Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-28 / 229. szám

KIRÁNDULÁS, TAPASZTALATCSERE UTÁN

Mgygyűlésre készülnek

Előadások, tanfolyamok a város asszonyainak

A városi nőtanács vezetősége hétfőn tartotta közgyűlését, amelyen az elmúlt hónapok munkáját értékelték, valamint a téli hónapok programja került a napirendre.

— Annak ellenére, hogy a termelőszövetkezeti asszonyokat igen elfoglalja a nyári idényben a mezőgazdasági munka, szép és hasznos kirándulásokat, tapasztalatcseréket rendeztek — mondotta Erős Jánosné, a városi nőtanács elnöke. Persze, ezeken a kirándulásokon nemcsak tsz-asszo- nyok, hanem háziasszonyok is részt vesznek. Jártunk a Mátrában, voltunk Budapesten színházban, és megtekintettük a járás egyik legkorszerűbben felszerelt baromfikombinátját.

— Most az októberi forradalom 50. évfordulójára készülünk. Október 20-án délelőtt 10 órakor a városi tanács nagytermében gyülekeznek a város asszonyai, és vendégül látják a szovjet nőtanács tagjait. A résztvevők meglátogatják városunk üzemeit, majd délután négy órakor a Kossuth Művelődési Házban nagygyűlést tartunk, ahol Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára tart ünnepi beszédet. Ezt követően kultúrműsor szórakoztatja a jelenlevőket.

— Az idén két szakkör megalakításával szeretnénk az asz- szonyoknak kedvezni: kézimunka és sütő-főzö tanfolyamot indítunk. Helyiséget a Hámán Kató iskolában kaptunk, ahol a jól felszerelt »műhely-konyhában” tanuljuk a konyhaművészetet. Az

HONVÉDELMI JÁTÉK

Készülődés az Aurora-akcióra

Pénteken a járás valameny- nyi iskolájában tanítási szünnap lesz. Az úttörőcsapatok már hetek óta készülődnek erre az alkalomra: honvédelmi játékokkal ünneplik a fegyveres erők napját. Ezen a napon gyűjtik össze az őrsöktől az 50. évforduló emlékére készített ajándéktárgyakat, amelyeket az „Aurora akció” keretében mutatnak be.

érdeklődés máris nagy, és ha a foglalkozásokat nem tudjuk egy „műszakban” megoldani, a tanfolyam részvevőit két csoportra osztjuk.

— Igen változatosnak ígérkeznek a jövő hónapban kezdődő előadássorozatok, ahol az időszerű politikai kérdések mellett gyermeknevelésről, esztétikai kérdésekről lesz szó.

— Hány tagja van a nőtanácsnak?

— Tizennégy vezetőségi tag irányításával négyszáz leány és asszony vesz részt munkánkban. Külön dicséretet érdemelnek a háziasszonyok, akik a háztartás vezetése és gyermeknevelés mellett örömmel szakítanak időt nőtanácsi munkákra is. Ilyenek: Nagy Sándomé, Bata József né és Csorna Irénke, akik a család- védelmi bizottságban végeznek eredményes munkát.

(csat—)

PEST MEGYEI HÍDLAP KÜLÖNKIADÁSA

_______ o

X

I. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM

1867. SZEPTEMBER 28., CSÜTORIÖK

Szőlőprést, darálót és káposztagyalut keresnek

Kelete van a magnónak, fényképezőgépnek A kerékpárokat „elfelejtik visszavinni”

A kölcsönzőbolt kirakatában elhelyezett tárgyakon szinte lemérhető az idő múlása: nyáron camping-felszerelések, magnók, ősz felé szőlőprések, darálók, majd télen a hurkatöltőgépek, káposztagyaluk váltogatják egymást.

A forgalom viszont nem változik az év minden szakában, tót

mindennap sokan megfordulnak ebben a tágasnak nem mondható kis üzletben.

A raktárban és a polcokon elhelyezett cikkek választéka mindenkor a kölcsönzők igényeihez igazodik. Az üzlet vezetője, Ecseri Mihály kis füze- tecskét vezet, és abban sok féle kérést, igényt találhatunk.

DARÁLJÁK A PAPRIKÁT

A Ceglédi Szeszipari Vállalatnál ezekben a napokban érte el tetőpontját a paprikadöm- ping. Képünkön a megtisztított paprikát darálják, hogy utána a szárítóüzembe kerülhessen. Sok háziasszony örömére télen már ebből az ízes-zamatos ételízesítőből válogathatnak a boltok polcain

Foto: Gábor

— Persze azért nálunk is akad „hiánycikk” — mondja az üzlet vezetője. — Ilyen az írógép, amiből sajnos egyelőre csak eggyel tudunk szolgálni. Hasonlóan kelendő portéka a kerékpár.

Ebből kezdetben négy volt raktáron, de háromnak az ügye már bíróságon van,

ugyanis „elfelejtették” visz- szahozni. A mosógép, centrifuga változatlanul népszerű. Eleinte féltünk a gyermekkocsiktól, Most ha jönne egy ügyfél, nem tudnánk adni, mind a huszonötöt bérbeadtuk.

— Tavaly sokan jöttek hozzánk káposztagyalúért — hiába. Most már abból is tudunk adni, ha nem is korlátlanul, de van. Ilyen a szőlőprés és daráló sorsa is, több is elkelne belőle. Éppen ezért az érdekeltek időben jelezzék igényüket, hogy a szüret idejére meg is kaphassák.

— Felkészülve várjuk a

téli forgalmat is.

Ilyenkor nagy keletje van a magnónak, fényképezőgépnek, a hurkatöltőkről nem is beszélve. És ha a kölcsönzők betartják a visszajuttatás időpontját, többen vehetik igénybe tárgyainkat. (cs—i)

LENIN,

a Nagy Októberi Szocialista Forradalom vezére címmel kiállítás nyílik a ceglédi Kossuth Múzeumban Az ünnepi megnyitót október 8-án, vasárnap tartják, amelyen az ünnepi beszédet Kovács János egykori vöröskatona tartja, aki még látta Lenint.

Több

törteli

száz mazsa tökfőzelék

A Nagykőrösi Konzervgyár törteli előkészítő telepén az idén nemcsak gyümölcsöt, és lecsónak valót tisztítottak, és készítettek elő konzerválásra az asszonyok. Mintegy 123 vagon tök is érkezett a telepre, és tisztítva, előkészítve jutott tovább a körösi üzembe. Már nem kell sokáig várni, hogy a csemegeboltok polcain megjelenjen a szépen csomagolt főzeléknek való.

Ki figyel oda?

Lapunk vasárnapi számában Világtalan ablakszemek címmel harminchat új OTP-lakás tulajdonosának bosszúságairól írtunk cikket. Azóta ugyan eltelt néhány nap, de csupán a DÁV tartotta szükségesnek a válaszadásit.

így tájékoztatták szerkesztőségünket:

— A DAV ceglédi kirendeltségét nem lehet elmarasztalni a késésért: azért, hogy még mindig nincs áram a lakóépületekben, amelyekben lassan egy hónapja benn laknak a tulajdonosok. A városi tanács ugyanis csak szeptember 15-én kötött szerződést a bekapcsolásra.

— Ezt a feladatot december 30-i határidővel el is vállalta a DÁV, de jóval hamarabb, október első hetében. elvégzi a munkát — Ígéri a tájékoztató.

Ennyit a DAV-ról. A többi illetékes azonban nem nyilatkozik. Vagy talán náluk ez a jelszó járja: Ki figyel oda? (t)

L.l BOA RÚGÁS ;

Bem SE-Vecsési YÍZÉP 2:0 (1:0)

PUSZTABOKROK

A MAGYARSÁGOT ért kataklizmák közül a legsúlyo- sabbat 1241-ben vészeltük át, végveszélyben voltunk, a megsemmisülés legszélén. Egy svájci krónikás így parentált el bennünket: „Magyarország, háromszáz éves fennállása után, a mongol-tatárok pusztítása következtében megszűnt”. Az ország kétmillió lakosából másfél millió meghalt a szablyák és lángok alatt. Soha ránktörő ellenség így el nem bánt velünk történelmünk folyamán, olyan szándékosan és kegyetlenül még halomra nem ölték népünket — minden négy magyarból hármat —, mint ezek a vad lovasok.

AZ ORSZÁGOT nemcsak újjá kellett építeni, hanem más gazdasági és katonai rendet kellett kialakítani. A kisarjadt életű magyarságnak új történelme kezdődött. A honvédelmet szolgáló vár- ispánságok részben magánkézre jutottak. Míg korábban csak a foglaló nemzetségek és a királynék kíséretében jött lovagok kaptak itt nagyobb birtokokat, Muhi után országrésznyi latifundiumok kerültek adományok és erőszakos foglalások révén az oligarchák kezére, a központi hatalom gyengítésére és az prszág ártalmára.

Legnagyobb változás a falut érte. Addig a Szent Istváni magyar falu területmérték volt: 900 hektár, katasztrális holdban 1564. Ha valaki két- három falu birtoklásával dicsekedett, akkor a másik •

• A szerző tanulmányából.

pontosan tudta, hogy az mekkora terület, mint ahogy ma valamennyien el tudunk képzelni tizenöt-húsz holdas gyümölcsöst, amelyből még a várható termésre is következtethetünk. Az Árpád-kori faluk gazdasági egységek voltak, mindegyiknek • annyi szántóföldje, amennyi ellátta a rajta élő nyolcvan-száz embert. De ennél is többet, mert eltartották földesuraikat is, az egyházat is. A királyi faluk az ispánokat, a királyt és a hadsereget. Urak és papok híztak a mások termelte javakon és vigadtak a nép-kapálta lankákon szűrt borokon. A legelőkön nyájak forogtak a szomszéd falu határáig. A nép úgy is szolgált, hogy kovácsolt, faragott, főzött, muzsikált, fuvarozott, szállást adott, vadászott vagy halászott a királynak, aszerint, hogy melyik falura mit osztottak ki. A király kovácsai, bognárai, szakácsai, muzsikusai, szekeresei, szállásadói, vadászai, halászai és egyéb szolgálmá- nyosai a várispánságokat, mint katonai, bírói és közigazgatási központok emberei látták el, nem okvetlenül a királyi udvart, lévén egyik-másik szolgálmányos falu igen távol a királyi székhelytől.

A faluk nem utcás települések voltak, hanem a templomtól ötven-ötszáz méterre vert nagy családi házcsoportok szétszórt halmazai.

ÜLLŐTŐL A TISZÁIG

húzódó terület a patrimoniumba tartozott, azaz mindenkori kirány magán földesúri birtokába. A mór golok előtt ötszáz falu sí múlt itt szorosan egymás hoz, kultúrában, európaiság ban semmivel sem alábl színvonalon a nyugatiakná Muhi után a gondos mérnöl kiszabatú falurendszer fe] bomlott, többé helyre ner állott a történelem folya mán, kivéve a tatámemlátt vidékeket, amelyeken ma i megvannak az eredeti 156 holdas faluk és félfaluk, a ti zenkilenc megyében 894. mai állomány negyedrészi Legtöbb eredeti kis méret falu van Baranyában, 16, Szolnok megyében egy s< Pest megye pilisi hegyeibe húsz.

A tizenharmadik száza második felében a pusztából rok kényszerű alakja forrná lódott ki. Az új falu eg középpontból művelt szá mos puszta, némelyik ké három, öt, tíz, húsz, ötvei nyolcvan letarolt, fölgyú; tott községgel.

CEGLED KÖZPONTTAL

szerveződött egy hatvanöt fi luspuszta bokor. ötven h<

Árpád-kori falunak sikerű terepbejárással azonosítai oklevelekből és dűlőnevei bői a helyét, a kutató csupá kilenc névtelent hagy z utódokra. Az alföldi puszU bokrokban fejlődtek ki a te nyák, amelyek semmikép sem valami ősi forma fcc vábbélései. A szükség kénj szerítette a falumagtól hús: harminc kilométerre fekv

szántók művelőit éjszakai hetes, hónapos szállások építésére. Anjoukon ceglédi

pusztafalu A bony. Apáca

Akasztó, Balhás, Belsőhegyes Bércéi, Besnyő, Borza, Bécs Buzgánszállás, Cegléd, Cse- ke, Csengeti, Cserő, Dura Erkusbuda, Értem, Fekete Feketehalom, Feketehalon, 11, Felőtő, Füle, Füzesér, Ger- je, Gerjefő, Gubás, Hosszú- csemő, Kappan, Kámán

Kecskés, Kengyel, Kígyós

Kilsőhegyes, Kisbalaton, Kistelek, Kosár, Krakó, Máté Mikelaka, Nagyszék, Nyilas- besnyő, Rózsás, Sashalom Szarvas, Székhalom, Szőkehalom, Szentdemeter, Tölös Túrna, Törtei, Vajtaszilas Varjas, Világos. Ezek a hajdani telepek ismertek voltak még egy másik profán néven is, mint Berencsik, Bed( és a templom védőszentjéro Boldogasszony, Vadaegyháza Félegyháza, stb.

A XV. században kivált z ceglédi pusztabokorból Abon\ és Törtei több pusztával, valamint Erkusbuda. Legutoljára Bércéi Apáca és Cseri pusztákkal a XVIII. században.

A KUTATÖ eltűnődve jái a kintvaló egyházak temetőin, és a gyomverte vidéken — hol régen szép piros életek éltek, szerettek, férfial jöttek haza a közeli földekről és legelőkről a vacsora- tüzekhez, — nem tud belenyugodni a nyomtalan, közömből felejtésbe és hiszi, hogy egyszer valamelyik pusztatemplom kertjében márványba vésik ezt a sok falunevet, őröl emléknek, hajdani magyarokat idézve.

Hídvégi Lajos

Bem SE: Deési — Erős, Bilesch, Labore, Hrobár, Makai, Holló, Bányai, Kubinyi, Koska, Abonyi. Edző: Labore Tivadar.

Óriási iramban kezdődött a játék. Vecsés az első negyedórában biztosítani szerette volna győzelmét, de a bemisták jól állták a rohamot, sőt tetszetős ellenakciókat is indítottak. Deési jól hárított két veszélyes lövést. A 35. percben Koska igen szorongatott helyzetben elfutott a bal szélen, nehéz helyzetben adott be középre és a tömegben Hrobár, a tenyérnyi helyet kihasználva, remek gólt lőtt: 1:0.

A második félidőben tovább folyik az óriási küzdelem. Többször van veszélyben a vecsési kapu, mint a ceglédi. A vecsési kapus több esetben szinte a félpályára fut ki menteni. A 35. percben Makai előre vágott labdáját a 11-es táján Abonyi elcsípi és nagyszerű gólt 16, 2:0. A Bem-játékosok az

adott helyzeteket jobban kihasználták, végig bírták a nagy iramot és megérdemelték a győzelmet.

— sz —

Egyéb eredmények

— Ócsa—Ceglédi Építők 3:1 (2:1). Labdarúgó területi bajnokság. Ceglédi Építők: Bognár — Kádár, Hegedűs, Kovács, Bezzegh, Milus, Ba- zán, Sárik, Máté I, Gyenizse, Máté II. Edző: Gyér Károly. A sokkal lelkesebben játszó Öcsa megérdemelten győzött a lélek nélküli, tehetetlen Ceglédi Építők játékosai ellen. Gól: Hegedűs. Bezzegh és Sárik voltak jók.

— Kakucs—Ceglédberceli Vasutas SC 1:1 (1:1). Területi labdarúgó-bajnokság. Ceg- lédbercel: Petrő — Finster, Schmidt, Darida, Mezei, Pünkösd, Várhegyi I, Szekeres, Várhegyi II, Prudovics. Edző: Kugler József. A ceglédber- celieket nem kísérte szerencse. A győzelem inkább mellettük állt. Gól: Prudovics. Jók: Petrő, Schmidt, Darida, Prudovics.

— Ceglédi Vasutas SE ifi— Vecsési VIZÉP ifi 1:1 (0:1). Megyei labdarúgó-bajnokság.

— Ócsa ifi—Ceglédi Építők ifi 0:3. Területi labdarúgóbajnokság.

Megyei női kézilabda-bajnokság: Cegléd 203. ITSK—

Váci FORTE 5:8.

Asztalitenisz ffi NB Il-es bajnokság: Budapesti Művész—Ceglédi Vasutas SE 9:11. A tabellarangadón a 3. helyért nagyon szoros küzdelemben a ceglédiek megérdemelten győztek.

(— sz —)

Szélmalomharc — egy szélmalomért

A hantházi műemlék jellegű szélmalom sorsával már nem egy ember — és nem is egy újságcikk foglalkozott. Amikor az épület műemlékjellegét megállapították, számtalan terv felvetődött megmentésére és felhasználására. De azóta is áll a malom, áll a vitorlája. Ennek egyik oka az is, hogy nem a főútvonalak valamelyike közelében található. Mivel nein műemlék,

csak olyan jellegű épület, vályogból készült épülete elhanyagolt, nem múzeális érték. Múzeumi célokra elegendő a leírása és a róla készült néhány íotofelvétel. Viszont mások talán hasznát tudnák venni. Társadalmi munkával talán még meg lehetne menteni, és aztán talán fel is használhatnák ismét valamire a hantházi öreg szélmalmot.

(-gi>