Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

•» “r/firlap 1967. SZEPTEMBER t. PÉNTEK Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége híven a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialis­ta Köztársaságok Szövetsége között 1948. feb­ruár 18-án aláírt, a magyar és a szovjet nép testvéri kapcsolatait megerösitö és történelmi jelentőségű barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződésben foglalt cé­lokhoz és elvekhez; mélyen meggyőződve arról, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége között a szocialista in­ternacionalizmus szilárd elvein nyugvó örök barátság, kölcsönös testvéri segítség és min­den Irányú szoros együttműködés megfelel mindkét ország népei és az egész szocialista közösség alapvető érdekeinek; attól a szándéktól vezérelve, hogy szaka­datlanul erősítsék a szocialista közösség vala­mennyi országának egységét és összeforrott- ságát, következetesen végrehajtva az 1955. május 14-én Varsóban aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződésből eredő kötelezettségeket; kifejezésre juttatva határozott szándékukat, hogy hozzájárulnak Európa, valamint a világ békéjének és biztonságának megszilárdításá­hoz és meggátolják a fasizmus és a miütariz- mus újjáéledését; kiindulva az Egyesült Nemzetek alapokmá­nyában meghirdetett célokból és elvekből; figyelembe véve a két ország szocialista és kommunista építő munkájának tapasztalatait és eredményeit, valamint politikai gazdasági és kulturális együttműködésük fejlődését, to­vábbá Európában és az egész világban végbe­ment változásokat és azt, hogy az 1948. feb­ruár 18-án aláírt szerződés megújításra szo­rul, a következőkben állapodtak meg: 1. cikk A magas szerződő felek, a szocialista inter­nacionalizmus elveivel összhangban, a jövő­ben is erősítik a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége népeinek örök barátságát, fejlesztik a két or­szág között a minden irányú együttműködést, és testvéri segítséget nyújtanak egymásnak az állami szuverenitás kölcsönös tiszteletben- tartása, az egyenjogúság és az egymás bel- ügyeibe való be nem avatkozás alapján. A felek a jövőben is a szocialista országok egységének és összeforrottságának, barátsá- ságának és testvériségének megszilárditása szellemében fognak tevékenykedni. 2. cikk nitás megszilárdításának útján haladó orszá­gok megsegítése érdekében. A felek megerősítik, hogy készek együtt­működni más államokkal a népek biztonsága és békéje biztosítására irányuló nemzetközi tevékenységben. 5. cikk A magas szerződő felek — következetesen folytatva a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének poli­tikáját — erőfeszítéseket tesznek az európai helyzet megjavítására, az európai államok kö­zötti kölcsönös megértés és együttműködés megszilárdítására, Európa biztonságának és tartós békéjének biztosítására, valamint az európai államok közötti jószomszédi kapcso­latok megteremtésére, összehangolva lépései­ket ezen a téren. A felek kijelentik, hogy az európai bizton­ság egyik legfőbb előfeltétele a második vi­lágháború után kialakult európai államhatá­rok sérthetetlensége. Kifejezik szilárd el­szántságukat, hogy a Varsóban aláírt barátsá­gi, együttműködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés más tagállamait.J. együtt és a szerződéssel összhangban biztosítják a szerző­dés tagállamai határainak sérthetetlenségét és minden szükséges intézkedést megtesznek an­nak érdekében, hogy megakadályozzák a mi- litarizmus és a revansizmus bármely erőinek agresszióját és visszaszorítsák az agresszort. 6. cikk Abban az esetben, ha a magas szerződő fe­lek egyikét valamely más állam vagy állam­csoport részéről fegyveres támadás éri, a má­sik fél az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogán — az egyesült nemzetek alapokmánya 51. cikkének megfelelően — azonnal megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is, és minden rendelkezésre álló eszközzel támogatást nyújt neki. A jelen cikk alapján foganatosított intézke­désekről a magas szerződő felek haladéktala­nul tájékoztatják az Egyesült Nemzetek Biz­tonsági Tanácsát és az egyesült nemzetek alapokmányában foglalt rendelkezéseknek megfelelően járnak eL 7. cikk A magas szerződő felek a mindkét ország érdekeit érintő minden fontos nemzetközi j kérdésben tanácskoznak egymással és a köl- ; csönüs érdekeknek megfelelően egyeztetett közös álláspont szerint járnak el. A magas szerződő felek a kölcsönös baráti segítségnyújtás alapján és a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás elveinek megfelelően minden eszközzel fejlesztik és mélyítik köl­csönösen előnyös kétoldalú és sokoldalú gaz­dasági és tudományos—műszaki együttműkö­désüket; emellett hozzájárulnak a gazdasági kapcsolatok és együttműködés további fej­lesztéséhez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében. 3. cikk A magas szerződő felek tovább fejlesztik és szélesítik a két ország együttműködését a tu­domány, az oktatásügy, az irodalom és a mű­vészet, a sajtó, a rádió, a televízió, az egész­ségügy. az idegenforgalom és a testnevelés te­rén. valamint más területeken, támogatva a közös alkotó tevékenység minden formáját. 4. cikk A magas szerződő felek a jövőben is intéz­kedéseket foganatosítanak a szocialista világ- rendszer erejének és hatalmának megszilárdí­tására, a népek nemzetközi békéjének és biz­tonságának az imperializmus és a reakció agresszív erőinek támadásaitól való megvédé­se, az általános és teljes leszerelés megvalósí­tása, a gyarmatosítás és a faji megkülönbözte­tés minden megnyilvánulási formájának vég­leges felszámolása, a gyarmati uralom alól fel­szabadult és a nemzeti függetlenség és szuveré­8. cikk A magas szerződő felek kinyilatkoztatják, hogy a hatályos nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeik nincsenek ellentétben e szerződés rendelkezéseivel. 9. cikk Ezt a szerződést meg kell erősíteni és az a megerősítő okiratok kicserélésének napján lép hatályba. A megerősítő okiratok kicserélésére a legrövidebb időn belül Moszkvában kerül sor. Ez a szerződés húsz évig marad érvényben és hatálya mindenkor további öt névre meg­hosszabbodik, ha azt az egyik magas szerző­dő fél bármely lejáratot tizenkét hónappal megelőzően közölt értesítéssel fel nem mond­ja. Készült Budapesten, az 1967. évi szeptem­ber hó 7. napján, két példányban, mindegyik magyar és orosz nyelven, mindkét nyelvű szöveg azonos érvényű. A Magyar Népköz- társaság nevében: KADAR JÁNOS, s. k. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége nevében: L. I. BREZSNYEV, s. k. FOCK JENŐ, s. k. A. N. KOSZIGIN, s. k. Külpolitikai kaleidoszkóp CSÜTÖRTÖKÖN SZÓFIÁ­BAN ünnepélyesen aláírták Bulgária és a Német Demok­ratikus Köztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Az aláírás után Todor Zsiv- kov és Walter Ulbricht beszé­det mondott. CSÜTÖRTÖK RÉGGÉ, lengyelországi látogatásának második napját? De Gaulle francia köztársasági elnök lá­togatást tett Edward Ochab- nál, a Lengyel Államtanács elnökénél, majd a Belwedere palotában megkezdődtek a hi­vatalos lengyel—francia tár­gyalások. SZERDÁN ÉJFÉLKOR or­szágos sztrájkba kezdtek az USA-ban a Ford-művek dol­gozói. SZERDA ESTE újabb két­órás tüzpárbajra került sor Izmaiba közelében a Szuezi- csatornánál: csütörtök reggel pedig két incidensre került sor a Jordán folyónál. A GÖRÖG KATONAI BÍ­RÓSÁG csütörtökön egyen­ként 14 évi fegyházra ítélt há­rom görög fiatalembert é& tíz-; évi szabadságvesztéssel sújtott egy 16 éves fiatal munkást, azzal a váddal, hogy „kommu­nista tevékenységet” fejtettek ki. VIETNAMBAN a felszaba­dító hadsereg tüzérsége csü­törtökön, a kora reggeli órák­ban gépfegyvertüzet zúdított az amerikaiak egyik légitá­maszpontjára, amelyet 1966. júliusától 1967. nyaráig építet­tek. AZ ENUGUI RÁDIÓ jelen­tése szerint a nigériai Ore vá­rosa továbbra is a biafrai erők ellenőrzése alatt álL Nagygyűlésen Budapest dolgozó népe A szovjet párt- és kormány­küldöttség csütörtökön dél­után barátsági nagygyűlésen találkozott a fővárosi dol­gozók képviselőivel az Építők Rózsa Ferenc művelődési Há­zában. A nagygyűlést a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezte. A terem­ben feliratok hirdették: „Test­véri üdvözlet a szocialista for­radalom 50. évfordulóját ün­neplő Szovjetuniónak! Éljen a szovjet és a magyar nép barátsága!” A megjelentek hosszan tar­tó, lelkes ünneplése köszön­tötte a barátsági nagygyűlés elnökségét, amelyben helyet foglalt L. I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, A. N. Koszigin, az SZKP KB politikai bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió mi­niszterelnöke, A. A. Gromiko, az SZKP KB tagja, külügymi- , niszter, K. V. Ruszakov, az SZKP KB Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­helyettese, T. P. Januskov- szkaja, a Központi Revíziós Bizottság tagja, a közoktatási és tudományos dolgozók szak- szervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, a szovjet párt- és kor­mányküldöttség tagjai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, L osonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el- . nőké, Fock Jenő, a forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku I Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Ne­mes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, dr. Ajtai Mik­lós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak nyugalmazott elnöke, dr. Münnich Ferenc, nyugalma­zott államminiszter, Péter János külügyminiszter, dr. Korom Mihály igazságügymi­niszter és dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János mondott beszé­det. Kádár János beszéde Szívből üdvözlöm a magyar —szovjet barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk elnöksé­gét, minden részvevőjét. Tisz­telettel és szeretettel köszön­tőm én is kedves vendégein­ket. Személyükben és általuk egyben köszöntjük a magyar nép legnagyobb és leghűbb szövetségesét, a nagy szovjet népet. Ez a mostani alkalom, ami­kor ismét magas szovjet ven­dégeket üdvözölhetünk kö­rünkben, kiemelkedő jelentő­ségű, valóban mérföldkő kap­csolataink történetében. A mai napon, törvényes meghatalma­zással, újabb húsz esztendőre szóló magyar—szovjet barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződést írtunk alá. Ezzel a szerződés­sel ismét szentesítettük és megerősítettük népeink élő, évről évre erősödő, megbont­hatatlan, örök barátságát. Hősök vérével megszentelt barátság A nemzetközi jogi érvénnyel bíró szerződésünk két állam jövendő kapcsolatait szabá­lyozza, de olyan két államét, a Szovjetunióét és a Magyar Népköztársaságét, amelyek a szocializmust, a kommuniz­must építik. Barátságunk és együttműködésünk az érdekek azonosságán, az eszmék és cé­lok közösségén alapszik, két szocialista állam proletár in­ternacionalista egységét, test­vériségét fejezi ki. Ennek a barátságnak nemcsak jelen, hanem hősök vérével meg­szentelt múltja és biztos jövő­je is van. Az egyenjogúság alapján A Szovjetunió volt az első nagyhatalom, amely hazánkat — a magyar történelemben először — egyenlő félnek te­kintette, s kész volt az egyen­jogúság alapján tartós szövet­séget kötni vele. Az 1948 februárjában aláírt barátsági, együttműködési, se­gélynyújtási szerződés nem maradt írott papír, a Magyar Népköztársaság népe igyeke­zett híven eleget tenni a szer­ződésben vállalt minden kö­telezettségének. A Szovjetunió sokoldalúan segítette és segíti ma is hazánk fejlődését, né­pünk munkáját. Mindezeken túlmenően, a Szovjetunió, amely több mint 22 évvel ezelőtt felszabadítot­ta népünket, kérésünkre, szer­ződésünk alapján, önzetlen és áldozatkész, igaz barátként, internacionalista segítséget nyújtott népünknek 1956-ban, amikor belső és külső ellensé­gei szorongatták a Magyar Népköztársaságot. Ma is hat­hatósan segít országunk szu- verénitásának, nemzetünk függetlenségének, népünk bé­kéjének védelmében. Szövetségi politikánk összefog minden alkotó erőt A Magyar Népköztársaság belső és nemzetközi helyzete ma szilárd, népünk eredmé­nyesen és bizakodva építi a szocialista társadalmat, saját szebb jövőjét, és kiveszi ré­szét a társadalmi haladásért, a népek szabadságáért, a béké­ért folyó nemzetközi küzde­lemből is. A közelmúlt évek­ben nagy harcot vívtunk a munkásosztály hatalmának, államunknak, rendszerünk­nek védelméért, majd meg­erősítéséért. Ez a harc teljes győzelemmel zárult A kom­munisták sorai szilárdak, szövetségi politikánk össze­fog minden alkotó erőt a munkásosztály, a nép, a párt politikáját követi; a szocializ­mus, a rendszer ellenségeit szétszórtuk, számuk megfo­gyatkozott és elszigetelődtek. Ennek a harcnak eredményei­re támaszkodva, a munkás­paraszt szövetséget erősítve, sikerrel megoldottuk a ma­gyar mezőgazdaság szocialis­ta átszervezését. A nagyüzemi, szocialista alapra helyezett mezőgazdaság ikezdeti, de szá­mottevő eredményeit és tö­rekvéseit mutatja a mostani, 66. mezőgazdasági kiállítás Budapesten. A szocialista tár­sadalom alapjainak lerakását befejezve, népünk most, a pártkongresszus határozatát követve, harmadik ötéves ter­vünk megvalósításán dolgo­zik eredményesen, és összes erőfeszítései a szocialista tár­sadalom teljes felépítésére irányulnak. Szocialista rendszerünk, a felszabadult nép alkotó ereje lehetővé és szükségessé is te­szi az építő munka javítását, a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjával az eredmé­nyek gyarapítását. A reform bevezetése bonyo­lult, sokrétű feladat. Jelentő­ségét nézve, a hatalom meg­szilárdítása és a mezőgazda­ság szocialista átszervezése után, a harmadik nagy forra­dalmi feladat pártunk, társa­dalmunk előtt. A sikert ille­tően mégis bizakodunk, mert a marxista tudomány, a tapasz­talat a reform mellett szól, az előkészítés gondos, mindenre kiterjedő és a végrehajtásban a szocialista építőmunkának több százezer tapasztalt káde­rére, a szocialista brigádokra, a munkásság, a parasztság, az értelmiség milliós tömegeire, a dolgozók öntudatára, tettre- készségére építünk. Külpolitikánk szilárd elvi alapokon nyugszik A ma aláírt, húsz esztendő­re szóló magyar—szovjet ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés meggyőződésünk szerint a két ország alapvető érdekein túlmenően, megfelel az egész szocialista közösség érdekeinek. Szerződésünk alapelveivel kapcsolatban kijelenthetem, hogy teljesen megfelelnek a Magyar Népköztársaság eddi­gi külpolitikájának, megfelel­nek mind nemzeti érdekeink­nek, mind a proletár interna­cionalizmus eszméjének, mind a más társadalmi rendszerű országok irányában követett békés egymás mellett élés el­vének. Félreértések elkerülése cél­jából szeretném ez alkalom­mal is hangsúlyozni, hogy az önálló és szuverén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem vala­miféle nyomás hatása követ­keztében alakul, hanem szi­lárd elvi alapokon nyugszik. Meggyőződésűnk, hogy sem nálunk, sem más szocialista országban, sem kapitalista or­szágban nem nevezheti magát kommunistának, internaciona­listának, de még haladó em­bernek sem az, aki szembe­fordul a Szovjetunióval, aki szovjet ellenes nézeteket hir­det A vietnami nép győzni fog Jogosan mondják, hogy a nemzetközi helyzet bonyolult, s azt is, hogy az utóbbi időszak­ban ismét éleződött. Azonban a legbonyolultabb helyzetben is látnunk kell a történelem fő sodrát és annak irányát A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 50 évvel ezelőtti győ­zelmével az imperializmus addig egységes, az egész vi­lágon urálkodó rendszere meg­tört, mert kiszakadt belőle a világ egyhatoda. Az elmúlt két évtizedben ismét nagyot vál­tozott a világ. Kialakult az Európára, Ázsiára és Latdn- Amerikára kiterjedő szocialis­ta világrendszer. Ugyanakkor azt is látnunk kell. hogy az imperializmus meglévő és le nem becsülhető gazdasági és katonai erejét mozgósítva, különösen az utób­bi 2—3 évben különböző puccsok és jobboldali lázadá­sok szervezésével, a vietnami és közel-keleti háborúk kirob­bantásával, s más helyi hábo­rúkkal akarja hanyatlása ro­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents