Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
1967. AUGUSZTUS 19.. CSÜTÖRTÖK “\fCírlao 3 Számtan a faluban Cegléden rövidesen felépül a magyarországi mikrohullámú lánc egyik utolsó állomásának 96 méter magas adótornya (MTI Foto) Kisalagi tudósítónk nemrég Esztergomban járt, onnan írja a következőket: A Várkert, ahová betértünk ebédelni, másodosztályú vendéglő Esztergomban. Ülünk a kerthelyiségben, az asztalunkon négy szelet kenyér. Hozzák az ebédet, s nekilátnánk, de a kenyér olyan száraz, hogy prézlinek való. A pincér azonban, akinek panaszkodunk, bölcs ábrázattal ezt mondja: — A száraz kenyér kitűnően felszívja a kedves vendég gyomorsavát. — Ne törődjenek a mi gyomorsavunkkal, mert ha ég a gyomrunk, amiatt nem Esztergomba jövünk. Ahogy ezt mondjuk, megáll a bejárat előtt egy német rendszámú Mercedes. Két utasa bejön az étterembe, szendvicset kérnek. Szendvics nincs. Akkor kenyeret! S lám, már hozzák is a kenyeret. A pincér máris tudhatja, hogy nekik nincs gyomorsavuk, mert friss kenyeret tesz eléjük. Nem is esznek mást, csak azt. Szeget ütött a fejünkbe, hogy miből lehet ilyen határozottan megállapítani a. gyomorsavat? Aztán rájöttünk: úgy látszik, a gyalogjárástól kap az ember gyomorsavat és ezt egy intelligens pincér jól tudja. Hajnalban indultam el, át inkább az, amit később Lő- a budai hegyeken, Pátyra—rincz Miklóstól, az elnöktől hogy beszámoljak a szóvetke- l'“'n~HoTT'' zet egy napjának munkakezdéséről. Hangulatos írásra gondoltam, amelyben megszólalnak a munkába indulók, szó lesz arról, mit végeznek aznap, s egyáltalán: leírom hajnali élményeimet. Az első megfigyelésem mindjárt az volt — még mielőtt a szövetkezetbe értem —, hogy a kocsma előbb kinyitott, mint az élelmiszerboltok, s hogy többen tartottak a pesti autóbuszhoz, mint a tsz-köz- pont irányába. Egyik sem lepett meg. Annál vigasztalóbb az elmúlt esztendőikben, vagy volt azonban, hogy a szövet- másképpen; mi valósult meg kezet udvarán mozgalmas kép abból a várakozásból, amire fogadott. Férfiak, nők szálltak I960 táján azt mondtuk — idő hallottam: — Van holdanként 15 mázsás búzatermésünk. Szép. De lehetne 18 mázsa. Mondom: valahogy úgy lehetne, s lehet, ha programjuk, a földek intenzív trágyázásával. megvalósul. Ne kapkodjunk azonban összevissza. Menjünk csak szép rendben az eredmények nyomába. Azzal az érdeklődéssel, hogy mi változott itt Miért Pest megye a „listavezető?“ Hat hónap — 25 halott — Beszélgetés a közlekedési balesetekről lyen rendeztünk tíz előadásból álló KRESZ-szabadegye- temet. Nagy volt az érdeklődés — remélhetőleg haszna is lesz. — A radar? — Rendszeresen alkalmazzuk. A sofőrök figyelmeztetik egymást: vigyázz, ott vannak a radarral. Persze, ennek csak örülünk, hiszen a többiek, ha arra járnak, ott biztosan lassítanak. A másik segítőtársunk a trafipaxos kocsi. Lefényképezi a gyorshajtó rendszámát, egyben a rendőrautó sebességmérőjét és óráját is. Vita neun lehet: néhány felvétel órára, percre mindent bizonyít. És bár nem ide tartozik, hadd említsem meg: Vácott ellenőrző alosztályt szerveztünk. Azért került sor erre, mert tavaly a váci műúton és a városban kiugróan sok volt a baleset. Azóta Vác környékén kevesebb a szabálytalanság. Hat hónap — 25 halott. Az év első felében 25-en vesztették életüket Pest megye közútjain. A rendőrség szerint azonban a második félév mindig veszélyesebb az elsőnél. Július, augusztus, szeptember, október — a balesetek szempontjából ezek a legrosszabb hónapok. M. J. Az érdi őszibarack sikere Szegeden A napokban fejeződött be az V. országos őszibarack- és borkiállítás Szegeden. A szép gyümölcsök tárlatán huszonkilenc gazdaság huszonkét fajta őszibarackkal vett részt, köztük jugoszláv és csehszlovák kiállítók is. Ezúttal két gazdaságot jutalmaztak első díjjal a zsűri tagjai: az érdi Barackvirág Tszcs Mariska fajta és a Pécsi Állami Gazdaság Ams- den fajta őszibarackját. A kiállítás díjainak ünnepélyes kiosztására augusztus 20-án este tíz órakor, a fesztiválzáró gálaest keretében kerül sor Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermében. a vontatókra, kerékpárosok húztak el mellettem, s zaj: kiáltozások, gépdübörgés. Mindez vagy tíz percig tartott. Aztán, mire felocsúdtam volna, már alig volt valaki az udvaron. Ennyi a kép. Mi maradt a legemlékezetesebb? Talán az, hogy túl sok volt a gép, s viszonylag kevés az ember. Ahhoz a fiatal agronómushoz fordultam, aki a hajnali indulást irányította: — Mit jelent egy mai szövetkezeinek a nyár? Van sok munka, ugye?! — N«m panaszkodhatunk. — Az aratás? — Az nem ügy — legyintett. — Itt vannak a kombájnok, néhány ember elvégzi. Pedig a 3500 holdas pátyi Petőfi Termelőszövetkezetnek 1250 hold gabonája volt. Mi hát itt az ügy? Nem lenne érdekes felsorolni, amit a fiatal agronómus, Kiss Sándor tollbamondott, hogy mit csinálnak, s hol hányán dolgoznak. Nem ez kapott meg, hiszen azt láttam, hogy elindultak az emberek. Hanem inkább amit később Csecs János, a szövetkezet íöagronómusa mondott, amikor néhány percre hozzánk csatlakozott. — Az idén 500 holdat trágyázunk szerves trágyával. Ez! piros betűvel írjuk íeL — És elmondta, hogy van pillangós vetésük is, amit ha felszántanak, ugyancsak szerves anyagot adnak a földnek, s ezzel együtt három-négy évenként egész területük szerves trá- gyás kezelést kap. Sok szó eset valamikor az újságokban a földek trágyázásáról, úgyhogy még ma is ugratják vele a mezőgazdasággal foglalkozó újságírókat. A téma talán valóban nem illik a kávéházba, de aki csak egy pillanatra is oda figyelt valaha a mezőgazdaságra, az tudja, mit jelent a pátyi szövetkezet főagronómusának dikérdése? A kérdés magától adódott: — Honnan ez a sok trágya, amivel 500 holdat táplálnak? — Van 900 szarvasmarhánk — mondta a főagronómus. Ezt az állományt csak meg kell nézni. Kísérőül mindjárt egy másik fiatal agronómust kaptam, Támyik István jött velem, az állattenyésztő. A tágas udvaron libák sétáltak. — -A szövetkezeté a üba? — Igen — mondta az agronómus, s kicsit fitymálva nézte a fehér szárnyasokat. — 2000 van belőlük, az idén utoljára, s aztán soha többé libát. — Miért? Jól fizet. — Nem nekünk való. Kisüzem. Egyébként is: 2000 liba 400 ezer forint. Én ezért a pénzért szívesebben leadok 180—200 darab sertést, vagy 38 hízómarhát: ez a mi műfajunk. A magabiztos fiatalember mindent a nagyüzem szemüvegén lát s ami feltűnik, hogy — mindig számol! — A sertés — mondta —, az lesz a jó üzlet, azután, hogy változtak a felvásárlási árak. Mutatja a mostani telepet: — Ez innen eltűnik. Csak á hizlaldák maradnak itt. 'Most van 80 kocánk, az új telepen jövőre lesz 150. A terv az, hogy kocánként legalább 10 malacunk legyen, így kifizetődő. — Lebontják a telepet? — Le — mondta természetes hangsúllyal. Tehát eljutottunk idáig: van szövetkezet, ahol épületet bontanait, mert korszerűtlen, régi. Illetve azért bontják ezeket az épületeket, mert számolnak, s az eredmény azt mutatja: így nincs üzlet. Ha most arra gondolunk, hogy hat évvel ezelőtt... De hát miért gondolnánk arra? A fiatalember megmutatta a készülő, új 100-as istállókat Itt 300 tehén lesz, teljesen gépesítve minden. Amott a tejház, ott a takarmánykeverő, távolabb az ellető, s végül a csekvése. Érthetővé teszi még borjúnevelő. Modern, új az Hat hónap — 25 halott Az év első felében 25-en vesztették életüket Pest megye közútjain. Az országban 267 halálos baleset történt a félév alatt. Pest megye egy tizedét adta. a halálos áldozatoknak. Pest megye egyébként is „listavezető”. A fél év alatt összesen 14 240 közlekedési baleset történt az órszágban. Ebből Pest megyében 823. A megyei listán másodikként szereplő Borsodban majdnem százzal kevesebb. Miért Pest megye a „listavezető” ? A kérdésre Csípés István rendőr alezredes, a megyei közlekedésrendészet helyettes vezetője válaszol. — Pest megyét keresztülszeli az összes országos főútvonal. És nagy a területe, az átmenő, a fővárosba irányuló forgalma. — Ez a helyzet mennyit ront a statisztikán? — A baleseteknek csak egyik felét okozták Pest megyeiek. A másik felét az „átmenő” gépjárművezetők, íogatosok. Közülük 263 a budapesti, 47 a külföldi és 93 a más megyébe való. Diktálja az első félév, a 823 baleset adatait: — A halottakon kívül 217 súlyosan és 219 könnyebben sérült ember. Az eddig megállapított kár több mint két és fél millió. Tavalyelőttig mindig a motorosok okozták a legtöbb balesetet. Azóta a szaporodó személyautók. — A KRESZ-szabályszegések közül melyik a legveszedelmesebb? — A gyorshajtás. Ez teszi ki az összes baleset egynegyedét. — Az ittas vezetés? — A karambolozok közül százlizenketten előzőleg ittak. A nem karambolozok közül — rendszeres alkohol- szondás ellenőrzéseink során — 540 ittas vezetőt találtunk. — Hol volt a legtöbb baleset? — A 4-es műúton; 120. Ez a leghosszabb utunk. A megelőzésről beszélgetünk. A rendszeres ellenőr- résekről, amelyeket főleg délután és este tartanak, a baleseti csúcsidőben. Az önkéntes rendőrök és a mun- 'íásőrök segítségéről — persze a velük megerősített el- onőrzésektől sem várhatók csodák. — KRESZ-tanfolyamok, l'^ESZ-akadémiák? — Tavasszal tizenkét he-S Paprikaszüret. Naponta 50—60 láda paprikát takarít be és küld piacra az üllői Kossuth Tsz Nyitrai brigádja egész — mert ez a követelmény. Ide tartozik, hogy néhány esztendeje még gümőkó- ros volt a magyar gazdaságok szarvasmarha-állományának mintegy 80 százaléka. Nem jelentett ez különösebb veszélyt, hiszen a tejkezelés révén megoldották, hogy az egészség ne károsodjék a beteg állatok tejének fogyasztásától. A pátyi szövetkezet számol: a gümő- kóros állatot hízottan sem lehet exportálni, az egészséges tehén tejéért többet fizetnek. Az esztendő végére tbc-men- tes lesz az egész állomány. Mindez áldozatokat jelent hiszen csupa fiatal állatot állítanak be, s ezzel csökken a tejhozam — mégis! Majd megtérül ez. Amikor a határt is megnéztük, azzal a másik fiatal ag- ronómussal, akivel hajnalban találkoztam — az elnöknél végeztem az utat. A határbeli kísérőm is számolgatott. Megmutatta a 13 hold őszibarack-" jukat, de inkább azért, hogy néhány szem gyümölcsöt megegyünk. — Csak nyűgnek van — mondta, ahogy kollégája a libákat lekicsinyelte. — Nem nagyüzem. Különben is olcsón veszik a barackot. Ilyen kis kerttel nincs miért kínlódni. Ezzel kezdtem az elnöknél: — Ugye, a mai mezőgazdaságban eluralkodott a számtan? — De még mennyire — mondta Lőrincz Miklós. — Ide jöttek hozzám a tejipari vállalattól tárgyalni. Most nem érdekes. hogy milyen dolgokról volt szó, milyen feltételek mellett akarnak a szövetkezetnek 11 fillérrel, illetve 35 fillérrel többet fizetni a tej literjéért. A lényeg csupán az, hogy megkérdezték tőlem; melyik megoldást választom? Azt-e, amikor 11 fillérrel emelik az árat, vagy amikor 35 fillérrel? A kézenfekvő így első hallásra az volna, hogy a nagyobb ösz- szeget válasszam. Erre én mégis azt mondtam: majd hétfőn nyilatkozom. Addig kiszámítom, hogy melyik az előnyösebb valóban. Ez a jellemző. Lehetne mondani: gazdálkodnak. Mert az igazi gazdálkodás alapja a számolás: mit érdemes. mit nem? Hosszú utat tett meg idáig a mai mezőgazdaság a felszabadulástól számítva. Nem arról van szó, hogy ez a folyamat most kezdődött volna, hiszen a pátyi Petőfi tiszta vagyona 13 millió forint máris, amelyet nem terhel semmilyen hitel. A múlt évben több mint 17 ezer forint átlagban egy tag évi jövedelme. Számoltak valaha is, de másfajta számítások ezek ma. Ügy fogalmazhatnánk: a piachoz alkalmazkodók. Dékiss János (Foto: Gábor) ÚJ TORONY CEGLÉDEN j Graiogjírís okozza a gyomorsavat?
