Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-08 / 185. szám

XI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1961. AUGUSZTUS 8.. KEDD MINISZALAMI ES IGAZI FRADI-TRIKÓ Ha egyszer a körösiek eisök lennének... Kétszázötven leány mosolya a paradicsomföldeken Négy napja érkeztek a tá­borba a lányok. De máris el­kapta őket a verseny, a győz­ni vágyás láza. Nagykőrösiek, dabasiak, pilisvörösváriak és váciak, gödöllőiek és nagyma­rosiak igyekeznek hajnali négytől délelőtt tizenegyik a paradicsombokrok mellett és szedik, rakják ládába a ter­mést. Piros számok vannak a táblán Délután járunk a táborban, Zene szól. Igazság szerint most aludniuk kellene, de olyan me­leg van... A Kőrös felől ér­kező zápor is elkerüli őket, a temetőknél megáll. A Paprika Jancsira táncolnak, van aki fa­gyiért megy a presszóba, má­sok a fürdőbe indulnak. Ilyen­kor kevesebben tolonganak ott, tovább lehet a langyos tus alatt állni. Két vecsési kislány fürdik. Bőrük barna, mint az olaj. Ök a harmadik nyarat töltik itt. — Az előző vezető­ség is jó volt, mondják, — ez is jó. Itt most egy kicsit sza­badabbak mint tavaly. Egyben megegyezik mind a kétszázöt­ven lány, hogy dolgozni kell. Szívesen csinálják. A táblá­zat, amely a napi eredménye­ket mutatja, szintén erről be­szél. Első nap már sok volt a piros szám — így jelzik ugyan­is a teljesítményeket: huszonöt forint napi kereset alatt feke­tével, azon felül pirossal — a harmadik napon pedig egyál­talán nem volt fekete. Csak­nem negyvenhét forintra rú­gott az átlagteljesítmény. Körösi lányok az élen Az egyik nagykőrösi brigád van az élen. Faragó Mártiék az A gödöllői fradisták — Ügy van az itt, hogy na­gyon szeretnénk elsők lenni. Nem a pénz miatt, hanem mert A fél Faragó-tábor — mondja a három lány. A ne­gyedik kiment utánanézni az elsőségnek. A stúdióból a fesztivál-szá­mokat sugározzák. Erről jut az eszükbe: A lapátosok dalától az II Silencióig — Reggel négykor van éb­resztő, a Lapátosok dalával. Este, a takarodókor, az 11 Si- lenciót adják. De akkor már senkit sem kell ringatni. Aztán énekelnek is, a mini szalámiról és a körösi diáklá­nyokról, s még a szoba rafia­hajjal és festékkel díszített lámpaburája is nevet erre. Azután a gödöllői szobába küldenek, ahol igazi Fradi-tri- kó van a falon ... Kétszázötven lány, nagy örö­mök, apró bánatok és szapora kezek gazdái, akik nevetve, vi­dáman dolgoznak... (Gábor felv.) JÓ MODOR, ÓH! Két történet áll itt alább a vendégfogadásról, arról, hogy miképpen fogadják nálunk a vendéget. Reméljük nem tipi­kusak, mégis, mindenképpen szégyellhetjük magunkat érte. „Majd elsüllyedtem" Szerdán ballagás volt az egészségügyi szakiskolában. Ilyenkor sok virág fogy a vi­rágüzletben. Számítottak is erre és hozattak a kertészetből háromszáz szál kardvirágot és szegfűt, volt mezei csokruk is éppen elég. Egy fiatal ember rózsát ke­resett és kardvirágot, majd amikor megtudta hogy még jön friss virág a kertészetből, elment azzal, hogy visszatér. Közben megérkezett a Ham­burg cirkusz. Ott is szerethe­tik a virágot, mert nyolc kard­virág és nyolc szegfűcsokrot kértek. Amíg ezt a virágkötő összekötötte, visszatért az előbb említett fiatalember is és virágot kért. Udvariasan egy kis türelmet kértek tőle, amíg a német vásárlókat ki­szolgálják, hiszen azok előbb jöttek. — De addigra már csak a csúnya marad — horkant fel az ifjú. — És később sem lesz? — Nem lesz, kérem. — Bramm... — morgott el az orra alatt egy vaskos ma­gyarsággal megfogalmazott káromkodás. Sajnos, az egyik német értett magyarul, s mindjárt nyugtázta is a pi­maszkodást. — Egy üzletben így visel­kedni — fordult a virágkötő­nőhöz. — De hiszen ön oly udvarias volt! Szegény nő pedig később is csak ennyit tudott erre mon­dani: — Majd elsüllyedtem a pult mögött. Utasítás — magas C-n Egy lengyel autó áll után­futóval a Vénusz előtt, párhu­zamosan az úttesttel. Mellette kamaszfiú ácsorog. Néhány perce álldogálnak itt, 6 meg a kocsi. A papa és a mama talán a presszóban kávét isznak. Ám a színen megjelenik egy idős úr, felméri a helyzetet és a magas „C”-n közli a gyerek­kel: — Itt így nem lehet megáll­ni! Érted? — de a gyerek nem érti, hogyan is értené, amikor egy kukkot sem tud magyarul. — Hát nem érted?! — kérdi ismét, de a gyereknek ez a rö­vid nyelvlecke még nem volt elég ahhoz, hogy a szavak je­lentését lefordítsa. Legfeljebb a hangmagasság ad neki el­igazítást, mert a nyitott kocsit otthagyva, beszalad szüleiért, majd elrobognak Cegléd felé. Jó emlékekkel megrakva ... Kicsoda, micsoda ez az em­ber? És milyen jogon beszél így? (b. h.) augusztus 20-ig Megkezdődött a nyári vá­sár az üzletekben. Felkeres­tük a földművesszövetkezet áruházát, hogy megérdek­lődjük, mit lehet olcsón kap­ni a vásár ideje alatt? Németh Ambrus, az áru­ház igazgatója elmondotta, hogy számítva a várható nagy forgalomra, sok áru van raktáron. Ezek közül is a legkeresettebbek lehetnek a kínai gyermektréningruhák, amelyek most negyven szá­zalékkal olcsóbbak. Szintén leszállított áron mennek a férfi és fiú nyári ingek, a fürdőruhák, a csíkos és csík nélküli nylonharisnyák, a flórharisnyák, ezenkívül a nyári ruhák, a pantallók és a ballonkabátok. A nyári vásár idejére az összes nyári cipőket is leér­tékelték. TÜZÉP-iroda nyílik a városban A közönség jól jár, de mi lesz a lovakkal? Szemben a strandfürdőből messze hallatszik a lubickoló emberek lármája. A TÜZÉP fuvarosai a telep előtt nőtt akácok árnyékából nézik a Ceglédi utat, és talán azt az északi szelet, azokat a fellege­ket kémlelik, amelyek a Ceg­lédi út felől érkeznek. Itt az utcai árnyékban talá­lom Erős Béla telepvezetőt is, akit aztán az irodája hűvösé­ben kérdezgetek. — Augusztus végére tervez­ték a TÜZÉP-telep kiköltö­zését a város szélére. Költöz­nek-e? — Igen, de mertAassan épít­keztek, valószínűleg csak szeptem­ber végén hurcolkodunk — tájékoztat a telepvezető. — Ugyanis a nagy cement- és mészraktár építéséhez nagyon kevés az ember. Ezért az elto­lódás. — Jó helyen lesz az új te­lep? — A Szurdok dűlő nekünk előnyös, mert a MÁV az érke­ző szállítmányokat a legszélső vágányra tolja majd ki, s az nekünk közel lesz. Ügy tudjuk beszállítani az árut a telepre, hogy nem kell az aluljárót használnunk. — És a vásárlóközönségnek is jó lesz? — Igen, mert ugyanaz ma­rad a fuvarozási díj. A TÜZÉP pedig a város­ban központi Irodát nyit, ahol a tüzelőt meg lehet majd rendelni, a fuvarozási díjat is be lehet majd fizetni. A többiről 'a te­lep gondoskodik. — Tehát minden a lehető legtökéletesebb? — No, azért van ennek a ki­településnek árnyékos oldala is. Mégpedig az, hogy a meg­rakott kocsikat a lovak nehe­zen tudják felhúzni a lejárón, emiatt a kocsisok verik az álla­tokat. Viszont ha egy ló elesik, a sa­ját kocsija gázolja agyon. — Segítség a költözéshez? — Vasárnap megírták, hogy nem fogy a szén. Nos, nekünk nagyon jó lenne, ha az embe­rek minél hamarább beszerez­nék a téli tüzelőt. Megkönnyí- tenék ezzel a költözésünket — magyarázta a TÜZÉP-telep vezetője. (fehér) Hová, hová...? — Világ körüli útra? — A, dehogy. Cipzárért in dúlok. (Ifj. Kertész rajza) Minden olyan egyetemi felvételt támogatunk... A konzervgyár a munkások tanításáért A konzervgyár házi új­ságjának júliusi számában olvastuk: „... a gyár, a rekonstrukció révén, néhány év alatt nagy műszaki fejlődést ér el. Ezzel lépést kell tartaniuk a mun­kásoknak is. Nagy szerepet kap a szakképzett munka. Honnan fedezzük szakem­berszükségletünket? Felveszünk jól képzett fia­tal szakembereket; alkalma­zunk egyetemet és főisko­lát végzett társadalmi ösz­töndíjasokat; egyúttal azon­ban nekünk is van sok tehet­séges, tapasztalattal rendel­kező régi munkásunk. Azt szeretnénk, ha ők a gyakor­lat mellé elméleti ismerete­ket is szereznének.” így ír a lap, majd arról tájékoztat, hogy levelező ta­gozaton be lehet fejezni az általános iskolát. Ha legalább nyolc-tíz munkás jelentkezik egy-egy osztályból, akkor a gyárban a nehezebb tárgyak­ból segítik is őket. Végül közlik, hogy minden olyan egyetemi és főiskolai felvé­teli kérelmet támogatnak, amely a gyár céljainak meg­felel. muzeológusok dolga lenne megtalálni a fejedelmi udvart Befejeztük! Újból it’»ff In Még az idén egymillió­Szombaton, augusztus 5-én a város összes termelőszövet- . , . ___ , k ezeteiben befejezték a beta- "egyszázezer téglát eget a karítást. I Nagykőrösi Téglagyár. NYÁRI VÁSÁR MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN« Kihágás szerelem miatt. Szí­nes, fenés NDK filmvígjáték Korhatár nélkül megtekinthe­tő. Kísérőműsor: Rejtelmek bolygója. Magyar híradó. Előadás kezdete: fél 6 és í órakor. Köszönetüniket fejezzük ki ro­konainknak. ismerőseinknek, és szomszédainknak, akik szeretett jó édesapánk. nagyapánk id. Kiss Bálint temetésén résztvet- tek. sírjára a megemlékezés koszorúit és virágait helyezték, szomorúságunkban velünk érez­tek. A gyászoló Kiss család. ni, mint azt hallomás után\ Kiss Endre tanár úr leírta. \ Sajnos, akkor sem, de napja- $ inkban sem szentel különö-' sebb figyelmet e hagyományok 5 leírásának senki. Csak beható 5 és igazán tudományos régész- $ munka tudna világos választ; adni a „fejedelmi udvar” szín- $ helyének problémájára. Az aj kérdés: érdemes-e hagyomá- $ nyokra épített kutatásokat $ folytatni? S ez nemcsak $ Abonyra vonatkozik. Hivatásos muzeológusok ál- ^ lítják: érdemes! S, Skultéti József $ * ! Lapunk május 23-i számá- 1 ban jelent meg az írás: „Hol $ állt Árpád vára” címmel. $ Testvérlapunk, a Ceglédi Hír- $ lap tőlünk vette át. A minap $ hozzájuk érkezett levelet ezért ^ adjuk közre most mi is. $ két takar a föld. Bizonyos, hogy a volt 13-as huszárka­szárnya előtti térség, valamint a Gaál-féle udvar térsége, beleértve a sétányt és az or­szágutat, egészen a templo­mig, szétszórt, de összefüggő temetkezések helye — isme­retlen korból. Hasonló, de összefüggőbb temetőt találunk Abonyban a Vörösmarty és az Attila út ál­tal bezárt körzetben. Az emlí­tetteken kívül még számos he­lyen található Abonyban is­meretlen korból származó te­metkezési hely. Az eddig nap­világra került leletek azt ta­núsítják, hogy Abony helyén a honfoglalás időszakában, s azt megelőzőleg is már tele­pülés volt. Földrajzi fekvésé­nél fogva — a tavak, vizek és mocsarak, valamint a dombor­zat alakulása — jó védelmet nyújthatott. És — ki tudhat­ja — meglehet, hogy az Ár­pád-kultusszal összefüggő néphagyományok és legendák igazat mondanak az utókor­nak. A múlt században még na­gyon sok „Marci bácsi” élt Abonyban, akik az Árpád-féle néphagyományokat sokkal pontosabban el tudták monda­A „Hol állt Árpád vára?” :ímmel a Ceglédi Hírlapban megjelent cikk íróját csak el- smerés illetheti. Kiss Endre lyugalmazott gimnáziumi ta­lár írása, amelyre a cikkíró támaszkodik, hiteles néphagyo- ■nány töredék minden pátosz léikül. Abonyban nem keltett cülönösebb meglepetést a :ikk, hiszen a témát ismer­tük. Az is tény, hogy a köz­iégben 1910 óta nem ásattak — holott az akkor feltárt íonfoglaláskori leletek gaz- iagsága biztató volt. Jelentős része a feltárt ínyagnak az idők során saj- ios elpusztult. Ma már egy lelentéktelenebb része talál- íató csak meg a Nemzeti Mú- :eumban. Az ásatások nem érintették Sashalmot és Abony cözponti részét sem. Lehetsé­ges, hogy ez utóbbi helyeken lágy értékű muzeális kincse­idén el akarják vinni az első­séget. De ez eddig egy „hazai csapat”-nak sem sikerült. Ko­ponyánként ötvennégy forintot kerestek a harmadik napon, a negyediken a hetvenhét forint is megvolt már. A szobában a nyolctagú bri­gád felét találjuk. Márti, a brigádvezető, a városban van, de helyette is beszélnek a töb­biek. A falon nádbugák, és játékállatok. ínci és Find, Mi­csukó a nyúl és Csuko-Mi, a kutyus. Társaságukban négy egyforma frotírruhába öltö­zött kislány, Elekes Olgi, An­gyal Mari, Grónai Irén és Ka­pa Edit. Egymás szavába vág­va beszélnek: — Ha ma nem írják be ne­künk a kétszázötvennyolc lá­dát, amennyit szedtünk, akkor a ráckeveiek utolérnek ben­nünket. — Mert mi többet szedtünk ám. ha egyezer a körösiek elsők lennének... — szóval jó lenne 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS

Next

/
Thumbnails
Contents