Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-26 / 227. szám
XI. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 26.. KEDD PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA tdóbcn feliöltih a város éléskamráját Makóról jön a hagyma Dánszentmiklósról megy az alma Nem kell nagy figyelemmel sétálni a piaci sorokban, hogy észrevegyük: a standok, a termelői pultok egyre kevesebb árut kínálnak. Fogytán a szilva, az őszibarack, a körte. Egyre kevesebb lesz a zöldbab, és alaposan megcsappantak a borsóhegyek is. Szeptember vége már igazi „őszi képet” nyújt a vásárlóknak. A lakosság téli ellátásáról a MÉK vállalat gondoskodik. Raktárait már hetekkel ezelőtt meszelték, takarították, hogy a több vagon zöldségfélét, gyümölcsöt megfelelően tárolhassák. — Huszonöt vagon burgonya és 60 vagon makói vöröshagyma van raktárainkban — mondja Irházi Gyula, a MÉK Vállalat vezetője. — Az elsőosztályú vöröshagymából exportra is szállítunk, burgonyából azonban még legalább ugyanennyit teszünk el a téli ellátásra. Nem lesz hiány sárgarépából, káposztából és egyéb zöldségfélékből sem. Jelenleg még a fokhagyma jelent gondot, de reméljük, a Gimnazisták a vontatókon Alig pár hete, hogy benépesültek a gimnázium néma termei, folyosói. Ezekben a napokban ismét az iskola elhagyatott: mintegy 500 diákja vonult ki a földekre, hogy az őszi betakarításban segédkezzék. Az iskola kapujában várakozó autók hétfőn reggel kétszáz tanulót a Kecskéscsárdai Állami Gazdaságba szállítottak, ők a paprikaszedésben és a szüreti munkákban jeleskednek. Hangos volt a határ ezen a reggelen a Kossuth Tsz szőlőjében is; több mint kétszáz diák szorgos keze nyomán teltek a puttonyok, kádak. A csemői Szabadföld Tsz és állami gazdaság sem marad segítő kéz nélkül: kereken száz fiú és lány szedi ott az almát. S hogy az új gimnázium építését is siettessék, egy hétig, minden nap harminc építőipari „segédmunkás” keveri a maltert, hordja a téglát. De találunk diákokat a sportpályán is, ők az őszi mérkőzések nyitányára rendezik a talajt, amelyre szép piros salakot szórnak. szükséges mennyiséget Csong- rád megye pótolja. — Az idei jó almatermés bőséges ellátást biztosít a lakosságnak, eddig 10 vagon almát raktároztunk el. A dán- szentmiklósi Micsurin és a ceglédi Alkotmány Tsz-ből mintegy 20 vagon starking fajta került a külföldi fogyasztókhoz, és ugyanebből a fajtából kerül majd a városi fogyasztók asztalára is. — A közületi igények kielégítésére a napokban körlevelet adtunk ki, hogy az illetéA szála ajtaján csábítóan, hivogatóan szűrődik ki a cigányzene. Pipi Józsi bácsi, a prímás a palotást kezdi játszani zenekarával. Szaporán érkeznek a vendégek ezen a szép őszi estén. Igaz, a hölgyek divatja, a kései lovagok öltözete eltér az egykoritól, most mégis a régi ceglédi estékre kíváncsiak, akik a Kossuth Étterembe jönnek szórakozni. Amint belép a vendég, a fal főhelyén egykorú rajz után készített festményt talál. A katolikus templom hegyes tornya és a sátortetős — akkor még kupolátlan — református kesek időben benyújthassák igényeiket vállalatunkhoz. Mi a jelzett mennyiséget figyelembe véve igyekszünk a kéréseknek eleget tenni, s raktáraink kapacitásának megfelelően minden igényt kielégíteni. (csat—) Fogadóóra Benke Lajosné országgyűlési képviselő fogadja ma délelőtt a választókat a városházán, a Hazafias Népfront irodájában 9-től 12 óráig. nagytemplom fedezhetők fel az esti képen. Balra, a jelenlegi bírósági épület helyén még világít egy kis szatócsbolt ablaka. Előtte fogat robog el. Utasaira csak a vi- gyorgó hold vet fényt. Egy évszámot is odapingált a mester: 1870. Az asztalokon pergamen tekercshez hasonló, arany zsinórral átkötött, viasszal pecsételt papírhenger. Étlap. Gótikus betűi a régi konyha remekeit kínálgatják. Milyen is ez a ma esti menü? 48-at éltető leves, bélszín „turini 100-ak” módjára és égetett fánk. De választhat a vend ág ludaskását vagy csemegéül akár mártalékot is. Egyszercsak elhalkul az evőeszközök nesze. Hídvégi Lajos tanár írását olvassák fel a régi Cegléd dalairól és dalszerzőiről. Simonffy Kálmán, Dobos Erzsiké, Fráter Lóránd és Dankó Pista dalai szólalnak meg. Taps köszönti Utry Annát, ismételnie kell Tekeres Sándornak is. Botos Margit és Puskás Sándor számai után ismét hosszan hangzik a taps. Szünetben a művészek mondták: Pipi Józsi bácsi is remekelt. Ez volt hát az őszi vendéglátó napok fináléja. Dicséret érte a vendéglátóknak. Az ám! Hogy ki volt a közönség? Bizony, nem az öregek, inkább csak a fiatalság! (tamasi) CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó 2 db 7 hl-es boroshordó. Biró László. Nyársapát—Csemö. _______________ E ladó 460 literes boroshordó. Cegléd, Széchenyi u. 39. sz. Eladó 450 négyszögöl 9 éves szőlő és egy 250-es kiskerekű JA- WA. Cegléd. Téglagyár dűlő 74J_______ K ét befogni való süldő eladó. Cegléd, Gerje telep 33. sz. Bútorozott szoba kiadó. V. kér. Rák ut£a 3. szám.______ K étszobás öröklakás eladó. Cegléd, Köztársaság út B. épület C lépcsőház III. em. 24. Vasútállomásnál. 125-ös szürke DA* NUVIA motorkerékpár eladó. Cegléd, XI. kér. • Örkényi út 37. szám. Fiatal tenyésznyulak eladók, délután 4—6 óráig. Cegléd, Tél u. 3. szám alatt.________ N agy lakásom elcserélném kisebbre, esetleg államira is. Címeket kérem leadni a ceglédi nyomdába. Nagyobb mennyiségű gyümölcsfagally és venyige eladó. Ceg- léd. Irinyi utca 1. Bejáró takarítónő 4—5 órás műszakot vállal. Cím: a ceg- lédi nyomdában. 4 éves előhasú TBC mentes tehén eladó. Harsány! Ferenc, Cegléd. Örkényi út 577. szám alatt. Fűrészgép, szivattyú, kalapácsos daráló, villanymotor eladó. XI., Búlcsu utca 10. szám. Mizsei út mentén. Négyszemélyes rekamié, kettő fotel, négy szék, kisipari készí- tésűek, igényesnek is megfelel, áron alul eladó. Körösi út 19. sz. A Pest megyei Szeszipari Vállalat Ceglédi Gyáregysége alkalmaz női munkaerőket paradicsompaprika tisztítására. Fizetés: 1200.— forinttól 1500.— forintig. _______________ 6 hektós hordók kiadók. Buzogány utca 7. szám alatt._________ E gy fél ház azonnali beköltözéssel eladó. Érdeklődni: Rákóczi úti háztartási boltban.___________________ H ordók eladók. IX. kér. Rét utca 9. szám. Gerenda és szarufa eladó. Rákóczi út 46/c. szám alatt. MEGJAVÍTJÁK A RENDREVÁGÓT a ceglédi Táncsics Tsz-ben. Pálinkás István traktoros és Nyújtó József szerelő hozza helyre hibát Foto: Jakab Régi esték, régi nótákkal - mai fiataloknak ABONYI KRÓNIKA Menetrendszerű tejesjárat Az abonyiak abonyi tejet isznak A községben az egyik értekezleten — mint már számtalanszor — ismét a tejellátásról folyt a vita. Több felszólaló bírálta a lehetetlen helyzetet. Elmondották, hogy a Tejipari Vállalat tejbegyűjtőjének közvetlen szomszédságában nap mint nap sorban állnak az emberek, míg végre nagy késéssel megérkezik Ceglédről a tejszállító kocsi. De hogyan került ez a tej Ceglédre? Innen, Abonyból vitték! Az előző napon este beszállított tej utazott egyet és reggelre visszajött! A négy abonyi termelőszövetkezet vezetői a földművesszövetkezet vezetőivel megoldást találtak; win már tej az abonyi üzletekben! Minden termelőszövetkezet ellátja a tehenészete és a tejgyűjtő közötti útvonalak mentén fekvő boltokat friss tejjel. A Tejipari Válllattal is megegyeztek: az így átadott tej beszámít a szerződés teljesítésébe. A friss tej ára 3,60 forint, zsírtartalma magasabb a Tejipari Vállalat által forgalomba hozott tejnél. L. Varga Albert, a földművesszövetkezet kereskedelmi osztályvezetője dicséretes szervező munkát végzett a tejellátás megszervezésében. Sorra felkereste a termelőszövetkezeteket, megkötötte velük a szállítási megállapodást, segített a szállításhoz szükséges cserekannák beszerzésében. Az első napok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az összefogás eredménnyel járt, megjavult a tejellátás. Mégis szóvá kell tenni valamit: kövessék a Kossuth Tsz jó példáját a többiek is! Ennek a tez-nek a tejesfogatához hozzá lehetne igazítani az órákat: „Menetrendszerű” pontosságAz őszi munka nagy lendülettel folyik valamennyi termelőszövetkezetben. Alakulásáról legutóbb az abonyi József Attila Tsz-ből érkezett tudósítás. Itt november 25-ig 2700 holdon végzik el a mélyszántást, a vetőszántással pedig 2510 holdon végeznek. Ezen a területen — 1900 holdon — kenyérgabonát, a többin pedig takarmánygabonát vetnek. Az őszi mélyszántás mellett nagy gondot fordítanak a földek szerves trágyázására is. A tavaszi munkák minden előfeltételét biztosítani akarják még a tél beállta előtt. ★ A második hír a ts% munkásőreinek és önkéntes rendőreinek munkájáról tájékoztat. Ezek az emberek napi munka mellett vállalták, hogy aktív védelmezői legyenek hazánkban a munkásosztály hatalmának. Az önkéntes rendőrök a társadalmi tulajdon védelmében nyújtanak sok segítséget. Az őszi betagal közlekedik. Sajnos, még nem mindegyik tsz-nél van ez így. Az állattenyésztési szakvezetők feladata, hogy biztosítsák a pontos szállítást, azt, hogy a tej idejében megérkezzék a boltokba. (Dr. S. J.) karítás idején még fokozottabb körültekintéssel, lelki- ismeretesen teljesítették szolgálatukat. Többen közülük már 10 éve munkásőrök. Kiváló szolgálatukkal kivívták a parancsnokság elismerését is. A tsz legidősebb munkásőre a 71 éves Nagy Béla bácsi, aki fáradtságot nem ismerve még most is ellátja a szolgálat nehéz feladatait. ★ A KISZ-alapszervezet őszi tevékenységét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára való felkészülés irányítja. A megünneplésre vonzó programmal készülődnek a fiatalok. A novemberi ünnepségen új színdarabbal mutatkozik be a színjátszó csoport. Vendégeket is várnak erre az időre: a Budapestről érkező hajógyári fiatalokkal barátsági estet és szellemi vetélkedőt rendeznek, és tervezik már a komszomolisták és KISZ-esek baráti találkozóját is. HÁROM HÍR a József Attila Tsz-ből Mór a tizedlajstromokbon is szerepelt Híresek voltak az abani gölöncsérek AZ OKORI ABONY történetének megírására sohasem akadt vállalkozó, hiszen nagyobb- szabású régészmunkáról itt beszélni sem lehet. Az 1908—10-es években folytatott ásatások teljes anyaga a Nemzeti Múzeumba került, minden különösebb elemzés nélkül. Az ásatások Abonynak csak egy tenyérnyi részére korlátozódtak — így az akkori Neppel-féle szőlőben, valamint a szomszédos Ubely-földön igen gazdag népvándorláskori leletekre és sírokra bukkantak. A helységnek leírt történeti anyagai többnyire az 1800-as évekkel végződtek. A további törekvések csak a felszabadulást követő időszakot, valamint a Tanácsköztársaságot örökítették meg. Abony és környéke már hosszú ideje megérdemelne egy összefoglaló, új történeti kiadványt, annál is inkább, mert az megkönnyítené a helyismereti oktatást, másrészt valamennyiünk.számára tanulságos, magyarázó és élvezetes olvasmányt jelentene. Abonyi berkekben — állítólag — vannak is ilyen törekvések. Amíg ez a mű napvilágot nem lát, néhány adalékot itt szeretnék közreadni. „Aban”-t már a XIII. századi tizedlajstro- mok is említik. Találhatók azonban a XII. századból is olyan írások, amelyek utalásaikkal Aban létezését bizonyítják. Határaink te- j rületén egykor még három ismertebb helység állott: Mikelaka, Voduegyháza és Tite. FÖLDESURAIRÖL a legrégibb adatok a XIV. századig nyúlnak vissza. 1450-ig például Tisza Vezsenyi László volt a több helységből álló abani uradalmak földesura. 1474—1520-ig Magyar Balázs, majd pedig annak leánya, Magyar Benigna és annak férjei, Kinizsi Pál és Horváth Márk. 1515-ben Szapolyai János, a helységet, amely vérségi alapon rászállt volna, Verbőczi Istvánnak adományozta. II. Lajos király 1522-ben ezt az adományt megerősítve lemondott a korona jogairól Verbőczi javára. 1527-ben viszont már Angyal Máté birtokában találjuk. 1560—1648-ig a Vásonkeöi Horváth családé volt Aban. Ezt követte a Fajszi Ányos, majd pedig a Galánthay Balogh család. A török hódoltság végszakában Aban teljesen elpusztult. Érdemes említést tenni arról is, hogy Aban sohasem tartozott a behódolt városok sorába. LÉTEZÉSÉT ÉS PUSZTUL 4SAIT az idők ' során az állandó harc és az elégedetlenség jellemezte minden betolakodóval, tatárral, törökkel szemben. Éppen ez pecsételte meg fejlődésének sorsát is, hiszen míg a törökök teljesen elpusztították Abant, a szomszédos, Cegléd élt, fejlődött és virágzott. Lakosságának egy jelentőebb része is odamenekült az üldözések elől akkoriban. Az 1690-es összeírásban, az elhagyott helységek listáján szerepel. Annyi meg annyi pusztulás után 1699-ben kezdett újra települni. Az első katolikus család például 1713-ba». telepedett le. 1740-ben a reformátusoknak m»p- át kellett engedniük ősi templomukat a katolikusoknak. Vallási viszályok jellemzők erp»— a korszakra. MEZŐVÁROSI RANGRA 1710-ben emelték. Vásárszabadalmait 1748-ban nyerte. A földesúri nagybirtokosrendszere.k mellett termékeny virágzásnak és fejlődésnek indult a régi céh- és kézműipar, amely szinte mindvégig sajátos jellemzőjévé vált a városnak. Különös figyelmet érdemelnek a kovács, bognár, fonó, szövő és ács foglalkozási ágak, valamint a környéken is különleges sajátosságokkal bíró cserép-agyag edénykészítés. Külön figyelmet és tanulmányozást igényel a helység néhány központibb részének jellegzetes váltakozása. Még jelenlegi állapotában is teljesen elütő például az V. kerületnek Tabán utcai, valamint a IV. kerületnek a Bátho- ri utcai és a II. kerületnek az Egressy utca környéki részei. Ezek az elütő települési rendszerek teszik éppen napjainkban nehézkessé Abony új arculatának kialakítását. ÉRDEKES ÉPÜLETEI közül említést érdemel az izraeliták volt zsinagógája, amely 1799- ben épült. A Thallián-féle kastély, amely korábban kaszárnya volt, ugyancsak tekintélyes régiség. A Gaál-féle kastély 1665-ből való, s az 1848-as szabadságharc idején játszott igen jelentős szerepet. A későbbi építészeti remekek közül jelentős még az 1904-ben épült városháza (ma tanácsháza), az 1901-ben emelt polgári iskola, az 1819-ben épült volt takarék- pénztár (ma gimnázium). Abony hosszú időn át járási székhely volt 9—11 községgel. 1908-ban már korszerű postája, távírója és távbeszélője volt. Lakossága alakulásában szerepet játszott és játszik ma is a munkaerővándorlás, az elköltözések, de a két világháború pusztítása is. Skultéti József
