Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
4 1967. SZEPTEMBER. 3., VASÁRNAP URO Már kezdetként elutasítom az ellenvetést, hogy a jóban kár a rosszat keresni, örüljünk az eredménynek és ne keressük benne a hibákat... Ami jó, annak valóban örülni kell. így jogos az öröm, ha az ember hallja, hogy Túrán közel száz cigány szinte villaszerű szép házakba költözött, melyeknek árát az állam harminc évi, kamatmentes kölcsönként hitelezte. A házak két-három szobásak, egészségesek, kőből épültek, fürdőszoba és WC van bennük. Az efeletti öröm valóban jogos ... Kimentem a túrái cigánytelepre, Legalább két kilométert futott a kocsi egy homokos dűlő- úton és már az úton vegyülni kezdett az örömbe némi üröm ... Miért kellett ezt az új települést ilyen messzire tenni? Csak azért, mert itt volt a régi putrisor? Nézzük először a dolog gyakorlati oldalát. A településfejlesztés első szempontja a tömörítés, így a későbbi közművesítés olcsóbban ^megvalósítható. Túrán már alakulóban egy vízgazdálkodási társulás, szép tervek születtek a meleg víz hasznosítására. Ebből ez az új telep minden bizonnyal kimarod, mivel a többletköltséget a községbeliek nem vállalnák, az itteni cigányság erejét pedig meghaladná. Nyilvánvalóan külön költségtöbbletet jelentett a telep villamosítása is. Ezek tehát a legdöntőbb gyakorlati szempontok, melyek nem kerülhették el a szakemberek figyelmét. Vannak ennél döntőbb érvek is. Miért ez az elkülönítés? Célunk — ha ez ma még nehéznek tetszik is — a cigányság elkülönítettségének megszüntetése. Hallottam már olyan esetet, hogy amikor egy cigánycsaládnak a faluban adtak telket, a környékbeli „magyarok” fellázadtak ez ellen, de igen sok példa bizonyítja, hogy a faluba betelepített cigánycsalád, amennyiben dolgos, szorgalmas és tiszta, hamarosan beleolvad a falu őslakosságába. Ilyenkor már a benősülés, tehát a „vegyes” házasságok sem ritkák. A környékbeliek eleinte gyanakvó óvatossága egyben sietteti is az újonnan jöttek mielőbbi hasonulását. Közben megérkeztünk a túrái cigánytelepre. A házak valóban szépek, modernek, tiszták és kényelmesek. Kétsor- nyi áll már teljesen befejezetten. Tetszett, hogy nem egyformák, mint az'egykori „On- csa-házak”, gazdájuk több tervből válogathatott igénye és ízlése szerint. És mégis, a sok szép ház, így együtt, siralmas látványt nyújt. A két házsor által határolt utca szélessége legfeljebb négy méter lehet, talán annyi, mint a Nagykörúton egy járda. A házak szorosan egymás mellé NORMATECHNOLÓGUST vasipari gyakorlattal KERESÜNK Fizetés kollektív szerint. ♦ Híradástechnikai Anyagok Gyára üzemgazdasági Osztály. Vác, Zrínyi u. 17. T.: 58 épültek, szinte egymáshoz ragadnak. Mintha valami miatt nagyon kellett volna takarékoskodni a hellyel!? Ennyi ház — a falu közepén is — háromszor, négyszer ekkora helyet foglal. A zsúfoltság tehát nyomasztó. Az egyik új háztulajdonos szeretett volna előkertet, szép rangos vaskerítéssel. Meg is csináltatta. A háza előtt félméternyit kikanyarított a keskeny utcából és oda állította fel a díszes, zöldre festett kerítést. Ez a ház, ezzel a kerítéssel bent a faluban, rangos portának számítana. Itt összezsúfolt, liliputi-lak, hasonlatos a prágai Aranycsináló utca aprócska, egymáshoz ragasztott házainak képéhez. így hát megszületett egy cigánytelep. Civilizációs szintjét tekintve, nyilvánvalóan magasabban, mint a régi putrikból álló település, tartalmát véve azonban, mégiscsak a községtől elkülönített, összkomfortos gettóként. Az egyik háznak vendége voltam A házigazda Baranyi Miklós. Anyósával, feleségével és három gyerekével lakik a háromszobás házban. Teraszáról még látni a putrisort is, ahol még sok család lakik. A szobaablak már a miniatűr kis utcácskára nyílik — melynek tudomásom szerint még neve sincs. A putrisokról úgy beszélnek „odaát”, mintha egy széles folyó választaná el őket. A falubeliekről pedig „a bentiek”, vagy a „magyarok”. Baranyi Miklós szép, egészséges férfi. Elegáns ruhájában — ha történetesen a Váci utcán látom — azt hinném róla, hogy olasz turista. Mozdulatai csiszoltak, udvariassága, mint egy diplomatáé. Házának berendezése, s az ő viselkedése természetesen magán viseli az újgazdag sznobizmusát, bár ez cseppet sem elítélendői Tüsténtkedve mutatja hatalmas barokk zeneszekrényét, melyben lemezjátszó és magnetofon is van. Azután átvisz a másik szobába, ahol azonnal bekapcsolja a Delta televíziót és megszólaltatja az Orion táskarádiót is. A szobában modem ülőgarnitúra, a padlón szőnyegek és a falra képek is kerültek — ne nézzük milyenek. — Miért nem a faluban építettek? — Itt adták a telket és itt jelölték ki helyünket... Baranyiék egy évtizede dolgoznak a fővárosban, gyárban, s feleségével négyezer forintot hoznak haza havonta. A háztartást az anyós vezeti; szépen élnek. Hozzájárul ehhez, hogy „ügyeskednek” is. Az OTP sok kellemetlen tapasztalat után a házépítési kölcsönt csak az építő mesterembernek fizeti ki. Baranyiék is — mint sokan mások, a saját házuknál napszámosmunkát vállaltak és a kőműves- mestertől közel húszezer fontot kaptak munkájukért. A dolog nem törvénytelen, legT feljebb furcsa... Dehát ebből van a zeneszekrény, a tv és egy kismotor is... — A motorral járunk a vonathoz, mert innen gyalog legalább félóra — mondja Baranyi Miklós. íme egy újabb ok, amiért kár volt ezt a telepet itt felépíteni. — Üzlet van „idekint?” — Nincs, csak „bent” a faluban ... Tehát egy fél kiló sóért, bármiért két kilométert kell gyalogolni, mert abban kételkedem, hogy ide belátható időn belül üzletet is építsen valaki. „Kanada”, „Mexico”, „Du- randa” és ehhez hasonló neveken titulálták a régi cigánytelepüléseket. Itt megszületett az Új-Mexikó vagy az Üj-Duranda ..'. Itt európai szinten bár, de to vábbra is fennmarad egy réteg elkülönítettsége, aminek néplélektani következményei eléggé ismertek ahhoz, hogy itt emlegetni kelljen azokat, Ne tartsák túlzásnak, de úgy érzem, hogy a telep tervezői, kigondolói jót akarva is „elszólták” magukat. Megadjuk nekik azt — talán többet is — ami a szocialista társadalomban egy embernek jár, de: nem fogadjuk be őket! E házak évtizedeken át állnak, tehát évtizedekre biztosítják a benne lakók erőszakos elkülönítését, megkülönböztetését. — Járt már odakint az új cigánytelepen? — kérdezem a faluban több embertől. * A válasz mindenütt határozott „nem” volt. — Látta, hogy milyen szép házakban élnek ott az emberek? — Nem ... nem is érdekel... — mondta egy büszke „magyar”, akinek portája lényegesen szegényesebb, elhanyagol- tabb, mint például Baranyi Miklósé. Ezen a kis lakótelepen talán lelkendezni illene. Hogy mégsem teszem, annak az a célja, hogyha máshol hasonló kezdeményezés születik, legyünk körültekintőbbek és a vpillanatnyi helyzet, ne zárja el előlünk a távolabbi célt, a holnapot... Ősz Ferenc Minden a „Egészen kis kölyök voltam, amikor megbetegedtem. Két évig szinte járni sem tudtam. A tornaórán a sarokban ültem, és nagyon fájt, amikor a fiúk kigúnyoltak. Hiszen tudja, a gyerektársadalom kegyetlen is tud lenni. Akkor határoztam el, hogy ha meggyógyulok, nagyon sokat fogok futni és úszni. Az első ilyen próbálkozásom az volt, hogy 1952 januárjában, 13 évesen, a Kossuth- hídról a jeges Dunába ugrottam. Természetesen, csak néhány másodpercig bírtam ... Alig tudtam a cipőm befűzni, annyira elgémberedett a kezem ... Úszás a jeges Dunában Edzeni kezdtem. Nagyon hosszú és nagyon kemény munka volt. Tíz évig próbálkoztam. 1965 februárjában, Budapest felszabadulásának 20. évfordulóján úsztam át először a zajló Dunát. Az orvostudomány szerint, ha valaki hat percen túl tartózkodik nullafokos vízben — életveszélyes, sőt, halálos helyzetbe kerül. Én háromnegyed óráig bírom. Hogyan lehetséges ez? Sokat foglalkozom biológiával és kémiával — bár szakmámnak ellentmond, hiszen taxisofőr vagyok. Nagyon érdekel a vízterápia. Sokat figyelem magam és sokszor kísérletezek magamon. Megfigyeltem például, hogyha forró gőz után hideg vízbe megyek, s ezt negyven-ötvenszer megismétlem egymás után, sokkal jobb a’ közérzetem. A vérnyomás és a pulzusszám alakulására ugyanis nagyon jó hatással van. 1966. november 20-án 11 óra 25 perc alatt 77 kilométeres utat tettem meg úszva Budapest és Dunaújváros között. S bár nem dohányzom, az után | két hétig napi 20 cigarettát szívtam el. Az első napokban képtelen voltam bármilyen eredményt elérni. A második hét végére azonban némileg megszokta a szervezetem, bár jóval kisebb volt a teljesítményem akkor is. A sok dohányzástól az eredeti 38—40- es pulzusszámom 50—55-re ugrott, sokkal több oxigént fogyasztottam és nagyon hamar kifáradtam. Futás hosszútávon A folyamúszás mellett van egy sokkal nagyobb szenvedéLipcsei vásár Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes Friedrich Leuchtnak, az NDK külkereskedelmi miniszterhelyettesének meghívására Lipcsébe utazott, ahol megtekinti az őszi lipcsei vásárt és a két ország kereskedelmét érintő tárgyalásokat folytat. ★ Lipcsében az utolsó előkészületek folynak a .hagyományos nemzetközi őszi vásár megnyitására, amelyre szeptember 3-án kerül sor. A vásár kiállítási területe 133 000 négyzetméter. A vásáron 55 országból 6500 kiállító vesz részt. Germicidlámpák a mezőgazdaság számára A Dánszentmiklósi Állami Gazdaságban házilag készített ultraviola sugárzású lámpák alatt neveltek kísérletképpen malacokat és borjakat. Az ily módon sterilen tartott állatok soklcal gyorsabban fejlődtek, mint a kontrollcsoportok. Kisebb volt az elhullást százalék, magasabb az átlagsúly, később is alig fordult elő • betegség közöttük, vitaminkészítményekre pedig egyáltalán nem volt szükség. A szakembereket is meglepő jó eredményt, illetve az ennek nyomán tapasztalható érdeklődést látva az esztergomi Labor Műszeripari Művek — bár ez évi tervében még nem szerepelt — már az idén 200 ultraviola sugarakat kibocsátó germicidlámpát készít a mező- gazdasági üzemek számára. ŰRRANDEVÚ Még nem űrrandevú, csak ismerkedés és bemutatkozás. Igaz, hogy a képen látható kislány nem kapott választ, mert csak az űrhajós modelljével fogott kezet a szovjet tudomány és technika 50 éve jubileumi kiállításán a városligeti vásárváros egyik pavilonjában. Élménye azonban így sem mindennapi (Benedek B. István felv.) képzelőerőn múlik! A jeges Dunában lyem is. A futás nekem olyan, mint a morfinistának a kábítószer. 1952 őszén lettem a Vasas tagja. Csak hosszútávon futok, a maratonit 2 óra 41 perc alatt, a 100 kilométert 9.2:41,5 óra alatt tettem meg. Ezzel az idővel megdöntöttem egyik öreg barátom, Lovash Tóni bácsi 1936-ban, a Stefánia úton futott legjobb idejét .. ★ Schirilla György, aki mindezt elmondta, 28 éves, magas, fekete fiatalember. S hogy bebizonyítsam, mennyire szenvedélye a futás, el kell mondanom, hogy vasárnapi időtöltése az, hogy Budapest— Dobogókő—Budapest között „futkározik”. Hétköznaponként „csak” Solymárig jut. Nevetve mondta: „Én mindenhova épp úgy eljutok futva, mint más a kocsijával.” Teljesen természetesnek veszi, hogy hajnali három órakor kel, szalad 32 kilométert, majd beül a taxi volánjához. Ha éjszakás, az állásidőt sem tölti tétlenül... A cél: Moszkva Az már meg sem lepett, amikor mondta: 4 percig tud víz alatt maradni, s ő az egyetlen, aki jég alatt úszik egyik léktől a másikig. Schirilla György most nagy útra készül. Szeptember 29-én, reggel 8 órakor a Lánchíd melletti „0” kilométerkőnél áll rajthoz. Startol — majd megkezdi azt a 2226 kilométeres útat, mely Budapesttől Moszkváig vezet. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának előestéjén, november 6- án érkezik a Luzsnyiki Stadionba. Egyetlen hosszabb pihenőt tart: október 18-án a kijevi Sporttudományi Intézet munkatársai vizsgálják meg. Március 4-e óta készül az útra. Azóta nem jár színházba, moziba, szórakozni, munka után azonnal edzésre megy. Nem eszik sem zsírban készült ételt, sem húst. „Ha nem eszem zsírosat és húst, minimális a tejsavlerakódás, és a zsiradék. S vigyáznom kell arra, milyen a súlyom. Amikor Dunaújvárosba úsztam, 80 kiló voltam, most 63 ...” Egyébként elárulhatok róla néhány titkot: nagyon sok kövér ember megy hozzá tanácsért fogyókúraügyben. Es tud egy különleges masszírozást, egy ősperzsa vallási szekta szokását, a Mazdaznant, amely a gerincoszlopból kiinduló idegek masszírozása ... Garantáltan frissebb lesz tőle az ember! Mikor' megkérdeztem, hogy tudja mindezt elérni, honnan ez az akaraterő, mosolygott: — Én nem az akaraterőben hiszek. Szerintem minden csak képzelőerő dolga. S remélem, ez segít majd a Budapest—Moszkva útvonalon is... Bartha Katalin ÚJ CIGARETTASZABVÁNY Október elsején lép életbe a hazai füstszűrös cigaretták új szabványa, amely főleg a dohányzók egészségét védi. Előírja -Aidául, hogy a filternek a nikotin és a kátránytartalom legalább 20 százalékát kell kiszűrnie. Megszabja továbbá a cigaretta nedvességtartalmát, gondoskodik arról, hogy a cigaretta ne legyen túl kemény, vagy puha, kocsányos, poros, jó legyen a ragasztás. A szabvány azt is előírja, hogy a gyártás adatait fel kell tüntetni minden egyes cigarettán. 32 000 tanyasi jár iskolabusszal Ar idei tanévkezdéssel egy időben tanulókat szállító újabb 22 autóbuszt állított forgalomba az Autóközlekedési Vezérigazgatóság a megyei autóközlekedési vállalatok útján. Ezeken a buszokon a távoleső, kisebb tanyai településeken lakó felső tagozatos gyerekek járnak be a szakrendszerű oktatást nyújtó körzeti iskolákba. Az 1967— 68-as oktatási évben már több mint 32 000 felső tagozatos tanyai tanulót szállítanak az iskolabuszok. IPARI TANULÓNAK jelentkezhetnek 14—16 éves fiúk központifűtés-szerelő vasbetonszerelő kőműves és ács-állványozó szakmára. Otthonban (kollégiumban) való elhelyezést teljes ellátással biztosítjuk. Jelentkezés: ÉM. Bács megyei Állami Építőipari V. Kecskemét, Klapka utca 34/a.
