Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-02 / 207. szám

I A P E S T /V\ EGVEI HÍFtLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM 1967. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT AZ EMBERI AKARAT TESZI EZT ÉS A VIRTUS A konzervgyárban jó! állnak a dolgok BÍZHATNAK RANGJUK MEGTARTÁSÁBAN Azt mondják, valamit meg­szerezni, ha nehéz is, mégis könnyebb, mint megtartani. Az élet is ezt bizonyítja. Ép­pen ezért amikor a konzerv­gyár megkapta előző évi mun­hogy a konzervgyárban jól állnak az idei tervükkel. Ki­tűnő összehasonlítási alapul szolgálhat, hogy a tavalyi tervnek ilyenkor még csak a 36,8 százaléka volt meg. zerv 2. üzemet felújítot­ták a rekonstrukcióban, a 11. telepet csatornázták, az új víz­torony és kazánház is dolgo­zik már. Az I. telep új kazánja ki­elégíti a „legmelegebb” napokon is a termelést. S mindehhez, az anyagi fel­tételekhez hozzá kell adni — — ők így teszik — az embe­rek akarását, s a virtust... (b. h.) Beszélgetés a tojástenger partján Állandó mikroklímában egyszerre 120000 csibét keltethetnek Beválik a baromfitenyésztés a Dózsában A Dózsa Termelőszövetke­zet tojásgyárában vasárnap sem szünetel a munka. Reggel kilenc órakor k$t leányt és két férfit találok egy kisebb szobában, tojástenger közepén. — Mi történik itt? — kér­dem a baromfitelep vezetőjét, Bognár Györgyöt. — Tojást válogatnak. Az első kategóriába kerülnek a BARNEVÁL negyven gram­mon felüli, tiszta étkezési to­jásai, négyezer darab naponta. Az apróbbak és a mosott to­jások a nagykőrösi és a buda­pesti piacokra kerülnek Eze­ket egy héten belül fel kell használni. A Dózsa standja naponta hét-nyolcszáz ilyen friss tojást kap. Végül a se­lejtes, törött, horpadt tojáso­kat darabját hatvan fillérért magunk vesszük meg. Ez nem sok érte. — Mennyi a napi tojáster­més? — Nyolcezer tojónk napi négy-ötezer tojást ad. Ez a ho­zam később még emelkedni fog. Két hónap múlva műkö­désbe lép a keltetőház is. A hozzávaló tizenkét, egyenként tízezer tojás befo­gadóképességű keltetőgép már megérkezett. Most szerelik. A keltetőház egy új típusú mag­tár épületében lesz, ahol a te­rem mikroklímájának állan­dóságát olajkályhákkal és ven­tillátorokkal biztosítjuk. A keltetőállomás tojásszükségle­; rsA/*sss*rrsyss*ssjrsrsssssssssssssssssssv í i 1 Senki földje? tét a saját tyúk- és libaállo­mányunk fedezi. — Mi lesz a naposcsibék­kel? — Azokat a nagykőrösi és ceglédi fogyasztási szövetke­zeteknek adjuk át. A jövő év­ben a keltetőáilomás körülbe­lül ötmillió forintot hoz be, amiből a tagság egész évi já­randóságát ki lehet fizetni — mondotta a baromfitelep ve­zetője. (fehér) VégeSadás $ . 8 gara Sétál az ember, vagy dől- ra megy, úton-útfélen ^ !• kénytelen észrevenni az el- ^ 5 hanyagolt árokpartokat. i? ^ Azaz legfeljebb sejti, hogy ^ | árok partján jár, mert a ji 4 partot nem látni a sok dud- jc § vától. $ $ $ ^ Senki nem tartja az ár­§ kok mentét rendben, senki S ^ földje az. A lakók és a ház- ^ | tulajdonosok — tisztelet a ^ ^ kevés számú kivételnek — ^ 6 nem törődnek vele. $ $ $ ^ Pedig ha tudnák, hogy ^ ezért szabálysértési eljárást § § indíthatnak ellenük, ami $ | zsebbevágó dolog. Úgy >5 ^ hisszük, meg is teszi a ta-§ 5 nács kis várakozás után. Most még nincs késő, ki-ki ^ ^ rendbehozhatja a járda ^ ^ melletti rövid árokpartot, ^ mielőtt beköszöntene az ^ | őszi esőzés és a büntetés ^ !t ideje. ^ A csatornaügy végre elmozdult a holtpontról Amikor a Kossuth utcán la­kók panaszkodtak az út rossz állapotáról, mindig ugyanazt a választ kapták: „Addig nem javítják, amíg el nem készül a konzervgyár csatornája.” Ezért örültek a háztulajdo­nosok annak a szakemberek­ből álló csoportnak, amelyik a minap összehangoló bejárá­son vett részt a gerinccsatorna nyomvonalán. A csatorna építője, a 21. számú Állami Építőipari Vál­lalat, a konzervgyár képviselői és a városi tanács műszaki osztályának munkatársai va­lamint a tervezők megbeszélé­sei alapján remélhető, hogy még 1968. januárjában hozzá­kezdenek a nagy gerinccsator­na, a szűrődob és az átemelő építésének. Végre tehát ez az ügy is el­mozdult a holtpontról. 1896... 1927... 1968 Készül a nagykörösi monográfia harmadik kötete A helytörténelem megisme­résére nyújt nagy lehetőséget ez a munka. Jelentősége ab­ban rejlik, hogy nem jelent meg még Nagykőrösön olyan helytörténeti tanulmány, amely teljes képet adna a vá­ros történetéről. A részletta­nulmányok egy-egy kérdést alapos megvilágításban tár­gyalnak. A helyi ismeretek tanításánál a nevelők is jól hasznát veszik. Akik városunk múltja iránt érdeklődnek, azok részére a monográfia be­cses és megbízható ismeret- anyagot nyújt. (b. b.) — Itt a dinnye, jó a dinnye, mézétíes a dinnye! Most vegye, most vigye! — harsogja a pia­con a gazda. — Utolsó kikiál­tási ára egy forint! Szó, ami szó, a szekér diny- nye nem sokáig tartott. Talán az egész világon nincs annyi dinnye, mint amennyit ezen a nyáron megettünk volna... MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A múmia közbeszól. Széles­vásznú magyar bűnügyi film­komédia. Főszereplők: Ruttkai Éva, Avar István és Major Tamás. Korhatár nélkül meg­tekinthető! Kísérőműsor: Színek a fes­tészetben. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. a várostörténet eseményeivel, az 1948 óta fo­lyó régészeti kutatások ered­ményeit is felhasználva. Fel­Ki tudná megmon­dani, hogy ki ejtette el. Nem volt fából, nem koppant, sem csengő fémből, ezért nem muzsikált a hangja, amikor vala­ki az utcán elejtette. Körös-körül zsi­bongott a nagy for­galom. A tömeg nem néz a lába alá. Az emberek figyelmet­lenek. Legfeljebb a csillogó fémpénzeket veszik észre. Esetleg a földön zöldellő tí­zeseket. Mert százast « legöregebb utca­seprő is legfeljebb egyszer talál életé­ben. A poén viszont most ott feküdt a jár­dán. Árván és re­A poén az utcán hever ménytelenül. Az első pillanatokban még bízott abban, hogy valaki lehajol érte, boldogan felveszi és valahol elsüti. A humorista meg­látta. Jó szeme volt. Kicsit közelebb ha- mindjárt el- az orrát. — Poros! Urasá- goktól levetett poént nem fogok felhasz­nálni. A karcolatok mes­tere már több figye­lemre méltatta. El­gondolkodva állt fe­lette. Találgatta, jctft, de mir. fintorította hogy melyik Ka­rinthy karcolatból pottyanhatott az út­testre. De mert nem tudta, hogy hová te­gye, vállat vont és továbballagott. A híres operettek szövegírója odébb­rúgta. A bökversek költője keresztüllé­pett rajta. A slágerek írója a monokli mö­gül csak egy pillan­tásra méltatta. Min­denki továbbment. Délben csendese­dett a forgalom. Az utcaseprő ebben az időben takarítja a járdát. Lassan, fi­gyelmesen halad és mindig arra gondol, hogy hátha egyszer meglátogatja a sze­rencse egy elvesztett, tömött erszény alak­jában. Mindent meg­néz, ami a lába elé kerül. A poént óvatosan felemelte. Ujjai kö­zött forgatta. Muta­tóujjával megpisz­kálta. — Mi lehet ez a vacak? — tette fel önmagának a kér­dést, de mert sehon­nan nem kapott vá­laszt, ledobta a föld­re, rásöpörte a la­pátra a többi szemét­tel együtt. (—si) 1687-es pecsélje § lenyomatának rajza kerül. ^ A részlettanulmányokat ír- ^ja: dr. Balanyi Béla, Bekő ^ Gyula, Faragó István, dr. Fo- 8 dór Lajos, S. Hegedűs László, 8 Kádár András, dr. Konrád $ Zoltán, Seri András és dr. Tő- § rös László. A hét vége sportműsora Asztalitenisz: ‘ A Kinizsi férfi és női csa­pata vasárnap délelőtt Vecsé- sen mérkőzik a Vecsési Víz­művek csapatával a megyei bajnokságért. Birkózás: A Kinizsi felnőtt és ifjúsági versenyzői vasárnap Cegléden és Monoron lépnek szőnyegre a reménységek kiválasztó ver­senyén. Kézilabda: A Kinizsi kézilabda-csapata vasárnap délután Tápiószelén játszik a Tápiószelei KSK csa­patával a területi bajnoksá­gért. Kosárlabda: A Kinizsi NB Il-es női csa­pata vasárnap délelőtt tíz óra­kor mérkőzik a Budapesti HSE csapatával a bajnoki pontokért a Kinizsi Sportkör udvarán. Labdarúgás: A Kinizsi felnőtt és ifjúsági csapata vasárnap délután két óra harminc perckor és négy órakor találkozik a Budaörsi KSK csapatával a Kinizsi sporttelepén a megyei bajnok­ságért. A Kinizsi II. vasárnap dél­előtt Albertirsán játszik az Albertirsai VSE csapatával a járási bajnokságban. A Nagykőrösi Építők felnőtt és ifjúsági csapata vasárnap délután Pilisen mérkőzik a Pilisi KSK csapatával a terü­leti bajnokságban. Úszósikereink Vasárnap megyei minősítő úszóverseny volt a strandon. Negyven induló közül tizen- ketten voltak helybeliek, kö­zülük kilencen (Harsányí László, Máté Ilona, Urbán Pi­roska, Dénes László, Sulyok Sándor, Ábrahám Zoltán, Sza­lui Péter és Szalai Endre) he­lyezést szereztek. — Az idén már nem lesz több verseny itthon. Egy héi múlva még indulunk a ceglé­di úszóversenyen és ezzel bd is fejezzük a szereplést -1 mondta Gorócz Albert edző. vázolja azt a képet, amelyet a nagykőrösi nép végigélt a történelem folyamán. A város történetével foglalkozó iroda­lom mellett felhasználja a vá­ros levéltári anyagát, mint eredeti forrást. A korábbi iro­dalom korszerű átértékelésé­vel, önálló kutatások eredmé­nyeként kidolgozott részlete­ket tartalmaz, megvilágítva azokat a küzdelmeket, melye­ket a külső ráhatások, hábo­rúk, természeti csapások mi­att átélt a nagykőrösi nép. Megvilágítja azokat a küzdel­meket is, melyeket a társa­dalmi osztályok közötti ellen­tétek okoztak. Bemutatja azt a nagymérvű fejlődést, ame­lyen a város átment a kis Árpád-kori falutól korszerű várossá emelkedé­sig. Számos fényképet, vázla­tot, és oklevélmásolatot tar­talmaz majd szemléltetésül. A termelési ágak fejlődés- történetét 1896-tól tartalmaz­za. A szociális és kulturális fejlődés történetét ugyancsak 1896-tól. A sport történetét 1879-től. Külön foglalkozik a mezőgazdaság, az ipar, a ke­reskedelem, a közlekedés, a szociális és egészségügy het­venegy éves történetével. Kü­lön foglalkozik az oktatásügy­gyei, az oktatásügy, a műve­lődés és az irodalmi élet fej­lődésével is. Tartalmazza a Tanácsköz­társaság nagykőrösi történetét. Lesz benne tanulmány A fel- szabadulás és az élet megin­dulása Nagykőrösön címmel. A könyv táblájára a város ..1896-ban készült az első nagykőrösi monográfia Gal- góczy Károly szerkesztésében. A második kötetet Galántay Fekete Béla szerkesztette, 1927-ben. Az 1927-es kötet nem éri el az 1896-os színvo- ' nalát. Adatainak megbízható- < sága nem százszázalékos. Az 1896-os monográfiának a foly­tatása most szükségessé~VSTt. A hetvenegy esztendő alatt le- ; zajlott események, a város életében történt változások, a helytörténeti kutatás sok-sok eredménye, egyszóval a fejlő­dés igényeli mindennek az írásban való rögzítését. Városunk hatszázéves váro­si mivoltának ünneplése al­kalmából készül ez a mű, öt­száz oldal terjedelemben. Százötven oldalon foglalko­zik A feldolgozott borsó meny- nyiségével, 923 vagonnal, az összes magyar konzerv­gyár között az első he­lyen állnak. A július 82 millió forintot „ho­zott”, A második nagy hajrának nőst lesz a startja. Ezt csök­kent létszámmal kell „lefut­niuk”, hiszen megkezdődik az skola és elmennek a diákok. Pedig rengeteg gyümölcs és zöldség érkezik még most nyár végén a gyárba. Fel kell készülniük arra, logy naponta 75 vagon paradi­csom érkezik be, i II. telep pedig naponta 15 vagonnyi paprikát kap, amit fel kell dolgoznia. Nyugodtan lehet használni a jelzőt — óriási feladatoknak néz elébe a gyár. Mégis vala­mennyien bizakodóak. Lehet­nek is. A gépek jók, alig- liig ajkad panasz. A kon­kájának megérdemelt elisme­réséül a Szocialista munka vállalata címet, azt is tudta mindenki, hogy azt nem lesz könnyű megtartani. A gyár 1967-re feszített ter­vet vállalt. Az elmúlt évben 511 millió forint volt a gyár teljes termelésének értéke, 1 az idén 540 millió forint értékű konzervre számít a kereskedelem, a kül- és a belkereskedelem együttesen. A gyár pedig 580 milliót vállalt. Tehát azt vál­lalták a mérnökök és techni­kusok, a szakmunkások és a hatórások, hogy 49 millióval többet termelnek, mint tavaly és negyvennel többet, mint amit elvárnak tőlük. Az év első felében már meg­termelték egész évi tervük 43,8 százalékát. De ehhez hoz­zá kell vennünk, hogy ebben nincs benne ; szezoncsúcsok eredménye. Világos tehát, wsssss/s/sssssssssssssssssssss.,, /////////// Hogy ez így legyen, arról gondoskodik ez a gép a kon­zervgyár új paradicsomüzeménck udvarán. Ez választja el a paradicsom héját a magjától, és ez préseli össze takar­mánnyá. Innen szállítják el és állatokat etetnek vele (Gábor felv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents