Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-15 / 218. szám

^JCírlao 1967. SZEPTEMBER 15.. PÉNTEK Több, mint útkeresés Sokakban úgy él a klub fogalma: otthonosan berende­zett helyiség, ahol kedvükre szórakozhatnak az emberek. Ez is. A klub fogalma, léte azonban nagyobb lehetősége­ket is biztosít ennél — példa rá a Gödöllőn közel esztendeje megalakult szocialista brigád- vezetők klubja. © Tavaly vezették be először ti GMG Árammérőgyárában, hogy nyáron két hétre leáll a termelés és a dolgozók egy­szerre, ebben az időpontban veszik ki évi szabadságukat. Ez elsősorban a gyár részére kedvező — alkalmat biztosít az évi nagy karbantartáshoz. A dolgozó asszonyok és anyák azonban már nem ilyen egyér­telműen fogadták ezt az újí­tást. Egy részük soha nem egy­szerre vette ki szabadságát, hanem napokra felaprózva, mikor hogy kívánta a család érdeke. Különösen a szerelés és a készreszerelés részlegek­ben volt ez így, ahol szinte kizárólag csak asszonyok dol­goznak. ® — Az egy időben történő sza­badságolás elkeseredést váltott ki a mi brigádunkban — idézi a közelmúltat Szabadi János- né, -a Vörös rózsa szocialista brigád vezetője. — Brigádunk nyolc nőtagjának összesen ti­zenkét gyereke van. Illetve ti­zennégy, mert patronálunk mi két kislányt a fóti gyer­mekvárosban is. Azokat is meglátogatjuk havonta, vagy elhozzuk őket ide közénk. Mondottam én a művezetőnk­nek, tenni kellene valamit, de ő mindig csak széttárta a ke­zét, ő kevés ahhoz, hogy vál­toztatni tudjon a dolgon a mi kedvünkért. — Amikor megalakult a klub, nem gondoltunk mi ar­ra, hogy még a hasznunkra lesz. Hívtak, elmentünk, majd meglátjuk alapon. Hol az egyi­künk, hol a másikunk. Akire éppen sor került. — Márciusban volt az a klubest, amelyen a brigádve­zetők kérdezhettek, az igazga­tók pedig válaszoltak. Itt volt az alkalom, hogy szóvá tegyük panaszunkat. Mondtuk: igaz­gató elvtárs, valami megoldás kellene, ami kedvez a dol­gozó anyáknak. Végighallga­tott, megkérdezte, tudunk-e megoldást. Mondtuk, jó lenne a szabad szombat. Amikor elvégezhetnénk az otthoni na­gyobb munkákat. Ledolgoz­nánk mi azt a hét többi nap­ján, nem károsodna a gyár. Tizennégy gyerek nem kis gond nyolc asszonynak. És há­nyán vannak még rajtunk kí­vül, akik ugyanezt szeretnék! © A GMG Árammérőgyára vezetői gondolkoztak a javas­laton. — Kitűnően sikerült klubest volt — eleveníti fel azt a márciusi hétköznapot Berczeli Béla igazgató. — Őszinte bará­ti beszélgetés brigádvezetők és igazgató között. Fehér asztal mellett, minden hivatalos megkötöttség nélkül. Valójá­ban csak beszélgettünk. Közös gondjainkról. Mi, vezetők a gyár, a brigadérosok pedik a maguk problémáiról. Sok ér­dekes téma került szóba. Az új gazdasági mechanizmus gyári kihatásától a szabad szombatok gondolatáig. A sze- relésreszieg'oen százötven asszony dolgozik. A készresze­relés részlegben úgyszintén nő a dolgozók többsége. Ha ott­hon mindent rendben tudnak, a gyárban is jobban halad a munka. Az ő gondjuk így vált az én gondommá is. — Másnap elmondtam a töb­bi vezetőnek. Kidolgoztat­tuk pontosan: hogyan le­gyen. Másfél hónappal ké­sőbb, május elsején mindkét gyárrészlegben bevezettük két­hetenként a szabad szomba­tot... Látszólag egyszerű ügy. Valaki elmondja a gond­ját, mi megoldjuk. A va­lóságban azonban nem ilyen egyszerű. A gyárban a napi munka, a szoros tervek tel­jesítése közben alig akad idő ilyen problémákról beszélget­ni. A termelési értekezlete­ken is elsősorban a gyár egészét érintő nagy kérdé­sekről beszélünk. — Talán furcsán hangzik, de igaz: ha nincs klub, talán még ma is megoldatlan prob­léma lenne a szabad szomba­tok kérdése. A klub azon­ban létével, okos program­jával megteremtette a lehe­tőségét az olyasfajta baráti eszmecseréknek, melyeknek során a kisebb kérdésekkel is részletesen foglalkozhatunk. Nem úgy, mint igazgató és brigádvezető, hanem mint egy gyár közös célért dol­gozó munkásai. © A szocialista brigádvezetők gödöllői klubja a szabad, kö­tetlen eszmecserék fórumát teremtette meg a városban. Kellett, szükség volt rá. A jogos városi igények gyorsabb kielégítése csak az összefo­gás során teremthető meg. Még ebben a hónapban meg­kezdi második évadját a klub. A program vonzóbb, tartalmasabb az előzőnél, összegezése a tapasztalatok­nak, a tagság igényeinek. íme, egy kis ízelítő az idei programból: A szocialista brigádok sze­repe az új mechanizmusban. Baráti találkozó három fia­tal íróval-költővel. Megem­lékezés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ötve­nedik évfordulójáról. Előadás a munka pszichológiájáról. Baráti eszmecsere a gyárak vezetőivel: hogyan készültek fel a gyáfak az új tervév feladatainak végrehajtására. Színész—munkás találkozó. A jövő év első fele is sok érdekességet ígér: Találkozás a televízió ipari rovatának szerkesztőivel. A GMG Árammérőgyára és a gépgyár egy-egy szocialista brigádjának tapasztalatcsere­beszámolója a végzett mun­káról és a gondokról. Be­szélgetés a város vezetőivel: milyen lesz Gödöllő? Láto­gatás a Csepel Autógyárban, tapasztalatcserével egybekötve. Beszélgetés a szocialista bri­gádok eredményeiről és gond­jairól a Pest megyei Hír­lap szerkesztőivel. És így to­vább. © Az elmúlt esztendő őszén még csak az utat keresték az új város népművelői, amelyen elindulhatnak. A szocialista brigádvezetők klubjának ed­digi tevékenysége és most elkészült új terve azonban már többet jelent, mint út­keresést: a népművelés — és ezen belül elsősorban a ré­tegnépművelés — sajátosan új, mégis a helyi igényekhez jól alkalmazkodó formáját. Prukner Pál Új típusú rádiók kerülnek forgalomba Csütörtökön délután a RA- VILL Lenin körúti mintater­mében kiállítás nyílt, amelyen a nagykereskedelmi vállalat bemutatja a teljes televízió­választékot, s az idén forga­lomba kerülő rádióújdonságo­kat. A kiállítással kapcsolatban a RAVILL vezetői tájékozta­tást adtak a szórakoztató hír­adástechnikai cikkek választé­káról. Lemezjátszóból az idén mintegy 40 000 hazai és kül­földi készüléket hoznak forga­lomba. Magnetofonból is lesz már elegendő, mert a hazai tí­pusokon kívül az év végéig mintegy 15 000 csehszlovák ké­szülék is forgalomba kerül, s a bmói vásáron újabb mennyi­séget rendeltek. Az asztali rá­dióválasztékot gazdagítja a VTRGY Melodin nevű közép­szuper készüléke, amely most kerül forgalomba. Rövidesen szállítja a székesfehérvári üzem a modern kivitelű, ugyancsak jó minőségű Sim- phonia de Luxe rádiót is. Ezenkívül mintegy 3000 NDK gyártmányú „Capri” nevű fél- stereo csúcsszuper készülék kerül a hazai rádiópiacra. A negyedik negyedévben már 8-féle táska- és zsebrádió közül válogathatnak a vásár­lók. Az igen keresett és nép­szerű, de jelenleg hiánycikk­nek számító szovjet Sokol, s töltő nélküli társa, a Selge, októberben ismét megjelenik az üzletekben, s az év végéig 50 000 kerül belőlük forgalom­ba. Lengyelországból 3-féle kisrádiót vásárolt kereskedel­münk. A nyolctranzisztoros Gulliver ára 1180*forint lesz. A közép és hosszú hullámú 6 tranzisztoros Minort és Silviát 600, illetve 480 forintért áru­sítják majd. Csehszlovákiából 5000 kilenctranzisztoros kö­zép, hosszú és URH sávos Mambó rádiót kapnak az év végéig az üzletek. Forradalmi balett - hagyományok nélkül Beszélgetés Eck Imrével az IL—18-as fedélzetén Érdekes, elgondolkoztató be­szélgetés zajlott le egy forró júniusi délutánon — nyolc­ezer méter magasan, a Moszkvából induló IL—18-as fedélzetén Eck Imrével, a Pé­csi Balett vezető koreográfu­sával, valamint a vele utazó tv-stábbal. Akkor ők Lenin- grádból érkeztek új „Eck-féle” balett forgatásáról. A téma november 7., azaz mégsem egészen. A feldolgo­zás némileg eltér a „szoká­sostól”. A beszélgetés most vált ak­tuálissá az évforduló közeled- tén, s mégsem „csak” annak kapcsán. Azt hiszem, e rövid bevezetőből kitűnik, hogy Eck Imre nagyszerű, újlátású munkájáról van szó. Bednai Nándor koreográ­fus: — Sok mű, vers, zene, tánc is megénekelte már a nagy küzdelmet, de kevés lépett en­nél tovább. Kevesen gondoltak arra az alkotók közül, hogy a nézőt, hallgatót az is érdeklj, milyen élet folyik ma példá­ul a híres Néva-kikötőben — nem a forradalmi színhely szemszögéből, hanem a mai fiatalos érzéseket a XX. szá­zad közepét tükröző zsibongó partról nézve. Fiatalokról szó} ez a balett, nincs benne di­rekt utalás a forradalomra. ATITMO — öregem, hogy mik vannak? Megáll az ember esze. Képzeld el, titkárnőre volt szük­ségem. A régi megbízható, öreg és hűséges bútordarab nyugdíjba ment, megpróbáltam körülnézni az üzemben, de nem találtam meg­felelőt, meg nem is nagyon tolonganak manap­ság már ezért a beosztásért... Hidd el ne­kem ... Az újsághirdetésre többen is jelentkeztek, de csak az egyiket mesélem el... Bejön egy nő ... Pompás példánya nemének és fajának, mini­szoknya, hófehér, fekete fátyolharisnya, olyan blúz rajta, hogy ha levetkőzne, hát felöltözne ehhez képest. Férfi vagyok, nem hitvány gyen­ge báb, bevallom őszintén, még a nyál is ösz- szefutott a számban, amikor megláttam... Fog­laljon helyet — mondtam neki... — A hirdetésre jöttem, kedves igazgató elv­társ — rakta keresztbe a lábát, hogy majd ki­ugrott a szemem, aztán meg elpirultam ... — A hirdetésre? — motyogtam kissé hülyén mert minden jó nő zavarba hoz, még a saját irodámban is ... — Igen. Hallom, titkárnőt szeretne, hát itt vagyok... Ha meg tudunk egyezni, elválla­lom ... — nézett rám sokat sejtetően, hogy egy pillanat alatt kijózanodtam és még a düh is elfogott. Hülyének néz ez engem? Azt hiszi, mert idejön felöltözve levetköztetetten, mert keresztbe