Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

t9«7. SZEPTEMBER T7„ YASÄRNAP rá*T Mr eret KMirífW GIGLIOLA Gigliola Cinquetti, a híres olasz táncdalénekesnő, az Erkel színházi Nemzetközi Gálaest egyik részvevője pesti gye reteknek autogramot ad (MTI Foto — Molnár Edit felvétele) Füst a fák lombja fölött Alayi József még a tavaszon levelet küldött a szerkesztőség­be Szobról. Azt kérdezte, miért nem megyünk ki egyszer hozzá­juk és miért nem írunk a kis- vasútról. Mert van ott is elég látnivaló. Valahogy úgy jött a sora, hogy csak most kereshettem fel levélírónkat a szobi kis­vasút — hivatalos nevén a gazdasági vasút — kőbányai végállomásán. Elöregedett házból, régi berendezésből áll a „főhadiszállás” ahol fogad­ják, majd ismét útnak indít­ják a bányából ideérkező, kő­vel'. 'megrakott csiUesort«,?,?.^? A Szürke sziklák alatt futó kitérés sínpár, a néhány el­szórt épület, a por és egy bóklászó kecske: egyhangú látvány. A munka sem hoz nagy változatosságot. A két mozdony naponta tíz-tizenkét- szer a kővel rakott csillesor­ral oda-vissza megteszi a négykilométernyi utak Veze­tőjének és a féhezőnek más dolga sincs, mint ügyelni, hogy a pálya mely pontján kell behúzni a féltkart. Az állandóan a szabadban végzett munka alaposan meg­viseli a testet A rekkenő hő­ségben éget a csille és a bele­hányt többtonnányi kő. És té­len! Amikor rohan a szél, s arcbacsapó vastűként szúr minden hópehely! A fékező­platón a mínusz fokokat két­szeresnek érzi az ember. Mégis ... Száztízen dolgoz­nak itt, és akit csak megkér­deztem, arról beszélt, nem menne el más munkára. Alagd József, Orgoványi Béláné és a többiek hosszú évek óta telje­sítenek itt szolgálatot. Jönnek Szobról, Ipolydamásdról, Vá- mosmikoláról, . és Márianoszt- rárói,. és teljesen .egyezik a véleményük AlagiévaL — Hiszen olyan érdekes a munkánk — mondják. Holott évek óta nem tör­tént itt semmi. Éjjel nem járt arra menedéket kérő vándor, nem kellett szülő nőt vinniük, s a követ sem lopja senki. A turisták sem igen háborgatják őket. Pöfög a mozdony, tom­pán rázkódik mögötte a kocsi­sor. Állnak a fékezők, elnéz­nek a fák fölött és ösztönük húzatja meg a fékkart, ha lejt a pálya. Akkor mit találnak rajta szeretnivalót? A kereset sem túl sok, a szolgálat pedig ti­zenhatórás. Mikor kérdem, tűnődnek. Látni valóan nem fogalmazták még meg önmagukban sem. Csupa töredék, félmondat, egy-egy részlet kiemelése a válasz. Aztán egyikük, ami­kor már indulna a vonat, hát­ratolja kiszolgálj piros sap­káját a homlokáról. — Hát, szóval hogy is mondjam? Itt élünk. Jöttünk annak idején tizenöt-húsz éve fiatalon, mert valahol kezdeni kellett Talán magúnk, sem. vettük észre, hozzánőt- türik a csilléhez, a kőhöz. Ne­künk izgalmas, amit csiná­lunk. Hiába tudom, még ál­momban is, hogy hol követ­kezik az emelkedő, mégis ké­szülök rá. Minden út csata, ha napjában tizenkétszer is vívom ... Meglódul a kocsisor, indul a vonat. Aki csak úgy látja; érdektelen mozgás. Nekik, akik mozgásba hozzák, izgal­mas harc, mert önmagukat adják hozzá. K. M. Előnyös változások Beszélgetés a Váci Kötöttárugyárban Termékei messzi földön ke­resettek. Közel harminc or­szágba exportálják áruféle­ségeiket, Angliától Kanadáig, Izlandiéi Hongkongig. Ide­haza is szívesen vásárolják — elsősorban a hiánycikklis­tán szereplő perionszálas tré­ningruhákat és a lastexszel egyenértékű, terjedelmesített danulonszálból készített női pantallókat —, belföldön azon­ban már csak kevesen tud­ják, hogy ezeket az árucik­keket legnagyobbrészt csak Vácott készítik. Az elmúlt években kevés gondot for­dítottak gyártmányaik nép­szerűsítésére, megszeretteté­sére. Részben azért, mert gyártmányaik minden mennyi­ségben azonnal piacra talál­tak, részben mert semmi sem ösztönözte a gyárat erre. A gazdaságirányítás új me­chanizmusa a gyár számára is előnyös változásokat ígér. Erről beszélgettünk a Váci Kötöttárugyár három szak­vezetőjével, Porgesz Andorral, a termelési osztály vezetőjé­vel, Kiss Sándor technoló­gussal és Oszlót Bélával, az üzemgazdasági osztály ve­zetőjével, Terjedelmesített dannlon, szendvicsanyag — Az elmúlt időszak gyári jellemzője: egyre nagyobb teret hódítanak a szintetikus szállal kevert vagy teljesen abból készült áruféleségek — kezdte a beszélgetést Por­gesz Andor. — A perionfona­las tréningruhákkal kezdő­dött ez a folyamat. Bár ter­melésünk állandóan emelke­dik ebből a nagyon kereseti cikkből, az igényeket a mai napig sem tudjuk kielégíteni. Ezért is kezdődtek meg a kísérletek a terjedelmesített danulon fedöfonalas (rugal- masított: műanyagszál) kel­mék gyártására. Ezek azonos használati idő, tartósság és ru­galmasság mellett még tet­szetősebbek a perlonfonalas kelméknél, ugyanakkor nagy előnyük, hogy olyan gépeken is előállíthatok, melyeken perionos kelméket gyártani nem tudunk. Kiss Sándor gazdag válasz­tékú, színpompás mintakol­lekciót tesz le az asztalra néhányat kiemel közülük, mu­tatja: — Nagyon keresett űj ter­mék a három rétegből álló, dűltünk el, és senkinek nem mertük elárulni, hogy mi voltunk a ludasok. A naplóban az előző este teleírt két lapot összera­gasztottuk ... De azért csak megtudta a falu az igazat Az emlék felidézése újabb nevetésre ingerli őket Szárnyatlan képzelet Szerelmespámak néztem őket... Pár hetes házasok. Mari az idén érettségizett, Jani a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem utolsó éves hallgatója. Mátrasóstón, Miskolctapolcán töl­tötték a mézesheteket. Nagyon szépek és nagyon boldogok. Terveik? A fiatalasszony Gödöllőn helyezkedik el, vala- melyi vállalat adminisztrátora lesz. Jani még nem döntött. Talán? Igen, talán. „Ha nem jön ki a főnökséggel”, máshova megy. Aggódniuk a megélhetés miatt? Ugyan! Szüleik támogat­ják őket. Egyelőre Jani volt legényszobájában laknak, de már megvan a telek, melyre három szoba, hallos, összkomfortos, e me l et es házat ^építenek. Jani, nászajándékul, édesapjától személygépkocsit kapott. Kezében a kiutalás. Ideiglenes fész­küket is a szülei pénzén, de már saját ízlése szerint rendezte be. A hamvas arcú asszonyka nagy, szép szeme csodálattal vegyes büszkeséggel csügg a férjén, elszakíthatatlanul. — A környezet a döntő, ahonnan az ember kinő. Vagyis a szülői környezet, és nem az iskola. A szülő és a gyerek vi­szonya azonban nem egyoldalú, hanem, mint minden viszony, kölcsönös. Ügy értem ezt, hogy én is hatottam a szüléimre. Anyám kijelentette, ha megkapom a diplomát, bő szoknyáját ünnepélyesen leveti. Hogyan képzelik az életüket? Otthonűlők lesznek, a tévét nézik. Két gyermeket nevelnek. Nyelveket tanulnak, de nem anyagi haszonszerzés céljából, hanem azért, hogy tudásukat utódaiknak adhassák tovább: ők többet akarnak foglalkozni csemetéikkel, mint szüleik, akik egyébként mindent megad­tak nekik. A falu moziját nagy ívben elkerülik, mert, ha van hang, nincs kép, ha van kép, nincs hang, ott csak mérgelődik az ember. Színházba járni, Pestre? Kényelmetlen. — A szülőknek itt az a véleménye, hogy bárminek elme­het a fiúk, a városba, lehetőleg Pestre, csak a mezőgazdaság­ban ne vállaljon munkát. „Ne légy paraszt"! Ez az ő paran­csolatuk. En parasztnak születtem, és én ezt sosem akarom megtagadni. Ezért iratkoztam az agrármérnökire, holott a fa­luban elegánsabbnak tartják az orvosi pályát, vagy a jogász- íoclást. , Jani az egyetemi KISZ-szervezet tagja. Mari még nem je- entkezett át az aszódi gimnázium KISZ-szervezetébőL Hét éve ismerik egymást. Egy test, egy lélek ők, ketten. Ebben bi­zonyosak, ezt szentül vallják, s eszerint akarnak élni. Hiszik, hogy sikerül is nekik. Vékony, mozgékony, szőke fiú a titkár. Lakatos Budapes­ten, a Népszava szerkesztőségében. Nem panaszkodik, csak té­nyeket közöl. Hol ironikusan, hol enyhe keserűséggel. — Tulajdonképpen csak 1960 óta indult meg Galgahéví- zen a kulturálódás, addig itt kesze-kuszán mentek a dolgok. Nem volt a községben nyugalom. A KISZ-szervezet meg csak egy éve él viszonylag eleven életet. A maradi gondolkodást, a visszahúzó erőket emlegeti. A KISZ-szervezet nehéz feladatot vállalt magára: eszméltetni akar, korszerűbb közgondolkodást akar kialakítani a fiatalság körében. Látnom kellene például egy lagzit, mondja. Vonul a la­kodalmi menet, és a cigányt leültetik az árokpartra, vagy le­fektetik az út közepére, hogy úgy furulyáidon. Nyomják neki érte a százasokat. „Most én mulatok! Most én parancso­lok”! Kérkednek, hogy egymáson túltegyenek. Inkább a kül­szín kedvéért mulatnak, mint saját jókedvükből. Csak a vir­tus, a kivagyiság! Az a legjobb lakodalom, amelyik a leghan­gosabb, és legtovább tart... Kiszámítottak az ajándékozás­ban, mint az öregek. Szinte patikamérlegen méricskélik, ki, mit, milyen értékűt ajándékozott, kínosan vigyáznak, ugyan­annyit érjen a viszonzás ... Törik magukat, hogy egymás tá­nyérjába belenézhessenek ... Véradásra például, amíg a pap a szószékről a lelkűkre nem beszélt, alig jelentkezett valaki, utána meg tömegével sereglettek. Több a semminél — Azért már észrevehetők a fejlődés jelei — teszi hoz­zá. — Ez a klub fokozódó erővel vonzza magához a fiatalokat. Egyre gyakrabban megtörténik, hogy vasárnap délelőtt is be­népesül. Egyik napról a másikra semmi sem megy. Gondol­kodunk, mit lehetne tenni, hogy siettessük a fejlődést. Ami lehetőséget felfedezünk, azt igyekszünk is kihasználni. így ér­tük el azokat az eredményeket, amelyeket idejövetelünk előtt felsoroltam. — Egyelőre itt tartunk — mutat szét maga körül. — Eny- nyit már elértünk. Nem sok, de több a semminél. A krimi-várók elcsendesednek. Mindenki a képernyő felé fordul. Feszült figyelem az arcokon. Én is kényelembe he­lyezkedem. Pereg a film . Mielőtt villanyt gyújtanának, észrevétlenül kisurranok. Csendes a falu. Sötét. Az ég is csillagtalan. Csak a KISZ- klub ablaka világít. Messziről is látom, amint visszatekintek. Polgár István úgynevezett szendvicsanyag. Mi készítjük hozzá a terje­j delmesített danulonkelmét, | melyet habszivacsréteggel és selyembéléssel egy anyaggá dolgoz össze a Győri Mű­bőrgyár. Rendkívül jó esésű, könnyű, tetszetős, nem gyú­ródó, vízben is jól mosható, korszerű termék, amelyet a Május 1 Ruhagyár dolgoz fel kosztümöknek, felöltők­nek. — Gyárunk további tervei között szerepel a polieszter- viscos anyagból készült mé­rettartó, nem gyúródó, na­gyon könnyű kelme, mely sportmezek, nyári ingek ké­szítésére igen alkalmas — egé­szíti ki a technológust Por­gesz Andor és mutatja is az újfajta anyagot, melyet az országban eddig még csak itt gyártanak Vácott. — Ez még csak kísérlet, most vizs­gálja a TEXMEI és a KERMI, hogy megfelel-e a korszerű igényeknek és forgalomba hozható-e. Mi bízunk benne, hogy rövidesen megkezdhet­jük gyártását. Növekvő igények _nagyobb nyereség — Mindezt azért volt szük­ség előrebocsátani — magya­rázza Oszlár Béla —, mert összefüggésben van a gazda­ságirányítás új mechanizmu­sával. Gyakran kérdezik a vá­sárlók: a nagyobb vállalati ön­állóság, a nagyobb nyereségre való törekvés nem vezet-e majd a termékek minőségének csökkenéséhez. A válasz egy­értelmű: nem vezethet! A gyá­rak közötti versengés nagyobb teret ikap a jövőben, ez pedig eleve gátját veti annak, hogy a minőség csökkentésével töre­kedjenek a gyárak nagyobb vállalati nyereség elérésére. A nyereség növelése másként is növelhető. . IV, : Ezt példával bizonyítja; — Egy kiló pamutkelme ön­költsége 42,57 forint. Egy kiló szintetikus kelméé viszont 372,22 forint. A vállalat nye­resége egy kiló kelmén általá­ban. hét százalék. Vagyis a pa­mutkelme kilójánál mintegy három forint, a szintetikus kel­ménél (ebből csak nyolcvan deka állítható elő ugyanannyi idő alatti viszont huszonegy forint. A vállalati nyereség növelésének ez a módja gyá­runk esetében a lakosság igé­nyeivel is találkozik, bizonyít­ja ezit, hogy az egyre növek­vő szintetikus kelme termelés mellett sem tudjuk még kielé­gíteni az igényeket. A felkészülés időszaka Bár már csak alig több, mint három hónap van hátra a gazdaságirányítás új rendsze­rének bevezetéséig, o vállalati ösztönzés feltételei, módszerei még nincsenek kialakulva. Hogy miért? Nem a gyár szak­embereinek hibájából. Eddig a gyár fizette a termékek után a forgalmi adót, a jövőben a kereskedelem fizeti majd. A hivatalos rendelet azonban — mely ezzel a kérdéssel részle­tesen foglalkozik — még nem jelent meg. Ez a legfőbb gátja az eredményesebb felkészülés­nek. — Jelenleg ott tartunk — mondja Porgesz Andor —, hogy összeállítottuk a válla­lat jövő évi kollekcióját. Mint­egy negyvenöt áruféleséget kínáltunk fel a kereskedelem­nek, ebből tizenöt-húsz új ter­mék Vesz. Oszlár Béla: — A kapacitásszerződéseket már megkötöttük, de csak a gyártandó mennyiségekre. Je­lenleg az a furcsa helyzet állt elő, hogy a szállítási szerződé­sek is a birtokunkban vanvfk már az egyes áruféleségekre vonatkozóan, csak éppen az árakat nem tudjuk ... Kiss Sándor: — Ami viszont már eldön­tött tény: a mi gyárunkban is bevezetjük a 0-széria gyártá­sát, vagyis minden cikkből, nagyságból olyan szériát gyártunk le, melyből teljes bizonyossággal megállapíthat­juk a gyártmány várható költ­ségeit. Oszlár Béla: — Ez azért jelentős, mert eddig séma szerinti (az ipar­ági átlagok alapján diktált) kalkuláció volt érvényben. Ennek következtében voltak olyan cikkeink, melyek eleve nyereséges vagy veszteséges termékek coliak. Porgesz Andor: — Példát mondok, úgy könnyebb megérteni. A 8803- as számú gyerek tréningn ad­ná gon nyolc százalék a nyere­ségünk, míg a 8812-es nadrá­gon viszont négy százalék veszteségünk volt Hogyan le­hetséges ez? A 8812-es nadrág igényesebb kivitelben, él var­rással készült A séma szerin­ti kalkuláció viszont függet­len volt a termék munka- és kellékigényességétől. Ilyen a jövőben nem fordulhat elő. Uj exportelvek A felkészülés időszakának egyik fontos feladata volt az elmúlt két év exporttermelé­sének felülvizsgálata. Cikken­ként és országonként elemez­ték a piaclehetőségeket a rá­fordítást és a devizabevételt Eddig ez nem érintette a gyá­rat A kész terméket átadták a HUNGAROTEX-nek. az ki­fizette, több dolga a gyárnak már nem volt az áruval. — Jelenleg már szóbeli megállapodás jött létre a gyár és a HUNGAROTEX között — mondja Oszlár Béla —: milyen rendszerű közös érdekeltséget kívánunk létrehozni. Ezek szerint a jövőben a szocialista országokba történő exportnál — egész éves rendelés hosz- szabb árrögzítéssel — bizomá­nyosi formát létesítünk: az eladott áru értékének bizo­nyos százaléka a HUNGARO- TEX-et illeti. Kapitalista re­lációban több fajta megállapo­dás lehetséges. Az egyik: ha a HUNGAROTEX elér egy bi­zonyos ártöbbletet, azon a megegyezés szerint osztozunk. A piacösszetétel változtatásá­val elért nyereség szintén kö­zös. (Ide tartozik: változatlan induló önköltségi szinten szá­molunk el mindent, de ha köz­ben csökkenteni tudjuk — pél­dául új gépek beállításával — az önköltséget, az a gyár hasz­na marad.) Harmadszor: a csomagolás és szállítás önkölt­ség csökkentésén is osztozunk a jövőben. Mindez igen jelen­tősen befolyásolhatja a gyár nyereségének alakulását, mi­vel évi konfekció-termelésünk hatvan százaléka export! Legyen a gyár minden terméke márka A gazdaságirányítás új me­chanizmusa a gyár számára előnyös változásokat Ígér. Ezért a jövőben nagyobb gon­dot kívánnak fordítani gyárt­mányaik népszerűsítésére, megszerettetésére. Első lépés­ként a kelmék számozása he­lyett a jövőben fantázia-neve­ket használnak majd. A ké­sőbbiek folyamán ezt kiterjesz­tenék a konfekcióra is. Mind­ez előbb-utóbb a gyár termé­keinek márkásítását jelenthe­ti. A vásárlók nyelvére lefor­dítva: nem egyszerűen egy műszálas tréningruhát kérnek majd a jövőben, hanem a Pille-tréningruhát vagy a Hó­pehely-Kelméből készült kosz­tümöt. így szerezhetnek tar­tós hírnevet gyártmányaiknak itthon és külföldön egyaránt. Prukner Pál EM. Villanyszerelőipari Vállalat 1. sz. Szerelőipar! Ozeme F EL V ESZ villanyszerelőket és seqéd- munkásokat budapesti munkahelyekre. BÉREZÉS: teljesítménybérben. Vidéki lakosú dolgozók részére — jogosultságtól függően — különélést pótlékot és szállást biztosítunk. JELENTKEZÉS: Bpest VI., Mozsár u. 16. esz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents