Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-22 / 224. szám
Aí'i«r.«iJí ssótam * cselekedet is Együttműködési szerződés Amikor a KMSZ-csck segítenek A szakszervezeti kongresszus előtt beszélgetés két Nem javult az utalványos szén Szállítsák le a korhatárt! A konzervgyár KlSZ-bizott- sága az elmúlt évben „Szocialista együttműködési szerződést” írt alá azoknak a vállalatoknak a KlSZ-szervezeté- vel, amelyek közreműködnek a gyár rekonstrukciójában. A konzervgyári KISZ védnökséget vállalt a rekonstrukció felett. A közelmúltban a szerződő felek összegyűltek, hogy értékeljék együttműködésüket. Az értékelésen részt vettek g Láng Gépgyár, a Kőbányai Vas- és Acélöntöde, az Élelmiszeripari Berendezés és Gépgyártó Vállalat, valamint az Április 4. Gépgyár KISZ- bizottságának munkatársai. Miről volt itt szó? Például arról, hogy az Élelmiszeripari Berendezés és Gépjavító Vállalat győri gyárában tanulmányozhatták a nagykőrösi szakemberek a zárógépek szerelését, és arról, hogy a gyár tervezői elfogadták a konzervgyáriaknak a gépek módosítására vonatkozó javaslatait. Kitűnően beváltak a pécsi gépgyár AK—01-es típusú vacuum zárógépei. A konzervgyári KISZ azt kérte, hogy biztosítsanak elegendő tartalékalkatrészt is. A legtöbb segítséget a Láng Gépgyár KISZ-bizottsága nyújtotta. Egy évvel hozták előre négy kazán szállítási idejét. Egyedül a paradicsom- sűrítők határidejét nem tudták tartani, ám ez sem az ő hibájuk volt, hanem a társvállalatoké. A két öttonnás kazán és a sűrítők ezzel a segítséggel idén júliustól az év végéig száztízmillió forint értékű terméket képesek termelni. A tizenöt vagonos sűrítő berendezés például hatszáz vagon nyers paradicsomot tud feldolgozni, ami 5/1-es dobozba csomagolva tizenkétmillió forintot jelent. Az Április 4. Gépgyár a kazánházak tápberendezését készíti. A KISZ-szervezetek együttműködésének eredménye, hogy itt is sikerült határidő módosítást elérni. Egyedül a berendezés gáztalanítója késett, ami nélkül pedig azt veszélyes volt használni. A KISZ segítségével azt a hiányt is két nap alatt pótolták. A konzervgyáriak kérése az, hogy a jövőre beütemezett két, tíztonnás kazán tápberendezéseit is hamarabb szállítsák. De az együttműködésben nemcsak a körösiek kapnak segítséget, hanem — miként az illik is — ők is nyújtanak. A Kőbányai Vas- és Acélöntődé gépeit (velőzővonalt, cit- ruslévonalat, OF—31 centrifugát) ők próbálják ki a termelésben és véleményükkel, tanácsaikkal segítik a gyártmányok tökéletesítését Ez van hát a védnökség mögött. Fiatalok, akik segítik egymást, szervezetek, amelyek komolyan veszik a szervezettséget és vállalatok, amelyek ily módon szorosabb kapcsolatokat alakítanak ki. S ezt fiatalok csinálták. (b. h.) Pénteken és szombaton tartják az élelmiszeripari szak- szervezet 42. kongresszusát. A Nagykőrösi Konzervgyár munkásait, mérnökeit, tisztviselőit ketten képviselik. Friss Antal- né, a gyár szakszervezeti bizottságának titkára és Kátai Ernőné, az egyik aranyérmes szocialista brigád vezetője. — Miről szeretnének hallani a kongresszuson? — érdeklődtünk Friss Antalnétól. — Természetesen azokról a kérdésekről, amelyek naponta elénk kerülnek, amelyek nehézséget jelentenek. — Mondana egy ilyet? — Például a tüzelőakció. Az. ÉDOSZ-ban szóvá tettük már a gyár munkásainak kérését. A lényeg az, hogy emelkedtek a tüzelőárak, de nem javult az utalványos szén keverési aránya. Továbbra is 6:4 maradt. Ami azt jelenti, hogy hatvan százaléka a darabos szén, a többi pedig por. — Ezenkívül? — A másik, amiről jó lenne beszélni, a gyáron belüli szakmunkásképzés. Ma ehhez három év munkában eltöltött idő és 22 éves életkor kell. Nálunk az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése után hatórásként dolgoznak fiúk és lányok. Az előírt korhatár betöltésekor már nyolcórás a munkaviszonyuk. Azt szeretnénk, ha a korhatárt négy évvel leszállítanák és 18 éves korukban megszerezhetnék a jogot a gyári szakmunkásképző tanfolyamra. — Korábban nehezményezték az alacsony béreket. Itt változtak-e a viszonyok? — Alapvetően nem. A bér- színvonal ugyan emelkedett a konzerviparban, de nem egyenes arányban a gyárakban dolgozó szakmunkások növekvő számával. — Reméljük, hogy ezekről szó lesz a kongresszuson. Egyébként az ÉDOSZ mindenben segítségünkre van, igazán támogatja munkánkat — fejezte be rövid tájékoztatóját a konzervgyár küldötte. (b. h.) JOBB AZ EGYENES ÚT Jól tippelt a zsűri Aranyérmet hozott a bronzot a paranyica A nagy jutalom: beruházáselső lett a Tejüzem! Egy kis kerülő = két hónap Van annak három hete, hogy a mezőgazdasági kiállítás nyitásának előestéjén a Tejüzem irodájában beszélgettem Marosfi Györggyel, a beszélgetés témája időszerű volt, Az ország a kiállítás megnyitására készült, amelyen a Tejüzem két világviszonylatban is ismert terméke szerepelt. Marosfi György akkor mesélte el, hogy az üzemi kollektíva rövid időre átalakult tippelő zsűrivé és megpróbálták tisztázni: vajon hogyan szerepel majd a kiállításon a körösi áru. A jóslat majdnem egyhangú volt: egy arany- és egy bronzérmet szereznek. A nagy önbizalommal szemben Marosfi György tamás- kodott leghatározottabban. Beszélgetésünk során ennek többször és nyomatékosan hangot adott. — Álljon meg a menet! Nem leszünk ott egyedül azon a kiállításon. Az emberek a zsűriben a vágyuknak adtak kifejezést, hogy nagyon jó lenne előkelő helyezést elérni. De erre aludjunk még egyet. Három hét múlva találkozunk, s akkor majd megbeszéljük a dolgot részletesebben... Nos, eltelt a három hét, folytatjuk az abbahagyott beszélgetést. — A kiállítás második napján megtörtént a döntés és azt nyilvánosságra is hozták. Vállalatunk központja értesített bennünket, hogy valóban miénk az aranyérem és egy bronzérem. — Az ünnepélyes átadás most vasárnap volt. A vállalat központja nevében dr. Laczkó György igazgató és Kádár József, párttitkár vette át a miniszteri nagydíjat és a kitüntetéseket. Minket hétfőre rendeltek be a központba. Minden üzem képviselve volt, amely hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat megérdemelten megkapja a nagydíjat. — Vajon ez a két kitüntetés mit jelent az üzemnek? — Elsősorban feltétlen megbecsülést. Az igazgató a kitüntetés átadásakor megjegyezte, hogy a vállalat vezetősége a beruházások sorában a nagykőrösi üzemet az első helyre sorolta. Nagy dolog ez! — Gyakorlatilag? — A közeljövőben jelentős fejlődésre számíthatunk, üzem- bővítésre és a termelés jelentős fokozására. Félfüllel azt is hallottam, hogy rövidesen sor kerül nálunk ismét a vaj- gyártásra. Állítólag nemcsak belföldre, exportra is szállítunk. (— íi) TORNACIPŐ KÖTELEZŐ? Parányi kis plakát az egész. Szövegét úgy kell böngészni, a grafitceruza nyomait elmosta az eső. Néhány zárójel tanúskodik, hogy fontos közlendője van, volt. Ha már „szemet szúrt" meg kell tudnom mi volt rajta. Hosszú rejtvéityfejtés után megtudtam, hogy a Kinizsi Sportkörben tehetségek után kutatnak, az asztalitenisz utánpótlását keresik. Egy dolog tisztán kivehető, a tenyérnyi plakáton — tornacipő kötelező! Ez jó dolog — de miért nem kötelező (ha már fiatalokat invitál a sportkör) egy jól olvasható plakát is?l Egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett sikkasztás, egy rendbeli társadalmi tulajdont károsító lopás és jogtalan elsajátítás: ezt a sorozatot Czeccon János követte el. Az 1. AKÖV-nél volt gépkocsivezető az idén tavasszal. Januárban a konzervgyár II. telepéről faanyagot szállított az I. telepen folyó rekonstrukciós építkezésekhez. A Ceglédi úti telepen felpakolták a kocsit, és miután annak billenthető platója volt, nem adtak mellé kísérőt. Ezt a lehetőséget használta ki Czeccon János. Januártól áprilisig így két mázsa fahulladékot, tíz gerendát és három tekercs kátránypapírt vitt haza. Hogyan? — úgy, hogy autójával az egyes és a kettes telep közötti úton egy kis kerülőt tett. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte a többszörösen halmozatot és a folytonosságot, enyhítő körülményként azt, hogy Czeccon János korábban még nem volt büntetve. Mindezek figyelembe vételével a városi bíróság Czeccon Jánost két hónapi szabadságvesztésre ítélte és ötszáz forint pénzbüntetésre. A szabadságvesztést három évi próbaidőre felfüggesztették. A kukutyini gőztéglagyár több mint nyolcvanezer kisméretű falazó téglát gyárt naponta. A bácshe- pehupai Répa-retek Termelőszövetkezet közel ötezer fej salátát küldött a kispesti szabadpiacra ... Több, mint kétezer olvasója van a Zabhegyező vállalat üzemi könyvtárának ... Csaknem tizenötezren fiirödtek május tizenötödikén a kisbürgözdi strandon. És így tovább, és így tovább — napestig. Sehol pontos kerek szám. No-de- hát-ugyebár, aki kíváncsi, az számoljon pontosan utána. Egyszer én is elszántam magam arra, hogy megszámoljam a kuRÁHIBÁZUNK? kutyini gyár egy napi termelését. És bizisten el- ámultam. Nem a napi nyolcvanezer téglán, mert arról kedvenc lapomból tudtam, hanem a többin, a „több minién’’ mert az tízezerre rúgott. Ezen fellelkesülve, kigondoltam valamit. Próbáljuk meg bevezetni a mindennapi életben ezt a fogalmazást. Például a húsboltban kérek ezentúl „több mint egy kiló vésés karajt’, s a leleményes hentes biztosan azonnal kitalálja, hogy másfél kilót akarok vásárolni. Közel két kiló burgonyát kérnék a zöldségboltban és az elárusítónak semmi kételye sem lehetne abban a tekintetben, hogy egy kiló negyven dekára van szükségem. A mozi pénztáránál „több mint” három zsöilyét kérnék és a pénztárosnő rögtön ráhibázna, hogy négy edmagammal kívánok moziba menni. És ha valaki kíváncsian megkérdezné, hogy hány éves vagyok — habozás nélkül válaszolnék. — Több mint negyvenkilenc, vagy ha úgy jobban tetszik, csaknem ötven. És az illető pontosan tudná, miről van szó. (- si -) Toldisok - Gagarin „hajójánál” Mi tagadás, a diákok mindig 50 éve” kiállítást, az űrhajó- még az év elején is, örülnek, kát, a gépkonstrukciókat. Mi ha nem kell az iskolapadban sem természetesebb, mint legülniük. Az öröm kétszeres, ha jobban Gagarin „hajója” tet- kiránduláson vehetnek részt, szett a diákoknak. A kiállítás Az élelmiszeripari szakközép- után a nagy diákok a Vidám iskola hatvan diákja megnéz- Parkban folytatták aznapi te a minap a „Szovjet technika programjukat. Csak be kellene gyújtani és máris repülne... (Foto: Fleischmann) A jubileum tiszteletére A konzervgyár szakszervezeti aktívái a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy emelik a gyár szervezett dolgozóinak számát. A vállalásukat máris teljesítették, háromszázharmincnyolc új szakszervezeti tag kapta meg a tagsági könyvet. ★ Sok brigád tett a gyárban munka felajánlást az évforduló alkalmából. Termelési tanácskozásokon értékelik ki majd a brigádok eredményeit. A pénzjutalmakat a november 7-i ünnepségeken fizetik ki. KECSKEMÉTI KO A ZEH VESEK KÖRÖSÖM Október első napjaiban a Kecskeméti Konzervgyárban is befejeződik a „szezon”. Éppen ezért ezeket az első napokat használják fel, hogy meglátogassák a nagykőrösi testvérgyárat. A gyárlátogatás után három sportágban; labdarúgásban, sakkban és asztaliteniszben mérik össze erejüket a kecskeméti és a nagykőrösi kon- zervmunkások. Itt a körösiek beszélnek... A kocsmák igen? Többen szóvá tették — nem először — miért van „keret” a kocsmák hajnali nyitásához és miért nincs az élelmiszerboltokéhoz? Különösen miért olyan fontos „népgazdasági érdek”, hogy a Kossuth Lajos utcai Sellő házi italbolt a reggeli műszakok előtt nyisson? Csak nem a baleset megelőzésére született az intézkedés? Moszkvai időszámítás? Vajon mi az oka, hogy két templomunk toronyórája — felváltva — nem a középeurópai időszámítást mutatja, hanem a moszkvai időszámítás szerint járt? Fényt az állomásra! A várótermek az est beálltával besötétednek. Várni sötétben is lehet, avagy a villanyszámla túl magas a vasútállomáson és ezt kell behozni? Luxus fiáker örültünk, hogy lesz fiáker a városban, annak viszont nem, hogy fővárosi árakat kér a tulajdonos, ugyan milyen apropóból? Sokba kerül a ló — vagy fizessen, aki tud?! MULATUNK MA A MOZIBAN? Szólítson, ügyvédnek. Ki lesz a 13-ik? Francia színes filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Harangok városa. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. Korán kezdi Sándorka játszik. Hóna alatt papírzacskóval jár körbe a szobában, komoly tekintetét néha ránk-ránk veti, majd a zacskó tartalmát rendezgeti. Apró papírdarabokat dugdos egymás fölé. Közben magya- rázgat valamit és gesztikulál. — Mit játszol?— kérdem tőle. Méltóságteljes a válasz: — Tudod, néni — érinti meg a papírzacskót — e2 egy aktatáska. Kihúzza magát, elindul a kőrútjára. — Én meg főnök vagyok — mondja. — Anyagért megyek. Harcolni. Ugyan kitől látta? Az egész család szakmunkásokból áll. Igaz, valameny- nyien a faiparban dolgoznak. (—bi—) '"""SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSS,
