Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-06 / 210. szám
1967. SZEPTEMBER 6., SZERDA n*i mtrn ZfürtaB 3 Új keszthelyi hibridkukorica Dr. Berzsenyi Janosics László tudományos főmunkatárs és Gyulavári Oszkár tudományos munkatárs, a keszthelyi agrártudományi főiskola növénynemesítői, értékes kukoricahibridet állítottak elő. A keszthelyi Kollektív 1. elnevezésű fajta nemcsak a hazai hűvös éghajlatú vidékeken — Vas és Zala megyében — vizsgázott kitűnően, de például Ausztria nagyon kedvezőtlen adottságú termőtájain is 31,3 mázsás termést adott holdanként. Az új hibrid az idén összesen öt országban — Angliában, Ausztriában, Lengyelországban, Németországban, és a Szovjetunióban — esett át sikeresen az üzemi próbán. A. vállalati önállóság és a munkává tlelem AZ UTÓBBI IDŐBEN gyakran hallottunk aggályoskodó kérdéseket: a gazdaságirányítás új rendszerében a nagyobb nyereségre váló törekvés miatt nem kerül-e háttérbe az ember, a biztonságos munka? Mi készteti majd a vállalatokat, hogy nagyértékű termékeket gyártó gépek, eszközök és berendezések helyett munkavédelmi beruházásokra fordítsanak tetemesebb összegeket? S valóban akad néhány gazdasági vezető, aki a jövedelmezőség, a nyereség biztosítását szinte kizárólag a korszerű gépekben, a technikai, technológiai feltételekben látja, s Köztudott, hogy egy ma szakmunkás többet tud, min a száz év előtti mérnök. A: ápolónő ma jobban ismeri a. emberi test titkait, mint eg\ évszázada az orvos. A munka a hétköznapi élet egyre bonyo luttabbá válik és mind na gyobb ismeretanyagot követel Nemrégen talán joggá mondhattuk: egy háziasszonynak az is elég, ha jól tudja kavargóim a rántást. Ma a modern konyha hovatovább olyan, mint egy laboratórium Az eletkromosság alapjainak ismerete nélkül a háztartást gépek: — mosógép, hűtőszekrény, de az egyszerű villanyvasaló is — félelmetes ellenségeinkké válhatnak. A mosószerek használata, a fagyasztott ételek és konzervek mind nagyobb elterjedése nem nélkülözhet bizonyos kémiai alapismerete kei. Több tudást követel a munka is. A ma földművelője vegyszerekkel dolgozik, munkájában bonyolult gépek segítik, a' számok igazítják el a gazdaságosság kérdéseiben. Tudás és műveltség nélkül a modem élet túllépi az embert. A tudáshiány ma már a szórakozásban is gátló tényező. A televízió, a filmek, regények és újságok, ma már bizonyos alapismereteket tételeznek fel. Aki ezekkel nem rendelkezik, értetlenül nézi a képernyőt és csodálkozva észleli, hogy amin ő unatkozik, mások kitünően szórakoznak. Az ilyen ember, nem pihenten, inkább fáradtan és ingerülten áll fel a televízió vagy a mozivászon elől. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy a boldoguláshoz mindenkinek egyetemi diplomát kell szereznie. Kormányzatunk minden fiatal részére kötelezően előírja az általános iskola nyolc osztályának elvégzését. Innen nem tudósok, nem polihisztorok kerülnek ki, hanem a világ dolgaiban eligazodó, az összefüggéseket megértő, önmagukat kifejezni tudó emberek, akik az. itt kapott alapra biztosan építhetik rá további életükhöz szükséges szakmai, politikai ismereteiket. Természetesen vannak — és ezek száma egyre növekszik — olyan foglalkozások, melyekhez már nem elég a nyolc osztály. A ma műszerésze, esztergályosa, villanyszerelője, tsz-brigádveze- töje munkája közben Arzí a magasabb ismeretek hiányát. Ezért indult meg hazánkban a felnőttoktatás szélesen terei bélyesedő népmozgalma. To : nulni soha nem késő. E tén, : felismerését bizonyítják i : statisztikai adatok is. 1958 1 ban az általános iskolábi 24 195 felnőtt iratkozott be 1966-ban már 61 439-en ültél be munka után az iskolái padjaiba, hogy az élethez el engedhetetlenül szükséges is méreteket megszerezzék. 1966 ban — szemben az 1958-a. 5084 felnőttel — 35 928-an vé gezték el sikerrel az áltálánoi iskola nyolcadik osztályát Hasonló arányban növekedet a középiskolákba járó felnőttek száma is. Kormányzatunk a dolgozói tanulásához minden lehetőséget megad. Az összes oktatás: forma ingyenes. A vizsgák előtt — az iskolatípustól függően — 3 naptól egy hónapig terjedő fizetett tanulmányi szabadságot kap a felnőtt diák. Az általános és középiskolákban a rendeletek lehetővé teszik az egyéni tanulást él a teljes értékű magánvizsgát. Az általános iskola alsó tagozatában már két jelentkezővel is elindítják a tanfolyamot, míg a felső tagozatos csoportok szervezéséhez' nyolc jelentkező szükséges. Az iskolák kötelessége a megfelelő tanerők és konzultációs lehetőségek biztosítása. A tanulni kívánó felnőtt, elfoglaltságának megfelelően választhat az esti vagy levelező iskolaformák között. Az előmeneteltől függően lehetőséget nyújtanak arra, hogy egy évben két osztály anyagából is vizsgázni lehessen. Ezekben a napokban már este is benépesülnek az iskolák. Deres hajú diákok hajolnak a tankönyvek fölé, hogy minél többet ismerjenek meg ebből a csodálatosan szép és mozgalmas világból, ök azok, akik megértették, hogy a tanulás nemcsak, a munka termelékenységének növekedésével, a vastagabb fizetési borítékkal kamatozik, hanem szebbé, tartalmasabbá teszi az életet. Tavaly láttam, amikor egy hatvannégy éves ceglédi bácsika boldogan vette át az általános iskola nyolcadik osztályának kitűnő bizonyítványát. Akkor ezt mondta: — Hacsak ötvenéves lennék, beiratkoznék a gimnáziumba is. És ha negyven volnék, elvégezném az egyetemet. De nekem már csak ennyire futotta. Kár, hogy nem kezdhettem előbb. Kezdeni soha nem késő. De jobb minél hamarabb, ö. F. „OTTHON 1968" A Budapesti Nemzetközi Vásár területén levő NDK-pa- vilonban 38 bokszot rendeztek be, ezekben 33 komplett lakószobát, két konyhát és három fürdőszobát, láthatnak az érdeklődők. A részvevő 18 vállalat között első ízben szerepelnek a kiállításon a Népművészet és Háziipar, továbbá az Iparművészeti Vállalat egyedi tervezésű bútorai. A bemutatott bútorokra a Fővárosi Bútor-, Hangszer- és Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat részben 1967 negyedik negyedévéire, részben 1968 első negyedévére előjegyzéseiket vesz fel I alig-alig gondol a termelés I legfőbb elemére, a dolgozó, az ' értéket alkotó emberre. Rossz vezetők ezek és a szocialista társadalom objektív törvényei elöbb-utóbb félreállítják őket A DOLGOZÓK életének és testi épségének fokozottabb védelme közvetlenül összekapcsolódik a gazdaságirányítás új rendszerének társadalmi és anyagi szükségleteivel. Csak az a vállalat lesz képes nagyobb jövedelmet és nyereséget biztosítani, jobban ki elégíteni a hazai és nemzetközi piac igényeit, amely a korszerű berendezések mellett fegyelmezet és szervezett termelést biztosít, az összes feltételét megteremti a dolgozók élete és testi épsége védelmének is. A munkavédelem további javításának feltételét biztosítja a vállalati önállóság nagyarányú bővülése. A vállalatok vezetőinek megnövekszik egyéni felelőssége az emberek élete és testi épsége iránt, hiszen nem lesz módj uík, hogy a felettes szervek tervmódosításaival indokolják a munkavéÜTKÖZŐ ÉRDEKEK Igazságos-e a Socsolási díj? 1954-ben, illetve 1955-ben, a községi tanács irányításával, társadalmi munkában, öt közkifolyóval, három kilométer hosszú ivóvízhálózatot építettek a ráckeveiek, majd 1959- ben megalakították a közkutas ivóvíztársulatot, mely 15 kilométerrel meghosszabbította a hálózatot, a közkutak számát hatvannal növelte, és 200 lakóházba bevezette a vizet. Másfél millió forintos társulati hozzájárulás tette lehetővé e nagyarányú fejlesztést. A törpe vízmüvet 1963-ban, továbbá üzemeltetésre a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak, a PVCS-nek kellett átadni. Vízdíjat, az ivóvíztársulat alapszabályai szerint, nyolc évig senkinek nem kellett volna fizetni: a tagság évi 200 forintos hozzájárulása nemcsak a fejlesztést, de az üzemeltetést is fedezte. A PVCS azonban ezt nem vette figyelembe: azokra, akiknek házában vízvezeték van, havi 15 forintot, a többiekre havi 4 forint 80 fillér vízdíjat vetett ki. szedő szeptemberben megkezdi az inkasszálást. Ráckevén, miként ezt Tóth Gábor tanácselnök mondta, mindezzel „felborzolták a kedélyeket." Egy hattagú család például havi 63 forint 50 fillér vízdíjat köteles fizetni öt hónapon keresztül, az úgynevezett nyári idény alatt, holott községi tanácsi határozat tiltotta a locsolást: júniusban, júliusban és augusztusban még főzésre, ivásra sem kaptak elegendő vizet a ráckeveiek. Schneider Ferenc, az ivóvíztársulat elnöke van a legnagyobb kutyaszorítóban: — Ha fogna az átok, én már nem élnék — kesergett feldúltam amikor a tanácselnök javaslatára meglátogattam. — Szemrehányással illetnek, miért szerveztem a társulatot, pedig annak idején mennyire örültek neki! Kérik, szereljenek fel lakásaikba vízmérőt, és ők szívesen fizetnek köbméterenként 3 forintot azért a vízért, amelyet valóban elfogyasztanak, noha úgy tudják, Budapesten csak 57 fillérbe kerül a víz köbmétere. Szigetújfalun, ahol kifogyhatatlan a kutak vize, s mindenkinek 4—500 négyszögöles kertje, bolgárkertészete van, melyet rendszeresen locsolni kell, minden házban felszerelték a vízmérőt, mert a PVCS- nek ott az a kedvezőbb, itt, Ráckevén viszont, ahol se víz, se bolgárkertészet, az átalányrendszer a jobb. Miért kell az, hogy a vállalat és nem a lakosság javára döntenek, amikor a közérdek és a vállalati érdek összeütközik? Két hónappal ezelőtt, egyetértésben a járási tanács elnökével és a járási pártbizottság első titkárával, az ivővíztár- sulat írásbeli kérelemmel fordult a megyei tanácshoz: vizsgálja felül a helyzetet, és legalább ráckevei viszonylatban változtasson májusi határozatán, hiszen amikor azt meghozta, még nem tudta, hogy rendkívüli forró nyarunk lesz, mely megyeszerte általánossá tette a vízhiányt. A beadványra a megyei tanács nem válaszolt. Az ivó- viztársulat, mely mintegy 1200 ház lakóinak érdekeit védi, végül is — minthogy maholnap megjelenik a díjbeszedő — a járási ügyészségen kapott tanács alapján, augusztus 24-én, intéző és ellenőrző bizottsági ülésén, beadványt szerkesztett, melyben a Minisztertanács tanácsi szervek osztályától kér jogorvoslatot. Az ivóvíztársulat törekvéseit . a községi tanács és Turjánsziki Mihály országgyűlési képviselő is támogatja. — Nem kell más bizonyíték — mondta Schneider Ferenc —, csak nézzék meg a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat naplóját, mennyi vizet termelnek Ráckevén naponta, és számítsák ki, menynyiért fizettetnek, nyomban kiderül, milyen súlyos hiba csúszott a számításokba. És még valami, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül: a község középületeit vízmérőkkel látták el; ezek a mérők kimutatják, hogy az ivóvíz nagyobb részét a község 18 közülete használja fel. Szerintünk a napnál is világosabb, hogy azt a vizet, ami nincs, nem lehet értékesíteni. És főként: nem lehet fizettetni érte! rendelkezők, vagyis havi 32 forintot. Ez a maximum! Holott Ráckevén a 600 négyszögöles teleknagyság az általános. A locsolásról pedig csak ennyit: igenis locsoltak a ráckeveiek. Télen, még disznóölések idején sem hallatszott panasz, pedig akkor igen sok vizet fogyasztottak, a nyáron meg állandó jellegű volt a vízhiány. Kizárólag csak a locsolás okozhatta ezt. (??) Bend es Gyula, a PVCS üzemfenntartási vezetője, a ráckeveiek panaszával kapcsolatban a következőket mondotta: — Ahhoz, hogy Pest megye jelenlegi 14 ezer átalánydíjat fizető vízfogyasztóját vízmérővel lássuk el, 8 millió forintra lenne szükségünk. A népgazdaság ekkora összeget ilyen célra nem tud biztosítani. Ezért alkalmazzuk megyeszerte a vízmérővel el nem látott fogyasztóknál az átalánydíjszabást. Ami pedig a ráckeveiket illeti: vállalatunk, a megyei tanács hozzájárulásával, valóban igazságtalannak ítélve az elbírálást, úgy döntött, hogy a locsolási díjat a 3/1966. számú tanácsülési határozat rendelkezései szerint csak a 150 négyszögölet meg nem haladó ingatlanok után szedi, és az azoknál nagyobb háztáji telkek tulajdonosai is csak annyit fizetnek, mint a 150 négyszögöllel Felkerestük a Pest megyei Tanács vízügyi osztályát- is, ahova, egyelőre fel nem derített ok folytán, még nem érkezett meg a ráckeveiek kérvénye ... — Amennyiben az ügy kivizsgálása azt bizonyítja majd — jelentette ki Rácz Mihály vízügyi előadó —, hogy a vízkorlátozás, ideje alatt is a 3/1966. számú tanácsülési határozat díjszámítási tételeit alkalmazták, a PVCS ezt az összeget jóváírja, illetve a későbbi számlázásnál figyelembe veszi. Megjegyezni kívánom továbbá, hogy Szigetújfalun a lakosság saját pénzén vásárolta meg a vízmérőket. a PVCS csak felszerelte. A ráckeveieknek is módjában áll vízmérőt vásárolni. Egy-egy mérő ára körülbelül 700 forint. És egy másik megjegyzést is fontosnak tartok: tekintettel arra, hogy a PVCS a megye szinte valamennyi vízmüvét üzemelteti, a víz- díj kialakításánál az egyes vízművek üzemeltetésének gazdaságosságára külön-kü- lön nem lehet figyelemmel. Polgár István \ delmi beruházások elmaradását, a balesetelhárítási felszerelések és eszközök hiányát Az ezekről való gondoskodás ugyanis a vállalatok hatáskörébe kerül. A munkavédelem javítása igen fontos fejezetként szerepel majd a kollektív szerződésekben, amely rögzíti a kölcsönös kötelezettségvállalást beruházásokban, oktatásban, szervezeti keretekben egyaránt és a vezetőket ebben is beszámolási kötelezettségre készteti. A MUNKA BIZTONSÁGÁT SZOLGÁLJÁK azok a jogi szabályok is, amelyek részben már megjelentek, részben kidolgozás alatt állanák. Állami rendelet erejével bíró SZOT elnökségi határozat is született a biztonságosabb munkáról, amelynek igen érdekes gondolata, hogy a balesetek után nem azt kell keresni elsősorban, hogy ki a felelős, hanem az okot és a további balesetek elhárításának módját kell vizsgálni és megállapítaná. Ez tulajdonképpen a munkavédelem fejlettebb fokát, a balesetek megelőzését jelenti. Szigorúbbak lesznek a készülő és a közeljövőben kiadásra kerülő jogszabályok előírásai szerint az anyagi felelősség feltételei is. Lényegesen megnö- vekedmek például azok a terhek, amelyeket a baleketek miatt munkaképtelenné vált dolgozók részére kell fizetniük a vállalatoknak. A DOLGOZÓ, AZ ÉRTÉKET ALKOTÓ EMBER életének és testi épségének védelme az aggályoskodással szemben az eddiginél jóval fokozottabb mértékben kerül előtérbe. Anyagi és erkölcsi érdekük lesz a vállalatoknak, hogy a biztonságosabb munkával is egyre csökkenjen a munka-, a téftneléákiesés é5 növekedjen az értékalkotás.- R. A. Nem állhatjuk - szó nélkül! Közvéleményünket joggal nyugtalanítja egyes kereskedelmi dolgozók, pincérek, üzleti vagy piaci eladók szemérmetlensége. Ezek az emberek — Pesten is, vidéken is — kevesebbet mérnek, többet számolnak, arcátlanul becsapják, meglopják a vásárlókat. Legutóbb öt fővárosi piacon, 37 eladót értek tetten az ellenőrök. Harminchétén számoltak többet, csonkítottak súlyt, vagy adták drágábban az árut. Nem állhatjuk meg szó nélkül, hogy ara jtakapott és megbírságolt eladók közül a legtöbben a Pest megyei termelő- szövetkezetek cégére alatt követték el a visszaélést. Bognár Lászlót, a kocsén Űj Élet Termelőszövetkezet és Dimitrov Dömötört, a pomázi Petőfi Tsz elárusítóját árdrágításért bírságolták meg. Nagy Lehel, a szadai Székely Bertalan Termelőszövetkezet eladója kevesebbet mért, Veczán János, a fóti Vörösmarty Tsz árusa többet számolt — Szilágyi János ugyancsak a fóti termelőszövetkezet eladója, a Hámán Kató téri piacon drágábban adta az árut. Noha meggyőződésünk, hogy nem a hírbe hozott termelőszövetkezetek vezetői a hibásak — a visszaélésekért őket is felelősség terheli. Vizsgálják meg, kikre bízták szövetkezetük áruinak értékesítését, s a visszaélőket, vagy a kereskedelmi munkára alkalmatlan eladókat szigorúan büntessék meg, sőt távolítsák el őket. Ezt kívánja — az egyre szaporodó visszaélések miatt — társadalmunk erkölcse, s a nyugtalan közvélemény. —sp.— Ez év májusában a 3/1966. számú megyei tanácsülési határozat megdrágította a vizet azáltal, hogy a locsolásért külön összeget számoltatott fel. A postások a napokban vitték Izét a lakóknak az értesítést: & Fővárosi Közüzemi DíjbeSoha nem késő
