Pest Megyei Hírlap, 1967. szeptember (11. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

2 “^írfop 1967. SZEPTEMBER 1.. PÉNTEK Tanulságos évforduló Huszonnyolc esztendővel ez­előtt. 1939. szeptember elsején : támadt a náci hadigépezet Lengyelországra. Hiába volt a nyugati hatalmak békítgetése és engedékenysége, a Cseh­szlovákia feldarabolását ered­ményező müncheni egyezmény nem elégítette ki Hitlert, in­kább vérszemet kapott a to­vábbi büntetlen hódításokra. Es azon a huszonnyolc évvel ezelőtti hajnalon, 4 óra 45 perckor az állig felíegyverzett Wehrmacht ledöntötte a len­gyel határsorompókat, a Luft­waffe még a földön megsem­misítette a lengyel légierőt — s Hitler serege akadály nélkül törhetett előre. A Lengyelor­szág határait „garantáló” an­gol és francia hadseregek láb­hoz tett fegyverekkel várakoz­tak, s miközben a nácik Var­sót és Lodzot bombázták, az angol légierő gépei hatmillió röpcédulát dobtak a német városokra... Ezzel az agresszióval vette kezdetét a második világhábo­rú, amelynek során a német fasizmus csaknem egész Euró­pát leigázta. Két esztendővel később a Wehrmacht betört szovjet földre, de ez megpe­csételte a hitlerizmus sorsát. A fasizmus és támogatóinak, csatlósainak legfőbb célja az októberi forradalom országá­nak megsemmisítése volt, kí­sérlet arra, hogy feltartóztas­sák azt a történelmi folyama­tot, amely a kapitalista rend­szer pusztulásához vezet. A második világháború azonban antifasiszta felszabadító hábo- . • rúvá változott azok számára, ! akik Európában Németország, Olaszország s ezek csatlósai, illetve Ázsiában Japán ellen harcoltak. Közei hat esztendőn át mint­egy negyvenmillió ember pusztult el, városok százai, falvak tízezrei dőltek romba. A fasizmus azonban nem tört át! A háború fő terheit viselő Szovjetunió hadserege Berli­nig kergette vissza és barlang­jában mért halálos csapást a fasiszta fenevadra. S ugyan­így a Szovjetunió belépése a Japán elleni hadjáratba, siet­tette azt a fegyverletételt, amelyet huszonkét évvel ez­előtt, 1945. szeptember 2-án a Missouri csatahajó fedélze­tén a japán megbízottak aláír­tak. Azóta is a Szovjetunió és a szocialista országok küzdöttek a legkövetkezetesebben egy újabb világégés ellen, igye­keztek minden módon meg­akadályozni a fasizmus és a nyugatnémet militarizmus új­jáéledését. A békés egymás mellett élésért, az európai biz­tonságért és az általános le­szerelésért, az atomfegyverek eltiltásáért folyó küzdelem mind ezt szolgálja. Az agresz- szív tervek ellen nem békítge- téssel, hanem erőink megszi­lárdításával, az agresszor le­leplezésével és elszigetelésével kell küzdeni — tanítja a mai világ számára is a huszonnyolc esztendővel ezelőtti hajnali orvtámadás leckéje. Ma véget ér az arab csúcsértekezlet Ülést tartott a Minisz tertanács A MEN A hírügynökség je­lenti, hogy az arab csúcsérte­kezlet péntek reggel tartandó nyilvános üléssel végétén Szerda este a csúcstalálkozó zárt ülése után igen jelentős megbeszélésre került sor Nasz- szer, az EAK elnöke és Fejszal Szaud-Arábia uralkodója kö­zött. A tanácskozáson az EAK és Szaud-Arábia között megállapodás jött létre az öt éve tartó jemeni pol­gárháború befejezése ér­dekében. Ä megállapodás értelmében Irak, Marokkó és Szudán kép­viselőiből bizottság létesül, amelynek feladata az egyez­mény végrehajtásának ellen­őrzése. Az egyezmény szerint az EAK kivonja Jemenből a köz­ÍGY TÖRTÉNT... társasági erők támogatására ott állomásozó mintegy 40 ezer főnyi katonai erejét Szaud- Arábia viszont beszünteti a je­meni királypártiak támogatá­sát. Csütörtökön délelőtt az arab államfők és képviselőik a Szudán Hotelben ismét ta­nácskozásra ültek össze. Abdel Aziz Szólam jemeni külügyminiszter csütörtökön délben Khartúmban közölte, hogy Jemen visszautasítja a N assz er—Fejszál találko­zóról kiadott közlemény­ben szereplő beavatkozási kísérletet. — Jemen nem engedi meg, hogy az EAK és Szaud-Arábia által javasolt hármas bizott­ság Jemen területére lépjen — mondotta a miniszter. Vietnami jelentés A saigoni amerikai főhadi­szállás szóvivője szerint a fő­várostól 22 kilométernyire északra szerdán az amerikai 25. ' hadosztály helikopteren szállított egységei ellen a sza­badságharcosok rajtaütéssze­rű támadást intéztek, amely­nek során nyolc amerikai ka­tona meghalt és 34 megse­besült. Csütörtökre virradó éjjel a felszabadító hadsereg aknával lőtte a Saigontól 160 kilométernyire keletre fekvő Phan Tiehiet tartományi székhelyet Csütörtökön Hanoiban több­ször is légiriadót rendeltek el, mivel amerikai repülőgé­pek 30—50 kilométer távol­ságra közelítették meg a fő­várost Az állandó légiriadók ellenére a város lakossága nyugodt, és a szokott módon végzi munkáját. Kiújultak a harcok Bukavuban Bukavuban, ahol hétfő óta viszonylagos nyugalom ural­kodott szerdán reggel ismét kiújultak a harcok a várost birtokukban tartó lázadó zsoldosok és a kongói hadse­reg egységei között Az első jelentések szerint a hadsereg egységeinek többszöri próbál­kozás után sem sikerült be­hatolniuk a városba. Ismeretlen Lenin-kép A Központi „Lenin” Múze­um anyagai között eddig is­meretlen Lenin képet találtak, amelyet M. Safran orosz festő készített az októberi forrada­lom napjaiban. A képen ez a felirat olvasható: „1917. októ­ber 25. Szmolnij. Pétervár.” CSAK RÖVIDEN... AZ AMERIKAI SZOCIA­LISTA MUNKÁSPÁRT is in­dul az 1968-as elnökválasztá­sokon. A SZAKSZERVEZETI VI­LÁGSZÖVETSÉG titkársága augusztus 29-én és 30-án Prá­gában ülést tartott. ROMÁNIAI TARTÓZKO­DÁSÁNAK UTOLSÓ NAP­JÁN Krag dán miniszterelnök Bukarestben sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdé­seire. A NIGÉRIAI HADIHELY - ZETRÖL érkező jelentések to­vábbra is ellentmondóak. (Folytatás az 1. oldalról) kötelezte az illetékes miniszte­reket és az országos hatáskö­rű szervek vezetőit, hogy az őszi munkák sikeres elvégzé­séhez szükséges intézkedése­ket tegyék meg. Felkéri a me­zőgazdaság és valamennyi érintett vállalat, intézmény és szervezet dolgozóit: tegyenek meg mindent a kapásnövé­nyek, a szőlő és a gyümölcs eredményes betakarításáért és feldolgozásáért, s az őszi mun­kák gondos elvégzésével biz­tosítsák a jövő évi megfelelő termés feltételeit. A Minisztertanács az orszá­gos műszaki fejlesztési bizott­ság elnökének előterjesztése alapján módosította a bizott­ság szervezetéről és működé­séről szóló, 1962-ben kiadott határozatát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ★ A mezőgazdasági nagyüze­mek jövedelemszabályozási rendszeréről szóló kormányha­tározat egységes szerkezetbe foglalja össze a mezőgazdasá­gi nagyüzemek (termelőszö­vetkezeteknek, állami gazda­ságoknak, egyszerűbb mező- gazdasági szövetkezetek közös gazdaságainak) a gazdaságirá­nyítás új rendszerében érvé­nyesülő támogatási, anyagi érdekeltségi és adózási rend­szerét. így a közismert — a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek támogatását tartalma­zó — 3004-es kormányhatáro­zat megújítása nem szükséges. A közelmúltban meghirde-. tett árintézkedések következ­tében a mezőgazdasági felvá­sárlási árszínvonal emelkedik. Mivel a mezőgazdasági nagy­üzemek még ennek eredmé­nyeként sem tudják termelé­si, beruházási költségeiket teljes egészében az árbevé­telből fedezni — bár az in­tézkedések hatására a saját források aránya a korábbi­hoz képest számottevően nö­vekszik —, továbbra is szük­séges a mezőgazdaságban fel­használt ipari anyagok, be­ruházások és szolgáltatások után állami támogatások, kedvezmények nyújtása. Az alkalmazásra kerülő ártámo­gatási rendszer alapvető cél­kitűzése, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek beszerzési ár­színvonala számottevően ne emelkedjék. Az új