Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
A párbeszédhez ketten kellenek Növekszik vagy csökken a kollektivitás szerepe a párt- alapszervezetek és általában a pártszervezetek munkájában az új mechanizmus körülményei közepette — így foglalható össze annak lényege, amiről Dunakeszin, a Járműjavító egyes gyáregységében kommunista munkásokkal beszélgettünk. Nem valami „ahogy lesz, úgy lesz” kérdés ez, legalábbis a beszélgetés ezt mutatta. Voltak, nem is kevesen, akik aggodalmaskodtak: vajon az önállóság, a gazdasági vezetés nagy hatás- és jogköre nem jár-e együtt a pártszervezet, s általában a politikai szervezetek háttérbe szorulásával? Ugyanakkor voltak olyanok is, akik úgy vélekedtek: a gyorsan változó körülmények közepette nincs is mód arra, hogy különösebben tanácskozzanak a kommunisták, hogy a pártvezetőség kikérje a tagság véleményét. Volt egy harmadik nézetcsoport is. Eszerint csakis a növekvő kollektivitás biztosíthatja a nagyobb bajok, zökkenők nélküli előrehaladást — azt — mint egyikük mondta —, hogy a me- chazizmus az legyen, ami. A kollektivitás növelése, módszereinek gazdagítása természetesen nem egyszerű, s nem is spontán folyamat; tudatos munkát kíván. A munkások maguk is több példát említettek arra, mi-mindenben változott a pártmunka módszeressége az elmúlt években, így a többi között a pártcsoportok aktív tevékenységének szorgalmazásában, a gyorsabb, jobb információban s így tovább. Van azonban valami, ami, ahogy Dunakeszin, úgy másutt is, nagyobb figyelmet, törődést kíván. A most egy esztendeje lezajlott vezetőségválasztó taggyűléseken igen sok helyen elhangzott: szorosabban kötődjék tagság és vezetőség egymáshoz. Erről beszéltek a dunakeszi munkások, de erről például az ÉVIG ceglédi gyáregységének kommunistái is. A vezetőség — hangoztatták a taggyűléseken — biztosítson nagyobb teret a tanácskozásnak, ne szorítkozzék csupán a dolgok tudtul adására. A tagság pedig ne csupán a vezetőség megválasztásakor, hanem rendszeresen és következetesen bírálja, mérlegelje a vezetőség munkáját, mert ez, és csakis ez lehet az alapja a kollektivitás elmélyülésének. Hiba lenne természetesen összekeverni a kollektivitás fogalmát valamiféle „ön- agyonülésezés”-sel, munkát gátló vitatkozással, fecsegéssel. Tagság és vezetőség szoros kapcsolata, együttműködése, véleménycseréje nem terjedhet ki a mindennapok ezernyi kis ügyére, de keserves hiba lenne — következményeit tekintve keserves — 'a nagy ügyeket is kis ügyekké degradálni, s elmulasztani a közös megvitatást. A vezetőségválasztó taggyűlések óta eltelt egy esztendő jelentős eredményekkel gazdagította a pártszervezeteken belül mind erőteljesebben megtalálható korszerű munkamódszerek gyakorlatát, s a kommunista közösségek nagy többségében biztos, jó alap teremtődött arra, hogy e tekintetben is bátrabban lépjnek előbbre. A párbeszédhez ketten kellenek — mondta az egyik dunakeszi munkás, s a közhely hangzású gondolat na- gyonis fontos tartalmú: a kölcsönös eszemcsere valóban párbeszéd legyen. Eddig ugyanis legtöbbször csak egyik fél hallatta szavát. Vagy a tagság, vagy a vezetőség. A vezetőség beszámolt, a tagság tudomásul vette. A tagság bírált, javasolt, tanácsolt, a vezetőség meghallgatta. És sokszor a gondolatok és szavak nem azonos pontban találkoztak, hanem, ha párhuzamosan is, de külön-külön utakon áramlottak. Mi kell ahhoz, hogy állandó és szüntelen legyen a munkát javító gondolatok áramlása? Elsősorban az, hogy tagság és vezetőség egyaránt igényelje ezt. Amint azt az ÉVIG ceglédi gyáregysége pártszervezetének titkára megfogalmazta: nem lehet olyan jelentős kérdés, amiben a vezetőség a tagság nélkül dönthetne. Egész egyszerűen a vezetőség önmaga nem vállalhatja a felelősséget, hogy a kommunista közösség véleménye nélkül mond igent, vagy nemet nagy horderejű, az egész kollektívát érintő kérdésekben. Helyes, jó út, hogy a pártszervezetek többségében ma már — így van ez az Ipari Szerelvény és Gépgyárban, a Szerszám és Gépelemgyárak Porkohászati Gyárában, a Pestvidéki Gépgyárban s még sok helyen — a taggyűléseket megelőzik a pártcsoport-ta- nácskozások, ahol a taggyűlés elé kerülő kérdéseket vitatják meg. Hasonló, s ugyancsak jó lehetőség a kibővített párt vezetőségi ülés, ahol a meghívottakat nem csupán a forma kedvéért, hanem véleményük, nézeteik megismeréséért hallgatják meg, mert igen sok esetben olyasmivel gazdagíthatják a vitát, ami máskülönben rejtve maradt volna, s csak később, esetleg már a végrehajtáskor okozna fejtörést. Tagság és vezetőség szorosabb kap>csolatának elengedhetetlen feltétele még valami: gyors és rendszeres információcsere kellene. Nem csupán arról van szó, hogy a felsőbb pártszervezetek határozatairól, állás- foglalásairól késedelem nélkül tájékoztatni a tagságot, hanem arról is, hogy a vezetőség tiszta képet kapjon a -tagság véleményéről. Egy-egy" párthatározat tudtul adása csakis a munka kezdete lehet. A visszhang fölmérése, elemzése a folytatás, s az; a helyi viszonyok közepette milyen teendőket igényel a határozat végrehajtása. A kollektivitás elmélyítésének igen fontos feltétele a taggyűlések alapos előkészítése, megszervezése. A tagok ne az utolsó pillanatban értesüljenek a taggyűlésről, s a napirendről, hanem időben ismerjék meg azt. Igen nagy gondot fordítanak a taggyűlések előkészítésére p>éldául a Csep>el Autógyár motorgyárában, a Váci Kötöttárugyárban, a Forte Fotokémiai Ip>amál, a Nagykőrösi Konzervgyárban s ez az előkészítő munka busásan „fizet” a tartalmas taggyűlésekben. Ilyen előkészületek után valóban rangja van a kommunisták tanácskozásának, a tagok joggal érzik, hogy véleményük fontos, hogy a vezetőség szükségét érzi tanácsaiknak, s nem csupán a rend, a pártdemokrácia „játékszabályai” kedvéért kéri ki azt. Sok tényező szerepet játszik még abban, hogy a párbeszédhez valópan és mindig: ketten legyenek. Része van benne a vezetőség jól átgondolt munkatervének, a taggyűlések rendszerességének. Fontos, hogy időről-időre a választott vezetők külön is beszámoljanak a rájuk bízott terület — az agitációs munka, az oktatás, a tagdíjfizetés, az ifjúsági szervezet patronálása — helyzetéről. Rendkívül fontos a személyre szóló pártmegbizatások rendszerének kialakítása éppúgy, mint a pártépítő munka kollektív tevékenységgé való fejlesztése, erősítése. Minden területen, minden részfeladatban ott rejlik tehát a párbeszéd kölcsönösségének lehetősége: élni kell vele! Olyan erőforrás ez, ami növeli a kommunista felelősségérzetet, az alkotókedvet, s ezzel mint a vezetőség, mind a tagság a cselekvéshez kap fölbecsülhetet- len értékű segítséget. Mészáros Ottó A PESTMEGVEI hírlap különkiadása XI. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM 1967. SZEPTEMBER 13., SZERDA Téglagyárból - pipagyár... pipagyárból — téglagyár Romok között, de indul már a munka Agyag tésztát szeletel az új gép Nem kézzel, kanalas kotróval A téglagyár a jelenlegi állapotában elriasztó képet nyújt. Mintha szőnyegbombázáson esett volna át. Mindenütt kő- és tégladarabok, keverve porral, homokkal, szeméttel, vagonszám gyalu- forgáccsal és deszkamaradvá- nyokkal. Szinte lehetetlen a gyár területén még a járkálás is. A hosszú téglaszárrító színben még a pipagyári gépek várják az elszállítást. Ez a szín műhely volt, falakat húztak rá köröskörül. Most újra eredeti állapotában kell visz- szaadni a téglagyárnak. Néhány pipagyári ember bontogatja a falakat. Azonban minden fölös szemét és felhalmozódott „sit” eltakarítása a téglagyár gondja. Óriási munA konzervgyár gépüzemében a lakatos-utánpőtlásra nagy gondot fordítanak. A nyár folyamán renoválták a tanműhelyt. Otthonosabbá varázsolásában segítséget nyújtott a gyár pszichológusa is. Most már a lakatostanulók otthona inkább hasonlít laboratóriumhoz, mint műhelyhez, annyira tiszta és ízlésesen berendezett. A gyár két régi szakemberének, Nagy László gépésztechnikus és Kovács Ferenc lakatos keze alatt folyik az oktatás. — Mindazok a tárgyi feltételek együtt vannak, amelyek a szakmai. képzéshez szükségesek — mondja Nagy László. A megye vezető szakembereinek véleménye szerint ez a tanműhely az egész megyében mind a felszerelés, mind a szakmai irányítás tekintetében egyike a legjobbaknak. Érdekes különben, hogy Nagy László vezető oktató most végzi a műszaki egyetem tanárképző szakát. Tehát nemcsak a tanulók, hanem az ka lesz ez, s mellette még téglát kell gyártani! I)e a „romok” között is megindult a kísérleti téglagyártás, az új gépek kipróbálása. A meghosszabbított anyagszállító szalag működik már. A tégla szélességű agyagtésztát szeleteli az új téglavágógép. A környező műhelyekből a kalapácsok zaja munkáról tudósít, de a kitört ablakokon keresztül besüvít a szeptemberi szél. Nem csoda, ha Briglovits Antal telepoktatók is állandó továbbképzésben részesülnek. — Mivel járul hozzá a gyár vezetősége ehhez a modern szakképzéshez? — kérdeztük. — A gyár mindent megad a tanulóknak — hangzott a válasz. — Pár éven belül az innen kikerülő szakmunkások két keze munkájában látja viszont a befektetés eredményét. (v. gy.) Vácról Nagykőrösre tankönyvek . _ utánvéttel Ma délután negyed négykor kezdődik meg a tanítás a Váci Közgazdasági Technikum Nagykőrösre kihelyezett tagozatán. A könyvigényeket is ma délután írják össze és majd utánvéttel küldi el az anyaiskola. Erre azért van szükség, mert korábban nehezen vették vissza a megmaradt könyveket. vezető idegesen szaladgál egyik helyről a másikra. Mindenütt a nevét kiáltják, mindenütt akad zökkenő. — Bár a városi tanács határidőhöz kötötte a ládagyár végleges elhureolkodását, lassan megy a dolog — mondotta kedvetlenül Briglovics Antal.' — Mikor lesz a hivatalos átadás? — Az időpont még teljesen ismeretlen. Ettől eltekintve, az új gépsor teljes beszerelése után a gyártás automatikusan megkezdődik, akár lesz a hivatalos átadás, akár nem. Eredetileg a tervek 1968 első negyedére ütemezték a gyártást, de mivel a felkészülés gyorsabban ment, lehetőségünk nyílt arra, hogy még ebben az évben egymillió téglát gyárthassunk. — Milyen új gép>eket ka-' pott a téglagyár? — A technológiai gépsor teljesen új. Az anyagot sem készet termeljük ki, mint régebben, hanem egy kanalas kotróval. A kitermelt anyagot új motoros vontatókkal, cementtalpfákra épített erős sínhálózaton szállítjuk a szalaghoz. — Mennyi lesz az új gyár évi kapacitása? — A régivel szemben — amely négymillió volt — öt és fél millió téglát tudunk majd évente gyártani. — A repedezett égetőkemence így marad? — Felújítása folyik. Mire téglát kell égetni, az is elkészül. — Igaz, hogy a tégla nyersanyagába szénport, is kevernek? — Igen, égetés közben a téglába kevert szénpor gyorsabbá teszi a tégla kiégetését és tökéletesebbé is. — Gondoskodnak a munkásokról? — Ebben a szép épületben, ahol az új irodahelyiség is van, tusoló és mosdó áll munkásaink rendelkezésére, sőt szép ebédlőjük is van. Tervezzük, hogy három egy- szoba-konyhás lakást is építünk, hogy a telepen lakó három család korszerű lakásba kerüljön. Nagykőrös: Soós — Kristóf, Erdei, Orsányi, Vilcsák, Fehér, Tóth, Bakonyi, Tolnai, Gulyás I, Bata. Az első félidőben a körösi csapat irányította a mérkőzést. Több kihagyott gólhelyzet után Tolnai talált a kapuba. A vendégek támadásában nem volt átütőerő. A szünet után megváltozott a játék képe. A körösi csapat teljesen beszorult. Egyre tervszerűbbek lettek a ceglédi támadások. A körösiek gyors ellentámadásokkal kísérleteztek, de csak két kapufát tudtak elérni. Előbb Tolnai fejese csattant a lécen, majd Gulyás I közvetett szabadrúgása hagyta el a játékteret a kapufa érintésével. Egy tagot egy lóért? Letelt a nap. Zoboki Sándor, a Hunyadi Tsz tagja, az istálló felé hajtott, hogy kifogjon. Kedvetlen márciusi délután volt, a fogatosban is volt egy kis nyomás. Amikor kifogott, az egyik ló feléje kapott. Lehet, hogy a fogatos csak súlyos sérülés árán úszta volna meg az állat hirtelen mozdulatát. A jószággal bánó ember sok mindent elnéz az állatnak, de az ilyen támadás a legbárá- nyabb természetű fogatost is kihozza a sodrából. Zoboki Sándor a kezeügyébe eső vasvillával odasózott a lónak, nem is egyszer. A szerencsétlen állat tíz percen belül kimúlt. Ez március 27-én történt A közös gazdaság vezetősége fegyelmi eljárást indított Zoboki ellen, mert cselekedetével hatezer forint kárt okozott a közös tulajdonban. A fegyelmi bizottság eljárása alapján a fogatost a közgyűlés április 29- én kizárta a termelőszövetkezet tagjainak sorából. Itt kezdődik a történet második felvonása. • Zoboki Sándor a fegyelmi határozat ellen fellebbezett a városi tanács végrehajtó bizottságához. Fellebbezésében nem vitatta hibáját, a hirtelen felindulást, vétkesnek ismerte el magát. De elmondotta azt is, hogy tizenkét éve tagja a közös gazdaságnak, családos ember és továbbra is szeretne a termelőszövetkezet tagja maradni. A hatezer forintos kárt különben hamarosan megtérítette. A közgyűlés ítélete és a fellebbezés bizony elgondolkoztató. Azért, amit Zoboki Sándor tett, nem jár dicséret. De vajon tette és a kár arányban állt-e a büntetésével? Vajon azok, akik kitaszították őt a termelőszövetkezet közösségéből, gondoltak-e arra, hogy egyetlen meggondolatlan pillanat miatt egy egész emberi életet fordítanak ki sarkaiból? Zoboki durvasága kétségtelenül megdöbbenti az embert, de az ellene hozott kizáró határozat vajon miféle nevelési célt szolgál? A nevelést aligha, inkább a megtorlást szolgálja. S következményeit tekintve a kizárás semmiképp sem áll arányban a brutális felindulással, mert ha így lenne, akkor ezt az egyenletet kellene felállítanunk: „egy lóért — egy tagot!” Ez viszont képtelenség. Éppen ezért a tanács végrehajtó bizottsága, a mezőgazda- sági osztály előterjesztésére, úgy döntött, hogy a Hunyadi Termelőszövetkezet közgyűlésének fegyelmi határozatát megsemmisíti. Egyúttal javasolták, hogy a tsz új eljárást folytasson le Zoboki Sándorral szemben, ám vegye figyelembe, hogy a termelőszövetkezetből való kizárás — egy embernek a jelenlegi, szocialista közösségéből való kirekesztése — csak a legvégső, különösen súlyos esetben jöhet számításba. Erre pedig Zoboki Sándor indulatos tettével semmiképp nem szolgált rá ... Pár perccel a befejezés előtt a menteni akaró Vilcsák öngólt vétett. Ezzel el is dőlt a mérkőzés sorsa. A sok kihagyott gólhelyzet ismét megbosszulta magát. Jók: Kristóf, Orsányi, Fehér, Bakonyi, Tolnai. P. T. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A Nagy Medve fiai. Indiántörténet. Színes, szélesvásznú NDK-film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor. Magyar Híradó. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. Dolgozik a kanalas kotró. Inkább hasonlít laboratóriumhoz Megyeszerte viszi a pálmát ez a tanműhely (Kép, szöveg: Fehér.) R. K. A félidő után megfordult a kocka Nagykőrösi Építők—IVglédi Építők 1:3 (1:0)
