Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-29 / 230. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM ÁHA .Hl S-'ll.l.ÉEK 1967. SZEPTEMBER 29., PÉNTEK New York Újabb Gromiko— Rusk találkozó Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szerdán este New Yorkban újabb megbe­szélést folytatott Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel. A több mint háromórás ta­nácskozáson a két külügymi­niszter megvitatta a vietna­mi helyzetet, a leszerelés kér­dését és az atomfegyverek el­terjedésének további meg­akadályozásáról szóló azonos szövegű szovjet—amerikai egyezmény-tervezetet. Rusk a tanácskozás befe­jeztével kijelentette, „a meg­beszélés nyílt és őszinte volt, de látványos eredményt nem hozott”. Három nap leforgása alatt egyébként ez volt a harmadik Gromiko—Rusk találkozó. A szovjet külügyminiszter ugyan­csak szerdán Pierre Harmel belga külügyminiszterrel, majd Winiewicz-csél, a len­gyel ENSZ-küldöttség vezető­jével tanácskozott. Szerdán zárt ülésre ült ösz- sze az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa. A kiadott közlemény szerint a Biztonsági Tanácsnak a közgyűlés elé terjesztendő beszámoló-tervezetét a tanács tagjai egyhangúlag jóváhagy­ták. George Brown angol kül­ügyminiszter csütörtök reg­gel New Yorkból visszaérke­zett Londonba. Az ENSZ-közgyűlés csütör­tök délelőtti — magyar idő sze­rint délutáni — ülése mintegy másfél óra hosszat tartott. A küldöttek három felszólalót hallgattak meg: Couve de Murmlle francia külügymi­nisztert, Frank Aiken ír kül­ügyminisztert és a burundi küldöttség vezetőjét. Novikov szovjet miniszterelnök-helyettes Budapesten 1. T. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a minisztertanács mellett működő építési ál­lami bizottság elnöke, a ma­gyar kormány és dr. Traut- mann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására hazánkba ér­kezett. I. T. Novikov csütörtökön tájékoztató jellegű megbeszé­lést folytatott a magyar épí­tésügy vezetőivel, majd az őt kísérő szakemberekkel ellá­togatott a Szentendrei úti budapesti házépítő kombi­nátba és megtekintette több fővárosi lakótelep építkezését. Zűrzavar Enuguban Nyugati hírügynökségek egybehangzó jelentése szerint a nigériai szövetségi kormány haderői csütörtökön végső tá­madásra készültek Enugu, a szakadár Biafrai Köztársaság fővárosa ellen. A szövetségi csapatok csü­törtökön mintegy nyolc kilométernyire állottak Enugntól azután, hogy szerdán birto­kukba vették a biafrai főváros övezetében fekvő három kis­várost. A lagosi kormányközlemény szerint Enuguban és környé­kén teljes zűrzavar uralkodik, a lakosság menekül a szaka­dár tartomány fővárosából. Egy lagosi lap jelentése sze­rint Ojukwu, a biafrai kor­mány vezetője főhadiszál­lását Umuahiába helyezte át. A biafrai rádió, már nem közöl hadijelentéseket. Csütör­tökön reggel a rádió arra szó­lította fel a biafraiakat, hogy vívjanak utcai harcokat a fő­városért. Vietnami jelentés . Csütörtökön közel ezer buddhista szerzetes és papnő vonult békés menetben a dél­vietnami főváros utcáin az el­nöki palotához, hogy petíciót nyújtson át Thieu államfőnek. A narancs- és sáfránysárga színű ruhát viselő boncok fel­vonulása a legjelentősebb buddhista megmozdulás volt a múlt évi kormányellenes fel­lépések óta. Az amerikai vadászbombá­zók szerdán Haiphong közelé­ben. valamint a VDK főváro­sától északra és délre intéztek támadást különböző célpontok ellen. B—52-es stratégiai ne­hézbombázók a szerdáról csü­törtökre virradó éjszaka bom­bázták a két Vietnamot elvá­lasztó demilitarizált övezetet, illetve az attól északra fekvő VDK tüzérségi állásokat. Todor Zsivkov Bukarestben Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt első titkára, a minisztertanács elnöke csü­törtökön baráti látogatásra Romániába érkezett. A vendé­get a bukaresti repülőtéren Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára és Chivu Stoica, az államtanács elnöke fogadta. Dél-Vietnamban, Saigontól 40 kilométerrel északnyugatra a szabadságharcosok heves rakéta- és ágyútűzzel árasztot­tak el egy amerikai gyalogos- e Jubileumi vasaskongresszus A vasasok Költői Anna ut­cai székházában csütörtökön megkezdte kétnapos munká­ját a Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezetének XXV. kongresszusa, amelyen 430 küldött és több mint száz meghívott vendég tanácsko­zik a szakszervezet munká­járól, feladatairól. A kong­resszuson megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. BANDUNG kivégezték UHTUNGOT Megbízható forrásokra hi­vatkozva jelenti az AFP hír- ügynökség az indonéz főváros­ból, hogy szerdán Bandungban kivégezték Untung alezredest, az 1965-ös októberi meghiúsult puccskísérlet vezetőjét, továb­bá két társát, Sujono repülő­parancsnokot és Hadisuwitnjo hadnagyot. Mint ismeretes, Untungot és társait még 1966- bam ítélte halálra Djakartában egy különleges katonai bíró­ság. Az elítéltek kegyelmi kérvényét Suharto tábornok több hónappal ezelőtt vissza­A parlament elfogadta Munka Törvénykönyvét A termelőszövetkezeti és a földjogi törvényjavaslat Csütörtökön reggel 9 órakor ismét megteltek a parlament fényárban úszó üléstermének padsorai: az országgyűlés folytatta az új Munka Tör­vénykönyvéről szóló törvény- javaslat vitáját. Részt vett az ülésen Loson­céi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás­az országgyűlés előtt a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizott­ság titkárai és a*kormány tag­jai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője. A MINISZTERELNÖK A FELSZÓLALÁSOKAT HALLGATJA paraszt kormány elnöke, to­vábbá Apró Antal, Biszku Bé­la, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, Kállai Gyula elnöki meg­nyitója után többek között Nagy Józsefné könnyűipari miniszter emelkedett szólásra. Nagy Józsefné felszólalása A miniszter utalt arra, hogy a Munka Törvénykönyvének előzetes tárgyalásain a mun­kaerő átcsoportosítása és a fel­mondást megkönnyítő rendel­kezések körül alakult ki a leg­több vita. Ami a dolgozók fog­lalkoztatottságának várható alakulását illeti, aggodalomra nincs ok. Ismeretes, hogy a kö­vetkező években az iparban sor kerül a munkaidő csök­kentésére, ugyanakkor a ter­melés mennyisége nem csök­kenhet, így a termelékenység emelkedése esetén is általában szükség lesz a jelenlegi lét­számra. A gyermekgondozási segély, a szülőanyák helyette­sítése miatt további munkások 3 AZ ÜLÉSTEREMBEN munkaerőt foglalkoztatnak majd a textiliparban, vegy­iparban, gépiparban. A nép- gazdasági terv a következő évekre több tízezer új mun­kahely létesítésével számol. Egyes helyeken, például a me­zőgazdaságban és az építő­iparban jelenleg is munkaerő- hiány van. Ugyanez a helyzet a könnyűipar számos ágában. Ezeken a helyeken a munká­sok újabb ezreit tudnák alkal­mazni. Ezért ma már inkább a vezetők aggódnak a szabad felmondás lehetősége miatt. Egyes vezetők felvetik, hogy adminisztratív kötöttség nél­kül megengedhető-e, hogy a dolgozók felmondjanak. Erre a kérdésre határozott igennel válaszolhatunk. Az évek fo­lyamán bebizonyosodott ugyanis, hogy az adminisztra­tív kötöttségek — anyagi ér­dekek nélkül, vagy éppen azok ellenére — nem vezet­ődnek eredményekre. A leg­szigorúbb intézkedések idő­szakában volt a legnagyobb a munkaerővándorlás. — Az irányítás új rendsze­rében az anyagi érdekeltség­gel párosult erkölcsi elismerés­sel, megbecsüléssel, a munká­sok gondjaival való fokozott törődéssel köthetjük az embe­reket az üzemekhez, munka­helyükhöz. A vállalatok egyik legfőbb feladata azt vizsgálni, hogy milyen módon lehet nö­velni a dolgozók jövedelmét, s ennek megalapozásaként a vállalat gazdaságosságát. A gazdaságirányítás új rendsze­re igazságosabbá teszi egész elosztási rendszerünket. Job­ban érvényre jut az az alap­elv, hogy mindenki képessége szerint dolgozzék és munkájá­nak arányában részesedjék a megtermelt javakból. A kere­setek minél inkább arányba kerülnek a végzett munkával, annak minőségével, annál in­kább érdekük lesz a dolgozók­nak, hogy maguk is megköve­teljék társaiktól a fegyelmet és a szorgalmat. Az új törvény gondoskodik például arról, hogy a kedvez­mények szempontjából ne ke­rüljenek hátrányos helyzetbe azok, akiknek a vállalat fel­mond, sőt azok sem, akik sa­ját elhatározásukból változtat­nak munkahelyet. A régi Munka Törvénykönyve számos kedvezményt a munkaviszony folyamatosságához kötött. Az új rendelkezések a pótszabad­ság, a felmondási idő, a jubi­leumi jutalom szempontjából lehetővé teszik, hogy a külön­böző helyeken eltöltött mun­kaviszonyt úgy számítsák, mintha az illető ugyanazon a munkahelyen dolgozott volna egész idő alatt. — A dolgozók számára igen fontos, hogy mennyit keres­nek, de nemcsak az anyagiak döntik el, hogy megmarad­nak-e munkahelyükön, vagy új állást keresnek. Az embe­rek többsége gyakran 5—10 százalékos jövedelememelke­désnél is többre becsüli, ha munkahelyén jó a légkör, ha a munka szervezett, s a veze­tők nem tűrik a lógást, a fe­gyelmezetlenséget. Igen sokat számít, hogy hogyan gondos­kodnak az emberekről, jogos igényeiknek eleget tesznek-e. Egyre több vezető látja vilá­gosan, hogyha az üzemben jó légkört alakítanak ki, az többet ér minden adminisztratív kö­töttségnél. A miniszter végül a szak- szervezetek munkájának meg­növekedett jelentőségéről szólt. Az új Mrmka Törvénykönyve tervezetét az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Veres József válasza Kállai Gyula a vitát bere- kesztve, megadta a szót Veres József munkaügyi miniszter­nek, aki válaszolt az elhang­zott észrevételekre, indítvá­nyokra. A miniszter bevezetőben megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlamenti vita vala­mennyi résztvevője egyetértett az új jogszabályok időszerű­ségével, szükségességével, s teljes volt az egyetértés a tör­vényjavaslat alapvető kérdé­seit illetően is, s csaknem va­lamennyien rámutattak a kol­lektív szerződések nagy jelen­tőségére. Közölte Veres József, hogy a kollektív szerződés- kötésekre vonatkozó irányel­veket összeállították s a hasz­nos útmutatót hamarosan kéz­hez kaphatják a vállalatok. A konkrét javaslatokra, mó­dosító indítványokra válaszol­va elmondta: nemcsak a par­lamenti vitában, hanem az azt megelőző tanácskozás-soroza­tokon is hangot kapott a kí­vánság, hogy szabályozzák az eljárást azokban az esetekben, amikor a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság között véleményeltérés adódik. Beha­tóan megvitatták ezt a SZOT illetékeseivel is, s az az állás­pont alakult ki, hogy a válla­lati önállóság hiánytalan ér­vényre juttatása megköveteli: az effajta nézeteltéréseket első­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents