Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-15 / 218. szám

A P E S T A/\ E G v El H f re. l/X F» KtLÓNKIADASA XI. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 15.. PÉNTEK Kocsér: Gábor Áron iskola Fejenként évi 250 forintot gyűjtenek Miért takarékoskodik a gyermek Megyei második helyezés Izgalmas feladat mérlegre tenni két általános iskolát és megfigyelni a takarékossági mozgalmat egy falusi isko­lában, majd röviddel azután egy városiban. A kocséri Gábor Áron is­kolában járunk. Bagó Ist­ván, az iskola igazgatója, az irodában gépel, amikor meg­kérem, tájékoztasson az is­kola takarékossági mozgal­máról. — Érdekes véletlen, éppen ezzel foglalkozom. Most írok meghatalmazást Nagy Klára kartársnőnek, aki már évek óta eredményesen vezeti a mozgalmat... Iskolánk lét­száma átlagosan ötszáz fő, s persze a hasonló létszámú iskolák kategóriájában ver­senyez. Nem is. akármilyen eredménnyel. Második helyezést értünk el a megyében és kétezer forint jutalmat kapott az iskola. Az összeget kulturális célokra fordítjuk. — Talán egy kicsit részle­tesebben, igazgató úr, ar­ról, hogy mi van a máso­dik helyezés és a jutalom mögött? — Iskolánkban a takarékos- ke dúródik kodás 98 százalékos. Vagyis szólok. összesen nyolc-tíz olyan gye­rekünk van, aki valamilyen okból nem vesz részt a taka­rékossági mozgalomban. Át­lagosan százezer forint körül van az évi gyűjtés. Néha százkétezer vagy ki­lencvenöt, de mindig a száz­ezer forint táján. Nagy át­lagban a gyerekek fejenként kétszázötven forintot gyűjte­nek egy év alatt. — Mire gyűjtenek? A felsőbb tagozatosok ke­rékpárra, nagy többségben tá­borozásra, a kisebbek ruhá­ra, játékra. — Mivel magyarázható ez a pénzgyűjtés? — Megfigyelésem szerint hasznos az osztályok közötti verseny és helyes a havon­kénti értékelés és helyezés. — Az idén hogyan indul a mozgalom? — Elsején volt az évnyitó. És másodikén a gyerekek ke­reken ötszáz forintot hoz­tak. Búcsúzom. Együtt haladónk végig a folyosón. Kis szösz- mellettem. Rá­— Hogy hívnak? Bátran kivágja: — Utassi Gyurka — és meg­toldja: — harmadikos! — Gyűjtöttél-e takarékbé­lyeget? — Nyolcszáz forintom volt tavaly! — És mire költötted? — Odaadtam apukának, fiir- dőkádvásárlásra. (—si) Svgit&nok a bajon? A közelmúltban írtunk a cifrakerti szállodáról. Az írás­ban megemlítettük azt is, hogy egyes részeken beázik a meny- nyezet. A városi tanács kereskedel­mi osztálya megvizsgálta a pa­naszt, és megállapította, hogy az egész tetőt á; kellene rakni, de erre jelenleg nincs pénz. Átmenetileg elektromos szige­teléssel segítenek a bajon. Rövidzárlat tehát nem lesz, de marad a beázás. Még annál is több! A „Mesés számok az üveg­hegyek partján” című tegnapi cikkünkbe téves adat került. A harmadik bekezdés helye­sen így hangzik. „ízelítőül né­hány számadat- az ötkilós üvegekből közel húszmillió darabot tartanak nyilván”. MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Kánkán. Kétrészes, színes, szélesvásznú, zenés, táncos amerikai film. Dupla hely- i árak! Korhatár nélkül megte­kinthető. Kísérőműsor: Egy kortyot sem. Előadás kezdete: 4 és fél 8 órakor. Fél órára kisütött a nap... FURCSA DRAMA: Haldoklik a filmklub Nézőként vettem részt az el­múlt szombaton a „Csortos Gyula filmklub” első őszi elő­adásán. Három óra után kez­dődött a műsor. Ekkor lépett a függöny elé a korferanszié. Amit elmondott, annak a lé­nyege ez volt: valamikor, ami­kor Nagykörösön még nem volt filmklub, sokan irigyelték Kecskemétet és a fővárost, ahol a filmkluboknak