dobálja formás lábait, hogy ... Szó­val, hogy akkor máris a lábai elé hullok és majd még én főzöm neki is a kávét... — Szóval, titkárnőnek akar hozzám jönni — néztem félre, hogy határozott tudjak lenni... — Hát azt keres, nem? — Igen, kisaszony én valóban titkárnőt ke­resek ... Aki például perfekt gyors- és gépíró- nő ... Érti? A felöltözött akt rámnézett, aztán bólintott: — Természetesen, igazgató el vtárs ... Kávét mindenki tud főzni. ... Sajnos, én bevallom, hogy nem valami jót tudok készíteni... De perfekt gyors- és gépírónő vagyok ... Verse­nyeket nyertem... Tessék, itt vannak az ok­mányok ... — nyújtotta máris a papírokat. Képzeld el, nem hazudott... Kicsit csodál­koztam, hogy egy ilyen ördögien jó nő, aki gépelni, gyorsírni is tud... Es így. Csak ne rakná ilyen fesztelenül keresztbe a lábát..» — Csakhogy nekem arra is szükségem van, kedves kisasszony — makacskodtam tovább —, hogy valami nyelvet is tudjon, hogy úgy mondjam, külföldi üzletfeleink és közöttem, ha kell a tolmács szerepét is betöltse ... — Nagyon helyes —, bólintott magabiztos fölénnyel. — Németül és angolul tudok, nyelv­vizsgám van, oroszul most tanulok ... Az, saj­nos, még gyöngébben megy — mondta moso­lyogva, hogy húsos ajka közül kivillant a por- celánfehér fogsora. — Amellett — tette hozzá — könyvelői képesítésem is van, ha szükséges, ezen a területen is segíteni tudom majd az igazgató elvtárs bizonyára bonyolult és az új gazdasági mechanizmus időszakában iga­zán nehéz munkáját. Ezt mondta. Így mondta. Ez a ritka példá­nya nemének. Olyan szép és olyan müveit, hogy csak a mesében lehet ilyen titkárnőt ta­lálni ... — Természetesen azonnal felvetted? — kérdeztem barátomat. — Kit? Ezt a nőt? Meg vagy őrülve. Ki hit­te volna el, hogy nem a csípőjéért és a keblei­ért vettem fel... Senki. Más a titkárnőm. Igaz, hogy a „mely”-t két „j’’-vel írja és azt mondja, hogy „aztat”, de legalább csúnya és lapos, mint a deszka... Mit kezdjek egy ra­gyogó munkaerővel, ha szép, mint egy izgató álom? Ilyen látod egy igazgató sorsa — nyögött fel és odabotorkált a kávéfőzőgéphez, hogy két feketét csináljon. A titkárnője ugyanis, még csak teát tud főzni rajta. Csak maga — Leningrád. A mű — Prokofjev VII. (If­júság) szimfóniájára írt balett­költemény. Négy tételből áll, és a négy egység lüktetése, hullámzás, mind a mára utal. Eck: — Nehéz kiemelni. Az első tétel az Auróra fedélzetén, az ágyúk tövében, mindjárt dörgést, torkolattüzet, ostro­mot sejtet. S ehelyett két fia­tal táncolja el érzéseit a né­ma ágyúk alatt, amelyek rég hidegek már. Szinte észre sem venni már a villogó vascsöve­ket. S ebben azoknak is szere­pük van. Azt hiszem érti... — Azt hiszem ... Mégis; mi fűzi össze ezt a belső „lükte­tést”? Eck: — Figyelje a második tételt! A Peterhofban kezdő­dik, a csodálatos, műemlék­szépségű szökőkutak tövében. Méltóságos oszlopok, nehéz csobbanású víz, és tánc és tánc... Vitális gyors, meg­gyorsítja a vizet is. És pilla­natról pillanatra — egy opera­tőri bravúr — vízárból fényár, az oszlopokból ideges, vékony csövek és minden vibrál. A tánc is. Tovább. Hatalmas ereje van, ha fiatalok mozog­nak. Ez se direkt utalás 17-re. Sőt — nagyon mai. De azért ugye érezni ... — Azt hiszem, érezni... — Vagy a harmadik — be­leéli magát — a harmadik té­tel. A robaj ló gyors kohó, az izzó vas, fehéren megáll... gyűl, gyűl a torkolatban és kilobban, ömlik végig, mint a vas. Átcsap táncba. Iszonya­tos energiák szabadulnak fel.' Fiatalok energiája. Eck: — Vagy a negyedik rész; a galopp, a csodálatos, felszabadult futás a lemingrá- di utcákon, ahogy elindulnak hatan, s a végére mind töb­ben és többen ... kézenfogva. Kiterjed a tér is... Naiv? Le­het. De igaznak érzem.- Sokat mond az a tánc. Nem lehet csak így, szavakban. Lehet szóban elmondani a vívódást, a pezsgést? Nehéz. Táncban is. Balettben. Szép film lesz. Mai. Nehéz leszűrni a „végső ta­nulságot”. Vagy felesleges? Feltűntek Ferihegy fényei. Arató Tamás Filmhíradó Ünnepnapok - Csillagosok, katonák Nyár a hegyen Az utcákon már megjelen­tek a plakátok, az idén bemu­tatásra kerülő magyar filmek­re hívják fel a moziszerető közönség figyelmét Mit is láthatnak tehát a kö­zeljövőben ? A legközelebbi bemutató szept. 21-én lesz: a Hubay Miklós musycal-jé- ből készült: Egy szerelem há­rom éjszakája, amit verse­nyen kívül a Velencei feszti­vál gálaestjén is vetíteni fog­nak. Munkástémájű, három nem­zedék életét felölelő film a Kardos Ferenc rendezte Ün­nepnapok, melynek premierje október 12-én lesz a fővárosi mozikban. Palásthy György új filmjé­ben, az özvegy és a százados­ban, kicsit hűtlenné válik az általa eddig képviselt műfaj­hoz, a vígjátékhoz. Ez a mű­ve, bár szarkasztikus hang­vétellel, nagyon komoly témát dolgoz fel, a magány, az egyedüllét érzését. Jancsó Miklós: Csillagosok, katonák c. filmjét nagy vára­kozás előzi meg, ami eddigi filmjeinek sikereiből táplálko-' zik. A kiváló rendező ez alka­lommal a Szovjetunióban for­gatott. A november 9-én be­mutatásra kerülő film szov­jet—magyar koprodukció. Előzőleg a Bécsi Filmszemlén vetítik versenyen kívül. Ezt követően november 23- án láthatja először a közönség a Nyár a hegyen c. filmet, Bacsó Péter alkotását, ami azt bizonyítja, a rendezőt tovább­ra is a fiatalok problémái, éle­te foglalkoztatja. Ebben a mű­vében is róluk igyekszik igaz, Valóságos képet adni. A burleszk műfaját Kormot Gyulg képviseli Tíz perc o«. nagy idő c. filmjével, gondo­latanyaga azonban komoly, háborúellenes. Az év utolsó produkciója a tv és a MOKÉP által közö­sen készített színes történelmi film: a Koppány aga testa­mentuma, Zsurzs Éva rende­zésében. December 21 -én vetí­tik a mozikban, három hónap múlva pedig a tv is műsorra tűzi. Ezeknek a filmeknek utó­munkálatai a laboratóriu­mokban most folynak. Ezzel párhuzamosan azon­ban már új filmek forgatását is megkezdték. Így: Sára Sándor és Gaál István fiatal, tehetséges ren­dezők Feldobott kő, valamint Keresztelő produkcióját, Zol- nay Pál, Somogyi Tóth Sán­dor nagy sikerű regényének filmváltozatát, címe: Próféta voltál szívem. Sándor Pál be­mutatkozó filmjét: a Bohóc a falon-t. Kovács András, a Ne­héz emberek és a Hideg na­pok rendezője Falak, Jancső Miklós pedig a Csillagosok, katonák befejezése után, Ki­áltás címmel forgat. I. I. A FILMSZTÁR (Foto — MTI) 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents