Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-02 / 207. szám

1967. SZEPTEMBER 2., SZOMBAT «»• «fccrei r» KITÜNTETÉS Székely Ödönt, a Pedagógus- Szakszervezet Pest megyei Bi­zottságának elnökét, végzett munkája elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend ezüst foko­zatával tüntették ki. Székely Ödön tíz esztendeje tölti be az elnöki tisztséget Pest megyé­ben. A kitüntetést Péter Ernő. a Pedagógus Szakszervezet fő­titkára nyújtotta át ARANYÉRMES HOMOKI Megkezdte munkáját a Szi- ráki Állami Gazdaság új pa­lackozó üzeme. Kizárólagosan díjnyertes, minőségi borok ke­rülnek itt üvegbe. Innen kap a kereskedelem először palac­kozva Homoki leánykát, amely zamatra csakúgy, mint színre vetekszik hegyaljai „testvéré­vel”. A Homoki t leányka az utóbbi évek borversenyein el­hódította az aranyérmet a Hegyaljai elől. Az új üzemben ezenkívül Cirfandlit, Ezerjót és Hárslevelűt is palackoznak. Az üvegek címkéjén Bacchus — a boristen — ajánlja a fo­gyasztók kegyeibe az arany­érmes nedűket. Dús levelű, új dohányfajta, az úgynevezett Burley meghonosításával kísérleteznek Rákó- czifalván. Egyelőre nyolc holdon tele­pítették a dús levelű fajtát, amelynek egy tövén 30—32 haszonlevél nő Érzelmek ábécéje CSAKNEM 50 ÉVE A talicska nem gyárban készül Takaros ház, virágos kert mögött, a hátsó udvar egyik szegletében hatalmas farön­kök hevernek. A nyersanyag. Előbb-utóbb mindből talicska lesz. — Nem könnyű az anyag- beszerzés, nincs kiutalás, ne­kem kell a fát, ahol eladják kivágatni. Legutóbb Óbudáról hoztam. 'Magyar Imre dabasi talics­kakészítő mester szavai ezek. Cégtáblája csalogatott be hoz­zá az utcáról, mert -szeretek utánajárni ritka mesterségek titkainak. — Az enyém nem is olyan ritka, itt Dabason is ketten vagyunk. Kálmán öcsém a sa­ját műhelyében dolgozik a maga számlájára. Igaz, bogy a megyében rajtunk kívül aztán nincs több. Azt hiszem Pesten Rákosfalván van még egy, Hódmezővásárhelyen meg ti­zenöt talicskakészítő dolgozik. Mégis, összevéve az egész országban huszonötnél aligha akad több mestere ennek az iparnak. Hogy ennyi ember megél a talicskából? — Meg hát. Ha régen na­gyobb is volt, még ma is van kereslet és lesz, amíg tart a régimódi építkezés. Panellel pedig mindent talán sohasem építenek. Kell hát mindig a talicska. Vidéken különben is minden házban szükséges leg­alább egy. Egyedül a félkubi­♦ KETTEN A MEGYÉBEN ♦ NAGY ERŐ KELL HOZZÁ ♦ MINT MA AZ ŰRHAJÓ kos talicskában csappant meg nagyon erősen a forgalom. Jóformán senki sem keresi már, mióta hatalmas gépéit kubikolnak. Az ötvenes éveket dicséri, akkor kezdődtek a nagy épít­kezések, hirtelen kellett sok talicska. Az állami vállalatok is a kisiparnál rendeltek. Az­tán gyárilag is készítettek, de csak rövid ideig. Még kis gyárnak is kicsi ez a munka. — De még a ktsz-nek is. Volt valahol a Tiszántúlon egy szövetkezet, az csinálta, azután abbahagyta. Kisipari munka ez, és bizony a keres­let sem növekszik. Esztendőkkel ezelőtt még volt segédje, ma már nincsen. Az Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemvezetősége FELVÉTELRE KERES villanyszerelő szakmunkásokat és segédmunkásokat JELENTKEZÉS: az üzemvezetőségen. NAGYKÖRÖS, Kossuth Lajos u. 72. sz. hatalmas lépést jelenthetett a technikai haladásban, mint a gőjmOjjdoijy a rgngfi idejében, vagy az űrhajó napjainkban. És még ma is a sztratoszféra meghódításának korszakában kell a talicska. Leginkább építőbrigádok, tsz-ek, vásározó kereskedők a megrendelők. De betér sok­szor a műhelybe egy-egy helybeli, vagy környékbeli, aki a maga használatára vá­sárol egyet-egyet. És jönnek a vályogvetők. — Ezeknek mindnek van valami különleges kívánsága. Legyen rövidebb a rúd, vagy magasabb az oldalfal, aztán maga is segít a munkában. Csak utána végnélkül alkudo­zik. 270 A talicska ára 212 és forint között ingadozik. — Attól függ, melyiknek milyen a fája. — Hát nem egyfajta fából készül? — Nem ám! Jó hozzá akár­micsoda fa, csak egy nem. A kofa. Lám minden mesterségnek megvan a saját tréfája. Szokoly Endre Valaha vásárokba is elment Magyar Imre árusítani a por­tékáját. — Most már minek? Élünk a munkánk után úgy, ahogy lehet. Sok már nem kell ne­künk a feleségemmel, mióta a gyerekek Is keresnek. Pali fia pesti autójavító mű­helybe jár, motorszerelő. Mag- dika pedig, húszéves lánya már negyedik esztendeje női födrászmester. Saját műhelye van apja házában. Jól keres a fiú, még jobban a lány. — Amikor sok a munka, van sürgős megrendelés, este a fiam, napközben meg, ha rá­ér, a lányom is segít. Öreg Magyar Pál idestova csaknem 50 éve, az első világ­háború után nyitotta meg ta- § licskás műhelyét Dabason. Fiai 5 ... már a második nemzedék eb- ^ ^ statisztika azt ben az iparban. Pali unokája, §mutatAa’10By e*’y" hogy egyszer végleg visszatér 5r® to')" gyermek a mesterséghez, lesz aki foly- ^v so szemüveget. Ez tatja apja, meg öregapja mun- S"em, í° e *u* káját, azt reméli most Magyar fc “omasu* kc ven- jmre k nünlt, hogy valame­— Az öcsém, Kálmán is vas- | romlik az em­esztergályos volt, aztán mégis 5; ',cr‘ szem. Anna! talicskás lett belőle. Szép ^ fontosabb megtenni mesterség ez, én nagyon sze- ^ mindent a termeszét retem. Pedig nem könnyű, ^ effujta szűkmarkú- rendkívüli fizikai erő kell ságának ellensúlyo- hozzá. % zására. A szemüve­Megemelek egy rúdban vég- k S^kel foglalkozó ződő oldalfalat, bizony nagy a k ERT-tél kér- súlya, de aztán egy kész ta- k úezzük, jól ellátja-e licska rúdját fogom meg, tol-^ a. sz.e.maveSet kívánó ni kezdem: pehelykönnyű. 4 kisdiákokat. Micsoda nagy találmány! Az ősidőkben, amikor elké- k tünk, illetve szült a legelső talicska, olyan ^ forgalomba. Börtön után hazajöhet sőt is, mert én az ezerhatszáz forintomból meg a családi pótlékból hogyan leszek meg a három gyerekkel, kérdezem, 1 éppen csak fölfordulni nem fo­gunk ... Hadar megint. Kapkodja a levegőt, sír, majd dühtől el­változó vonásokkal beszél. Csak ennyi idő után kap ész­be, s hív hátra, a kapuból az albérleti szobába. kedőn. Értem-e?! Ha értük tette volna, találna mentsé­get. Magyarázatot. Jót akart a gyerekeinek, a feleségének. Ha rossz úton is akarta. Eszével talán nem, de szívével min­den bizonnyal fölmentené. De így ? Nőhöz hordta a pénzt... — A gyárban nagyon rende­sek voltak. Egy rossz szót nem szólt senki. Tudja mindenki, hogyan élünk, jól tudják, nem gazdagodtunk meg. Ennyink van... Körbemutat. — Soha nem vett észre sem­mit a férjén? — Nem. Éltünk egymás mellett. A három gyerek miatt, ha mindig talpon len­nék, az sem elég. Kevés a hol­mijuk, hát mosni kell, varro- gatni, mert szakítanak min­dent ... — A tárgyaláson ott volt? — Nem. Nem mentem eL Belehaltam volna a szégyenbe, meg neki is jobb volt, bizto­san. A faluból voltak ott... Mert ugye, ez jó esemény, cir­kusz, ilyesmi. Hirtelen düh fogja el, vagy inkább kétségbeesés: — Mit tehetek én arról, hogy lopott? Most még engem is gyötörnek érte, meg ezt a két szerencsétlen kölköt nem átallják kínozni ezzel?! Mit akarnak? Az apjuk. Hol érik föl ők ésszel, mi is történt? Leül. Ügy ül a széken, mint aki mellől eltűnt minden, r egyedül, nagyon egyedüli ma­radt. — A rendőrségtől tetszett...? i — Nem. Miért éppen a rend­őrségtől? — Az uram ... • a férjem i miatt... Azóta kétszer is jártak nálunk, mert ugye három gyerekkel maradtam itt, s azt akarták tudni, vagy mit tudom én, ellenőrizni, szóval hogyan élünk, ilyes­mi ... — Ki volt itt a rendőrség­től? — Az a tiszt úr, azt hiszem főhadnagy a rangja, vagy mi, szóval nyomozó, aki a fér­jemet letartóztatta.... Hadar. A mondatrészek leginkább önmagukban áll­nak, az előzővel nem függ­nek össze. Fogja ijedten a zöldre festett utcai kapu ki­lincsét. Fekete haja kócos; otthoni frizura. Szeme alatt 1 karikák. Idősebbnek néz ki, mint amennyi; harminckét . éves. Vékony, kreol bőrű. 1 Lánykorában feltűnően szép lehetett. Tíz esztendeje lak­nak a hivalkodóan nagy ' dunakeszi házban, albérlő­ként. Ö a járműjavítóban ' dolgozik, betanított munkás, [ férje is szakma nélküli, ra- ' kodómunkás volt. Volt; bűn- szövetkezetben elkövetett foly- . tatólagos lopásért háromévi ' börtönre ítélték. ' A járókában totyogó fiú. Egyéves. Bátyja most megy másodikba. A legidősebb gye­rek, a kislány, tizenkét éves. Jó nagy szoba, lehet vagy öt- szörötös, a bútorzat elég ko­pott, de inkább a gyerekek nyűtték el ennyire, semmint az idő. Televízió. Rongysző­nyeg a padlón. A falon megle­pően jó ízlésre valló két réz­karc, bekeretezve. * — Nem főzhet? — De igen, szerencsére, azt a háziak megengedik a kony­hában. Olyan távoli rokon a néni, azért olyan jó hozzánk, a szobáért sem keli többet fi­zetni háromszáz forintnál, pe­dig itt Keszin négyszázat, meg többet is elkérnek egy házaspártól, hát még azoktól, ahol három gyerek is van, ők meg nekünk nem szólnak sem­mit. — A gyerekek tudják? — Igen. Én akartam hall­gatni róla, de amikor megtud­tam a három évet, akkor azt mondtam, mindegy. Meg Er­zsikének az üzletbe’ is mond­ták. Valami assszony eléje to­lakodott, mert a gyerekekkel mindig ezt csinálják, ez a kis­lány meg olyan, hogy nem hagyja magát, s akkor mond­ta neki. hogy hallgasson, mert megpofozza, s mehetsz az apádhoz a börtönbe, ahhoz a tolvajhoz. így volt, Erzsiké? A kislány koravén pofiján semmi nem rezzen. Bólint. A kisfiú szála] meg: — Eztet nekem is mondták. A Gyuriék, amikor focizni akartam, és nem engedtek a csapatukba. Az asszony elfordul, úgy tesz, mintha megigazítana va­lamit. Látom, sír. — Tudott a férje dolgairól? — Nem. Reggel felült a buszra, bement Pestre, este hazajött. Nem sokat beszél­gettünk. — Mióta házasok? — Tizennyolc éves voltam... Pillanatra lányossá válik j a fáradt asszonyarc. Megszé- j pül. Emlék: akkor ... hitek, remények, tervezgetések. — Szerette? Rámnéz, mint oktalanra néz az ember. — Nagyon. Ha nem így lett volna, ezerszer megszök­tem volna ... Magának váíó_ volt, nem sokát törődött ve­lem. a gyerekekkel se’. A pénzét ideadta rendesen. Sok­szor mégis sírtam. Mintha vo­naton. vagy hol ülnénk egy­más mellett, idegenek. Ennyi volt. Csak gyereket tudott csinálni nekem. Abból _ soha nem lett volna neki elég ... Most már felhagy benne minden gátláskontroll. Be­szél. Nem nekem, önmagának. Ki tudja, mióta gyűlt benne. Magában talán sokszor el­mondta. Hangosan minden bizonnyal most először. — Azt hittem, ilyen a vé­re, s engedtem neki mindig. Három gyerek van. s voltam a bizottságnál ötször. Azóta. Mert a negyedik gyereket már nem akartaim. Gyorsan beszél, de már hadar. Mondatai is kere­kebbek. Elsírja magát: — És akkor meg kellett tud­nom, hogy nője volt neki, valami pesti nő. nagyságos­asszony, annak kellett a pénz, amiatt lopott, az vitte a bűn­be, az a rohadt ..., ha meg­mondták volna kicsoda, én megölöm, az biztos, mert nekem nemcsak az uramat vette el, hanem a kenyérkere­A pici totyog, tiblábol csak a járókában. A másik kettő, fejenként két forinttal a mar­kában, egymást lökdösve, el­vonult fagylaltért. A srác egy­ből elfogadta. A kislány az anyjára nézett, s csak a bólin- tásra nyújtotta a markát. — Nehéz így, ugye? — Ha értünk tette vona ... Riadtan néz rám, s remény­ismét a kapuban. — A gyárban a munkatér* saím gyűjtöttek. Nagyon szé­gyelltem, hogy ide jutottam Azért, jól is esett. — Volt már a férjénél? — Hol? — Hát... a ... — Ja, a börtönben? Igen. Voltam, — És? — Semmi. Beszélgettünk, Nagyon kedves volt, azt kér­dezgette, meg tudom-e bocsá­tani neki ezt az egészet? — És mit felelt neki? Néz rám. Keze meg-meg- rándul a kilincsen. A ház há­tuljáról, a szobájuk felől a közben megjött két gyerek perlekedése hallatszik. A kis­lány, Erzsiké a fiúval veszek­szik valamiért. Anyjuk néz túl az utcán, ahol éppen mos! fut végig egy busz, surrog a kereke a betonon. — Azt, hogyha letelik neki, akkor hazajöhet... Mészáros Ottó Kereskedelem és vendéglátás: 482 brigád — a Dicsérő oklevél a legjobb vállalatoknak Annak idején a kereskedel­mi és vendéglátóipari vállala­tok is bekapcsolódtak a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójára indított munka verseny be. Mint a KPVDSZ Pest megyei Bizott­ságának legutóbbi ülésén meg­állapították — máris sok ki­emelkedő teljesítménnyel büszkélkedhetnek a vetélkedő résztvevői. Különösen a Vác § — Évenként közel ^50 ezer új gyermek- J szemüveget készí- hozunk Leg­alább ugyanennyi szemrevalót kell ja­vítani, kitört üveget pótolni. Már ez is nagy elfoglaltság, de emellett a korábbi­nál jobban ügyelünk arra, hogy a gyerek­nek is tetsszen. Ha nem Is maximális a választék. mégis három-négyfajta kü­lönböző típusú szem­üvegkeretet és két- három fajtájú szem­üveglencsét tartunk a boltok raktáraiban. — Hazai, külföldi? — A keretek több­ségét az NDK-ból vásároljuk. Hogy az iskolások minél gyorsabban kézhez kapják, viselhessék a felírt szemüvegeket, az iskolakezdés nap­jától minden boltban soronkívül. lehető­ség szerint azonnal elkészítik. és Környéke Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat, a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat és a Váci Ven­déglátóipari Vállalat ért el fi­gyelemre méltó eredményt az elmúlt fél esztendőben. Ezért a megyei tanács kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV szövetke­zetpolitikai főosztálya, továb­bá a KPVDSZ megyei bizott­ságának közgazdasági bizott­sága úgy határozott, hogy a három vállalatot dicsérő ok­levélben részesíti. A földmű­vesszövetkezetek közül a po- mázi, az albertirsai, a pillsbo- rosjenői földművesszövetkezet kap dicsérő oklevelet, míg a nagykátai, a zsámboki és a pé- celi fmsz dicséretben részesül. Jelenleg a kereskedelmi és a vendéglátóipari vállalatok­nál 482 brigád vetélkedik a szocialista dm megszerzéséért. A KPVDSZ megyei bizottsága megállapította: ahol a brigá­dok munkájával a vállalat^ vagy az üzletvezetőség rend­szeresen foglalkozik, ott ki­mutatható eredményei mutat­koznak a vetélkedőnek. Álta­lában azonban az a jellemző, ho-’v sem a vállalatvezetés, sem a szakszervezeti bizottsá­gok nem fordítanak kellő gon­dol t szocialista címért ver­senyző brigádokra. Szemüveges iskolások Minden boltban soron kívül

Next

/
Thumbnails
Contents