akkora a sikerük, hogy tülekedés fo­lyik a helyekért... Talán kétszázan lehettünk. A karzaton — megszámoltam — pontosan ötvenhatan voltunk. Mind diák, felnőtt egy sem. Miután a bevétel nem fede­zi a kiadásokat, sajnos, elkép­zelhető, hogy a második, vagy a harmadik előadás után a filmklub kénytelen lesz lehúz­ni a rolót. így azután egyet megint kihúzhatunk a hasznos nagykőrösi előadások amúgy sem nagy választékából. Karafiáth András filmeszté­ta, kis előadásában arra kért bennünket, hogy a kétszáz né­ző legyen szószólója a város­ban a filmklubnak, majd rö­vid, színes és szellemes sza­vakkal szólt Marcel Carneról és filmjeiről, valamint Jean Renoirról, a filmművészet má­sik nagyjáról. Ezután következett a film. A címe: Furcsa dráma. Erről jutott eszembe: hát nem fur­csa dráma, hogy nálunk min­den jó gondolat elöbb-utóbb közönybe fúl? (fleischmann) (A szerk. megjegyzése: Meg­gondolandó lenne — mert a filmklubot életben kellene tar­tani —, hogy a hivatalos szer­vek közbelépésével és ügye­sebb, szélesebb körű szervezés­sel, esetleg az előadások idő­pontjának megváltoztatásával nem lehetne-e több érdeklődőt az előadásokra vonzani. Azon például nem csodálkozunk, hogy délután három órakor — akár szombaton is! — kizáró­lag diákfiúk és diáklányok ül­nek a nézőtéren ...) ... de az már elég ahhoz, hogy a gyerekek pancsoljanak. Igaz, a víz már hűvös, de oly kellemesen emlékeztet a még mindig oly közeli vakációra ... Éihet-e kertész napsütés nélkül? Uj fogalom: óra béres paraszt Meg sem tudnám mondani, hogy hány színes írás anyagát kaptam Kecskeméti Lászlótól, a Szabadság Termelőrzövetke- zet egykori brigádvezetőjétől. Hét esztendőn keresztül talál­koztam a szűkszavú emberrel, aki sohasem magáról nyilatko­zott, hanem mindig arról a huszonkilenc emberről, akik a többszörösen megbecsült és ki­tüntetett Kecskeméti-brigád tagjai voltak. Másfél évvel ez­előtt Kecskeméti László bú­csút vett a brigádtól. — Elfáradtam egy kicsit — mondotta a volt brigádvezető a családi ház verandáján. — Meg aztán beleszólt a betegség is. A magas Vérnyomást nem collstokkal mérik, de jelzi a szédülés, a főfájás, a kettős lá­tás meg az, hogy a beteg az erős napsütést nem bírja. Kertészember napsütés nélkül? Ilyesmi nem léte­zik. A doktor szólt, nekem pedig meg kellett fogadnom a sza­vát. — A vezetőség? — Megértette. Elfogadták a lemondásomat. Annál is in­kább, mert jól tudták, hogy hűséges maradok a szövetke­zeti mozgalomhoz. így lettem a központi kertészet öntözője. Könnyebb munka, több lehe­tőség a pihenésre. A mű­anyagcsövekkel megbirkózók egyedül is. Kilenc kútból ön­tözök, a szükségnek megfele­lően. Amíg a> növény még a fólia alatt van, addig öntöző­csővél, amikor lekerült a ta­karó, akkor ott vannak a ihű- séges munkatársak; a szórófe­jek. — Mit szól hozzá, órabéres paraszt vagyok. — mondja Kecskeméti László. — Har­minc esztendővel ezelőtt nem létezett ilyen. Legfeljebb nap­szám, látástól vakulásig. — (Mennyit tesz ki a pénz egy hónapban? — Megélünk belőle. De ve­gyük hozzá, hogy a párommal együtt még van „vállalatunk” is: bab, uborka, káposzta, és amit elsőnek kellett volna mondani, egy hold paradicso­munk volt. — Az eredmény? — Háromszázhuszonöt má­zsa. De sohase csudáikozzon. Még több is lehetett volna, ha a rekeszek néha nem késnek. A'rkor a háromszázhatvanat is elértük volna. De még az se világcsudája, mert ehhez ha­sonló volt más vállalóinknál is. — Ara? — Három forint, két forint. A harmadosztályú paradicso-' mért is esett hetvenöt fillér. Kecskeméti László tárgyila­gos ember Nem fejezi be a nyilatkozatot egy rövid mon­dat nélkül: — Azért Beczc Ferencről se felejtkezzünk el! — Ki az? — Az új brigádvezető. A szép termést annak köszönhet­jük, hogy jó volt a trágyázás és kitűnő a talajelőkészítés. Márpedig ezért okvetlenül di­cséret jár a brigádvezetőnek. (-si) SPORT Birkózóink az NB I küszöbén ? A csütörtöki svéd—magyar után szombaton és vasárnap az NB Il-es csapatbajnokság első fordulóját rendezték vá­rosunkban az ÉTI, a Miskolci Honvéd és a Kinizsi részvéte­lével. A körmérkőzésből a Ki­nizsi került ki győztesen. Kö­vetkező eredmények születtek: Kinizsi—Miskolci Honvéd 6:2, ÉTI—Miskolci Honvéd 5:3, Ki­nizsi—ÉTI 4:4. A következő fordulóban, a hét végén Miskolcon a Szege­di Vasutas és a Ganz-MÁVAG csapata lesz az ellenfél. A csa­patbajnokság harmadik for­dulóját 23-án és 24-én Özdon rendezik, ahol az Ózdi Kohász és a Debreceni Honvéd ver­senyzőivel küzdenek a körösi birkózók. Ha a következő for­dulókban is ilyen jól szerepel-, nek, reményük lehet az NB I- be való bejutáshoz. A MÚZEUMI HÓNAPBAN Barangolás a Duna-Tisza közén I. A RÉSZVÉTEL DIJA MINDÖSSZE SZÁZ FORINT Négyes ikrek Fahrenkrog asszony, Sainl Louis-i lakosnak péntek reg­gel négyes ikrei születtek. A mama és a négy újszülött — valamennyi kisfiú — nagysze­rű egészségnek örvend. A múzeumi hónap alkatmá- oól múzeumunk — a múzeum oaráti körével közösen — har­madszor rendez kirándulást. A kirándulók október 8-án ne­gyed hétkor indulnak autó- Dusszal a MÁVAUT állomás- •ÓL A részvételi díj száz fo- 'int, az ebédet is beleszámítva. Ebéd: Kalocsán. Visszaérkezés 10—21 óra között. Jelentkezni i részvételi díj lefizetésével, a nűvelődési házban Patay Ká- -olynál lehet szeptember hú- ;zig. A kirándulók Kecskeméten keresztül Izsák felé haladva láthatják a nagy kiterjedésű Bács-Kiskun megyei szőlő- és gyümölcstelepítéseket, Kada- falván, Köncsögön, Agasegy- házán és Izsák keleti oldalán, [zsákon rövid időre megáll az autóbusz, majd elindulva, a nagy kiterjedésű, náddal bo­rított Kolon tó mellett elha­ladva Páhi, Tabdi és Kaskan- lyú újtelepítésű szőlői közt éri ?! a kiskőrösi öregszőlőket, ■nelyek a nagykőrösi és a kecs­keméti öregszőlők mintájára elepültek. Fáik és szőlővesz- izőik őseit is Nagykőrösről és Kecskemétről szerezte be az élelmes kiskőrösi nép. Kiskő­rösre érve Petőfi szülőházát nézik meg a kirándulók, mely emlékmúzeumnak van beren­dezve. Az egyik szobában Pe­tőfi szüleinek bútorai, apjának pipája láthatók. A ház kony­hája szabadkéményes, tüzelő­padkával. A másik szobában Petőfi irodalmi hagyatékának fényképei és Petőfi műveinek kiadásai. A szülőházhoz közel van az evangélikus templom, hol a nagy költőt keresztvíz alá tartották. Az evangélikus temetőben nyugszik Petőfi dajkája is. A község főterén Petőfi egészalakos bronzszob­ra látható és megjelölve a ház, ahol a költő apjának mészár­széke állott. Kiskőrösről Akasztó irányá­ba halad az autóbusz, hol a homok véget ér. A község szé­lén megy át a Duna—Tisza köz belvizeit levezető főcsatorna Kunszentmiklós irányából. Akasztó után sík, fátlan szikes juhlegelők következnek, hol messze nem látni még emberi hajlék nyomait sem. A Duna- tetétleni műútig halad az autóbusz Solt irányába, majd Dunatetétlennél délnyugatra kanyarodva Harta község irá­nyába gördül. Jobbról a kitű­nően működő hartai termelő- szövetkezet földjei következ­nek. Hartán az ott lakó nép szépen pingált bútorzatot használt. A szekrények és ágyak színes rózsákkal