Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-07 / 211. szám
illési tart a városi tanács vb Pénteken, szeptember 8-án ülést tart a városi tanács végrehajtó bizottsága, a városháza emeleti kistermében. A tanácsülésnek három fontos napirendi pontja van. A Táncsics Tsz munkájáról szóló értékelést a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály készítette el. A városi kertészet munkájáról szóló beszámolót vitatja meg a vb, majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére rendezendő városi ünnepségsorozat eseményeit és rendezését tárgyalja. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IWHS MGYG1ÍLES ABOYYBAN A Magyar Honvédelmi Szövetség abanyi szervezete szeptember 10-én vasárnap délelőtt fél 9 órai kezdettel tartja rendkívüli ünnepi nagygyűlését a községi pártszékházban. A gyűlés nyilvános, amelyen mindenki részt vehet. Kontárság helyett kisipar Terv szerint fejlődik a községek szolgáltató ipara ÖREGEK A MESTEREK A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CEfóu XI. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1907. SZEPTEMBER 7.. CSÜTÖRTÖK Korszerű parkot igényel a növekvő város Szakember kellene — és néhány ötlet Egy város képének karakteréhez éppen úgy hozzá tartoznak a parkok, a gondozott utak, mint az emberi külsőhöz a ruha tisztasága, fajtája, szabása. Cegléd sík területen fekvő mezőváros. - Az Alföld szélhordta homokján épült. Mostanában már egy- re-másra. felfedezhetők benne a korszerű építkezések, korszerű városrendezés nyomai és eredményei. A városi tanács kertészetéSaját zsebébe kézbesített a postás Lottószelvények hitelezése vitte az okirathamisításig Gyenge akaratú embereknek mindig nagy kísértés, ha nagyobb összegű, idegen pénzzel dolgoznak: Egyébként becsületes, jól dolgozó emberek esnek bűnbe, nem tudva ellenállni a pillanat csábításának, „hozzányúlnak” a gondjaikra bízott értékekhez. Ladányi Ferenc 50 éves, büntetlen előéletű postai kézbesítő. Január elején 2700 forintot kellett volna kézbesítenie az egyik ceglédi lakosnak, azonban nem tett eleget hivatali kötelességének, hanem a címzett nevét aláírva, ez utalvánnyal elszámolt — az összeget pedig saját céljaira fordította. Mikor a dolog kiderült, a 2700 forintot kifizette. A postás elismerte bűnösségét. Azzal védekezett, hogy totó- és lottószelvényeket hitelre adott át a vásárlóknak, azok árával nem tudott elszámolni. Ezért nyúlt az idegen pénzhez. A bíróság védekezését nem fogadta el, hiszen már maga az a tény is a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének számít, ha hitelre adja a csak készpénzért árusítható szelvényeket. A bíróság súlyosbító körülménynek vette, hogy Ladányi — tette leplezésére — okiratot is hamisított, amikor a címzett nevét a postautalványra aláírta, — enyhítőnek, hogy a kárt önként megtérítette. — Az ítélet: háromhónapi, szigorított büntetésvégrehajtási helyen letöltendő szabadságvesztés. A vádlott fellebbezett. (sz. m.) VÍZILABDA FÖLÉNYES GYŐZELEM Ceglédi VSE—Jászberényi LSK 11:0 Cegléd: Szepesi I, Szepesi II, Vámosi I, Zsíros, Revucz- ky, Rossi, Kisfaludy. Góllövők: Szepesi II (2), Vámosi I (2), Zsíros (2), Rossl (2), Kisfaludy (1). Vasárnap délelőtt játszotta utolsó előtti mérkőzését az ösz- szevont megyei bajnokságban csapatunk. Kitűnő, fölényes győzelemmel szerezte meg a két pontot. Jelenleg egy pont előnnyel vezet a bajnokságban, és ha az utolsó mérkőzést itthon a Pécsi Urán ellen megnyeri, úgy újra OB I-es vízilabdacsapata lesz városunknak. A mérkőzés vasárnap délelőtt 12 órakor kezdődik. Beck Mihály nek dolgozói is a város szépítésén munkálkodnak. Igen sok múlik rajtuk, hogy milyen Cegléd képe, külsője. A kertészet 26 ' embernek ad munkát, — s ami a parkjain is látszik: nem rendelkezik szakképzett vezetővel, parktervező kertészmérnökkel. Ipari tanulót sem képeznek itt, A munkások nagy többsége már 10—15 éve a vállalat dolgozója. Nem ifjú emberek, nincsenek teli új ötletekkel, újat-akarással. A parkok mit sem változnak hosz- szú idő óta. Inkább költségesek, mint rendezettek, és virágaik is inkább kerti virágok, mint ekkora város korszerű parkjába illők. A parkok gondozását 3—4 tagú brigádok végzik. Emberenként mintegy 5000 négyzetméteres területet kell gondozniuk. A fizetésük nem nagy, de a terület sem nagyobb, mint bármely más városban. Igaz, a palán tan evelé-hez kicsi a kertészet üvegháza. Az is igaz, hogy a továbbjutás anyagi adottságokon és szakemberen is múlik. A kettő összefügg. Mégis, meg keil oldani a város parkgondjait minél előbb. A kertészet munkája iránti közömbösséget nagyobb figyelemmel és hathatósabb gazdasági intézkedésekkel kell feloldani, I Van-e elegendő borbély, szerelő, építőmester és egyéb iparos a községekben, milyen a szolgáltatóipar helyzete a járásban? — ezzel a kérdéssel fordultam Kiss Károlyhoz, a járási tanács ipari főelőadójához. Elmondotta, hogy még 1965- ben elkészítették az úgynevezett iparpolitikai hálózatfejlesztési tervet. Ekkor felmérték, milyen a pillanatnyi helyzet, melyik községben milyen iparágat kellene fejleszteni. Megszabták a feladatokat: mikorra, hová, miiyen szolgáltató tevékenységet kell biztosítani? A kisipari szövetkezetek eleget tettek feladatuknak, igyekeztek a terv figyelembevételével fejleszteni hálózatukat. A községi tanácsok és a KIOSZ véleményének meghallgatásával iparengedélyeket adtak ki, ahol az indokoltnak látszott. Ezzel elérték, hogy a járás minden községében van például fodrász és egyéb ktsz- részleg, illetve kisiparos. Jászkarajenőn a háziipari szövetkezet új részlege kapott helyet. A Ceglédi Vasipari és Elektromos Ktsz villamossági részleget nyitott, hisz Cegléd Európa egyik tranzitvárosa az Atlanti partok, az Adria és a Balkán között: ennyit még megérdemelne. s talán ésszerű tervek felvevőhelyet létesítettek megvalósításával többe sem kerülne a rendezés, mint amennyibe a sablonos „házi parkok” fenntartása kerül. az órások is. Nyársapáton a fodrász ktsz nyitotta meg új egységét. Kincset vetett ki a föld NAGY KINALAT, KÉVÉS VEVŐ VÁSÁRBAN Nagyszabású állat- és kirakodóvásár zajlott le vasárnap Cegléden. Jelentőségét az sem csorbította különösebben, hogy Albertirsán azonos időpontban szintén vásár volt. Legfeljebb a vevők száma csökkent némileg, mivel különösen sertésből nagy felvevőhelye a ceglédi piac a Pest környéki községeknek. Az árfolyamok nehezen alakultak ki. • Nagy kínálat — kevés vevő: ez jellemezte a vásárt. Legterjedelmesebb volt a sertésvásár. Hosszú kocsioszlopok sorakoztak, szebb, vagy silányabb minőségű jószágokkal. Sokkal gyöngébb volt a felhozatal marhából. Ezt főleg a tsz-ek vásároltak. A kirakodószektorban érdeklődés mutatkozott már a kádáripari készítmények — a hordók, kádak, szőlészeti felszerelések iránt. A bazárholmik árusai sem panaszkodhattak. A közönség igénye azonban már túlnőtt ezek választékán. A lacikonyha is kevésbé üti nr már meg a mértéket, így a vá Károsok jobbára kényszerűség bői veszik igénybe szolgáltatását. A giccses hinták, forgók, céllövöldék szokványos hangulatát a fesztiválslágerek hangszórós bömböltetésével igyekeztek frissíteni, nagy lármával és kis sikerrel. írta és fényképezte: Jakab Zoltán Fél órája, bolyong a három férfi a földeken. Egyszer csak gyanakvó hangon egy asszony odakiált: — Halló, ne lopják azt a paradicsomot! Az idegenek összemosolyog- nak. Kisebb gondjuk is nagyobb, mint a paradicsom. Igencsak elcsodálkozna ez az asszony, ha közelebbről látná, miben mesterkednek. A földet vallatják, ásójukkal rétegenként hámozzák, és értéktelen szemétnek látszó cserépdarabokat bányásznak elő. A 4-es számú főút mentén, a főváros felé haladva, amint Ceglédbercelt elhagyja az \iTSs, közvetlenül az út mentén földemelkedést talál. Szélesítik itt az úttestet, a munkát dózerek végzik. Kezelőik jelezték: talán érdemes lenne széjjelnézni a régészeknek, a nyomok azt mutatják. Dinnyés István, a Nemzeti Múzeum régészgyakornoka két társával nyomban a helyszínen termett, és mint kiderült, nem hiába. Valamikor magas kulfúrájú nép telephelye volt" ezen a részen. Dunántúlon és Erdélyben Róma volt az úr, a közbeeső területen pedig barbár törzsek éltek, ezen a részen a szarmaták. Állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak és cserekereskedelmet folytattak a rómaiakkal. Mi bizonyítja ezt? A megtalált leletek. Az őr- lökődarab a gabonatermesztésről tanúskodik, a terra szigilláta darabjai pedig a római fazekasmesterek keze- munkájáról. A téglavörös színű, iszapolt agyagból készült edény „receptje” ma már ismeretlen a keramikusok előtt. Előkerült egy csontkor- cscdya darab is. Marhaláb- Szarbol készült, kilyukasztották és állati béllel vagy., nör vények rostjaival erősítget- ték a lábra. Jeges teleken ezzel közlekedtek. Simára csiszolódott talpa ezt mutat- ja. A telep egyharmadát kutatták át. A többi feltárásához pénz és régész kellene. Igaz, a föld talán még a múzeumnál is jobban őrzi a történelmet. Amíg nem forgatják össze a gépek, biztonságban van benne minden lelet. A szakavatott kezekben megszólalnak azok a töredé- .kek a hozzá nem értő számára semmitmondó dirib- darabok, amelyeket időnként kivet a föld. Most is egy lényeges adattal gazdagodott vidékünk történelme, a múzeum pedig ötven olyan lelettel, amely azt bizonyítja, hogy hosszabb ideig élt a berceli részen ez a népvándorlás korabeli népcsoport (tamasi) Albertirsán szintén a Vasipari Ktsz részlegének bővítésére lenne szükség, de a helyiséghiány megakadályozza a terjeszkedést. Jelenleg az Építőipari Ktsz faipari részlegének az udvarán dolgoznak, de zavarják egymás munkáját, ráadásul tűzveszélyes anyagok is vannak itt. Az ipari csoport olyan szakmákra adott ki iparengedélyt, amelyek a lakosság javító, szolgáltató és építő igényére alapulnak. A többi között villanyszerelő, bognár, rádió, tvjavító, kőműves, cipész, karosszéria lakatos, szekérfuvarozó, darálós és tüzifafűrésze- lő kapott ipart, összesen huszonhármán ebben az évben. Most emelkedőben a kisiparosok száma. Inkább magas korukra, betegségükre hivatkozva adják be az ipart, az adóra és munkahiányra csak elvétve hivatkoznak. — A legnagyobb gond az építtetők kielégítése. Kevés a kőműves, az ács és egyéb építőipari szakember. A ktsz sem győzi a munkákat. Az ipari. csoport igyekszik segíteni, indokolt esetben kiadja a működési engedélyt, de természetesen elsősorban a mesterlevéllel rendelkező, megfelelő szakképzettségű jelentkezőknek. Ahhoz, hogy egy kisiparos jól ellássa a lakosságot, elegendő munkát találjon, az szükséges, hogy magas szinten ismerje a szakmáját, a jó munka feltétele a megfelelő szakképzettség. A magánkisiparosok átlag- életkora magas. Megfelelő utánpótlás nevelésére van szükség. A KIOSZ szervezi a tanulók szerződtetését. A most kezdődő tanévre nem tudtak annyi tanulót toborozni, amennyit az építőiparban és a vasiparban igényeltek. A tsz- ekhez tizenhármán, a ktsz-ek- hez tizennégyen, a magánkisiparosokhoz huszonketten jelentkeztek a szakma elsajátításáért. (t) KI, HOL LETT DIÁK? Több szakmunkást vár a mezőgazdaság Egy év múltat egészségügyi osztály nyílik szakmunkásképző iskolába 6 (!), gyors- és gépíróiskolába 17 tanulót. A fel nem vett, otthon maradó, tsz-ben dolgozó vagy segédmunkásnak elhelyezkedő gyerekek száma 114. A mezőgazdasági szakmunkásképzőbe jelentkezettek száma nagyon alacsony, a pályaválasztási tanácsadó működése ellenére. Cegléd a járásnak kulturális vonatkozásban is központja. Középiskolánk kevés. A gimnáziumban közgazdasági szakiskola is működik. A mezőgazdasági technikum létszáma teljes. A gimnázium munkáját nagyon megnehezíti az, hogy tanteremhiány miatt dél- elött-délutáni tanításra kényszerül. Az új, nyolctantermes középiskola építése — sok határidő-eltolódás után — végre talán ebben a tanévben befejeződik. Ez a gimnázium zsúfoltságát oldja majd meg. TÄVLATI TERV — mivel az illetékes minisztériumok egyike sem vállalja — az egy- profilú szakiskola beindítását: a következő tanévtől egy „egészségügyi osztály” is nyílna a közgazdasági szakközépiskolai osztály mellett. Az általános iskolát elvégzett fiatalok túlnyomó többsége a szakmunkástanuló intézetben, vagy középiskolában tanul tovább és csak kis része áll közvetlenül munkába. Ezért vált szükségessé az a gyakorlat,'hogy az általános iskola általános műveltség nyújtása mellett, a továbbtanulásra készítsen fel. Ebben a tanévben a követelményeknek megfelelően már minden iskolában minden tantárgyat az új tantervek és tankönyvek alapján tanítanak. Szomorú István tottunk az iskolaépületek karbantartására, korszerűsítésére. A szemléltető eszközök beszerzése terén ismét javult a helyzet. Általános iskoláinkban jelenleg 27 rádió, 10 televízió, 7 magnetofon, 13 hang- lemezjátszó, 4 hangerősítő készülék, 3 hangosfilm-vetítő gép és 25 diafilmvetítő van. AZ ISKOLÁK tanulóinak tanulmányi átlaga 3,53, a bukási arány 7 százalék volt. Ez az év minden bizonnyal e területen is hoz majd némi javulást, bár a fenti eredmények az országos átlagnak mindenben megfelelnek. A száraz átlagszámok mögött fáradságos, napról napra folyó nevelőmunka van. Városunk pedagógusai hivatásérzettel és lelkiismeretesen végzik napi munkájukat. A művelődésügyi osztály a dolgozó szülők igénye alapján évről évre bővítette a napközis férőhelyek számát. 1966/67- ben 20 csoportban a tanulók 20,8 százaléka kapott a napközikben helyet. E százalék felülmúlja a megyei szintet. A beiskolázási helyzet az új tanévre így alakult: az általános iskola nyolcadik osztályát végzett 636 tanuló közül a gimnáziumba 165 gyermeket vettek fel, szakközépiskolába 18-at, ipari technikumba 26, mezőgazdasági technikumba 24, ipari szakmunkásképző is- olába 266, mezőgazdasági EMLÉKKÉ TÁVOLODTAK a nyári vakáció szép napjai. Benépesültek az iskolák. Kezdődik az új tanév. A város általános iskoláiban 4835 tanuló gyürkőzik neki az ismeretszerzés örömeinek és keserveinek. A szép, új tankönyveket is jórészben kiosztották már. A papírboltok forgalma az utóbbi napokban megnövekedett. Az új tanév kezdetén szeretném néhány tájékoztató feladattal érzékeltetni, hogy napjainkban mi minden történik városunkban a korszerű alapműveltség elsajátíttatása érdekében. A nevelés további fő célkitűzése, hogy az ifjúság erkölcsi jó tulajdonságait ki- fejlesszse. A pedagógusok hivatásukat betöltve neveljék úgy a gyerekeket, hogy azok szeressék népünket és hazánkat, más országok népeit, becsüljék a munkát, és tegyék képessé gyermekeinket arra, hogy hazánknak és a jövő társadalmának fejlett, öntudatos dolgozóivá és védelmezőivé válhassanak. E cél érdekében az általános iskolákban 227 tanító, tanár, napközis nevelő működik. Az iskolák szaktanárai ellátottsá- ; ga kedvezőnek mondható. A i nem szakos pedagógusok főleg i íilterületi, úgynevezett „kis- ] kolásoknál” működnek. ] Az 1966/67. évben ez ideig ; közel 2 millió forintot fordí-k
