Pest Megyei Hírlap, 1967. október (11. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-15 / 244. szám
T9«7. OKTÓBER 15., VASARNAP p»sr MtCVKI 3 AMIT az állam a tsz AD Új sertésnevelési technológia Az elmúlt esztendőben a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet is csökkentette sertéstenyészetét. Az egyébként jó állattenyésztő hírében álló gazdaság vezetői, az alacsony átvételi árra hivatkoztak, és a takarmányhiányra. Napjainkban ismét fejlődik cl sertéstenyésztés ebben a gazdaságban. Az új átvételi árak csak október elsején léptek életbe, a szövetkezet vezetői azonban még az év elején munkához láttak. Mi adta a kedvet, miért változtattak korábbi álláspontjukon? Még az év elején történt, hogy az Állatforgalmi Vállalat vezetői felkeresték a termelőszövetkezetet, őszintén beszélgettek, vitatkoztak. Az állatforgalmisok elismerték, hogy a sertésárak valóban nem kifizetődőek. Különösen nem akkor, ha — mint ahogyan ez a Vörös Csillagban is volt — öt kiló takarmányból — esetleg még ezen felül is — állítottak elő egy-egy kiló sertéshúst. Változtatni kell a sertéstenyésztés és hizlalás eléggé megrekedt, begyepesedett gyakorlatán, ajánlották a tsz vezetőinek. Az asztalra tették az új technológiát. Ennek lényege: önetető és önitató berendezések felszerelése a kutricákban és a hizlaldákban, továbbá áttérni a hagyományos etetési módszerről a takarmánytápokra. Biztosítékot is adott az Állatforgalmi: amennyiben ráfizetnének a kísérletre, a ráfizetést a vállalat megtéríti. Tetszett a tsz elnökének, Szabó Ferencnek és az állattenyésztő szakembereknek, Pólya Gyula főáiiatte- nyésztönek és Kádas Lajos állattenyésztőnek az ajánlat, s megígérték, hogy szívüket és szaktudásukat adják a kísérlet sikeréhez. A vállalat nagy tapasztalatú szakemberét, Szekeres Lászlót bízta meg azzal, hogy nyújtson segítséget a szövetkezetnek. A hét elején szállított a termelőszövetkezet hízott sertést a vállalatnak, s meglepő eredményeket tapasztaltak. A nem egészen hathónapos sertések átlagsúlya 110 kilón felül volt. Ez az eredmény felülmúlta minden várakozásukat. A gazdaságban a kísérlet kiterjed a malacnevelésre és a hizlalásra. Nincs szó nagy összegű beruházásról, mindössze annyiról, amennyit bármely szövetkezet meg tud tenni. A régi fiaztatókba önetetőt helyeztek — a beszerzéshez a vállalat nyújtott segítséget — s ez lehetővé teszi, hogy a kismalacok bármikor élelemhez jussanak. Ugyanilyen egyszerű az önitató is. A kutricát vasráccsal két részre osztották, hogy az anyakoca ne érhessen a malacok táplálékához. A hizlaldák berendezése is egyszerű, önetető, néhány vályú, amely állandóan tele van vízzel. A takarmányozásnál kétféle tápot használnak, egy erősen koncentrált, külföldi készítésűt és az átlagos hatóanyagú belföldi takarmánytápot. Mindegyik falkának van kontrollfalkája. Az egyik csoport erősen koncentrált takarmányt fogyaszt, a másik pedig átlagos, hazai takarmánytápot. Az elért eredmények közötti különbség nagyon jelentős. Néhány jellemző adat a malacnevelésről. Az átlagos takarmányt fogyasztó csoport- | ban 301 született kismalacból j 283-at állítottak hízóba, a ké- ; sóbibiek során 11 hullott el, te- ! hát a veszteség 9,8 százalék. ; (A megyei átlag 28 százalék). A másik csoportban 310 szü- j letett malac közül 303-at állítottak hízóba és később, | mindössze öt hullott el, s ez 5,1 százalékos veszteséget jelent. ötvenhat napos korban az első csoport malacai átlago- san a 15 kilót érik el, a másik i csoportban a 18,70 kilót. A le- ! választás ebben a korban tör- ■ ténik, anélkül, hogy súlyban I bármilyen kicsi visszaesés is lenne. A'két táp között árban lényeges a különbség, de a | szakemberek gazdaságossági számítást végeztek, s megállapították, hogy kifizetődőbb a drágább. A termelőszövetkezetben, megvalósítják a kétszeri kocaforgót, tekintve, hogy a kismalacok 40 napos korukban már szinte teljesen „önállósítják” magukat. A Vörös Csillag Tsz-bem az alkalmazott nevelési, hizlalás! módszer mellett, az úgynevezett süldő időszak kiesik, mert az elválasztás után, azonnal hízóba fogják az állatokat. Az önetető alkalmazásával anyHősi időkre emlékezünk... Van mit feleleveníteni. Nagy időkre emlékeznek a kor tanúi, s az események résztvevői. A forradalmi évforduló ad különleges alkalmat arra. hogy összejöjjenek és találkozzanak a két nép veteránjai, a nagy ügy egykori szovjet és magyar katonái. A randevúra és baráti beszélgetésre Budapesten, a SZOT székházában került sor. Az eszmecsere egyik pillanatát rögzíti a kép: Varga József Tápió- szentmártonból utazott fel, hogy találkozzon többek között a leningrádi Lidia Bajevával, akit — nőről lévén szó —nem illik még a veteránok közé sorolni. Tanul az államapparátus T ovábbképzésen a községi vezetők Októberben megkezdődött a községi vezetők továbbképzése. A tavasszal újonnan megválasztott 57 vezetőt külön tanfolyamon oktatják, ötvenen pedig szabadegyetemszerű képzésben vesznek részt. Kétszáznegyvenen általános államigazgatási ismeretek tanfolyamra járnak. A közeli vizsgák előkészítésére a megyei tanács személyzeti osztálya a járási tanácsokkal közösen konferenciát rendez. Hatnap vietnami nagygyűlés Budakalászon Október 15-től 21-ig tart az Országos Béketanács által meghirdetett vietnami szolidaritási hét, amelynek megyei megnyitóját október 16-án, hétfőn 14.30-kor tartják a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyáregységében. Az ünnepi beszédet Nagy Józsefné könnyűipari miniszter tartja és vendégként részt vesznek rajta a VDK nagykövetség és a. DNFF állandó budapesti képviselete vezetői. Magyar-szovjet földtani megállapodás Szombaton este a Royal Szálló különtermében dr. Ker- iai György, a Központi Földtani Hivatal elnöke és A V. Szidorenko akadémikus, a Szovjetunió geológiai minisztere aláírta az 1968. évi magyar—szovjet’ földtani együttműködési megállapodást. pedig északon, Ahmadu Belló- ban. Észak-Nigériának egészen más a levegője, politikai és ideológiai atmoszférája,-mint a keleti, nyugati és középnyugati területeké. Ez muzulmán Afrika. Jellemzői a hatalmas tengerparti homokterületek, hosz- szú tevekaravánok, lefátyolozott nők, magasba törő, vékony minaretek és a jellegzetes arab lakosság. Az északi terület egyik városa, Kano, több mint ezer éves, de fehér ember csak 1824-ben látta először, mégpedig Hugh Clapperion kapitány. Viszonylag jó közlekedési vonalak, légi, tengeri, vasúti és közúti közlekedési hálózatok biztosítják Nigéria kereskedelmét. A nigériai törzsi ellentéteket az újabb politikai villongások tovább élezték, de ami azt illeti, ezek az ellentétek mindig megvoltak. A válság gyökerei mélyek és lehet, hogy hatásuk hosszú évekig beárnyékolja az ország jövőjét. Amikor 1960-ban Nigéria függetlenné vált, a világ úgy üdvözölte, mint Afrika legbiztosabb, legstabilabb és legígéretesebb országát. Néhány évvel később azonban Sir Abu- bakar korrupt kormányát megdöntötték s ez a dátum fontos Nigéria további történetében. Ironsi tábornok lett a szövetségi kormány vezetője; 1966. május 24-én Nigériát egyetlen országgá nyilvánította, amely tartományokra oszlott. Az évszázados múltra visz- szatekintő törzsi ellentétek azonban újabb puccshoz és vérengzéshez vezettek; becsvágyó katonatisztek kerültek a politika előterébe. Ezt a folyamatot követte az úgynevezett olajügy, amikor a szövetségi kormány a pénzügyi megfojtás szikláiba ütközött. A harc, hogy kit illet az olajjövedék, még csak tovább súlyosbította a nigériai válságot Nem mondható, hogy ez lett volna a háború kirobbanásának közvetlen oka, hanem inkább távoli előidézője. Ma Nigéria több darabra szabdalt ország és ki tudja hogyan alakulnak tovább a dolgok? Nem kétséges azonban, hogy a kegyetlen vérengzések, pusztítások következménye még sokáig érezteti majd hatását a gazdasági életben. Az Afrikai Egységszervezet már kinyilvánította szándékát, hogy hajlandó közvetíteni a háború befejezése érdekében. A szövetségi kormány először elvetette ezt az ajánlatot. De bárki is foglalkozzon a nigériai helyzet megoldásával, be kell látnia, hogy ideológiailag e háború a feudalizmus harca a haladás ellen. Kelet-Nigéria mindig köztársaság párti volt, és itt inkább megvan a haladásra, mintsem a visszamaradásra, a reakcióra való hajlam és törekvés. Kívánjuk és reméljük, hogy a nigériai válság végül is békés megoldást nyer. sogta apa, és a fiúk is rosszallóan nézték anyjukat, a pártütőt. Ettől kezdve Sándor mindig gyanakodva nézett felesége szemébe, nincs-e benne ellentmondás, ellenkezés. De az asszony szeme tiszta volt, mert a feleségek nagyszerű színészek. Érdekesen buknak meg az ilyen emberek. Amikor fölnő a környezetük és ők még mindig gyermeknek nézik azokat, akkor érnek meg a bukásra. Poczong Sándor a biliárdon bukott meg. A zöldposztós asztal lett számára a végzetes csatatér, mint Napóleonnak Borogyino. Fia érettségizett. Poczong örült és meghívta a fiút a vállalat’ klubjába, igyanak egy pohár sört. Köszöntek, valaki elhívta apát biliárdozni és ő meggondolatlanul kezébe vette a dákót. A fiú nagyon örült, mert apa „spéci” volt minden játékban, a biliárdban is. Igaz, még sohasem látta őt játszani, de apa gyakran mondta, hogy ma jól ment neki a játék, ötven-hatvanas szériákról beszélt, s állítása szerint ő volt a vállalat legjobb játékosa. Apa gikszerrel kezdett, kényszeredetten nevetett és szidta a dákót. Kemény a bőr, mondotta és a smirglivel reszelni kezdte. Azután csinált két poént és ekkor a krétát szidta. Amikor az ellenfél már húsz poénnal vezetett, apa körbejárta az asztalt és megállapította, hogy a takarítónők éjszaka elmozdították azt, mert most jobbra húz, viszont tegnap még jól volt beállítva. Közben kétszer cserélt dákót. — Sajnálom, hogy megvertelek, Sándor. Szívesen adok egy ravansot. Bár azt hiszem, fölösleges, úgyis kikapsz. Harminc év óta játszol, és nem tudod megtanulni a karambolt. Nincs gömbérzéked... — mondotta a győztes. S ándornak eszébe jutott a nagy mondás, hogy jaj, a legyőzötteknek, de a mélyütéstől nem kapott levegőt és nem jutott szóhoz. Poczong Sándor erejéből semmire sem tellett, csupán szégyellte magát Pedig a fia nem haragudott rá, csak akkor, abban a percben felnőtt lett és megértette, az apját, az embereket, az életet. Hazaérve szótlanul léptek a konyhába. Apa csak a szobában kezdte; — Jól ment... — beszéd közben szeme a fiára tévedt és így folytatta — jól ment Kiss Pistának, csúnyán kikaptam tőle. De nem tudott teljes kegyetlenséggel igazat mondani önmagáról, ezért hozzátette még: — Kiss Pista, a vállalat legjobb karambolistája, országos neve van. Azért a fia elismerően nézett az apjára és felesége is fürgén, vidáman hozta a vacsorát. (Soha) jól esik, s ez biztosítja gyors fejlődésüket. A termelőszövetkezet szakemberei teljes meggyőződéssel állítják — és ezt a legutóbbi leadás is bizonyítja — hogy az erősen koncentrált takarmány etetése mellett hathónapos korra elérik a hízók a 110—120 kilós átlagsúlyt. A népgazdasági érdek, ebben az esetben messzemenően egybeesik a termelőszövetkezet gazdasági érdekei veh Néhány adat a hizlalásról: i Több fálka leadása után, már biztosak benne a szakemberek, hogy ezzel a technológiával soha nem látott rövid időre csökkenthetik a nevelési és hízlalási időszakot. Másik nagyon figyelemre méltó adat: a születéstől a leadásig számítva, egy-egy kiló sertéshús előállítására mindössze 3,7—3,8 kiló takarmánytápot — Puri- nát etetnek. Az átlagos takarmánytápból 4,2—í,3 kiló kell. A hagyományos módszerrel egy kiló sertéshúsra 5 kiló vagy ennél is több takarmányt áldoztak. (A megyei átlag öt kiló körül van). Sertésenként körülbelül egy mázsa takarmányt takarítanak meg a táp etetésével. Azzal, hogy leszorították a nevelési és hízlalási időt, minden három egymást követő tálkánál, egy hízlalási időszakot nyernek. Nem lebecsülendő az sem, hogy a jobb kihasználással csökken az egy sertésre jutó épületek amortizációs összege, ugyanígy hamarabb megtérül az anyakocák beállítási költsége is» A Vörös Csillag Tsz szakembered azt mondják: napjainkban már mintegy 320— 330 forinttal olcsóbban állítanak elő egy-egy sertést. Az j állam is hozzáadta, ami erejé- I böl' tellett, az átvételi ár kilónkénti háromíorintos emelésével, 110 kilóé hizottsertést számolva, darabomkint 330 forintot. Az önköltségi mutató, egyre lejjebb „szállt”. Az egy kiló sertéshús önköltsége ebben a szövetkezetben az új takarmányárakkal számolva 10.30 forint- Az új rendszerű tartásra és takarmányozásra csak áprilisban térték át, tehát az első negyedév rontja a gazdaságosságot A takarmány megtakarítással valamint a hízlalási sebesség meggyorsításával, a tervezett 1200 darabbal szemben, már ez évben 1700 sertést adnak át. Mihók Sándor • • Ünnepi ülést tartott az MSZBT országos elnöksége A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége szombaton ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét és hangoztatta: — A magyar nép is ünnepel. Nemcsak úgy köszönti november 7-ét, mint egy baráti, testvéri nép nemzeti ünnepét, hanem mint saját ünnepét. — Elnökségünk mai ülésén a Magyar—Szovjet Baráti Tár- i saság köszönti hivatalosan az évfordulót, de már az egész: esztendőt ünnepi évének te-\ kintette, ennek jegyében ké-\ szitette és teljesítette prog-: ramjáL i ■ : oczong Sándorról egyik barátja azt a : K meghökkentő megállapítást tette, hogy !“• Poczomg sikeresen konzerválta puber- i táskori butaságait. Való igaz, Pocsőrig meg- ; maradt gyermeknek,' pedig már pocakja volt ; és hajzata is hűtlenül cserbenhagyta kopo- i nyáját. : Az élet dolgai (melyeket szokás törvények- ! nek is nevezni) sokszor kellemetlenül kon- S zekvensek. Való igaz, Sándor gyermek ma- S radt (melyet szokás ilyen korban infantiliz- ; musnak is nevezni) és éppen ezért gyermek- 5 nek nézte az emberiséget is. Kínos dolog. 5 Nem neki Az emberiségnek. Illetve annak a | néhány embernek, aki Sándor számára az j emberiséget jelentette. Mert az emberiség í előbb-utóbb rájön, hogy becsapják. ; A felesége hamar megértette, hogy a férje 5 egy na,gy kamasz, annak összes kedvességé- i vei, zsarnokságával és hiúságával. Fiai már i ebben a klímában születtek és nőttek fel. > Apa eszik, apa alszik, apa esze, apa ízlése, (apának fáj a hasa, apa sokat dolgozik. Apa... ( Az emberek gonoszok! A világ egy nagy ! csatatér. Ide megy apa minden reggel meghívni harcát a gonosszal! A főnőkével, a j kollégákkal, a minisztériummal, mindenki> vei. És mindig apa győz. Mert apa az okos- | ság, a bátorság, a leleményesség, az ügyes- | ség, a gerincesség. i K pa Einstein, Kutuzov, Albert Flóri, Ga- ; garin és Karinthy egy személyben. ; legalábbis a házában ezeket a fickókat j nem nagyon engedi szóhoz jutni. Bár ezt í csupán rosszmájú intrikus barátai terjesztik, ! meg az irigy szomszédok. Mert ez nem egé- : szén így van. Tudniillik apa a relativitás el- I méletét, no igen, és a gólt is jobban... És ; Karinthy kispolgári író volt, ezt is apa tudja ; a legjobban. Szóval apa... • Poczong Sándor esténként megtért kicsiny • családjához, a véres csatatérről, és beszá- I molt, illetve jelentett. Természetesen győ- ! zott. ismét győzött, mint már annyiszor, amy- : nyi napon, éven át De ma sem volt könnyű, ; mert az ellenfelek ravaszak, erősek, és nem : riadnak vissza az aljas eszközöktől sem. De i apa stratégiája és taktikája egyszerű és vilá| gos. éppen ezért könnyen követhető. ; „Tudod, kisfiam, ment a Kovács az igaz- I gatóhoz, hogy megfúrjon, de én láttam szán- i dekát, mert zavaros volt a szeme és a visel- : kedése. Azonnal fölugrottam a minisztériumba és jeleztem az elvtársaknak” — mondotta feleségérek. Szóval apa győzött és a gonosz aznap is levágott fejjel hevert a porban. És Poczong Sándor boldog volt, élvezte az asszony és a gyermekek tiszta tekintetét, a kerekre tágult szemeket, a tükröket, melyek öt minden oldalról szépnek, okosnak és bátornak mutatták. C sak egyszer csak egyetlenegyszer történt, hogy az asszony nagyon félénken és halkan valamilyen kis ügyben ellentmondott. Valószínű szórakozott volt, nem figyelt oda, csak így történhetett, hogy kiesett szerepéből. — De hiszen Bartisekkel együtt végeztél, és olyan sokat voltatok együtt. Most egyszerre rossz barát lett? És Lenke, a felesége... — Kígyót melengettem a keblemen — har-