díszí­tettek voltak. Harta nyugati oldalán fel­gördül az autóbusz a Duna védgátjára. A bal oldalon, a magas töltésről messze ellát a szem a síkon. Jobbról a Duna árterében erdők, szépen mű­velt földek láthatók. Hat kilo­métert haladva, Dunapatajra érkezik az autóbusz, őseink­nek nevezetes hely volt ez az egykori mezőváros. Ha jó lisz­tet akartak, ide kocsikáztak el a dunapataji hajómalmokba őrletni. Innen, a községen át­haladva a Szelidi-tóhoz érkez­nek a kirándulók. Hosszú, árokszerű, kellemes vizű tó, partján újvonalú szálloda és vendéglő az üdülők részére. ATLÉTIKA Az országos tsúcs közelében Balanyi Kitűnően szerepeltek a Ki­nizsi atlétái a megyei összetett I bajnokságon. Balanyi Szilvesz­ter arany-, Hajdú Agnes és Bata Erzsébet pedig ezüstjel­vényes lett. Balanyi összpont- számával megközelítette az or­szágos csúcsot. Szombaton ideális idő segí­tett a jó eredményekhez, a va­sárnapi eső viszont sokat ár­tott. A felázott dobó- és ug­róhelyeken csúszkáltak a ver­senyzők. Ifjúsági tízpróba bajnok. Balanyi Szilveszter 5766 pont­tal. (100 méter 11,6, távolugrás 558, súly 11,02, magasugrás 160, 400 méteren 54.8, 110 gá1 {17.4, diszkosz 36,80, rúdugrás $390, gerely 38,92, 1500 méterer $4:53.2). $ Női ifjúsági ötpróba: 2. Haj- $ dú Ágnes 3132 pont (80 gá1 $ 12.9, súlylökés 680. magas 135 $ távol 458, 200 méter 29.2) - 3 $Bata Erzsébet 3048 pont (14.1 $635, 145, 472, 30.1). í Hajdú kitűnően futott gáton, §majd a magasugrás közben j megsérült, de végigküzdötte s $ versenyt. Batának nem sok \ hiányzott magasban a 150 cen- $ timéterhez. $ Férfi serdülő „B” kategória: $3. Farkas László ezerhat pont- $ tál. 5. Fekete 734 ponttal. $ Férfi serdülő „A” kategória: $5. Dajka Gyula 1679 ponttal. $ Női serdülő: „A” kategória, Ihárompróba: 5. Rétsági Júlic $1512 ponttal, a „B” kategóriá­iban 7. Sebők Zsuzsa 966 pont­ital. * (kovács) i *m "m " >«•* » | | Próbatétel előtt ! A hét végén az országos if- ! júsági bajnokságon indulnak a ! Kinizsi legjobb atlétái. I ___ I * ' ' -'-T ■■ ■ ■ » ! Ezúton mondunk hálás köszö- I netet mindazoknak, akik szere- I tett jó felesésem. édesanyánk, ! nagyanyánk, testvérünk: id. Tóth IJózsefné szül. Szabó Eszter te- Imetésén Nagykörösön megjelen- ; tek, részvétükkel nagy bán-a- jtunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. ?d. ITóth József és a gyászoló család. Pihenés után Dunapatajon ^ át Ordas községbe jutnak. Ez ^ a község ősi, de kihalóban le- ^ vő magyar község. A reformá- tus temető sarkánál áll az a $ hatalmas tölgy, mely alatt a $ hagyomány szerint 1704-ben § Rákóczi Ferenc is megpihent. $i Itt volt a tábora, hová a nagy- \ körösiek is hordták a kuruc ^ sereg élelmezésére a kenyeret, >i bort, vágómarhát. Itt a Dunát ^ nézik meg a kirándulók. A % legszebb % Duna-parti kép s innen tárul az ember szeme ^ elé. Az új hajóállomás elől § Paksig ellátni a Duna fölött, § az északi irányba Dunapata- § jiff. A túlparton levő sziget ^ végén van a Bottyán vár, me- ^ lyet Rákóczi Ferenc népi ^ származású tábornoka építte- ^ tett az egykori római erőd he- ^ lyén. Ordas barátságosan szép ^ látványt nyújt. Lakóinak ve- § zetékneve azonos a nagykőrö- | si családnevekkel. Zádor, ^ Koppány. Bödd. Ezek az egy- ^ kori falvak a régi Sárrét szé- ^ lén épültek. Bennük fejlődött ^ ki a Kalocsa vidéki pompás ^ népviselet. Foktő érintésével ^ a Vajas csatorna mellett ér- ^ keznek Kalocsára a kirándu- S lók. $ Dr. Balanyi Béla $ (Folytatjuk) §

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents