Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

1967. OKTÓBER 15.. VASÁRNAP 7 ™*KirUm Ércképződés — víz alatt Néhány évvel ezelőtt a szov­jet tudósok olyan hipotézist állítottak fel, miszerint a ten­gerek úgynevezett zátonyos (a tenger alatt húzódó hegyge­rincek szil-tjei) zónáiban a földkéreg felszínre tör. Az „Akagyemik Kurcsatov” nevű kutatóhajo három hónapig tartó expediciós munkája so­rán megerősítette ezt a felte­vést. Az Indiai-óceánon járt ex­pedíció nemcsak elméleti, de fontos gyakorlati felfedezése­ket is tehet, s ez elsősorban a hasznos ásványok kutatásával foglalkozó szakemberek szá­mára tartogat kellemes megle­petéseket. Ugyincev kijelentette: „A zá­tonyos zónákban intenzív érc­képződést figyeltünk meg. A tenger fenekéről tiszta króm- ércmintákat vettünk.” Ugyin­cev véleménye szerint mindez a szárazföldi érclelőhelyek fel­kutatása szempontjából nagy jelentőségű, mivel a zátonyos zónák kifutnak a kontinensek­re is. Ugyincev közölte, hogy az expedíció által ös zegyűjtött anyagok feldolgozása körülbe­lül egy évet vesz igénybe. Ez­után monográfiát állítanak össze. A tudós megjegyezte, hogy hasonló kutatásokat kellene folytatni az Atlanti- és a Csen­des-óceánokon is. Ahol a villamos nap felkel Tenger a hegyek között MEDVE A KONYHÁBAN A Szaján-hegységben festői a táj, még akkor is, ha nem esztétikai meggondolások ve­zették a tervezőket, amikor ezt a helyet választották a száján —susenszkojei erőmű számára, amely a Jenyiszej második nagy teljesítményű vízierőmű­ve lesz. Itt, Szibériában, alig harminc kilométernyire onnan, ahol a Jenyiszej a Sza- ján-hegységből előbukkan^ né­hány év múlva csodálatosan vakító villamos nap süt fel: 6,3 millió kilowatt lesz a teljesít­ménye. Ez a szajáni erőmű na­gyobb lesz, mint a híres anga- rai bratszki és krasznojarsz- kojei erőmű. Kissé távolabb attól a hely­től, ahol majd a 236 méter ma­gas beton gátfal emelkedik, már áll a kutatók Karlovo ne­vű települése. Százötven geoló­gus és mélyfúró tapogatja itt ki a jövendő gát alapzatának szilárdságát. A település faépületeinek első lakója Gyemjan Golose- vics főmérnök volt, a kutató expedícióból. Előtte Karlovo- ban sátrakban laktak. — Eredetileg néhány kilo­méterrel feljebb terveztük a A szovjet arany Kimerülőben a bányák ? — Aranyrögök a partvidéken Olyan állítások láttak nap­világot a nyugati sajtóban, miszerint a Szovjetunió aranytartalékai kimerültek. Noha a Léna-folyó vidékén már tpbb . mint száz év óta folyt az aranybányászat, to­vábbi leleteket találtak. „Léna csodálatos kincsei­nek még csak egy részét tárták fel.” Kolosszális méretű kotró­gép készül most Irkutszkban, kifejezetten a Léna árteré­nek kiaknázására. Ez az úszó aranygyár egyszerre 60 liternyi aranytartalmú ho­mokot merít ki a folyóból, szükség esetén 50 méteres mélységből is. A kotrógép mérete körülbelül megfelel egy 15 méteres házénak, és ekkora gépóriást nem állíta­nak munkába akárhol: ahhoz, hogy ez kifizetődő legyen, legalább huszonöt évi arany- tartaléknak kell rejtőznie a föld mélyén. De még a Léna mesés kincse is elhalványodik azok­nak a leleteknek fényénél, amelyeket a szovjet geoló­gusok legújabb jelentése em­lít. Uj lelőhelyeket találtak az Urálban, a Bajkál-tónál, a Távol-Kelet északi részén, Közép-Ázsia sivatagjaiban és a Kaukázusban. És vajon mennyi kincs rej­tőzik a szovjet sarkvidék havas tundrái alsátf? Erről még ma sem lehet­nek pontos fogalmaink. Kolima túlragyogja Alaszka, Kalifornia, és Ausztrália min­den aranyát, melyek pedig a világ négy sarkából von­zották magukhoz a kincske­resőket. Kamcsatkában és a Csendes-óceán északi partvi­dékén akkora aranyrögöket találtak, amelyek létezését az ember eddig nem is gya­nította. — A rubel aranyfedezete növekszik. Jelenleg 11 százalékkal maga­sabb az amerikai dollárénál. munkálatokat — mondja, pá­rolgó teáját kavargatva. — A geológusok azonban módosí­tották a tervet Erre a helyre 1962 őszén jöttünk. S itt is­merkedtünk meg amúgy isten­igazában a tajgával. Tábori konyhánknak csak ponyvate­teje volt, s hamarosan hívat­lan vendég érkezett egy med­ve „személyében”. Eleinte csak éjjelente matatott az edények között, óriási csörömpölést okozva, de aztán vérszemet kapott és fényes nappal is be­állított Egy héten át medve­húst ebédeltünk. Azokon a sziklákon, amelyek majd vállukra veszik az óriási gátat, mélyfúró be­rendezések, amiket az 50—100 méter magas sziklákra szikla­mászó munkások szállítottak. Ezeknek a sziklamászó mun­kásoknak nemcsak vastag vi­haröltözékük van, amely meg­védi őket a vad szibériai szél­től, hanem hegymászó felsze­relésük is. Az új szibériai energetikai óriás első gépegységei Lenin születésének századik évfordu­lóján már áramot adnak. A száján—susenszkojei erőmű lesz az a rugó, amely mintegy felhúzza a krasznojarszki ha­tárterület déli vidékén kiépü­lő ipari központ roppant óra­művét. Sok gyár és kombinát épül egyidejűleg az erőművel. Az új iparvidék területe 156 ezer négyzetkilométer lesz, Hakasziától Susenszkojén (Le­nin egykori száműzetési he­lyén) át, le, egészen a Szaján- hegység déli nyúlványáig. Ak­kora terület ez, amelyen ké­nyelmesen elférne Belgium, Dánia és Írország együtt. A száján—susenszkojei ipari központ az egyik legnagyobb láncszem lesz a Szibériában, vagyis a Szovjetunió legfontosabb ener­getikai központjában most ki­épülő iparvidékek rendszeré­ben. Első ipari üzemei 1970- ben kezdik meg a termelést. Pjotr Palavicsev, az erőmű­építkezés vezetője elkísért egy darabig. Megállt, mutatott va­lamit a magasban és megkér­dezte : — Látja ott, a tengert, a he­gyek között? Vállat vontam: — Nem! Palavicsev elmosolyodott: — Én látom! Látogasson el öt év múlva újra, sakkor majd maga is látni fogja az új ten­gert, a szajánit... Befagyhatatlan víz A szovjet tudományos aka­démia vegyi-fizikai intézeté­nek laboratóriumában olyan vizet sikerült előállítani, amely nem fagy be még mínusz 100 Celsius foknál sem. Ez a felfe­dezés a tudomány és technika új perspektíváit nyitja meg. Amennyiben sikerülne na­gyobb mennyiségben előállíta­ni, például az autó hűtése szempontjából is ideális len­ne. Tudomány és technika Monstrum a táj fölött A legendás Gólem is eltörpülne mellette. Ez a sí­neken haladó irdatlan óriás száz és száz kubikos munkáját helyettesíti. Körbejáró, földet, vagy mé­lyebb ponton szenet markoló egy-egy puttón yában akár egy futballcsapat is elférne. Amerre elmegy, a szó szoros értelmében kő kövön nem marad. Ezért is építették ezt a monstrumot, amelyből nem egy dolgozik a Szovjetunióban AHOL A RAKÉTÁT KISZÁMOLJÁK A HANGSZIGETELT, KLÍMABERENDEZÉSSEL ELLÁTOTT HOSSZÚ TEREMBEN SŰ­RŰ CSÖND. CSAK AZ ELEKTRONIKUS GÉPEK ÉS KAPCSOLÓK HALK KATTANÁSA JELZI AZ ÉLETET. PEDIG A KÉNYELMES SZÉKEKBEN OTT ÜLNEK AZ EMBEREK, A HOZZÁÉRTŐ TECHNIKUSOK, MÉRNÖKÖK, RÁDIÓSOK, INNEN INDÍTJÁK, IRÁ­NYÍTJÁK, KÍSÉRIK FIGYELEMMEL A SZÓ VJET ŰRHAJÓK ÚTJÁT. ITT A SZÄZAD- MÄSODPERCEK IS SZÁMÍTANAK... MOZAIK Fél év — ötszázezer lakás A szovjet lakosság az első félévben 500 000 új lakást ka­pott, amelynek együttes hasz­nos területe 21 millió négyzet- méter. Ezek azonban csupán az állami és szövetkezeti la­kásépítés adatai. Ezenkívül a lakosság saját «-•éjéből és ál­lami hitellel ir«g sok családi házat épített. Az előirányzat szerint az egész év folyamán, városon és falun (a kolhozok építkezései nélkül) együttvéve 93,4 millió négyzetméternyi lakás épül majd. Műtrágyastatisztika A szovjet mezőgazdaság az elmúlt félévben 17 millió ton­na műtrágyát kapott, 1 millió tonnával többet, mint 1963- ban egész év folyamán. 30000 kilométer gázvezeték A Szovjetunióban a földgáz a leghatékonyabb energiafor­rás. Ennek megfelelően egyre újabb és újabb földgázmező­ket tárnak fel, s fokozódó ütemben épülnek a gázvezeté­kek. A vezetékhálózat az 1959. évi 12 200 kilométerről 1965- ben már 30 000 kilométerre nőtt. A vezetékeken szállított gáz volumene az 1959. évi 20,2 milliárd köbméterről 1965-ben 103,3 milliárd köbméterre emelkedett. Míg 1955-ben a földgáz 51 százalékát, 1965-ben már 81 százalékát szállították vezetékeken. Tanulmányút Olaszországba Moszkvában jegyzőkönyv aláírásával zárultak a szovjet tudományos és technikai bi­zottság, s az olasz Snia-Visco- sa konszern között folytatott tárgyalások. A jegyzőkönyv alapján bővítik a szovjet— olasz tudományos-technikai kapcsolatokat. Szovjet szak­emberek 1967-ben és 1968-ban tanulmányozni fogják Olasz­országban a cellulózé és más vegyipari cikkek gyártását, megismerkednek az új köny- nyűipari berendezésekkel, s a vegyipari elektromos berende­zések tervezésének és szállítá­sának tapasztalataival. Az olasz szakemberek is megis­merkednek a szovjet vegyipa­ri építővállalatok sikereivel. 27 000 kilométer villanyvonattal A Szovjetunióban eddig 27 000 kilométernyi vasútvona­lat villamosítottak, s így a vi­lág villamosított vasútvonalai­nak egynegyede a Szovjet­unióra jut. Az ország leghosz- szabb villamosított ivasútvona- la a moszkva—irkutszki vonal, amely 5500 km hosszú. A folyó ötéves tervidőszakban további 10 000 kilométernyi vasútvona­lat villamosítanak. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents