Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

^"cMírlan

1967. SZEPTEMBER 1., FENTEK

.*SSSSSSrSSSSSSSSJJ'SSJJ'SJ7S/rSSSSSSSSJ*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS 8 $

BÜCSŰ A NYÄRTÖL

(Foto: Kotroczó)

Beszélgetések az istenről L

Akik hiszik

A templom csendjét háromszor veri fel a csengőszó: úrfelmutatás van. A bentlevők térdepelnek és lehajtják fejüket. Később, mint bezúduló víztől a meder, megtelik a templom orgonaszóval.

Az egyik padban húsz év körüli fiatalember. Arca a benti fényektől sápadtnak tűnik, s nem tudni, szigorú-e vagy csak komoly. Se’ nem énekel, se’ nem imádkozik, vagy ha igen, észrevétlenül teszi. Mise végén kényelmes lépésekkel jön, ujja hegyét a szenteltvízbe mártja, térdet haji, keresztet vet. A távozók közül néhányan ismerősként biccentenek neki.

Lassú mozdulatokkal kavar- gatja kávéját. Erőltetett fölényt érzek a hangjában:

— Vitatkozni óhajt velem?

— Nem. Inkább csak beszélgetni. Rólad és istenről.

Büszkeség vagy enyhe dac:

— Egyetemista vagyok és harmadéves tétékás.

— Ez meglepő. Természet- tudományokkal foglalkozol és templomba jársz. Komolyan i hiszel az isten létezésében?

A hamutartót nézi és a cigarettából felszálló egyenes füstcsíkot. Tétova mozdulattal nyakkendőjéhez nyúl. Azt mondja:

— Azt hiszem, komolyan. Es tudom, hogy később sem változik a véleményem.

— Ezt miből gondolod?

— Eddigi tapasztalataimból.

— Beleérted azt is, amit eddig tanultál?

— Nem. Azaz, félig-meddig. Szerintem a tudományos előrehaladás, a tudomány eredményei még nem cáfolták meg Isten létezését.

— Amennyiben?

Hasonlattal válaszol:

— Én csak Pestet ismerem, és ebből még nem tudhatom, milyen Magyarország.

— Következtetni sem tudsz rá?

— Igazságtalan lenne és megbízhatatlan.

— És az istenhit megbízható? Tudod ellenőrizni az állításait?

Pillanatnyi zavart csend után:

— Nem, de nem is szükséges.

— Miért? Isten létezése annyira kézenfekvő?

— Igen. Egy nagy koncepció nélkül számomra a világ megmagyarázhatatlan. És félelmetes.

— Ezek szerint közrejátszik a félelem is.

Tiltakozik.

— Nem vagyok gyáva. De gondolkozott már a mozgásban levő anyagon? Eszerint minden változik és minden időleges. A föld, ahol élünk, rajta az ember és mindaz, amit az ember létrehozott. Természetesnek találja, hogy minderre egyszer azt mondanánk, ha tudnánk: volt?

— Miért ne? A halál is természetes. Valaki született, élt és most nincs.

— Az más. Az nem nyugtalanító.

— Neked a vallás ad nyugalmat?

— Igen, biztonságot.

— Egyedül képtelen lennél k biztonság megszerzésére?

— Nem tudom. De így jobb.

— És ha mégsem létezik?

Ügy felel, mint a kártyás,

gyenge lapjárás után:

— Akkor se vesztettem sokat.

A lány tizennyolc éves. Barna szem, keskeny arc. Bardot-t utánzó fejtartás. Nemrég érettségizett. Még nem dolgozik sehol, egyetemre akar menni, s míg fel nem veszik, vár. Tanítónő és hivatali tisztviselő leánya. Testvére nincs. Mi akar lenni?Mindegy. Szeretne elvégezni valamilyen egyetemet ...

Először azt mondja: nem igaz, hogy jár templomba.

— Tudom, hogy rendszeresen jár. A múlt héten áldozott is.

Két névre hivatkozom: a barátnői. Elpirul.

— Ök is járnak. Azt nem mondták?

— De mondták. Maga szégyellj, hogy jár?

Dacosan válaszol:

— Nem szégyellem. De ettől még felvehetnek az egyetemre. Ismerek olyanokat...

— Persze, hogy felvehetik.

Riadtan néz körül, mint aki

segítséget vár. Sokára szól.

— Miért baj az, ha vallásos vagyok?

— Nem baj. Csak arra vagyok kiváncsi, miért?

— Mert van isten, igenis van.

— Jó. De még sohasem kételkedett a létezésében?

— Nem.

— A gimnáziumban mit tanítottak?

— Az lecke volt. Különben a történelemtanárom is jár templomba.

— Ez meggyőző érv?

Kapkod.

— Az. Nem az. De az az ember jó, aki hisz is.

— Aki valamiben, vagy aki istenben hisz?

— Aki istenben.

Kerülő úton közelítek hozzá:

— Tudja, hogy Johnson is istenhivő és templomba jár?

— Az politika.

— S ezt össze tudja egyeztetni ?

— Nem érdekel. Én hiszek. Ismerek lányokat, akik nem hisznek. Megvan a véleményem róluk. Rosszak. Anyu is mondta, hogy ezért rosszak.

Kislányos. összeszedi magát, láthatóan ez a legnagyobb érve:

— Ha nincs isten, akkor mindenki azt csinálhat, amit akar.

— Ismer kommunistákat?

— Igen.

— Erkölcstelenül élnek?

— Nem. Én nem vettem észre. Tisztességes emberek.

Falu. Délután van és hétköznap. A fiatalember húszéves, most sorozták. Tőle kérdezem:

— Járnak templomba a fiatalok?

— Nem mind.

— Kik járnak?

— Akik itt dolgoznak a faluban. Azok közül sokan. A bejárók vagy a gyáriak ritkán.

— Te is el mégy?

— Igen. Minden vasárnap. Felmegyek a kórusra énekelni.

— Szüleid is járnak?

— Járnak, de ők a kismisé- re.

— Imádkozol is?

— Nem mindig. Sokszor elfelejtem, mert fáradt vagyok, s elalszom.

— Kik nem hisznek istent a faluban?

— A komonisták, a KISZ- titkár, és az irodisták. Azt mondják, az orvos sem hiszi.

— Te igen.

— Persze. Hittanra is jártam.

— És szerinted minden igaz, amit ott tanítottak?

Gondolkozik, szégyellősen és halkan válaszol:

— Noó bárkáját nem. Hogy csinálhatott olyan nagyot, hogy annyi minden elférjen benne? Azt sem tudom, hogyan lehettek a négerek meg kínaiak? De isten azért létezik.

Három embert mutattam be vallásos fiatalok közül, akiknek száma nem túlságosan nagy. Nem túlságosan nagy, mégsem, elhanyagolható. Az egyetemista fél. Az istenhitre épült polgár világa az övé, időleges renddel, az emberi cselekvés másodlagos voltával, melyen a „megkóstolt” természettudomány még nem tudott változtatni. A lányt az otthon és az iskolában tapasztalt kettősség zavarta meg, s fogadtatta el vele a könnyebb és kézzelfoghatóbb megoldást. A falusi fiú az évszázados megszokás rabja, mely ellen nem lázad ugyan, de felfedezett valamit ellentmondásosságából.

Azt mondjuk: felelősek vagyunk a fiatalok neveléséért. Akikről írtam, ők sem kivételek. Csak hozzájuk több türelem, több tapintat és meggyőzőbb érvek kellenek.

Hankóczi Sándor

Elkészült a magyarországi eszperantó könyvtár katalógusa

A Szegeden működő magyarországi Eszperantó Múzeum és Könyvtár anyagának jegyzéke 290 lap terjedelemben elkészült. A Ka- talogo de Hungarlanda es- peranto-biblioteko című katalógus 43 országból származó 1500 kötetet sorol fel a szerzők nevének, a kiadás helyének és évének, valamint a kötetek terjedelmének megjelölésével. Az eszperantókönyvtár ötven külföldi társ- intézménnyel tart kapcsolatot, s anyagában a XVI. századig visszamenően találhatók értékes anyagok arra vonatkozóan, hogy már akkor is foglalkoztak a nemzetközi nyelv megalkotásának gondolatával. A katalógust megküldik a külföldi eszperantókönyvtáraknak is.

I

BERECZ MIKLÓS:

Csak a sebek

Kohászok, pincérek, kalauzok, levélhordók s parasztok is, kiket a nyár heve megizzasztott — felsóhajtanak S azok is sóhajtanak, kiknek a nyár

örömet hozott — gyerekek, turisták bikinikben sütkérezett lányok S a férfiak, sóvár ifjoncok, mellek-lábak kíváncsi szemlélői, ők is sóhajtanak lebomló sátrak, új, nagy vágyak kísérik Nyárasszonyság tovasuhanó, kacér lépteit Oda lassan a horgászatnak is, üdülök személyzete számolgatja a turnusokat Még jön a nyárutó, s az ősz, jönnek a ködlő csodálatos reggélek-esték a Balatonon kék, álomszínű felhőkbe bújik a Mátra Előkerülnek a jó melegítők, s fordul egyet

Hortobágyon a gulya, ménes is, kazánjavitók elvégzik dolgukat, az iskolákban pezsgés S majd felcihelődik egyszer a kedves Télapó is Háziasszonyok büszkén mutogatják befőttjeiket és új korcsolyabajnoknőnk is lesz talán Csak a sebek gyógyulnak majd nehezebben, a sebek

rssjmssssssssssmrwsssssssssjyjmmrsAvssssrssMmrsssssmMmj'SssssssssMií

Savaria — külföldön

Világszerte növekszik az érdeklődés a szombathelyi régészeti ásatások iránt, amelyek Savaria, a város alatt nyugvó ókori település maradványait tárják {el. Most az egyik legfontosabb sava- riai középület, a helytartói palota feltárására kerül sor. A Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiája két alkalommal nagy terjedelemben publikálta a szombathelyi ásatásokat. A bolognai régészeti kiállításon is szerepelt savariai anyag. Legutóbb a londoni British Museum munkatársai tekintették meg az ősi Savaria napvilágra került emlékeit.

Múzeumi magazin — negyedévenként

Miután most Zebegényben megnyílt a Szőnyi-emlékmú- zeum, az ország múzeumainak, kiállítási intézményeinek és gyűjteményeinek száma 145-re emelkedett: nagy gazdagságban tárják közönség elé a kultúrtörténet produktumait, a műkincseket. Érdeklődőkben sincs hiány. Erről jól tanúskodik a statisztika, miszerint

a legutóbbi évben 6 millió fölé nőtt a múzeum barátok tábora, a látogatók száma.

,A tengernyi látnivalóban rendszeres „kalauzként” új kiadvány jelenik meg az idei ősztől:

Múzeumi magazin címen.

Műtörténészekből, tudományos kutatókból, jeles szakemberekből álló tíztagú szerkesztő bizottság gondozza a lapot, amely a Múzeumi Ismeretterjesztő Központ kiadásában jelenik meg. Szerkesztője Szántó Gábor, így mutatta be a Múzeumi magazint:

— Először a — sorrendben hatodik — múzeumi hónap idején, október 10-én .vehetik kézbe az olvasók. Tizenötezer példányban készül, 40 oldal terjedelemben. Részletes tájékoztatást ad a hazai múzeumok munkájáról, látható és készülő kiállításokról, a legérdekesebb és legértékesebb gyűjteményekről, régészeti felfedezésekről, leletmentésekről, restaurátori vállalkozásokról, a múzeumok „kulisszatitkairól”.

Egyelőre negyedévenként jelenik meg

a Múzeumi magazin, de a kiállításlátogatók számából, igényéből és érdeklődéséből ítélve valószínű, hogy a későbbiekben havonta készül majd egy-egy száma az új kiadványnak.

KÖNYVESPOLC

Günter Skeib:

A DÉLI JÉGVILÁG

Hatmillió tárlatiátojiatónak...

A Kossuth Könyvkiadó Univerzum Könyvtárának ú.

köteteként a még ma is romantikusnak és titokzatosnak számító Déli-sarkról jelent meg összefoglaló munka. A legutóbbi évtizedben kezdődött meg lényegében a módszeres és nemzetközi méretű kutató-felmérő munka a föld e részén; a bátor felfedezők helyébe a tudósok léptek. Mindez érthetően megnövelte a nagyközönség érdeklődését is, s ennek tudható be a kiadói igyekezet: kielégíteni ezt az érdeklődést. Ez esetben azonban — bár a könyv jelentős erényei vitathatatlanek — nem a legsikeresebb volt a választás. Skeib könyve nem a legfrissebb, s ugyanakkor mindent igyekszik összezsúfolni, ez pedig olvasmányossága, él- vezhetősége rovására megy.

Erénye a könyvnek, hogy átfogó képet ad a Déli-sark, s a sarkvidék történetéről, a felfedező utakról, a táj arculatáról és állatvilágáról éppúgy, mint a tudományos kutatómunkáról, közben azonban igen sok ismert, köztudott tényt is elismétel. Míg e vonatkozásban a kezdő olvasó igényeihez, anyagát táblázatait stb. tekintve éppen hogy a jól tájékozott olvasó szintjéhez próbál igazodni a szerző, 5 ez felemássághoz vezet; a kevesebb több lett volna.

Az Univerzum Könyvtár Jddigi kötetei jogos sikert arattak, igényes kiadói vállalkozásról tanúskodtak. Skeib nőst megjelentetett műve kivétel; remélhetőleg olyan kitétel, ami a szabályt, azaz a ovábbra is színvonalas, érde- ces művek gyakorlatát erősíti.

(m. o.)

Az amerikai filmek, co“ micsok, regények új hőse a Supermann, aki ellentétben a szörny Frankensteinnel, csinos, deltas, eszményien szép férfiú. Rettenthetetlen és egyformán könnyen győz le egy gengszterbandát vagy egy ellenálló női szívet. A Supermann mindent tud, amit egy amerikai férfiúnak tudni illik. Tehát jól kezeli a kést, a pisztolyt, az öklét, tud szenvedélyesen szeretni, harcolni és természetesen győzni.

De milyen lehet egy pesti Supermann?

Az nyilvánvaló, hogy nem kell a colttal bánnia. Nem kell legyőznie gengszterbandákat, mert ez nem az ő profilja. Fantomokkal sem kell hadakoznia, mert a mi Operaházunkba nem járnak fantomok. A nőrablásra sincs szüksége: kaphat eleget erőszak nélkül is.

Cn ismerek egy ilyen su- *- permannt. Supermann — Made in Hungary. Ezúttal bemutatom.

A mi superférfiunk nem szép, nem csinos. Feje enyhén kopaszodik, kis pocakot, rengő tokát és protézist visel. Ehhez kitűnően áll a lúdtalp és a gyomorsavtúltengés. A szépség ily teljes hiánya azonban nem

zavaró. Nálunk szép mindenki lehet, de okos nem ...

A superférfiú havi ezerötszázért anyagkönyvelő egy vállalatnál. Főnöke basáskodó, rigolyás akarnak, aki mértéktelen hatalomvágyát rajta éli ki. De azért Supermann a mi hősünk, hogy türelmesen visel minden szekatúrát. Reggel hatlcor kel és óvodába viszi házsártos feleségének első házasságából származó gyermekét. Ezután rettenthetetlen bátorsággal felkapaszkodik egy zsúfolt villamosra és arca sem rándul, amikor beletaposnak a gyomrába. Ezután Európa- csúcs beállítási kísérletet tesz a villamosmegálló és a hivatal közötti szakaszon, de sajnos, soha nincs senki, aki eredményét hitelesítené.

Napközben haláltmegvető elszántsággal keres 15 fillér többletet és az sem töri meg, amikor a 15 fillér többletből 300 forint hiány lesz. Állhatatosan, célratörően dolgozik és tűri, hogy este a főnöke mindenki előtt azt ordítsa, hogy egész nap nem csinált semmit.

A legszuperabb amerikai Supermann itt már kiborulna és kémé felvételét az üdvhadseregbe, de hősünk teherbírása még nem merült ki. Végigbumlizza csúcsforgalomban a várost, begyűjti a gyerekeket, majd hazamegy. Otthon neje unottan fogadja és miközben a televízióban az Angyalt nézi, azon morfondírozik, hová tette annak idején a szemét, amikor egy ilyen ütő- dött alakhoz ment feleségül. Lakásukat összehasonlítja az Angyal átmeneti szállásával, melyben a hall nagyobb, mint az ő egész szoba-konyhájuk. A pesti superférfiú ekkor elhatározza, hogy másnap ismét megrohamozza a tanács lakásügyi osztályát, vagy eltartási szerződést köt egy táblabíró kleptomániás özvegyével.

pzután bokáig érő hálóin^ get ölt és bebújik a hitvesi ágyba. Félálomban azon ábrándozik, hogy egy hétre ő is amerikai Supermann lesz. Végre kipiheni magát fizikailag és a nyugodt, tempós életforma az idegeit is rendbehozza. Almában gengszterekkel csatázik, tűzvészből menti ki kedvesét, majd elfogják, összekötözik és halálra ítélik. Jön egy vágott képű bérgyilkos, ráemeli a kését, amikor megszólal a vekker és a superfiú a színes, derűs álomvilágból visszazökken a realitások talajára, ahová a kisebbik gyerek már megint kiöntötte a teát.

Aztán kezdődik a rohanás és máris alkalma van bátorságának bizonyítására: behúnyt szemmel átrohan a tiloson és az őt üldöző önkéntes rendőr elől egy robogó villamosra ugrik fel.

Es mindezeket nem öt dub- lőz teszi helyette ...

Ősz Ferenc