Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-21 / 223. szám

Földügyben dz fo.dúljon! Új hivatal a városban A városi tanács végrehajtó bizottsága ezúton értesíti a város Lakosságát, hogy min­den földüggyel kapcsolatos beadvánnyal, kérelemmel (kezelési és használati viszony rendezése, földfelajánlás, mű­velési ág megváltoztatás, vázrajz készítés stb.) ezután a Járási Földhivatal nagykőrösi részlegéhez kell fordulni. A Földhivatal a városi ta­nács épületében székel és a közületeknek, a mezőgazdasági nagyüzemeknek, valamint az egyéni tulajdonosoknak intézi ilyen ügyeit, tehát átvette mindazokat a feladatokat, amelyeket eddig a városi ta­nács mezőgazdasági osztálya és az ÁFTH Pest megyei Felügyelősége végzett. EZ AZ ÚT VEZET A HALÁLBA IS Karambolt nem csináltak, de büntetést fizetnek A büntetés, amelyet a váro­si bíróság kirótt, nem súlyos. A tanulság lenne az, ha le­vonnák belőle az érintettek. Két ittas vezető ügyét tár­gyalta a közelmúltban a váro­si bíróság. Sós Hegedűs Zol­tán (Nagykőrös, Tázerdei út 27.) július egyik napján a strandvendéglőben sörözött. Három korsó sört és egy deci vermutot ivott meg. Este tíz órakor egy barátjával a Kutyiltaparóba furikázott, onnan az Arany Kalász Étte­rembe. Éjfél után igazoltatta a rendőrjárőr. Az alkohol- vizsgálat, vérében 3,8 deciliter tízszázalékos bornak megfelelő alkoholt talált. Bognár Pál törteid lakos augusztus 9-én motoron jött be Nagykőrösre. A Velkei-fé- le kocsmában két üveg sört ivott. A város közepén sza­bálytalanul hajtott be, ezért a rendőrjárőr igazoltatta és elő­állította véralkohol-vizsgálat- ra. A vizsgálat 6,2 deciliter tízszázalékos bornak megfelelő alkoholt talált a szervezetében. A bíróság tekintettel arra, hogy mindkét esetben csak enyhe alkoholos befolyásoltsá­got állapított meg, Sós Hege­dűs Zoltánt 800 forint, Bognár Pált 1000 forint büntetésre ítélte. Naponta számos baleset tőr- I ténik azért, mert sokan akad- . nak akik hiszik, hogy egy-két j korsó sör nem akadályozza ' őket a vezetésben. így jutottak I már sokan az otthon helyett a I baleseti kórház műtőasztalára, j Mégis, nem tanulnak belőle ... j A pénzbüntetés jobb fegyel- i mező eszköz, mint a józan be- j látás? Van pénz a s'rand fejlesztésére Nyári hír az alábbi, ha ősz­szel is adjuk közre: a városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta a V árosgazdálkodási Vállalat munkáját. A végrehajtó bi­zottság dicséretben részesítet­te a vállalat kollektíváját a j javuló munkájáért, s egyben megállapította, hogy szükség ! Van a városi strandfürdő to- j vábbi fejlesztésére, különösen, j ha a meleg vizet kereső kút­fúrás beváltja a hozzáfűzött reményeket. i A végrehajtó bizottság a | strandfürdő fejlesztésére száz­ezer forintot szavazott meg a következő évi városfejlesztési alapból. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Szólítson ügyvédnek. Ki lesz a 13-ik? Francia színes j filmvígjáték. Korhatár nél­kül megtekinthető. Kísérőműsor: Harangok vá­rosa. Előadás kezdete: fél 6 és 8 árakor. XI. ÉVFOLYAM, 222. SZÄM 1967. SZEPTEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Szombaton lesz az irodalmi vacsora Fellép : Pécsi Ildikó, Bánki Zsuzsa, Bitskey Tibor Az „őszi vendéglátó napok” A „vacsora vendégek” is szenzációja, az Aranykalász megváltoztak. Horváth Ferenc Étterem irodalmi vacsorája a és Szandrey-Karper László művészek elfoglaltsága miatt helyett Pécsi Ildikó, Bánki nem pénteken, hanem szom- Zsuzsa és Bitskey Tibor lép baton lesz. fel. A múzeumok baráti köre autóbusztúrára hívja önt Egynapos barangolás a Duna-Tisza közén Ők még soha nem szorultak rá a fűrészporra... Tsz-einknek nem kell átjárniuk többé Ceglédre A művelődési ház és a mú­zeumok baráti köre október 8-án, vasárnap egynapos autóbuszkirándulást rendez a ■ Nagykőrös—Kecskemét— Izsák—Kiskőrös—Akasztó— Harta—Szeliditó—Ordas— Dunaszentbenedek—Félegy­háza—Kecskemét—Nagykő­rös útvonalon. Indulás reggel negyed hét­kor, ebéd délben Kalocsán. A részvételi díj száz forint. Jelentkezni lehet Patay Ká­rolynál, a művelődési házban. Napokon át eső, eső, eső ... — Hasznos volt-e a szeptem­beri eső? — kérdem Szegedi Jánost, az Arany János Ter­melőszövetkezet elaiökét. El- barikádozva ül irodájában. Tudniillik az előszobában, ahol a főagronómus tanyázik, hegy­magasságúra emelkedett a parkettás padlózat. — Nagyon örültünk neki. Végre jó talajmunkát lehet végezni az őszi kalászosok alá — válaszolja az elnök.. — A nyári munkán túlvagyunk. Minden zökkenő nélkül zajlott le az aratás és a betakarítás. Az eredmények várakozáson felül sikerültek. Például a búzából rekordtermés volt, holdanként tizenöt és fél mázsát arattunk. — Hogy vált be a szalma­lehúzó és bálázógép? — Minden szalmánk és a ré­ti széna bálázva, a központi szérűn van, szép nagy kazlak­ban összerakva. Újig a szalma alom és a szálas takarmány bőségesen elegendő lesz. Mi még nem vettük igénybe a fű­részport ... Lesz keveréktakarmány bőven Mi az az építőipari betegség? — Mi újság az állattenyész­tésben? — Az új kilencvennyolc fé­rőhelyes istálló tele van egész­séges, gümőkórmentes szarvas- marhákkal. A törzsállomány és a selejtezések pótlására a napokban ötven szarvas­marha érkezik gümőkór­mentes környezetből. Átlagos szarvasmarha-állomá­nyunk kétszázötven darabot számlál. — A sertésekkel sincs baj? — Egyáltalán, sőt, kitűnő a hízósertés-állomány. Nyolcszáz sertés hizlalása szerepel ter­vünkben, amelyet már hatvan százalékban teljesítettünk. Az ehhez való hízó alapanyagot ötven anyakocánk biztosította. — Jövő évi terveik? — Tejvbe vettük, hogy a központi telepen egy új ser­téstelepet, valamint egy szá­rító- és keverőüzemet építünk. Selymes, piruló barackok és akik asszonytársaik életét könnyítik meg Váratlanul lé­pek be a Kecske­méti utcai ■portá­ra. PHrtelen meg­lepődöm, mert a következő pilla­natban vészes ma­lacvisítás állít meg. Olyan, amely bevonulási indulója szokott lenni a téli disz­nóölésnek. I-ábom- nál cirmos öreg macska remeg. Farkával egyene­sen a juharfa tete­je felé mutat. A kétségbeesett ma­lacvisítás ízes téli emlékeket ébreszt a kandúrban. A visítás után ese­dékes a pörzsölés. mely után haj, Csacska macska mennyi ízes falat következik! A gazda nincs egyedül és kemé­nyen küszködik. Látom, hogy ke­zében marékra fogja a harapófo­gót és ügyesen il­leszti a drótot a süldő orrába. Kö­zelebb megyek. Lábam mellett óvakodik a cica, egyre izgatottab- ban. Már a lete- pert malac mellett reszket. Hegyesen el is nyávogja ma­gát éppen a nagy munka csúcsán. A gazdát nyug­talanítja a kéret­len hang. Egyet­len ügyes mozdu­lattal odébb rúgja a macskát és utá­na hajítja a mon­datot. — Hol van még a disznóölés ideje, te ostoba! A macska, úgy látszik, érti a neki szánt szavakat és még egy hosszút nyávog. Talán azt akarja véle kife­jezni, hogy értem én, kedves gaz­dám, de nem vol­na rossz már most az a kis kóstoló ... (rossi) KOSÁRLABDÁSAINK FIG YELMÉBE: Az első helyezés még nem bajnokság Nagykőrösi Kinisv—Ceglédi gimnázium 51:31 (33:14) A boltokban még árulják, a kamrák polcaira is csak most kerül fel befőttnek. A nagy konyhában azonban, ahol sok százezer háziasszonynak teszik el a kompótot, már befejezték az őszibarack befőzését. Ebben a szezonban a gyárba több mint 20 ezer mázsa ba­rack érkezett be. Felezve 10 120 mázsát, egészben 9085 mázsát „tettek el”. Hány nő dolgozott a barack- vonalon? Szinte megszámlál­hatatlanul sok. De még többén vannak azok az asszonytár­sak, akiknek Ük könnyítik meg a házi munkát, amikor helyettük nagyban „bef őz­nek”. Közülük, a munkásnők közül mutatunk be néhányat. Szélesi Józsefné, Papp Józsefné és Harsányi Ambrusné javában felezik a hamvas barackot. Hamvas a barack? Az ám, mert ide is csak kifogástalan áru jöhet Szemők Ferencné és szocialista brigádja a zárás mesterei. Tulajdonképpen tőlük függ, hogy a befőtt akár évekig se romoljon meg ... (Foto: Gábor) AZ EMBER INGATAG? Az Arany János Termelő- szövetkezet főagronómusa éppen berobog a földekről. Jegyzetfüzet állja útját. — Mi újság a földeken? — A rozsot százholdas te­rületen éppen most vetjük, két UTV vetőigéppel. Folyik a szántás, a műtrágyaszórás az őszi árpa alá. Ez két­százötven holdas terület. A legnagyobb újság mégis az, hogy a kukoricagórék, a magtár és a gépszínek kö­rül szövött drótkerítést hú­zunk ... — Es ez minek? — Hogy megóvjuk az in­gatag jellemű embereket az esetleges „megingástól”. (fehér) Nagykőrös, 100 néző, vezet­te: Molnár K., Sauska K. Gyors, csak néhol akadozó játék alakult ki, amelynek iramát a Kinizsi diktálta. A félidő 5. percében már 14:2 yolt az eredmény. Eleinte gör­dülékeny támadások futottak végig a pályán. Az első félidő végén 19 pont volt a csapat előnye. A második félidő nem ho­zott ilyen jó játékot. Sok kap­kodó, ideges támadás, sok tá­voli dobás halt el az ellenfél kosarán és a palánk alatt számtalan labda került a ceg­lédiek birtokába. Ebben a já­tékrészben szépített a vendég­csapat. Néhány csere után ismét pontosabb labdák tarkították a finist. Végül is győzött a hazai csapat, pedig mindent egybevetve meglehetősen gyengén játszott. Szétesően, tervszerűtlenül, sőt néha könnyelműen. Kár lenne a ki- nizsis fiúknak így folytatniok, mert ez ideig veretlenül áll­nak a megyei bajnokság élén. A vasárnapi mérkőzésért ki­emelni senkit nem lehet. Pontszerző: Zsákai 15, Abra- hám T. 12, Mitru és Lengyel­falvi 6—6, Papp dr. és Padá- nyi 4—4, Szarka és Danóczi 2—2. A követkéző ellenfél a Váci SE lesz. (u) — A földművesszövetke­zetek már 102 községben árusítanak facsemetét. Első félévi forgalmuk 627 ezer forint volt. ’rssssssssfsssssssfsssssssMmMfsssssssxfs/'sm'sssjMssfsssssssfssMssssfsssssfj'fsmwsssssfsssfmsss/ssfssss/ssffmf/mssM VERESTORONY % íj NAGYON MESSZE, háromezer kilométer- ^ nél is távolabb jártam Magyarországtól a nyá- ^ ron, északi testvéreink, a finnek fenyvesektől ^ vadregényes földjén. Nem titok, hogy arrafelé $ nagyon szeretik hazánkat, népünket az embe- § rek. Sok megindító jelenetnek voltam már ta- ^ núja régebbi és mostani utam alkalmával, ha- ^ nem az egyik olyan frappáns volt, hogy nem ^ mulaszthatom el elmondani... ^ HELSINKITŐL is nyolcszáz kilométerrel ^ északabbra, Oulu városkában időztem, ami- S kor egy este, társaságban a nagy magyar Al- 5 föld került szóba. Sokan és sokat kérdeztek sárról, hogy milyen nálunk a parasztember ^ élete, milyen a végtelen alföld, milyen érzés a § friss gyümölcsöt egyenest a fáról leszedni? ^ Mert ez az a dolog, amiben finn véreinknek ^ soha nem lehet részük ... $ Javában tartott a beszélgetés, s éppen ^ Nagykőrös városát említettem, midőn szeré- | nyen, tört magyarsággal megszólalt egy fiatal, ^ amolyan tizenkilenc éves leány. $ — En... tudom, hol van Nagykőrös és mi­^ lyen város — tagolta a szókat. > NEM MONDOM, meglepődtem Nem is any- ^ nyira a magyar szóra, hiszen Finnországban $ gyakori az olyan ember, aki meg akarja is- ^ merni a távoli magyar rokon nyelvét, hanem ^ Nagykőrös említése miatt. Gyorsan viszakér- S deztem: $ — Csak nem a körösi konzervet ismeri? — Nem, azt nem tudom — mondta a leány. — De tudom, hogy — és a hangja iskolásra váltott —, hogy Cegled után még húsz kilo­métert szatad a vonat... akkor ér Nagykőrös­re ... Ha Cegled Kossuth városa, akkor Nagy­kőrös Arany Jánosé... Az nagy költő volt és kilenc évig tanár ott a gimnáziumban ... Szemem-szám elállt, nagy meglepetésemet a társaság nem értette. Hanem a beszélgetést már mi sem zavarhatta meg. — És még mit tud Nagykőrösről? — firtat­tam. — Azt, hogy a református 'templom torony ötvenkettő méter magas és azt „verestorony­nak” hívják a körösi emberek ... És a város­háza barokk ... Meg a város parasztváros ... és a Fürdő-kertben szép strand is van... A LEÁNY abbahagyta Nagykőrös idegen- forgalmi ismertetését, végre megkérdezhettem tőle, honnan e különös ismeret. — Járt talán már Magyarországon? — Ö, még nem, de nagyon szeretnék ... — De az istenért, akkor hát honnan ismeri ezt a kisvárost? Elnevette magát a lány. — Nagyon egyszerű — magyarázta. — Most tanulom magyarul, holnap vizsga lesz, és ebből a könyvből — mutatta fel Boldizsár István Magyarország című útikönyvét — kell vizsgázni... NEM VAGYOK körösi, s ezért nagyon kí­váncsi volnék, hogy vajon az iaevaló tizenki- lencévesek közül hányán tudják, hogy a refor- mátus^templom tornyát — vtrestoronynak hívják?... *■ -----­( —iron) Ez utóbbi még ebben az évben felépül. Ezután a nagyköröst ter­melőszövetkezeteknek .nem kell átjárniuk Ceglédre, mert itt helyben olcsóbban kapják meg a keverékta­karmányt. — Idefelé jövet az istállók körül mozgolódást láttam... — Az új istálló mellé a ter­melőszövetkezet borjúnevelőt épít. A Petőfi Termelőszövet- Kezet építőbrigádja építi az idén. — És mi a helyzet az állat- gondozók fürdőszobájával? — Ezt is a Petőfi építőbri­gádja húzza fel, de szeretnénk, ha nem szen­vednének az építőipari be­tegségben. _ ??? — Határidőre nem tudnak Elkészíteni semmit sem! Pél­dául a fürdőt és a borjúneve­lőt júniusban kezdték építeni, augusztusra kellett volna befe­jezni, lassacskán már itt van október, és még mindig csak a felénél tartanak — panasz­kodott az elnök. (fehér)

Next

/
Thumbnails
Contents