Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-13 / 216. szám
MIC It. 1967. SZEPTEMBER 13., SZERDA Szüret előtt (Foto Gábor) Sokáig art tartották Foton, hogy nincs szükség nagyobb, változatosabb árukészlettel rendelkező boltra, hiszen alig egy ugrásnyira vannak Pesttől. Kinek mi kell, onnan hordja haza busszal. Az élét azonban rácáfolt az optimista rövidlátásra s kiderült; kell o jól felszerelt élelmiszerüzlet. Különösen azután, hogy a nagyarányú telekparcellázások nyomán gomba módra épülnek az új házak, gyarapodik a község lakossága. A múltból csak afféle szatócsboltokat örököltek, egyetlen nívós élelmiszerboltba járhattak az asszonyok vásárolni. De mivel még a falu távoli sarkaiból is inkább ezt keresik fel, állandóan zsúfolt. A szükség adta az ötletet: korszerű kisáruház kell a centrumban. Ilyen meggondolás alapján juttatott a tanács helyet a Fót és Vidéke Fmsz-nek a Csaba utcában. A tanács a telekhez pénzt is mellékelt, százezer forintot. Ebből, és az fmsz félmilliójából közösen épül az új vegyesbolt. örültek az emberek májusban. amikor megkezdték az alapok kiásását. Olyannyira, hogv társadalmi munkában egymásután jöttek a környék lakói, ásót, csákányt fogva. Volt, aki átadta saját kamráját a fedél nélkül maradt építőanyagnak. Aztán leállt minden. Elfogyott és semmi pénzért nem kaptak vasbetongerendát. Hetekig néptelen volt a feldúlt környék. Most, végre ismét megindult a hajrá. A bolt eladótere hetven négyzetméteres lesz. Raktárak, mosdó és egyéb korszerű kisegítőhelyiség lesz hozzá. Csak még azt nem döntötték el véglegesen, vajon hagyományos vagy önkiszolgáló rendszerű lesz-e? A mérleg nyelve inkább az önkiszolgáló felé hajlik, a környék falvaiban is van legtöbb, valamennyi jól bevált. A jó ebédhez nemcsak fűszer kell, a zöldség-gyümölcs is elengedhetetlen. A bővebb választékért sorompóba lépett a Vörösmarty Tsz. A Kossuth Lajos utcában nyitják meg árusítóhelyüket. A sok galambász örömére aprómagvakat is árusítanak. Puss Károly vb-titkár részletesen tájékoztatott a várható változásról. Arról, hogy a Csaba utcai új településen további telket tartottak fenn presszó-cukrászdának, ugyanígy a Csomádi út mentén. A községhez tartozó Kisalag is előbbrelép. Egyetlen, eléggé lezüllött italboltját nemsokára bezárják és helyette modern, meleg ételt kiszolgáló kisvendéglőt nyitnak. Az fmsz e célra megvette a volt Budai-házat, és átalakítás után a jövő év elején megnyitják az új vendéglőt (k. m.) FÓTI VÁLTOZÁSOK ilyenből szövetkezetek velünk szerződnek exportra. Az első esetben a külföldi leminősítés kockázata 50 százalékban a tsz-t terheli, az utóbbinál teljes egészében bennünket terhel. Kivételt képeznek azok az esetek, amelyeknél a kockázatot a tsz válallja. Ebben az esetben azonban magasabb árat fizetünk. A dánszentmiklósi Micsurin Tsz például 35 fillérrel többet kap az almáért, őszibarackért, szőlőért a rakodás és a minőségi kockázat vállalása fejében. A múlt évben ez 700 ezer forint tiszta jövedelmet biztosított a tsz- nek. — Mit jelent a MEK számára, hogy az export egy része „kiesik” hatásköréből? — Az igazat megvallva, egyes cikkek export-bonyolítása nagyobb haszonnal jár, mint a belföldié. Az ebből származó jövedelem lehetővé tette azonban, hogy jobban gazdálkodjunk. Ez annyit jelentett: olyan termékek termelését is szorgalmaztuk, amelyek számunkra ráfizetésesek voltak, de a piac ellátása szempontjából szükségesek. A jövőben az ilyen irányú erőfeszítésekről le kell mondánk — Az exportból származó többletjövedelem ezután a termelőszövetkezetek kasszájába vándorol? — Remélhetőleg — de nem biztosan. Az elmúlt években elég sokszor szemünkre vetették, hogy egyeduralomra törekszünk a felvásárlásban. A jelen esetben az exportnak egykézbe való helyezése a HUNGAROFRUCT egyeduralmát jelenti. Mi nemcsak a pénzzel gazdálkodtunk, hanem az áruval is. Ha a belföld érdeke úgy kívánta meg, kevesebbet adtunk külföldre, továbbá igyekeztünk megfelelő árat elérni az exportcikkeknél. A jövőben a külkereskedelmi vállalat diktálja az árakat, — de vajon mennyire veszi figyelembe a gazdaságok érdekeit? Ezt majd a gyakorlat dönti el, de ezek a gondolatok már most felvetődnek, és nemcsak bennünket, de a termelőszövetkezeti vezetőket is foglalkoztatják. — Az export csökkenése a belkereskedelmi tevékenység felé irányítja a MÉK-et? — Igen! Szerződéses partnereink lesznek a konzervgyárak, a nagykereskedelmi vállalat, a társmegyék MÉK- jei, az összes megyei ellátóvállalat és közület. Nagyobb szerepet kap, s jobban számítunk saját bolthálózatunkra is. Hogy az utóbbi jelentőségét érzékeltessem: ma már 60 boltunk van a megyében. A kiskereskedelmi tevékenység két évvel ezelőtt mindössze 4 millió forint volt, az idén már meghaladja a 30 milliót De szívesen társulunk termelő- szövetkezetekkel is áruda nyitására, meglevők ellátására, tartósítóüzemek, szeszfőzdék üzemeltetésére. — A termelőszövetkezetekkel való kapcsolat megszilárdításában mennyire volt kezdeményező a MÉK? — Már az idén sokkal rugalmasabban alkalmazkodunk a piac igényeihez, s a jövőben még inkább ezt tesszük. A szövetkezeti gazdaságokkal szorosabbra fűzzük az árukapcsolatot, szélesebb skáláját alkalmazzuk a szerződéseknek és áruátadásoknak. — Hallhatnánk erről? — A termelőszövetkezetek például termelési, valamint termék értékesítési szerződést köthetnek velünk. — Mi a különbség a kettő között? — A termelési szerződés keretében mi vállaljuk, hogy valamennyi osztályba sorolható árut átvesszük a gazdaságtól. Tehát a szerződött cikkekből az öszes megtermelt árut rajtunk keresztül értékesíti a tsz. A termékértékesítési szerződés keretében egy-egy meghatározott mennyiségi és minőségi árut veszünk át. Kétségtelen, hogy az előbbi nagyobb termelési biztonságot jelent a gazdaságoknak. Mi ilyen kapcsolatot szeretnénk kiépíteni Közművek és szolgáltatások Az önállóság felé ron, Szentendrén, Érden, és Cegléden okozott gondot. A két pilisi községben karsztvizet szerzett a PVCS és augusztus közepétől megjavította a vízellátást: az apadásnak indult régi kút 100—120 köbméter vizet adott, az új nyolcszázat ad naponta. Erden, a Du- na-partl kút bekötése után, percenként ezer literrel több lett a víz, de vastartalma érezhetően emelkedett. A KÖJÁL és a PVCS rendszeres ellenőrzéssel gondoskodik arról, hogy ne válhasson veszélyessé a vastartalom. Cegléden, a honvédség segítségével, megkezdték a Fehér-tanya melletti, tavaly fúrt, percenként nyolcszáz liter vizet adó kút bekapcsolását. E munka elvégzése után a város vízellátása majd sokat javul, végleges megoldás azonban csak a 4. ötéves terv időszakában, a városi vízmű megfelelő méretű kialakítása után várható. A PVCS, saját alapjából, az elkövetkezendő három évben, összesen két és félmillió forintot fordít Cegléd vízellátásának megjavítására. Ugyancsak saját alapjából, jövőre, egymillióhatszázezer forint értékben, bővíti a Szentendre—Pomáz- vonalon a vízhálózatot és egymillió forint ráfordításával, megépíti a szamárhegyi tárolót. Dunakeszin az ideiglenesen üzembe helyezett áramátalakító berendezés csökkentette a vízhiányt. Július 25-e óta csak az esti csúcsfogyasztás idején, a magasabban fekvő helyeken jelentkeznek átmeneti zavarok. Jövőre egymillió-háromszázezer, az azután következő évben egymil- lió-kétszázötvenezer forintos beruházással teszi kielégítőbbé, biztonságosabbá a PVCS ennek a községnek a vízellátását, és megfelelő arányban, a megye többi törpe vízmüvének fejlesztéséről is gondoskodik, például Szigetszentmikló- son hidroglóbusszal kívánja erősíteni a hálózati nyomást. — Cikksorozatunkban egy csatornamű-kirendeltséggel is foglalkoztunk. Milyen kiegészítésre szorul akkori írásunk? — Végzik Szentendre csatornázását: az első ütemszakasz munkálatait. Vácott felújítják az eső- és szennyvizet elválasztó csatornát, bővítik legszűkebb keresztmetszeteit, az 1970-ben üzembe lépő új szennyvízderítőhöz csatlakozó csatornát és a meglevő főgyűjtő-ág mellé egv másik ágat építenek. A városból kitelepítésre kerülő ipari üzemek területének közművesítése, illetve csatornázása szintén szerepel a tervben. A csapadék biztonságos elvezetésére öv-árkot ásnak, mely összefogja majd a várost körülölelő dombok lezúduló vizeit, mentesíti a városi csapadékcsatorna-hálózatot, következésképpen esőzések idején nem borítja majd el iszap a város egyetlen utcáját sem. Ezekre az 1970-ig elvégezni szánt munkákra tízmillió forintot irányoztak elő. Egy érdekes újdonság — Várható-e fejlődés a többi kommunális vállalat tevékenységében is? — Az Ingatlanközvetítő országszerte meginduló kísérletbe kapcsolódik, s ha úgy véli, képes rá, ellátja majd a meI gyében folyó társasházépítések szervezését, az azokkal kapcso- | latos adminisztráció lebonyo- llítását, a produkált munkák ! műszaki ellenőrzését, egyszóval a társasházépítőikre a kulcsátadásig, háruló valamennyi tennivalót. Azt jelenti ez, hogy az épittetőiket a különböző engedélyek beszerzésétől, a kivitelező utáni lótas- futástól, a műszaki problémák megoldásától, egyúttal az éppen. az ezeknél az építkezéseknél gyakori, az anyagi terheket növelő minőségi hiányosságoktól mentesíti: a szakszerű kivitelezést biztosítja. E tevékenység esetleg családi és hétvégi házak építésére is bővíthető. Az Ingatlanközvetítő ár- j hatóságilag meghatározott költség felszámításával vállalná e feladatokat. A díjösszeg csekély lenne, nem növelné meg jelentősen, az építtetők költségeit, de keserves tortúráktól szabadítaná meg mind- annyiukat. E terv megvalósításához természetesen, előbb a feltételeket kell megteremteni: megfelelő műszaki apparátussal kell bővíteni a vállalatot, melynek néhány személy- gépkocsira is szüksége lesz, hogy a helyszíni ügyintézést és a műszaki ellenőrzés t gyorsan és jól elláthassa. E vállalat egyébként az ingatlanforgalmat bonyolítja le és az ingatlanok értékbecslését végzi a megye területén. Az új tevékenységét részletező javaslattal jelenleg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium foglalkozik. Maguk döntik el — A gazdaságirányítás új rendszerében milyen változásokon esnek át a szolgáltató vállalatok? — Fejlesztésüket elsősorban a tanács fejlesztési alapja biztosítja, saját vállalati alapjuk csak másodlagosan jöhet számításba, bár állóeszközeik újraértékelésével, a korábbi évekhez képest, nagyobb alapösszegre tehetnek szert saját kereteiken belül. Az új beruházási — költségvetési renddel kapcsolatosan a beruházási program átdolgozása most van folyamatban. A városokhoz tartozó vállalatokat pedig, 1968-tól kezdve, az eddigiektől eltérően, kizárólag városi hatáskörben irányítják. A városi tanácsok önállóan készítenek terveket, s birtokába jutnak azoknak a feltételeknek is, melyek a vállalatok irányításához elengedhetetlenek. Ezek az Idei év végéig a megyei tanács birtokában vannak. A városoknak saját terv- és ellenőrző apparátusuk lesz, a programot maguk készítik el, maguk szabják meg a béralapot stb. Azt is maguk döntik el, hogy vállalati formában, vagy költségvetés keretén belül látják-e el a kommunális feladatokat. Ki az egyiket, j ki a másikat választja, mert máig is vita tárgya, melyik a jobb? Adminisztrációját tekintve a költségvetési bizonyult sokkal egyszerűbbnek. — Bizakodással néznek tehát a jövő esztendő elé? — Remélhető, hogy mindenki jobban boldogul. Akik azonban mégsem, nem szidhatják már a megyei tanácsot, csak saját magukat... Polgár István A Három szegény szabólegény Pest megyében Az Állami Déryné Színház idei tervei Cikksorozatunk, mely két hónapon át, hétről hétre, a megye egy-egy közművének, vagy szolgáltató vállalatának munkáját, törekvéseit, terveit mutatta be, véget ért. Az alább következő rész afféle utószónak tekinthető, s azzal a szándékkal íródott, hogy — mintegy az egészet egybefogva — összegezze, illetve elmondja mindazt, amit, a témával kapcsolatosan, még fontos elmondani. Áttekintés A megye területén a viz- és csatornamű, a kéményseprő, a temetkezési és az ingatlanközvetítő vállalatot a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya közvetlenül irányítja. Az öt városiban városgazdálkodási vállalat is működik, mely — túl azon, hogy az állami tulajdonban levő épületek ügyes-bajos dolgait intézi és lakhatóságukat műszakilag biztosítja — építőipari szolgáltatásokat nyújt a lakosságnak: magánlakóházakat emel, kisebb jellegű épületkarbantartói és felújítói munkát végez, s más hasonló, mind gyakrabban jelentkező igényeket is kielégít, továbbá parkfenntartással, kertészettel, strandfürdők és tisztasági fürdők üzemeltetésével foglalkozik, sőt, egyes helyeken köztisztasági feladatokat is ellát. Megemlítendő végül a Duna-menti Víz- éd Csatornamű Vállalat, mely Vác, Verőce, Kismaros és Nagymaros vízellátását biztosítja. A közvetlen irányítással megbízott osztályt Üjfalusi Ferenc vezeti. Ö a légilleté- kesebb, hogy kérdéseinket megválaszolja. Nem megnyugtató módon — Első kérdésünk köztisztasági vonatkozású: elégedettek lehetünk-e a megye városainak tisztaságával? — Ahol nem a városgazdálkodási vállalat, ott a városi tanács felel a köztisztaságért Költségvetésében néhány útőri státust biztosít, és ezek az útőrök tartják tisztán a tanácsi közutakat. Egyelőre, sajnos, nem megnyugtató módon. Csak jelentősebb gépesítés eredményezhetne javulást. — Vízhiány okozta nehézségekkel küzdött ezen a nyáron a megye. Remélhető-e, hogy az elkövetkezendő nyarak mentesek lesznek már a nehézségektől ? — A vízszolgáltatás főleg Pilisszentivánon, Pilisvörösváminél több gazdasággal, amelyek egyébként tagszövetkezeteink is. — Es az áru átadása? — A szövetkezetek választhatnak, hogy boltba, raktárba, vagonba szállítsák termékeiket, vagy a termelőhelyen adják át nekünk. Itt jegyzem meg; idén komoly nehézségeink voltak a szállítással. Azért, hogy ez a jövőben ne forduljon elő, kiépítjük saját gépkocsiparkunkat Ugyanígy megoldjuk az időnként fellépő göngyöleghiányt, a megyében több helyen telepet létesítünk. Az áru tartósításánál, forgalmazásánál nagy könnyebbséget jelent, hogy elkészült a szentendrei hűtőházunk és egy másik felépítését is tervezzük. — Mire számíthatnak tehát a termelők és a vásárlók? — Figyelmünket a jövőben a belföldi kereskedelemre irányítjuk, tehát biztosítjuk a zökkenőmentesebb áruátvételt és áruellátást. Ismét hangsúlyozni szeretném, hogy mi szövetkezeti vállalat vagyunk, s mint ilyen, a termelőszövetkezetek értékesítő szervének tekintjük magunkat. ★ Holnapi számunkban Székely István, a dánszentmiklósi Micsurin Tsz elnökének nyilatkozatát közöljük. Mihók Sándor Az Állami Déryné Színház 11 társulata az 1966—67-es évadban 2148 előadást tartott, kishíján 630 ezer néző előtt. A színház idei terveiben a tavalyi, repertoár darabokon kívül 5 új színmű bemutatójára kerül sor, még ebben az évben. Az új darabok szereposztása már megtörtént, s a próbák is rövidesen megkezdődnek. Pest megyében változatos programot ígér az idei színházi évad. Három vígjáték — A császár álarcában, az Enyhítő körülmény, és a Pénzvadász —, egy vidám daljáték —, Offenbach Bondy Párizsi élete —, egy operett —, a Marica grófnő —, két színmű —, A hetedik kocsi és a Szentpéter esernyője —, valamint a Három szegény szabólegény című, négyfelvonásos zenés vidám játék Kerül bemutatásra. Egy nappal a társulati ülés után, kilenc autóbuszon és műszaki kocsin, kilenc társulat indult el a Madách téri „főhadiszállásról”, az ország minden tája felé. Műsorukon egyelőre az elmúlt évben bemutatott darabok szerepelnek.