jövede­lemszabályozási rendszer az üzemi érdekeltségen keresz­tül ösztönöz a gazdaságpoliti­is a főúton hozták; kora haj­nalban, titokban indult el a hullaszállító a mellékutakon — talán éppen arra, amerre néhány nappal ezelőtt szegény Darnyik János a városba in­dult. Még a határból is bejöt­tek a kint dolgozó parasztok a temetésre. Szuronyok gyűrűje fogta körül a gyászoló töme­get. Mikor az utolsó rög is a sír­dombon pihent, mént az öz­vegy a bérelt „lakásba”, ösz- szecsomagolt, mindenüket há­tára vette, s maga előtt en­gedve a gyerekeket, elindult a I szomszéd községbe, anyjához, Hévízgyörkre. Mert ott kellett hagyniok a házat, amelyben laktak, most már egy percig sem hiteleztek nekik. kai célkitűzések megvalósítá­sára. A mezőgazdaságban terme­lési célra felhasznált ipari eredetű eszközök, anyagok, szolgáltatások, ártámogatásá­nál a határozat abból indul ki, hogy az új gépek, al­katrészek ára és a gépjavítási díjak között olyan arányt kell kialakítani, amely helyes irányban befolyásolja a me­zőgazdasági üzemeket új gé­pek vásárlására, a gépek fel­újítására, javítására. A kormányhatározat fontos intézkedése, hogy a mezőgaz­daság gépesítéssel kapcsola­tos költségei, az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint a gépjavítás és gépi munka díjai számotte­vően nem, emelkedhetnek. Ez az intézkedés elősegíti az anyagi-műszaki bázis tovább fejlesztését. A -különböző mezőgazdasági üzemek közötti különbségek csökkentése és az egyenlő fel­tételek megteremtése érdeké­ben, a növényvédő- és gyom­irtó szerek 1968. évi beszer­zési árszintjét valamennyi mezőgazdasági felhasználó ré­szére egységesen határozzák meg. A mezőgazdasági nagyüze­mek beruházásainak támoga­tása a jövőben is fennmarad, de a támogatás módszere meg­változik: az eddig férőhelyen­ként és az ültetvényeknél ka- tasztrális holdanként megha­tározott támogatást a jövőben egyszerűbb módbn, a beruhá­zások költségének százaléká­ban kell meghatározni. A tá­mogatás összegének meghatá­rozásához alapul vehető be­ruházási költségek felső hatá­rát normatívák kiadása útján szabályozzák. Az ártámogatást a termelő­szövetkezetek és az állami gazdaságok külön engedélye­zési eljárás nélkül — beruhá­zási forrásként — vehetik igénybe, ha a beruházások megvalósításához előírt ható­sági engedélyekkel, tervdoku­mentációval rendelkeznek, va­lamint a beruházás költsége és az árkiegészítés közötti kü- lönbözetet saját erőből, illetve hitelből biztosították. A gazdaságpolitika érvé­nyesítése érdekében az ártá­mogatás mértéke különböző lesz. Például 70 százalékos az ártámogatás szarvasmarha- és a sertéstenyésztés évületeire, az ültetvények közül a cse­resznye. a meggy, a kajszi és a bogyós gyümölcsök, vala­mint a történelmi borvidéke­ken végzett minőségi bor­szőlő-telepítésekre; 50 százalé­kos a támonatás az öntözőte­lepek létesítése, a feldolgozó és tároló évületek, valamint az üzemi járulékos beruházá­sok megvalósítása esetén: 30 százalékos a támogatás példá­ul a csemegeszőlő és az egyéb gyümölcstelepítések után. Nem nyújtható támogatás a termeléspolitikai szempontból nem indokolt beruházásoknál, például őszibarack- és télial- ma-telepítések után. Továbbra is teljes egészé­ben a központi költségvetés I terhére lehet megvalósítani a mezőgazdasági üzemek bekötő útjainak, távvezetékeinek épí­tését. valamint az új erdőte­lepítési és fásítási beruházá­sokat. tói kezdve a termelőszövetke­zetek a jelenlegi támogatás helyett a közös tulajdonban levő tehenek és előhasá üszők élve született borjai után egységesen 2000 forint álla­mi támogatást kapnak. Az ál­lami gazdaságok szarvas- marhatartását az értékesített tej mennyisége és az értéke­sített vágó- és hízott marha árbevétele után megállapí­tott ártámogatással kell se­gíteni. Fontos népgazdasági érdek a háztáji, a kisegítő és az egyéni gazdaságok szarvas­marha-állományának fenntar­tása és fejlesztése. Ezért csak a gazdaságok adásvételi szer­ződés keretében a jelenlegi 3000 forintos támogatással szemben, 5000 forintos árked­vezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. A gümőkór elleni védekezés folytatása érdekében a jelen­leg biztosított állami támoga­tások továbbra is fennmarad­nak. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és álla­mi gazdaságok továbbra is pénzben, állami támogatásban részesülnek, minthogy áruér­tékesítésből származó alacso­nyabb bevételeikből az átla­gosnál nagyobb termelési költ­ségeik nem térülnek meg. A támogatás. célja, hogy a saját erőfeszítések kiegészítésekép­pen állami eszközökkel is csökkentse ezen üzemeknél a kedvezőtlen természeti ténye­zők negatív hatását, lehetővé tegye a vállalatszerű, önálló gazdálkodást, ösztönözzön a termelés növelésére, a jöve­delmezőség fokozására. 1968-ban — területi elha­tárolással — az eddigi kísér­leti módszerek további kiter­jesztésével és továbbfejlesz­tésével (például árkiegészíté- ses támogatás stb.) többféle dotációs formát lehet alkal­mazni. A kedvezőtlen adottságú ál­lami gazdaságok részére — a nyereségérdekeltségi rendszer­rel összefüggésben — az árbe­vétel arányában lehet támoga­tást biztosítani. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek szakmai vezeté­sének megerősítését jelentősen segítette a korábbi határoza­tok alapján folyósított állami támogatás. Ezt a támogatást a jövőben fokozottabban a fiatal szakemberek munkába lépésé­nek, illetve letelepedésének előmozdítására kell fordítani. A korábbi határozat alapján kihelyezett szakemberek ré­szére a kiegészítő javadalma­zás továbbra is fizethető. A kedvezőtlen adottságú terme­lőszövetkezetekben a határozat alapján engedélyezett kiegé­szítő javadalmazásokat egy al­kalommal két évre meg lehet hosszabbítani és kivételesen új kiegészítő javadalmazást is lehet engedélyezni. A jövedelemszabályozás rendszerével összefüggésben az új intézkedések módosítják a mezőgazdasági területeket általában érintő földadót, va­lamint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek jövedelem- adóját. Az 1968-tól alkalmazásra kerülő földadó-rendelet sze­rint az adózók köre bővül, mert a rendelkezés többek között az állami gazdaságokra is kiterjed. A földadó tovább­ra is a föld kataszteri tiszta jövedelmét veszi alapul, de mértéke a közös gazdaságokra nézve a föld minőségét jelző átlagos aranykorona-érték szerint differenciáltan kerül megállapításra. A földadó-kulcsok a föld értékével együtt arányosan növekednek. Az a gazdaság, amelynek egy holdjára eső aranykorona-érték 4-nél keve­sebb, mentesül a földadó fize­tése alól. A földadót pénzben kell fizetni. A jövedelemadó a termelő- szövetkezetekben továbbra is a tagok részesedése alapján kerül kivetésre, 6 százalékos adókulcs alkalmazásával. A termelőszövetkezeti alkal­mazottak bére után 1968. ja­nuár 1-től 17 százalékos tár­sadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Darnyik János gyalogútja 1930. szeptember else­jén zajlott le a Horthy- fasizmus korának leg­nagyobb munkástünte­tése Budapesten. M unkakönyvében — amely­ben az utolsó beírás 1929. november 16. volt, ami azt jelenti, hogy immáron tize­dik hónapja nem dolgozik —, így festi le a hatóság: „Ar­ca: rendes, haja: barna, szája: rendes, szeme: barna, foga: szabályos, termete: közepes." Már ekkor, a könyv kiállítá­sakor — ellopták mosolyát, mely legényes, keskeny baj­sza körül bujkált, ellopták csokoládébarna arcának ked­ves, ravaszkás tekintetét, amelyet talán kisfiúsán ol­dalra választott haja köl­csönzött neki. Utolsó estéjéről a lapok csak ennyit írtak: „Darnyik János, 28 éves galgahévizi állványozó már a forró szep­tember elsejét megelőző este elindult a fővárosba”. Ez is hogy történt? Tíz órakor keltette az asz- szony. Aludt már a család, a három gyerek. Csak Mihók Róza virrasztott, hogy a csil­lagok feljöttével keltse urát, útnak indulni az erdőkön át, gyalogosan Pestnek, mun­káért, kenyérért. ■vtffli vitt magával mást, i i csak a tarisznyáját. Üre­sen. Nekivágott a feketedó estének — nagy törzsű töl­gyek kísérték Gödöllőig — onnan már az érkező haj­nal világította meg fehéren az utat a város felé. Reg­gelre ért be Pestre. Régi pallérját, Gazsó Mihályt ke­reste, talán ő valahogy be tudná szerezni munkába. De nem találta se’ otthon, se’ az épületeknél. Üresek az áll­ványok, amerre ment, mint­ha ünnep, komoly vasár­nap lenne. Gazsót keresed? — mondják •neki a sétáló, ismerős kő­műveseik, állványozók —, ak­kor csak gyere velünk, ő is kint van most a Ligetben ... S már viszi őt is a hullám, csepp a bizakodó, erős soirú folyamban. Aréna út... Hő­sök tere... Kiáltja ő is: „Munkát, kenyeret!”, s lóbáija magasba — mintha zászlaja lenne — a tarisznyáját. Két­oldalt rendőrcsapat sorako­zik arcvonalba. Az Andrássy útról már éles karddal vag- dalkozó lovasrendőrök vág­tattak feléjük. A rendőr­gyűrű a Vajdahunyad vára felé szorítja a tömeget. Mi­kor a karcsú, kis hídon átha­ladnak, ezt mondja a szom­szédjának, Deszpoda Mihály kőművesnek: „Tizenegy éve jártam itt utoljára... Itt kértem meg egy vasárnap Rozim kezét, akkor építettük együtt a papírgyár kémé­nyeit”. E kkor dördültek el a rend­őrök fegyverei. Itt, a Vajdahunyad vára tövében halt hősi halált Darnyik Já­nos állványozó, Deszpoda Mi­hálynak ideje sem volt, hogy elbúcsúzzék, léfogja pajtása szemét: menekült az éles kar­dok elől. Aztán, mikor tiszta lett a tér, jött a rendőri bizott­ság és hivatalosan megálla­pította: „Egy állványozót. Darnyik Jánost, megölt a tüntetők eltévedt golyója”. Megállapította, hogy munka­könyvében az utolsó bejegy­zés 1929. november 16. Meg­állapította még — hivatalo­san —, hogy az elhunytnál egy üres tarisznya volt, pénz­tárcájában 4, azaz négy fillér. Csak vasárnap reggel tud­ták meg Galgahévízen a vas­utasoktól, hogy a község la­kossága egy emberrel keve­sebb lett. Mihók Rozália feke­te kendőt kötött, és sógorával beutazott a városba, megnéz­ni a férjét. De nem engedték, hogy lás­sa: ehhez rendőri engedély kell. • Elmentek a főkapitány­ságra. M ikor temetni vitték a szü­lőfalujába, Budapestről Galgahévizi g, az út tele csend­őrrel. Pedig a koporsót nem M ásnap este fogta Mihók Rózái a férje tarisznyá­ját — s akárcsak az ura —, a csillagok feljöttével megin­dult az erdőnek, Pestnek. Ment, keresni azt a Gazsó Mi­hály pallért, akitől Darnyik János is munkát remélt. Vé­gigment a Kerepesi úton, s ahol csak állványok nyúltak a magasba, kérdezte az embere­ket: merre találhatja meg Gazsó Mihály pallért, aki őnéki bizton munkát szerez. A kőművesek — az Aréna út végén — nem engedték, hogy tovább menjen: felvétették téglahordozónak. Közös kí­vánság volt ez: fel kellett Mi­hók Rózáit venni. Kicsi volt a munkahely — az élet —, összébb húzódtak hát a szegé­nyek, helyet szorítottak az özvegynek. Kőbányai György A határozat rendelkezései kiterjednek a mezőgazdasági üzemek talajvédelmi, talaj­javítási, vízrendezési és a rét-, valamint legelőjavítási munkálatok támogatására is. A talajvédelmi munkák növe­lése és az üzemi erőforrá­sok fokozott bekapcsolása ér­dekében a jövőben a teljes állami támogatás megszűnik, folyósítása az összes költség meghatározott százalékában (70, illetve 50 százalék) tör­ténik. A vízrendezés céljára I nyújtott állami támogatás összege a jelentős belvízká­rok mielőbbi elhárítása ér­dekében növekszik. A kormány határozata — nagy népgazdasági fontossá­gára tekintettel — továbbra is jelentős támogatást bizto­sít az állattenyésztés, külö­nösen a szarvasmarhate­nyésztés fejlesztéséhez. 1968-

Next

/
Thumbnails
Contents