Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-08 / 212. szám
JÖN AZ ŐSZ... Mi újság a bőrüzletben? Pici kis üzlet a Szolnoki úton, a maga nemében páratlan a városban. Cégtábláján ez Éli: „Bőr és cipőkellékek szaküzlete”. Három éve nyílt, két és fél éve Faragó Ambrus nyugdíjas cipész vezeti. — Milyen a forgalom? — kíváncsiskodom. — Elég jó — mondja Faragó bácsi. — Havonta húsz-hu- ezonötezer forint a bevételem. — Kik vásárolnak? — Természetesen, elsősorban a mesteremberek. Űk kiutalásra kapják az anyagot. De rajtuk kívül magánosok is jönnek néha. A talpanyagon kívül, mindent tudok adni korlátlanul. Persze amiből a legtöbb kopik, az kél itt el a leggyorsabban : gumisarkalcat, spiccvasakat, szöget keresnek a legtöbben. — Mikor kezdődik a szezon? — Október elején, a hideg idő beálltával lendült fel a forgalom. Ilyenkor talál gazdára a legtöbb áru. — Az anyagellátásra nincs panasza? — A legapróbb szögtől, a vastag bőrtábláig mindennel várom a vevőket, ami a cipőjavításhoz kell. . — m — XI. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 8., PÉNTEK Minden csütörtök, szombat, vasárnap délután nyitva van az ifjúsági klub Ötforintos tagdíj Társadalmi vezetőség Augusztus 20-án nyílt meg a művelődési ház földszintjén az ifjúsági klub. Részletes programról eddig nem hallottunk. Ezért hívtuk fel és kérdeztük meg Káló József városi KISZ-titkárt. Elmondta, hogy szeptember előtt azért nem tudták a klub menetrendjét megtervezni, mert a középiskolások kívánságait is bele akarták foglalni. Azért TŰNŐDÉS AZ OÁZISBAN: Miért jól ha lehet rosszul is ? A kései kánikulában a minap kint jártam a Pálfájában és elkeveredtem kis paradicsomunk üde, szép gyepén. A békességes hangulatban gondolataim egyáltalán nem voltak békességesek. Eszembe jutott, hogy amikor a Pál- lájában még nem volt büfé, reklamáltuk, hogy legyen. A hatalmas fák alatt megbúvó kis büfét azóta is csak a környékbeliek keresik fel vasárnap délelőttönként, egy- egy korsó erejéig. Azon tanakodtam, ugyan miért van az, hogy ez a paradicsomi oázis itt zöldell a sivár homoktenger közepén és mégsem ismerik, mint kirándulóhelyet? Igen, egy-két majálist tartanak, de aztán ez minden. A széthagyott papírdarabokat még sokáig kergeti a szél, de ettől eltekintve alig jár ide valaki. Hol vannak a látogatók, hol a turisták? A békességes pálfájai hangulatban ugyan nem akartam senkit sem megsérteni, de óhatatlanul eszembe jutott néhány kellemetlen kérdés. Miért van az, hogy mi, nagykőrösiek nem tudunk jobban szervezni? Miért csinálunk dolgokat rosszul, holott lehetne jól is? Igaz, a két szomszédváros — örökös riválisaink — elszívják előlünk a látogatókat, a turistákat. De bele kell nekünk ebbe nyugodnunk? Talán nálunk nincs semmi látnivaló? Ez nem igaz. Van nálunk nevezetesség elég. Itt az európai hírű konzervgyár és a papírgyár. Ott van a Cifrákért. Szép és kellemes a Strandunk. És itt ez a Pálfája ... Csakhogy ennyi nem elég. Hírverés is kellene. Egy kis propaganda. No meg néhány nem szűkkeblű elhatározás. Például a Cifrakert. Az autós turisták kezdik már megismerni, külföldi kocsik is meg-megállnak előtte. S ott van mellette a kiaknázatlan lehetőség: a csónakázó tó, persze — ladikok nélkül. Például a szabadtéri színpadunk. Nem kell hozzá színikritikusnak lenni, hogy észrevegye valaki: ezen a csodálatos nyáron, a kellemes, meleg estéken alig-alig volt előadás. Miért? Az Állami Népi Együttes mellett szívesen tapsoltunk volna az Illés- vagy a Metró-együttesnek. Vallom: attól félni, hogy nem lesz néző — nem szabad. Például a strand. Igazán szép volt az idén. Jó a homok, jó a pázsit Árnyas fák is vannak. A víz sem rossz, csak egy kicsit hideg, mert a meleg elfolyik valahová ... Nem dicsekedhetnénk egyszer már — akár Budapesten is — olyan strandfürdővel, amely tavasztól késő őszig nyitva tart? Egyszer bizonyára mindez meglesz, csak mikor? Ki tudja meddig kell egy kis pezsgésre várni? És addig is azt, amit úgyis csinálunk: miért rosszul, ha lehetne jól is? (Horváth) SPORT A döntetlen reálisabb lett volna Pitim^IVagy kór ősi Építők 3;t ( Építők: Soós — Kristóf, Erdei, Orsányi, Vilcsák, E rki, Fehér, Gulyás I, Tolnai, Gulyás II, Bata. A mérkőzés elején az Építők irányította a játékot. Később a hazai csapat egy kis játékvezetői segítséggel megszerezte a vezetést. Szünet után ismét az Építők támadott többet. Fehér révén sikerült kiegyenlíteni, majd Tolnai gólját a partjelző megkérdezése után insszavon- ta a játékvezető. Egy pilisi támadást Kristóf a 16-oson kívül szabálytalanul állított meg. A játékos beesett a büntetőterületre. A játékvezető ll-est Ítélt. Egy perc múlva Vilcsák kézzel nyúlt a labda felé, de nem érte el. Ezért is ll-es. Ezután teljesen irreálissá vált a játék. Gulyás II reklamált a játékvezetőnél, amiért a kiállítás sorsára jutott. A csapat megérdemelte volna a' döntetlent. A csapatból Soós teljesítményét illeti dicséret. Erki, első mérkőzésén, azt nyújtotta amit vártak tőle. Vasárnap hazai pályán a Ceglédi Építőkkel csapat játszik a p. r. Irány: Lengyelország Az IBUSZ négynapos utat indít október 19-e és november 18-a között Lengyelországba, Zakopanéba. A szlovákiai Poprádról a lengyel utazási iroda autóbuszai viszi tovább a vonattal érkező turistákat A programban kirándulás szerepel a Kaspronyra, siklóval a Gubalankára. Az utazás díja 1040 forint. Jelentkezni a művelődési házban lehet, Patay Károlynál. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Ki ölte meg Jessyt? Csehszlovák film. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. annyit máris elmondhatnak, hogy egyelőre hetenként három délután, csütörtökön, szombaton és vasárnap lesz nyitva az ifjúsági klub. Rövidesen elkészülnek az ideiglenes tagsági igazolványok, amelynek tulajdonosai havonta öt forint tagsági díjat fizetnek. A modem bútorokkal berendezett klub- helyiségben sokféle játék, televízió, rádió várja a fiatalokat. Később talán (?!) lemezjátszót is kapnak és magnetofont, a vetélkedőkhöz. A klubnak társadalmi vezetősége van. Tagjai egy tiszteletdíjas vezetővel az élükön — a fiatalok kívánságait meghallgatva maguk határozzák meg a klub műsorát. Annyi máris bizonyos, hogy lesz majd a műsorban több szellemi vetélkedő a baráti országok életéről. Előzőleg azonban olyan fiatalok tartanak tájékoztatót az illető országról, akik hosszabb-rövi- debb ideig már jártak ott. Szerepel még a programban vitaest is, amelyen a fiatalok maguk választott témáról, például a fiúkról, lányokról, egymás körülményeiről vitáznak. Nem szigorú menetrend ez, a klubtagok maguk változtathatják, alakíthatják. A klub egyelőre délután öttől kilencig lesz nyitva, később esetleg délután három órától. Záróra a televízióadás végeztével. A fényképezőgép nem hazudik: így szép az élet cm'-; Igaz-e lányok, így szép az élet? Megírtuk néhány napja, hogy éppen a mi városunkban A tavalyiak vigyáztak a könyvekre Tankönyvhiány nincs — Senki sem jelentkezett könyvért az általános iskolákból? — a kérdéssel a Kossuth iskola tankönyvfelelőse nyitott be a könyvesboltba. Az történt ugyanis, hogy az év végi felmérésnél, az akkor még hetedikesek nagy része jelentkezett, hogy új könyvből akar tanulni. Közben azonban, kiderülhetett, hogy a volt nyolcadikosok nagyon vigyáztak a könyveikre, mert sok hetedikes megvette az ő használt könyveiket. — De semmi baj, mert a Rákóczi iskolában viszont a vártnál nagyobb az új tankönyv iránti igény és ott biztosan keresni fogják. Ha pedig nem — mondja Kopa Eszter üzletvezető — hozzánk tartozik az egész ceglédi járás, valahol biztosan szükség lesz rá. Summázva, az idén nincs különösebben nagy tankönyv- hiány. Kisebb zavarokat csak az okozott, hogy egy-két iskola túl óvatos volt és a rendelhető könyvmennyiségből a lehető legkevesebbet rendelte. De ezt a csorbát hamarosan helyrehozza az üzletbe visszaérkező felesleges tankönyvek sora. Hétköznap, vasárnap... IPlfilii** 5 X 25 = 125 — ennyi fémdoboz fér egy targoncára. A konzervgyár dobozüzeme hétköznap, vasárnap — állandóan dolgozik, hogy ellássa mindkét telepét. Ezek a dobozok a II. telepre indulnak, s naponta nem egy fuvar indul... (Foto: Gábor) Irén idei kívánsága így hangzott: — Papa, remélem, nem akarsz úgy megöregedni, hogy még csak nem is láttuk a magyar tengert? Dehogy akartam én ilyesmit. Sőt a megöregedést, mint puszta gondolatot is igyekeztem elhessegetni magamtól. Irén folytatta: — Megnyugtatlak, hogy nem kerül többe, mintha itthon maradnánk. Sőt, ha az útiköltséget leszámítjuk, akkor lehet, hogy még valamit meg is spórolunk. Mert ott nem megyünk színházba, Spórolás Pizsamafüreden sőt még moziba se kívánkozunk, mert a nyaralóhelyeken öreg, kopott vacakokat játszanak, kertmoziba meg pláne nem megyünk, hiszen felfalnak a szúnyogok. Irén érvei hatottak. Két hétre lerán- dultunk Pizsama- füredre. Mindkét parton szédületes tömeg. Félnapos fut- kosás után kaptunk szállást. Az egyetlen komfort a parányi szobában a fürdőkád volt. Irénnel felváltva aludtunk benne. Páratlan napokon én nyomorogtam a gumimatracon. A levegő egész éjszaka halkan sziszegett és reggelre a cementlapokon feküdtem. E takaros pizsamafüredi életmód mellett azonban takarékosságról szó sem lehetett. Minden összeesküdött a pénztárcám ellen. Az éttermekben f)arádés flanc, ízes halak és triplán megfizettetett, borsos számlák. Minden zúgban pompás cseh, német és lengyel sört mértek, olyat, hogy alig győztük kifizetni. A cukrászdákat egyenesen mágnesnek állították be: minket behúztak, a pénzünket kihúzták. Premier filmekkel csalogattak a plakátok. Országos hírű színészek hakniztak reggeltől estig. Ott parádézott az egész táncdalfesztivál. Minden este kimaradtunk és ragyogóan szórakoztunk. Aztán szerencsésen hazaérkeztünk, mert — micsoda szerencse! — retúrjegyünk volt. Erről jut eszembe: nem tudnának elsejéig egy százast kölcsönadni? (—sí) nyitotta meg kapuját a megye első tanyai kollégiuma. Hogy ennek mekkora a jelentősége a gyerekek és a jövő szempontjából, azt csak azok tudják igazán, akik napról napra látták a hajnalban, esőben, sárban, fagyban, félálmosan botorkáló gyermekeket a határban, vagy a tanítók, akik tudják, hogy hány tehetséges gyermek esett el a tanulás lehetőségétől, vagy leginkább azok, akik hajdan maguk is így taposták az iskolához vezető út bokáig érő sarát. Annál meglepőbb volt, hogy városunk tanyavilágában akadtak olyanok, akik nem átallották levélben, sőt személyesen tiltakozni a gyermekeknek megváltást jelentő tanyai kollégium ellen. Volt köztük olyan asszony is, aki a kollégium megnyitójára elment, végignézte a szobákat, az ágyakat, megtapogatta a paplanokat, s — ugyan mi kivetni valót találhatott? — nagy- hangon kijelentette, hogy ő ilyen helyre nem adja a fiát. Persze az is igaz; mellette sokan már az első nap azért sóvárogtak, hogy bárcsak bekerülhetne gyermekük a kollégiumba. A kíváncsiak számára, íme, már képet is közlünk arról, hogy miképp töltötték a lányok „új otthonukban" az első órákat. — Így szép az élet! — mondják mosolyogva a kislányok, szám szerint öten, pedig még csak az ismerkedés elején tartanak. A szép környezet, a barátnők társasága, a tanulás a sok vidám játék naponta felvidítja őket, s feltehetően egyáltalán nem hiányzik nekik a hajnali kelés és a hosszú úton való botorká- lás... Ajándék az Arany Múzeumnak Az Arany János Gimnázium diákja, későbben pedig tanára volt Bazsó Lajos, a Műszeripari Kutatóintézet tudományos munkatársa. A minap kis csomagot kapott tőle az Arany Múzeum. A csomag tizennégy színes diapozi- tívet tartalmazott a múzeum anyagáról és az Arany-szoborról. A hajdan nagykőrösi tanár készítette a múzeumnak. Köszönetnyilvánítás! Köszöne- tCinket fejezzük ki mindazon rokonoknak, ismerősöknek. jő szomszédoknak. akik édesanyánk özv. Bűz Ferencné temetésén megjelentek, sírjára koszorút. virágot helyeztek, fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Fájó szívvel mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik szeretett Jó fértem, édesapánk, nagyapánk: id. Balázs József temetésén nagykörösön megjelentek, részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, sírjára koszorút. virágot helyeztek, özv. id. Balázs Józsefné és a gyászoló család.
