Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-03 / 208. szám

IO 1967. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A kisajátításról... A gyermektartási díjról... A vállalati felmondásról... Kisajátítási kártalaní­tásnál a telek előtt el­húzódó szennyvízcsator­názást is figyelembe kell venni. T. Z. ráckevei olvasónk kér­dezi, hogy a telek előtt elhú­zódó szennyvízcsatornázást teljes közművesítésnek kell-e tekinteni? Írja, hogy vidéki telkét községrendezés céljá­ból kisajátították. Részleges közművesítés után fizettek kártalanítást, pedig szennyvíz- csatorna húzódik a telek előtt. Olvasónk sérelmezi a dön­tést és anyagilag megrövidí- tettnek érzi magát. Többen sérelmezték már a kisajátított terület után meg­állapított kártalanítás össze­gét. — S tegyük hozzá, jog­gal. Ilyen esetekben a bíró­ságok, a Btk. azon rendelke­zése alapján, hogy a dologi értékének megfelelő kártalaní­tást kell adni, felemelték a kártalanítási összeget. Ugyan­is számos tényező növeli, sok azonban csökkenti a kisajá­tított telek értékét. így pél­dául növeli, ha szennyvízcsa­tornázás van. Sokan ezt úgy értelmezték, hogy csak akkor, ha bevezették az ingatlanra. Ez az értelmezés téves. Nem részleges, hanem teljes köz­művesített az a terület, ahol a telek előtt húzódik el a csator­na. Ha pedig a terület teljes közművesített, akkor a kár­talanítás ellenértéke is na­gyobb, Tanácsoljuk, fordul­jon a telek fekvése szerinti il­letékes járásbírósághoz. A per illetékmentes. Más a válaszunk annak az alagi olvasónknak, akinek ba­latoni telkét sajátították ki. Az ingatlant több, mint tíz éve közület használta, ezért bért fizetett, és minden év­ben két hétre nyaralást is biz­tosított. Olvasónk telke köz­beékelődött terület, amit ne­hezen lehetne értékesíteni, tehát a forgalmi értéknek vé­leményünk szerint nem sok jelentősége van, de a csa­tornázásnak sem. Ugyanis a kisajátítási rendelet értelmé­ben a közművesítés fokát ér­téknövelőként csak akkor le­het figyelembe venni, ha a közművet a tulajdonos léte­sítette, vagy a létesítés költ­ségeihez hozzájárult, illető­leg, ha a közmű már akkor megvolt, amikor a tulajdonos megszerezte az ingatlant. Kérhető-e a gyermek- tartási díj felemelése, ha a szülők annak össze­gében megállapodtak. E. G.-né nyársapáti olva­sónk évekkel ezelőtt meg­állapodott elvált férjével a tartásdíj összegében. Volt férje lényegesen jobb, ő lé­nyegesen rosszabb anya­gi helyzetbe került. Az apa el­zárkózott a tartásdíj feleme­lésétől, pedig jövedelmének húsz százalékát sem éri el a tartásdíj. ^Olvasónk kérdezi, mit tegyen? Teljesen jogos az igény. A jogszabály értelmében még akkor is felemelhető a tar­tásdíj — feltéve, ha a húsz százalékos mértéket nem ha­ladja meg — ha a felek viszo­nyaiban változás nem követ-» kezeit be. Olvasónknak ta­nácsoljuk, forduljon bíróság­hoz. A vállalat felmondás esetén köteles egyide­jűleg a munkaköny­vét kiadni a dolgozó­nak. Fegyelmi elbocsá­tás esetén a határozat jogerőre emelkedésekor kell a munkakönyvét kiadni. K. I., abonyi lakos munka- viszonyát a vállalat felmond­ta, kétheti felmondási idő­vel munkakönyvét nem adta ki, sőt a felmondási idő le­dolgozására kötelezte. Olva­sónknak ebből kára szár­mazott, mivel nem volt lehe­tősége, hogy a fizetett kétheti felmondási idő alatt mun­kát keressen, erre csak a munkakönyv kiadása után volt lehetősége. Olvasónk kér­dezi : helyesen járt-e el a vállalat, és ha nem, hova fordulhat panasszal? A vállalat helytelenül járt el. A Munka Törvénykönyve kimondja, ha a dolgozó mun­kaviszonyát a vállalat mond­ja fel, köteles a munka vég­zése alól felmenteni, és ré­szére a munkakönyvét ki­adni. A felmondási időt te­hát olvasónkkal törvényelle­nesen dolgoztatták le. Véleményünk szerint köve­telheti a kétheti munkavég­zés után járó bérét, illetve ennek megfelelő összeget, és az elhelyezkedési nehézség miatt — mivel munkaköny­vét is visszatartották — szintén érvényesítheti a vál­lalat munkaügyi döntőbizott­ságánál a ténylegesen felme­rülő kárát. Ki viseli annak kárát, hogy a ruha tisztítás közben összement. H. L. ráckevei olvasónk el­vitte ruháját az egyik tisztító­hoz, és amikor visszakapta a kabát ujja és a nadrág szára rövidebb lett, ezért nem tudja viselni. Olvasónk azt kérdezi, köteles-e kárát a tisztító meg­fizetni? Általában a tisztítók a mun­ka elvállalásakor egy olyan átvételi jegyet adnak, hogy bi­zonyos anyagok tisztításáért, összeugrásáért nem vállalnak felelősséget. Ilyen esetekben további kérdés, hogy a tisztí­tás valóban a megbízó veszé­lyére történik-e. Az ilyen ál­talánosságban közölt vállalá­si feltétel azonban nem men­tesíti a tisztítót a felelősség alól. A Polgári Törvénykönyv ugyanis előírja, hogy a vállal­kozó (a tisztítót ennek kell te­kinteni) köteles a megrende­lőt minden olyan körülmény­ről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredmé­nyességét veszélyezteti. Ha te­hát olvasónk tisztításra nem alkalmas ruhaanyagot adott át, erről köteles lett volna a tisztító figyelmeztetést külde­ni, és ha ezt nem tette, felelős azért, hogy a szövet a tisztítás során összement. Vélemé­nyünk tehát az, hogy olva­sónk, feltéve, hogy nem kapott figyelmeztetést, jogosan tá­maszthat kártérítést a tisztí­tóval szemben az illetékes já­rásbíróságon. Dr. M. J. MOST, A TANÉV kezdeté­re a gyermek tanulása foglal­koztatja a családot. A szülő keresi a módját annak, ho­gyan segítheti legeredménye­sebben gyermeke tanulását. Éppen ezért fontos néhány alapvető teendő számbavéte­le. ELSŐSORBAN még kell te­remteni a tanulás legkedve­zőbb külső feltételeit. A szülő segítse, hogy a gyermek meg­felelő méretű, jól megvilágí­tott asztal mellett, kényelme­sen ülve, mindennap azonos időszakban, csendes, nyugodt légkörben dolgozhasson. Kívá­natos az is, amíg a gyermek tanul, a felnőttek ne beszél­gessenek hangosan, ne zajong- jon a kistestvér, ne szóljon a rádió, ne legyen bekapcsolva a televízió. S a helyiség legyen lói szellőzött. A .lármás, nyug­talan légkörben való tanulás nemcsak az emlékezetbe ve- vés tempóját lassítja, hanem akadályozza a gondolkodást is. A zajok elleni küzdelem az agykéreg, s ezáltal az egész Kombájnosok találkozója A, MEDOSZ Békés megyei bizottsága szombaton Szarva­son rendezte meg a legkivá­lóbb kombájnosok baráti ta­lálkozóját. Ott volt többek között Megyik Sándor oros­házi komba j nos,_ aki a gépja­vító állomások dolgozóinak versenyében — csaknem 200 vagonos teljesítményével — országos első lett. Szarvasbőgés előtt „Zöld út" a vadászoknak Kezdődik a fogolyszezon Szezonkezdést jelez a va­dásznaptár: ismét hódolhat- I nak nemes szenvedélyüknek I Hubertus kegyeltjei. Szep­tember elsejétől lehet szarvas­bikára lőni, tizedikén felol­dódik a fogolytilalom, októ­ber elsejétől a fácánra, ok­tóber közepétől kezdve pe­dig a nyúlra is korlátlanul vadászhatnak a társaságok. Rövidesen kezdődik a szarvas­bőgés: szeptember tizediké kö­rül várható a nagyvadas területeken, Gödöllő és a Börzsöny vidékén a szarvasok násza. Ekkor kezdődik a szarvas- bika-vadászat. Várhatóan ezen az őszön is sok élményben lesz majd részük a bikára le­ső hazai és külföldi vadá­szoknak. Pest megyében a napokban fejezték be a vadásztársasá­gok átszervezését és az újabb tíz esztendőre szóló bérleti szerződések megkötését. Csök­kent a társaságok száma, az eddigi 92 helyett 70 társa­ságba tömörültek az apróva­das területek vadászai. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya, egyetértésben a Va­dász Szövetséggel arra töre­kedett, hogy nagyobb vad­gazdálkodási egységeket ala­kítson ki. ÖTNYELVŰ JELZŐTÁBLA A GORSIUMHOZ Magyar, angol, francia, né­met és olasz nyelvű jelzőtáb­lát állíttatott fel a Fejér me­gyei múzeumok igazgatósága — a KPM Közúti Igazgatósá­gának közreműködésével — a 7-es főközlekedési út táci el­ágazásánál. A tábla Gorsium római kori város szabadtéri múzeumának látnivalóira hív­ja fel a nagy forgalmú balato­ni út utasainak figyelmét. szervezet tartós fáradtságát okozhatja. Ez sokszor étvágy­talansággal, alvászavarokkal jár. A nyugalom hiánya más gyermekeknél a jellem fejlő­désében okoz zavart. AZ ALTALANOS ISKOLA első éVeiben az olvasás, szá­molás, írás elsajátítása a fő cél. Nagy segítséget jelentenek ebben az otthoni helyes mód­szerek. A figyelemmel, érdek­lődéssel, derűs hangulatban és lehetőleg pihent állapotban folyó gyakoroltatás, a gyermek teljesítményének tárgyilagos bírálata, értékelése és a hala­dás elismerése, jutalmazása nagyon fontos. A kisiskolás érdeklődését és figyelmét nem könnyű otthon lekötni. Ezt csak úgy érhet­jük el, ha minél önállóbb munkavégzésre szoktatjuk, anélkül, hogy kérdéseire meg­tagadnánk a felvilágosítást. önállóságra szoktatjuk azzal, ha következetesen értékeljük erőkifejtését, azt, hogy segítség nélkül képes megoldani fel­adatait, s mi csak ellenőriz­Gyermeknevelés Jó tanulás - helyes módszer Jegyzetek a tárgyalóteremből: VALLOMÁS Tárgyalás. A bíró kérdez. A férfi — 37 éves géplakatos, középmagas, szemüveges em­ber — értelmesen, korrek­ten, s az elején még indulat nélkül válaszol a kérdésekre. — Utána mindig kibékül­tünk, bíró úr — mondja. — Egy darabig mindig jó volt, de aztán fokozatosain fel­gyűlt a keserűség. Kezdődött a veszekedés. Veszekedés — aztán verekedés. Mit mond­jak? Havonta kétszer ös­szevertük egymást, ö mindig felkapta a kést. Engem bi­zonyos félelem fogott el, ami­kor felkapta a kést. Nem szerettem a kést ilyen hely­zetekben. Tudtam, nem akar megszűrni, csak ijesztget. Meg én is mindig el tudtam tőle venni. De mindig elkapott az a bizonyos félelem, amikor felvette. Persze, ilyesmi csak havonta kétszer volt. Utána mindig kibékültünk. És egy darabig megint jó volt, nem is értettem, miért veszek­szünk, verekszünk. A 37 éves géplakatos nem beszél arról, hogy első fele­sége néhány évvel idősebb nála. De talán nem ez volt a fontos. — Üj volt, más volt — feleli a bíró kérdésére. — Érj tíz évig nem csaltam meg az első feleségemet. Huszonkét éves voltam, amikor megházasod­tunk. Tíz évig rajta kívül nem volt senkim. Akkor be­lehabarodtam B. Erzsébetbe. Mindvégig a lánynevén em­lít: a második feleségét. — Belehabarodtam B. Er­zsébetbe, de nem akartam vál­ni. Ott volt a kislányom, meg szépen is éltünk. Nem akar­tam válni. Amikor B. Erzsé­bet mondta, hogy terhes, ad­tam pénzt, de ő nem ment el a bizottsághoz. így aztán hoz­zákötött a gyerek. ... Az első kislányomért S50 forint tar­tásdíjat fizettem. Aztán sokat elvitt az albérlet. Kevés volt zuK, szamonnerjuK az elvég­zett munkát. Ily módon a gyermek „saját ügyének” tekinti a tanulást, nem kell bíztatni és kényszerí­teni a lecke rendes elvégzésé­re. Fontos, hogy a jó tanulási módszerek már az első osz­tálytól kezdve kialakuljanak, így a későbbiekben könnyebb­séget jelent számára az isme­retanyag alapos elsajátítása. A FELSŐ TAGOZATBA va­ló átlépés sok gyermeknél némi tanulmányi visszaeséssel jár. Okát többnyire a megváltozott iskolai körülményekben kell keresni: a gyermekkel már nem egyetlen tanító, hanem több szaktanár foglalkozik. Az új tantárgyak — orosz nyelv, földrajz, és a növénytan — esetleg bizonyos szorongást is keltenek az ötödikesekben. # AZ ÜJ KÖRÜLMÉNYEKET azonban hamarosan megszokja a gyermek, ha a tananyagnak megfelelően alakítja tanulási módszerét. Most már viszony­lag hosszú leckéket kap, s ha B. Erzsébet. Magyaráztam, nem akart hinni. Én meg ideges voltam. Még 62-ben középfülgyulladásom volt, az­óta nem hallok a jobb fü­lemre. Ez is ingerlékennyé tett; ez is, meg az állandó veszekedések. Tudtam már, rosszul választottam — de- hát én választottam így, ki­tartok az új családom mellett. A lakás meg az állandó ve­szekedések miatt azonban mindig halogattam az eskü­vőt. — Tavaly augusztusban a feleségem — illetve akkor még B. Erzsébet — lakást ka­pott a tápiószecsői vasúti őr­házban. Végre, ez is rendbe­jött. A gyerek egy háznál volt elhelyezve, aztán a szom­szédokhoz adtuk. 'Volt már lakásunk, de akkor már ve­rekedtünk is, B. Erzsébet ak­kor már régóta fenyegetőd- zött a késsel. Emiatt is húz­tam a dolgot, de beláttam, nem jó, ha halogatom. Ezért idén márciusban összeháza­sodtunk. — Bíró úr, kérem, én azt hittem, hoigy a házasságunk­tól az életünk is megváltozik. Most már láthatta a feleségem, hogy a törvényesítéssel is hozzákötöttem magam. ö mondta mindig, ha valamit kértem: „Amíg nem törvénye­síted, addig te ne beszélj né­kem”. Hát most törvényesítet­tük. Jól éltünk utána, szépen éltünk,, bíró úr; azt hittem, minden megváltozik. Aztán megint összeverekedtünk. Utána megint jói éltünk. — Idén április I8-án én ép­pen szabadságon voltam, a fe­leségem továbbképzésen. Dél körül hazajött, azt mondta: „dolgom van”, és elment a kerékpárján a szomszédékhoz, akiknél a gyerek van. Vártam egy darabig, aztán tojásrán- tottát csináltam; később föl­tettem ismét a tűzhelyre, hogy meleg legyen, amire megjön. I Nem jött, erre megettem és át­ezeket úgy akarja megtanulni, mint például a negyedikben a néhány soros nyelvtani sza­bályt, akkor kudarcot vall. Akkor tanul helyesen a gyer­mek, ha néhányszor összefüg­gően elolvassa az egész anya­got, majd kiemeli a nehezebb részeket — szabályokat, neve­ket, számokat — azokat ismét­li, majd még egyszer az egé­szet átolvassa. Ezek után igyekszik a lényeget a saját szavaival elmondani. Az érte­lemszerű tanulás önálló gon­dolkodásra szoktatja a gyer­meket, s ha megszereti, és begyakorolja, akkor a nehéz­nek tartott tantárgyak, mint például a matematika, fizika stb. sem okoznak majd gon­dot neki a középiskolában sem. Emellett gazdag szókin­cset és jó beszédkészséget is szerez, ha saját szavaival fo­galmazza meg a tankönyv szö­vegét A TANANYAGOT nem a legkiválóbbakra, hanem az át­lagosan értelmes gyermekekre méretezték. A sikeres tanul­mányi eredmények alapja sokkal inkább a jó tanulási módszer, és a munkakedv, mint valami különleges tehet­ség. D. B. Most, hogy kezdünk rendbe jönni?” — szóval csúnyán ösz- szevesztünk. Aztán ő bement a szobába lefeküdni, én meg a konyhában szundítottam. A géplakatos délután fél' hatkor ébredt fel. És ettől kezdve, mint egy hibátlan építésű drámában, úgy követ­ték egymást a szavak és a cselekvések. Az első párbeszéd már rob­bant. A férj kezdi: — Csinálj vacsorát! — Miért? Neked főzzek? Nem! — Nem főzöl? — Nem! — Jó! De akkor minek kell a tűzhely a konyhába? — És már ugrik a férj, kivágja a tűzhelyet az udvarra. Mire visszatér a konyhába, a fele­sége már ott áll. Kés a kezé­ben, úgy fenyegeti: — Menj innen! Hagyd el a lakást! A férj tajtékzik: — Teszed le a kést! Ha másokkal történik meg, ezen a ponton valamelyikük még a józan eszére hallgat és enged. De ők már nem tud­nak engedni. Pedig a férj még káromkodva, törve-zúzva el­mehetne. Pedig az asszony még hagyhatná (hiszen ezt eddig megszokhatta), hogy a férj kicsavarja — kivegye a kezéből és eldobja a kést. De egyikük sem enged. És a feleség alig gyengébb a férjnél. A feleség vadul bir­kózik, és szorongatja a kést. Az ágyon, a földön hempe­regnek; rúgdossák, marják, harapják egymást. A kamra­ajtóhoz szorulnak. „Add ide! Tedd le! Engedd, az istenit!” — üvölti rekedten a férfi. Az asszony a kamrába akar menekülni. Míg kivágja az aj­tót, egy pillanatra lazul a szo­rítása. A férjnél van a kés. Most kellene eldobnia, ahogy ezt verekedéseik folyamán többször megcsinálta. De már elvesztette a józan eszét. Fele­sége torkát bal kézzel a falhoz szorítja, jobbjával a kést az asszony hasának tartja, és... Ha elhallgatna az asszony, ha lenyelné a dühödt, gyűlöl­ködő szidalmakat, átkokat! Ha az őrjöngő férfi előtt most felvillanna, hogy mi lesz két pillanat múlva! De az öt év és a ma, a most tüzeli mindkettőjüket. A férfi legelső tudatos csele­kedete, hogy rémülten és hi­tetlenül ki h ú z z a a kést. Leidli István géplakatost emberölésért nyolc évre ítélte a Pest megyei Bíróság. A ta­núk vallomása szerint Leidli csendes, rendes, szorgalmas ember volt, felesége azonban nagyhangú és kötekedő. És az asszonynál volt a kés. A bíró­ság minderre, valamint Leidli labilis idegállapotára, két gyer­mekére való tekintettel; eddi­gi büntetlenségére és őszinte, töredelmes, beismerő, feltáró jellegű vallomására való te­kintettel szabta ki a nyolc évet. A megyei bíróság március­ban a váci feleséggyilkos ügyét tárgyalta __ A megyei bíróság májusban tárgyalta egy nagykátai asz- szony ügyét. Az asszony — ugyancsak keserves, egymást felőrlö évek után — egy hús­vágó bárddal fejbevágta ga­rázda és részeges férjét. Itt csak néhány centin múlt a ha­lál... A megyei bíróság a napok­ban tárgyalta egy tápiószőllősi asszony ügyét. Az asszony — súlyos sérülést is okozó vere­kedések után — egy késsel háromszor mellbeszúrta a fér­jét. Itt is csak néhány centimé­teren múlt a halál... Murányi József a pénzünk, bíró ur. Alig, hogy összeköltöztem B. Erzsébettel, máris kezdődtek a veszeke­dések. De ezek még csak ve­szekedések voltak, anyagi természetű veszekedések. A bíró újabb kérdéseire vá­laszol a géplakatos. — Először a kevés pénz miatt. Aztán elkezdett fél- tékenykedni. Külszolgálatos voltam, néha csak hetenként egyszer jártam haza. Ilyen­kor, ha tehettem, elmentem a nagyobbik kislányomhoz. „Biztosan az anyja miatt mész” — mondta ilyenkor mentem a szomszédékhoz. Per­sze, beszélgetett. Szeretett szomszédolni. Nem akarom vá­dolni, de amikor csak tehette, eljárt szomszédolni. — összevesztünk. Felkap­tam a kerékpárját, azzal men­tem haza. Otthon bezárkóztam és lefeküdtem, hogy a zson­gást kiszellőztessem a fejem­ből. Azért is zárkóztam be, mert éreztem, ha hazajön, folytatjuk a veszekedést. — Arra ébredtem, hogy be­mászott, ,a konyhaajtó zsanér­ját is lefeszítette. Rögtön rám­támadt. „Miért zártál ki? Menj el! Azonnal hagyd itt a lakásomat!” Én is kiabáltam: „Majd ha bolond volnék! »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents