogy ön olyan embert véd, akiről tudva tudja, hogy megérett a kötélre? Milyen érzés hallgatni, elhallgatni azokat a terhelő tényeket, amelyeket ön is tud és a gyilkos letagad? — Mások is gyakran kérdeztek ilyeneket... Sokszor az igazságnak olyan részei maradnak rejtve, amelyek büntetőjogilag érdektelenek. De le- tehetjük-e a nagyesküt, hogy minden, büntetőjogilag is érdekes részletet a felszínre hoztunk ... ? A mérnök munkájának próbája a gyakorlat. A mi munkánk logika — a gyakorlat nem igazolhatja olyan egyértelműen. — De a tárgyalás folyamán mégis... — Az ügyész arra hivatott, hogy tudásával, apparátusával a bűnt bizonyítsa. Igaz, az ügyész bizonyos mértékig pártatlan, mert a bűnös enyhítő körülményeit is felsorolja —, de mégis a bűnt bizonyítja. Én akkor kapcsolódom az ügybe, amikor valaki ellen már alapos gyanú merült fel, s ezt az alapos gyanút, ritka kivételektől eltekintve, bizonyítani is tudják. Tehát nem bennem merült fel a bűnösség alapos gyanúja. Én, a védő — a társadalmilag kiosztott szerepemnél fogva — arra vagyok hivatott, hogy a gyanúsítottnak, a bűnösnek megadjam az őt megillető szakszerű védelem lehetőségét. Vulgárisán fogalmazva: a bíróság előtt két elfogultság csap össze, az ügyészé és az ügyvédé. És ez a két elfogultság kell ahhoz, hogy minél jobban, minél több oldalról lássák a bírák a tényeket, a motívumokat, a körülményeket. Ha történetesen olyan szituáció alakul ki a tárgyaláson, hogy a vádló nem tudja a vádat kellően bizonyítani — akkor én, a védő nem tárhatom fel azokat az általam tudott tényeket, amelyek a vádló helyzetét megkönnyítik. Ha feltárnám ezeket a tényeket, ez törvénytelen volna, hiszen nekem a védelem és nem a vád képviselete a feladatom. — És mint ember? Magánember? — Gyakran van lelkiismereti konfliktusom. Mondhatnám, minden ügyem konfliktussal jár. De ha elvállaltam a védelmet, akkor védenem kell. Védenem —• a fair play szerint ... Különben nem vagyok halálosítélet-párti. Az ügyvédeket is kötelezném, hogy a bíró és az ügyész mellett ők is legyenek ott a kivégzésnéL ügy jobban éreznék a felelősséget. A munkaközösség egy másik tagját is megkérdezem. Hatvankét éves, harminchat éve ügyvéd Ö védte azt a gyilkost, aki egy fiatalkorú társával félig agyonvert, majd a kútba dobott egy idős házaspárt. Ezután köveket, tuskókat haji- gáltak rájuk. — Ön kirendelt védő volt ebben az ügyben. Mi volt a véleménye erről a kettős gyilkosságról? — Kegyetlenül csinálták. Harminc forint zsákmányért... Nagyon nyomasztó ügy volt. Szinte ólomsúllyal nehezedett rám. Ha lehet, mindannyian menekülünk a minősített emberölésektől. — Mit jelentett önnek, hogy a védencét felakasztották? — Mint embernek, nekem sem volt más a véleményem, mint a bíróságnak. Védőként azonban megpróbáltam bebizonyítani, hogy ezt a primitív analfabétát a nála okosabb és kegyetlenebb fiatalkorú társa bírta rá a cselekvésre. Az, akit a fiatal kora miatt nem Ítélhettek halálra. Persze, ha primitív is, nem kell gyilkolnia. De én voltam a védő. A társadalom ilyen reménytelen esetekben is kijelöli a védőt. Reménytelen eset, de nem éreztem magam feleslegesnek. Tapasztalatból mondom: a nagy ügyekben olyan alapos a nyomozás, hogy a tények megcáfolása kizártnak látszik. Csak részletekbe lehet kapaszkodni, a tényállás lényege megáll. Ennél az esetnél is úgy éreztem: bármily tökéletes a tényállás, még jöhet meglepetés, fordulat. Olyan lényegtelen körülményt kell keresnem, amivel esetleg elérem, hogy — bár halálra ítélik — kegyelmet kap a védencem. — Tehát harc a végsőkig. Ennek a lélektana érdekel. Önt, ha nem kirendelik a védelemre, hanem megbízzák vele, önt akkor nyilván azért fizetik, hogy minden eszközt kipróbáljon. — Hozzánk — szerencsére — főleg átlagügyekkel jönnek. De ha kis ügy, ha nagy — a közkeletű mondás szerint — én vagyok az első bírája. Megmondom őszintén az ügyfélnek: védem, de körülbelül ennyire és ennyire számíthat. Ha lehetetlen követelést támaszt, nem vállalom az ügyet, visszaadom. A célunk: etikusan védeni. Fogások nélkül, a bíróság tudatos félrevezetése nélkül, az adott törvényes lehetőségeken belül, segíteni. — És tudnak segíteni? — Tudunk. Murányi József 07 frt
