Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

'“«ytiilnp 1967. SZEPTEMBER 10., VASÄRNAP s Ki tervezhet? Kormány- és Gazdasági Bizottsági határozat A kormány egyik legutób­bi ülésén foglalkozott a mű­szaki tervezéssel, s meghatá­rozta annak új szabályait, amelyek 1968. január 1-én lépnek életbe. A tervező mun­kákat általában nem közpon­tilag osztják el, hanem az azokra igényt tartók szaba­don adják, a tervezők pedig szabadon vállalhatják a meg­bízásokat. A kifejezetten ter­vező vállalatok, szövetkezetek például korlátlanul vállal­hatnak minden olyan tervezői feladatot, amelyhez értenek, s amihez kapacitásuk is van. I Szőkébb körben olyan / vállalatok és szövetke- I zetek is végezhetnek ter- i vezési munkát, amelyek- j nek egyébként nem ez a közvetlen feladatuk. Beruházó, vagy építőipari kivitelező vállalatok elké­szítik majd a rájuk bízott munkák terveit is. Gyártó vállalatok maguk tervezhe­tik a munkájukhoz kapcso­lódó technológiai berendezé­seket, azok gyártási folya­matait és az ezekkel szoro­san összefüggő építési rész­letterveket. A vállalatok és egyéb szervek egy csoportja csupán a saját állóeszközei­nek fejlesztésével kapcsola­tos terveket készítheti el. Az egyedi nagy beruhá­zások tervezése általá­ban az állami tervező szer­vek feladata. A kormányhatározat a többi között kimondja, hogy terv- pályázatokat is ki lehet írni, [ amelyek a tervezési versenyt és a színvonal emelkedését I szolgálják. Szakrendelők Ráckevén Orvosi szolgáltatások: sebészettől gyermekgyógyászatig ' Nehéz lenne azt mondani, hogy „napirendre került”, hi­szen évek óta téma, s az el­következő évtizedekben is szüntelenül az marad; milyen az egészségügyi szolgáltatás nívója. A rendelkezésre álló anyagi eszközökkel igyekez­nek minél korszerűbb gyógyí­tási-vizsgálati körülményeket teremteni. Ezért jó hír a töb­biek sorában, hogy Ráckevén szakrendelő nyílik. Dr. Békés Zoltán megyei főorvossal be­szélgettünk erről. — Nem lehet a nagyméretű, több emeletes intézetekhez so­rolni, ez igaz. A kor divatos kifejezésével élve mini-szak­rendelőt létesítünk Ráckevén. — Hol épfii, és mikor? ' — A volt járási pártház át­alakításából nyerjük. Terveit most készítik, s ha minden jól megy, jövő év végére ad­hatjuk át rendeltetésének. Hozzá kell tennem, hogy á kérdéses, épületben egy’ ideig a «Özs^gi tanács kapott ideig­lenes hajlékot, mert régi épü­letüket tatarozzák. Ez azon­ban nem változtatta meg. nem hátráltatja az eredeti elkép­zelések kivitelezését. — Pedig olyan híreket is hallottunk, hogy a tervezők nem készülnek el időre. — Részigazság: az eredeti elgondolás; az olajjal táplált központi fűtés helyett koksz- szál tüzelnek majd. Ennyiben kellett változtatni a terven. S ez a terv egy hónapot késik. Ám egyetlen órával sem kés­lelteti a jövőre megkezdődő építőipari munkálatokat. — Mennyit költenek rá? — Egymilliót. Az egészség- ügyi osztály ennek az összeg­nek a biztosítását kérte a me­gyei tanács vb-tőí az elkövet­kező évre. További hat-hét­százezerbe kerül a berende­zések megvásárlása. — Milyen szakorvosokat foglalkoztat a rendelő? — Röntgen, laboratórium, fogászat, nőgyógyászat, sebé­szet, bel- és gyermekgyógyá­szat áll betegeink rendelkezé­sére. A járásban eddig csak a Csepel Autógyárnál működött szakrendelő, amelyet ugyan­csak bővítünk és modernizá­lunk. Így most meglehetősen nagy körzet lakossága jut könnyebben szakorvosi keze­léshez. Tanácsüléseken és tanácsta­gi fogadóórákon sokszor kér­ték az orvosi ellátás javítását. Bz a megoldás méltó válasz a szakorvosi igényekre. \ kör­zeti orvos többnyire túlterhelt s feladata nem a speciális esetek felderítése és gyógyí­tása. Az ehhez szükséges esz­közök sem állnak rendelkezé­sére. Így részben az ó válluk­ról sikerült egy kis terhet le­venni. részben speciális szak­orvosok tudásával javítani az orvosi ellátás színvonalát. t. gy. a gyárban a rendelés... A termelés ilyen jelentős föl­futása nehéz gond, de: elő­segíti például, hogy az anyag- mozgatásra költött összeg ne három, hanem két év alatt megtérüljön. Az elektrolit kondenzátorokat már új épü­letben, igen korszerű anyag- mozgató, továbbító berende­zések közreműködésével gyárt­ják. Első lépés volt — mond­ják. És jönnie kell a többi­nek. Elektromos targoncák­nak a lovaskocsák helyett, con- veyorsoroknak, s ezek alkal­mazásával jelentős területek fölszabadításának, termelési célokra. A Mechanikai Művek ed­dig sem tartozott az elkényel- mesedett üzemek közé, most azonban még sebesebb lép­tekre vált. — Ez — például — úgy jelentkezik a főtechnoló­gián, hogy megszüntetik a gazdaságtalan, sok fonna ka- clást okozó kooperációt, a gyárban biztosítják ezeknek az alkatrészeknek a készíté­sét, s ezzel újabb hárommil­liót „utalhatnak át” nyereség­számlájukra. Van más is: ed­dig' két-négy év kellett ahhoz, míg a mintadarabból széria- termék lett Ma már ez egy évre csökkent, sőt, a közel­múltban szabad kezet kapott a főtechnológus egy új kály­hatípus gyártásának biztosítá­sára, de — három hónap múl­va (!) ott kell lennie a termék első darabjainak az üzletek­ben ... 0 Az ajtón kopogtat, kevésbé költőiesen, az íróasztalokon már ott a holnap. A nyomta­tott áramkörű elektrolit kon­denzátorok közel félmilliós darabszámú tömeggyártásá­nak biztosítása, az eddigi 12- es helyett a 25 kVAr-os kon­denzátorok tömeggyártásának előkészítése, a négykapacitású elektrolit kondenzátorok gyár­tásba vételének előmunkála­tai, öt új olajkályha típus gyártása, közöttük a fürdő­szoba kályháé, a műhelyfűtőé, s a két-harom szoba fűtésé­re alkalmas, nagyteljesítmé­nyű berendezésé. A rohamosan növekvő fel­adatok mind sürgetőbbé te­szik, hogy a technológián dol­gozók mindenben megfelel­jenek a követelményeknek: ezt kívánja a gyár érdeke, s ezt az új mechanizmus terem­tette piaci igények. Igaz, ma is szép számmal vannak, akik — mint Takács László, Marosi István, Taligás Ká­roly, Fülöp Sándor, Horváth Lórand, Heinrich János — urai területüknek, de általá­ban ez nem mondható el. Mi­nőségi cserékre van szükség; kiváló, szervezni, irányítani is tudó szakemberekre. És ar­ra is, hogy a döntéseket a megfelelő szinten hozzák, ne az igazgató, a főmérnök cse­lekedjék a beosztott technoló­gus helyett, a technológus ne a művezető helyett s így to­vább. Mert a műszaki mun­kának ez legalább olyan fon­tos része, mint maga a szűkén vett szakmai rész. — A gazdaságirányítás új rendszere — mondja Faragó Béla — rendkívüli rugalmas­Nyugdíjban Kossuth íróasztalánál Furnérlapon a legszebb emlék A jogász-asztalos lelép a katedráról — Nem akartam én pedagó­gus lenni sohasem — emléke­zik alsógödi házának sok szí­nű kertjében. — Iparművész, pontosabban lakberendező akartam lenni már gyermek­koromban, anyám azonban diplomás embert akart Az ő kedvéért szereztem meg a jogi diplomát, de ügyvédként, jogászként nem dolgoztam egyetlen napot sem. Az Or­szágos Iparegyesületben ta­láltam magamnak munkát, az őszi lakberendezési vásá­rokat rendeztem húsz éven át. Amire nagyon büszke va­gyok: évekig ültem annál az íróasztalnál, amely mellett valaha Kossuth Lajos dolgo­zott. Az Országos Iparegye­sületet Kossuth alapította 1842-ben... — Talán furcsának találja: a felszabadulás után kitanul­tam az asztalosmesterséget. 1948. március 15-én tettem le a mestervizsgát Öhidi Zoltán­nál, negyvenkét évesen. Erre a napra jobban emlékezem, mint a diploma kiosztására. Ha iparművész nem is lehet­tem, műbútorasztalos igen. Elmereng. — Különféleképpen tölt­hetjük el az életet, különféle utakon lehet végighaladni raj­ta. S ezek közül mihdegyik úton akadhat az ember egy kis szépségre, derűre, verőfény­re ... Jómagam elég későn találtam meg az igazit. De megtaláltam. Ez benne a nagyszerű. Nyolc esztendővel ezelőtt kereste fel dr. Donászy Fe­renc, a budapesti Eötvös Gim­názium igazgatója. Ö tette fel először a kérdést: jönne-e ta­nárnak, politechnikát oktatni a fiataloknak? Elsősorban a faipari szakmát... — Őszinte vagyok: az éle­tem ilyen váratlan fordula­tára nem számítottam. Diplo­mám volt, de nem tanári. Meg arra sem gondoltam soha, hogy másokat tanítsak meg arra, ami nekem szenvedély. Ságot követel az egész gyár­tól, s természetesen tölünk is. Általában nem szabad, hogy több legyen egy közepes bo­nyolultságú termék átfutási ideje három hónapnál. Saj­nos, akár az egész iparban, ná­lunk is a legnehezebb gond a szerszámgyártó kapacitás. Nem elegendő sem a termőte­rület, sem a géppark a szer- szárrrüzemnél: havonta 16— 18 ezer óra kapacitásra len­ne szükség, s van nyolc és fél ezer... Az új fürdőszoba- kályhához mintegy 200 da­rab gyártóeszköz kell: tíz-ti­zenkét hónap, míg elkészül. Máskülönben már az idén a piacon lehetnénk áj termé­künkkel. A holnap nagyobb igényei, a gazdaságirányítás új rend­szere a főtechnológust és a többieket, akárcsak az egész gyárat, nehéz próba elé állít­ják. Azért, hogy sikerrel áll­hassák, tovább kell tökéletesí­teni a gyártmányfejlesztés és a főtechnológia közötti együtt­működést, (ne az utolsó perc­ben készüljön el a mintada­rab) az eddig is nagyfokú ön­állóságot a létszámgazdálko­dásban, jutalmazásban más területekre is kiterjeszteni, s mindezt úgy, hogy munkájuk legbiztosabb mércéje, akár­csak eddig, továbbra is a jó minőségű, az MM jelzést a termék értékének garanciája­ként magán viselő sokféle kondenzátor, olajkályha le­gyen ... Mészáros Ottó Az vonzott, hogy fiatalokban plántálhatom el ezt a szenve­délyt ... Két évig tanítottam Pesten, aztán Fótra hívtak, az új iskolába. Szép, modem épület volt, vigasztalanul si­vár környezetben. Fényképalbumot vesz elő, mutatja a hat esztendővel ez­előtti iskolaképet. Modern, sokablakú épület, de körülöt­te semmi, csak a puszta ud­var. Képek követik egymást az al­bumban — szenvedélyes fény­képész dr. Balthazár Béla —, az első kapavágás, az első ásónyom, csenevész facseme­ték kerülnek a földbe, fenyők és nyírfák az iskola elé, őszi­barackcsemeték a hátsó ud- barba, kútépítés a diákokkal, melegágyak készítése. Nem mondja, csak mások­tól tudom, hogy reggelenként hátizsákban vitte a palántá­kat, csemetéket alsógödi kert­jéből a fóti iskola udvarába. — A szülők közül sokan i szidtak az első hónapokban: miért adok ásót, kapát a gyer­mekeik kezébe, nem akarnak ők földművelő embert nevel­ni a csemetéjükből. Csak ak­kor csillapodtak a kedélyek, amikor egyre többen észre­vették, hogy az én kezemből sem hiányzik az ásó, a kapa. Ha a tanár úr is csinálja, úgy más ... kezdték mondogat­ni, de az igazi, őszinte elisme­rést csak a második nyár gazdag termése biztosította. Benzines szivattyút vettünk a saját keresetünkből, így ajappztuk meg az öntözéses gazdálkodás alapját Aztán üvegházat is építettünk, meg fóliaágyakat. Kilencven fo­rintért adtuk el a primőr spár­ga kilóját... ősszel és tavasszal a gya­korlókért volt a fóti diákok kedvenc helye. Télen pedig a műhely, amit maguk szereltek fel, tettek otthonossá. A kü­lönböző iskolai szemléltető eszközöktől az elektromos be­rendezéseken át egészen a gi­tárkészítésig mindent maguk végeztek el. — Megszerettetni a mun­kát, rávezetni a gyerekeket az alkotás örömére... — ez volt a legnehezebb, de egyúttal a legszebb feladata életemnek. Hogy mire vagyok a legbüsz­kébb? Bevezet a házba, kihúzza íróasztala fiókját és egy darab furnérlapot tesz le elém, gon­dosan selyempapírba csoma­golva. A szabálytalan alakú fur­nérlemezen ceruzával írt so­rok. „A tanár bácsit mindig meg fogjuk ünnepelni. És soha el nem felejtjük.” — Ott találtam az egyik es­te a műhely asztalán. Ma sem tudom ki írta, milyen alkalom­ból, talán a közelgő búcsúzás­ra gondoltak a gyerekeim ... Ennél szebb emléket nem Kap­hattam volna tőlük. Megőr­zőm, míg csak élek ... Témát változtat sebtiben — És tudja, mi az, ami még nagyszerű? Minden esztendő­ben három-négy gyerek a ta­nítványaim közül élethivatá­sának választotta a faipari szakmát. Technikumban ta­nulnak tovább, biztos, hogy jó szakember lesz valameny- nyiből. És ez talán egy kicsit az én érdemem is. Ha másért nem, hát ezért is érdemes volt tanítanom ... Tegnap délben a megyei ta­nácson nyugdíjba vonulása al­kalmából az Oktatásügy kivá­ló dolgozója címmel tüntették ki dr. Balthazar Bélát. Prukner Pál Csuklós helyett - csuklás Rövid időn belül már har­madszor hozza úgy balsze­rencsém, hogy műszakváltás­kor, délután kettő után tá­vozom Vácott, a Dunai Ce­ment- és Mészmüből. Miért a balszerencse? Azért, mert a kettőhúszkor induló buszra kell fanyalodnom, ha tetszik, ha nem. Ugyanis sem innét, sem az országúti — a „kö- hídi” — megállótól mással nem mehetek. Ez a kettő- húszas busz pedig ... Az, hogy zsúfolt, nem kife­jezés. Szardiniás doboz, azzal a különbséggel, hogy a hala­kat fürdető olaj helyett a szellőztethetetlen kocsiban a veríték fürdeti az álló, ülő. s lebegő utasokat. Mert ilye­nek is vannak: akkora a tö­meg, hogy szabályosan le­begnek, talpuk nem éri a föl­det. az utas- és sorstársak tartják őket vállal, háttal, hassal, ahogyan éppen kijön a lépés. Fül- és szemtanúja voltam mindhárom esetben olyan megjegyzéseknek, hogy azok bőven kimerítik a be­csületsértés fogalmát, de mi­vel igazak, így a per — ha netalán meg is hallanák a MAVAUT-nál — minden bi­zonnyal elmarad ... Szem- és fültanúja voltam annak Is, hogy a további megállókban utasok maradtak le a busz­ról, s a kalauzok már-már sírva rimánkodtak — nők voltak —, hogy legalább őket engedjék vissza... A túlter­helt, a megengedett utaslét­számnál jóval többet szállító, a megállókban! jelenétek mi­att öt-hat perceket álldogáló busz tisztes késéssel érkezett be Váera, s emiatt szép számmal maradtak le utasok a vonatokról. Nem folytatom. Tudom, is­merem a MAVAUT nehézsé­geit. a kocsihiányt, az el­avult, öreg, rég selejtezésre érett kocsikat. (Mindhárom esetben ilyenen utaztam.) Mégis: nem több órás me­netidejű járatról van szó, te­hát megoldhatatlan, hogy egy nagy befogadóképességű csuklós busz szaladna ki a DCM-hez és vissza? Mert ez a csuklós rengeteg csuklástól szabadítaná meg a MA VAUT illetékes helyi ve­zetőit. Az utasokat pedig nyolcórai munka utáni fölös­leges dühöngéstől. Idegesség­től. Es ez utóbbi az igazán fontos. (m. o.) AZ ORSZÁGOS MEZÖGAZDAS ÁGI KIÁLLÍTÁS- ÉS VASAB ALKALMÁBÓL A MEZÖGAZDAS ÁGI KIÁLLÍTÁSI IRODA AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉBŐL TERMELŐSZÖVETKEZET] és Állami gazdasági szakembereket hívott meg — kétnapos prog­ramra. ELSŐ NAPON A KIÁLLÍTÁST TEKINTETTÉK MEG! A MÁSODIK NAPON A TAPIOSZENTMARTONI KOSSUTH TERMELŐSZÖVETKEZETBEN GÉPBEMUTATÓN VETTEK RÉSZT. A TAPASZTALATCSERÉN TÁJÉKOZTATTAK A MEGHÍVOTT SZAKEMBEREKET A KORSZERŰ JAVÍTÁSI MÓDSZEREKRŐL. A GÉPEK SZAKSZE­RŰ TELI TÁROLÁSÁRÓL kirakatok! Az ember megáll, letörlij I az izzadságot, és csak néz. j : Érzi, hogy még inkább há-\ : tára tapad az ing, homlokai \ minden törlés ellenére to- i > vább gyöngyözik. Mert mit ; ! lát? 5 5 Bundák, télikabátok, \ í csizmák, kucsmák. Nagyon j ; szépek. És bő választékban. \ $ Sokféle színben, nagyság-; \ ban. Bárki bemehet és' \ megveheti., Csak tessék, \ ! tessék! 5 < J A hőség eközben lassan, i 5 de biztosan az agy felé kú- j ; szik. Az ember fia vagy Iá- ] 5 nya végignéz magán, aztán \ l újra a kirakatra, majd fe- \ \ jét tapogatva eltámőlyog. i 5 ! ; Na nem, még nincs sérti- \ J mi baj, nem én vagyok az; ! orvosi eset — gondolja. j ; Az embert majd csak ak-1 l kor fogják bizonyos — j ! nagyrészt gumi berendező- \ \ sü — helyre szállitami, ha i ; majd néhány hónap múlva \ l elkeseredetten ácsorog \ ! ugyanezen kirakatok előtt, \ 5 melyekben akkor már — j ! nem, nem télikábátok, csíz- \ \ mák, kucsmák —, hanem: \ ! üde, levegős tavaszi-nyári \ \ holmik bilincselik le figyel- i j mét. i I J i Mert akkor, ha másból; > nem is, ebből tudnia kell, | j újra tél, újra hideg van! { MAGAS, ŐSZ HAJÜ, DE MÉG MINDIG FÜRGE MOZ­GÁSÚ EMBER DR. BALTHAZAR BÉLA. SZEPTEMBER EL­SEJÉN OTT VOLT MEG A TANÉVNYITÓ ÜNNEPSÉGEN A FÓTI GARA1 JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN. DE MAR NEM KÖSZÖNTENI, CSAK BÚCSÚZNI JÖTT. BÚCSÚZNI A DIÁKOKTÓL, A KOLLÉGÁKTÓL, AZ ISKOLÁTÓL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents