Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-01 / 179. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1967. AUGUSZTUS 1., KEDD Befejezik-e tsütört ökre az aratást ? A munka oroszlánrészét a komhájnosok végezték Ki volt közülük legény a nyeregben? Végére jár az aratási idény. A földeken egyre több helyen hasítják, szántják a gépek a tarlót, hogy időben elvethessék a másodvetéseket. Az időjárás kedvezett az aratóknak és a gabonának. A járás termelő- szövetkezetei a felvásárlóval 962 vagon­ra kötöttek szerződést, s ennek 80 százalékát már leszállították. A járási tanács mezőgazda- sági osztályára hétfő reggelig beérkezett eredmények össze­sítése nyomán a következő kép alakul ki. Az aratandó terüle­ten. még 850 hold vár a gépek­re, a kaszásokra. A terület 96 százalékán már befejezték az aratást. A végleges jelentést — csütör­tökre várják. A munka legna­gyobb részét kombájnokkal végezték el. A gépállomások kombájnosai mellett a tsz-ek saját gépei, s azok kezelői is szépen dolgoztak. Közülük ed­dig a versenyben első helyen a törteli Aranykalász Tsz kom- bájnosa, Molnár Béla vezet a ley'többi — pénteki — érté­kelés alapján. A második Be­ké János, a törteli Rákóczi kombájnosa. A saját rendre- erató gépek versenyében a törteli Arany Kalászban Tóth Pál, a jászkarajenői Űj Baráz­da Tsz-böl Varga Kálmán az első és a második helyezett. A csemői Rákócziban dolgozik a kévekötő aratógépek versenyé­nek első három helyezettje: Steák János, Márton Sándor és Ofoláv Károly. A következő napokban a legtöbb tennivaló még az albertirsai Dimitrovban és Szabadságban, az abonyi József Attilában és a két jászkarajenői tsz-ben lesz. Náluk a talajviszonyok okoztak olyan nehézséget, ami­vel nehezébb megbirkózni, mint a többi tsz-ben. * (- es) Dupla — likőrrel Nem Cegléden történt. (Habár a restiben itt sem szokalan látvány a boros-, söröspo­harat kínálgató apa, aki kisgyere­két ily módon ké­szíti fel az élet nagy küzdelmeire.) A történet tehát az egyik kis köz­ség cukrászdájá­ban játszódott le. Az apuka már jó ideje állt a pultnál, előtte pá­linkás pohár. Nem az első. Egy idő múlva helyre tízéves forma kis­lány perdült be az ajtón, és gyönge hangon kérlelni kezdte a már ala­posan becsípett apát a hazame- nésre. — Kisasszony­kám — kérte a ki­szolgálónőt e de­rék polgár — egy duplát az Éviké­nek, bele meg va­lami likőrt is, mert tudják —' fordult a körülötte állókhoz — jó lány ám ez... ötös a bizonyítványa... — Igaz, aranyom? — simogatta a már szégyenpírtól égett arcocskát. Éviké topogott, és egy pillanatra megfeledkezett nem méltó helyze­téről, oda-oda san­dított a pulton so­rakozó tortaszele­tek felé. Be alig nyelt egyet, az „apuka" kezébe nyomta a forró poharat. A kis­lány ügyetlenül odacsetlett az egyik asztalhoz és fintorogva, de ál­dozatkész mártí- j romsággal iszogat­ni kezdte a likő- rös kávét. Közben az atya megitta maradék pálinkáját, és az egyik haverrel át­ölelkezve az ajtó felé tántorgott. A kislányról telje­sen megfeledke­zett. Évikének könny­be lábadt a sze­me, nem látva se­hol az apját. Hir­telen mozdulattal félretolta a poha­rat. Apja után ro­hant. Vékony hangocskája visz- szasírt a kis he­lyiségbe: Apa!... apuka... ne hagyjál itt! (— cs —) Van jövője az építőiparnak Családi házak blokkból vagy vályogból Baj van az anyagellátással és a tervszerűséggel Szinte egyetlen utca sincs a városban, amelyben ne ta­lálkoznánk építkezéssel. Szé­pek, korszerűek az új házak, nem hiányzik belőlük a mo­dem életben már nélkülözhe­tetlen fürdőszoba sem. A leg­kedveltebb típus a szögletes kiképzésű, sátortetős épület. A közművesítés nagy részük­nél csupán távoli gondolat, megvalósításukig a fürdőszo­bákat fözőfülkének vagy egyéb rendeltetésű mellékhe­lyiségnek használják. Ami a legfontosabb, alapo­zásuk, szigetelésük, falazásuk és tetőszerkezetük szilárd, hosszú időre szóló. A legtöbb helyen terméskő-betonlábazat készül. A családi házakat elsősor­ban magánkisiparosok építik. Felőlük érdeklődtünk a KIOSZ építőszakosztályának titkárától, Détári Ferenc ács­mestertől. — Városunkban tizenegy ön­álló építőiparos dolgozik. * Egyenként három-négy kisla­kást építenek fel évente. Tata­rozást Is vállalnak, régi épüle­tek megroggyant falainak alá- rakását. A szakiparosokon kí­vül találkozunk helyenként vidékről „bevállaló", működési engedélyes vállalkozókkal Segédmunkával sok helyütt maguk az építtetők is segíte­nek, így gyorsabb és olcsóbb a munka. Az úgynevezett „há­zilagos” építkezéseken vállala­CEGLEDI APROHIRDETESEK Műszerésztanulónak aki a Vett útnál lakik (lő éves) újból jelent­kezhet. Felszegi út 24. Eladó porta 200 n.-öl az Űjvároson. Érdek­lődni lehet: II. kér. Csörgő utca 2. szám. Azon:««*! beköltözhető ház nagy udvarral el­adó. Arany utca 13. szám alact. Nyársapáti Haladás Tsz kertészeti munká­ra . paradicsomválo- gatásra felnőtt és gyermek dolgozókat vesz fel. Több jelent­kező esetén kiszállí- tást biztosítunk. Bontásból ajtók, ab­lakok eladók. Ceg­léd, Nádasdi u. 17. sz. Tanulót műszerész­nek felveszek. Fel­szegi u. 24. Takács János műszerész, Cegléd. Beköltözhetően adó­. kedvezményes ház eladó, IX., Tömör­kényi u. 43. alatt. (Volt Csikós utca.) Kevésbé használt KOMÁR motor eladó. Arany utca 27. alatt. FOLYAMATOS LELTÁROZÓI MUNKÁRA anyagismerettel rendelkező nyugdíjast, valamint períekt gyors- és gépírót keres az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi gyára. Jelentkezés: Külső Törteli út 12. Munkaügyi osztályon. Teljesen új mustár- sárga-lekete Szundi heverő sürgősen el­adó. Rákóczi út 19/B. II. 4. Délután 6-tól. Eladó 1100 n.-öl sző­lő, lakóépülettel. Hosszúcsemő, 8. dűlő. Bővebbet helyben. Kovács Ferencnél. Porta 400 n.-öl eladó. III. kér. Vak Bottyán utca 3. szám. Érdek­lődni lehet IX. kér. Bokor utca 15/a. alatt. Betegség miatt BER- VA motorkerékpár jó állapotban, héthóna­pos befogni való hízó és konyhakredenc eladó. Batthyány ut- ca 40. szám alatt. Bor 25 literen telül eladó. Cím a ceglé­di nyomdában. Bontásból kikerült épületanyagok el­adók. n., Csörgő ut­ca 29. ti és egyéb szakmunkások is részt vehetnek. — Milyen az építőkisiparo­sok anyagellátása? — AZ építőanyag beszerzése általában az építtetők dolga. Falazóanyag tekintetében meglehetősen jól állnak. Tért hódít újabban a blokkokkal történő falrakás. Használnak még vályogot is, amely jó szi­geteléssel ellátva, téglával, be­ton áthidalókkal kombinálva valamivel olcsóbb megoldás. Rosszabb a helyzet a fa- és fű­részelt áru tekintetében. Fő­ként több fenyőgerenda kelle­ne, a tetőszerkezetekhez. — Az asztalosok, a deszka- beszerzési nehézségekre pa­naszkodnak. Hátráltatja és ne­hezíti az építkezéseket az anyagellátás tervszerűtlensége. A TÜZÉP-telep nem tuSja előre megmondani, mikor, mi­lyen áru értezik. Emiatt az építtetők napokat töltenek a kívánt cikkek utáni futkosás- sal. Szerintünk helyes volt az előzetes anyagbiztosítási szer­ződéskötés, de újabban fel­hagytak vele. — Mi a véleménye az építő­ipar jövőjéről? — Mind az állami, mind a magán építőipar utánpótlási gondokkal küzd. A '‘jelenlegi­nél jóval több fiatalt tudnánk allcalmazni, illetve szakmun­kássá képezni. Itt a munkale­hetőség hosszú időre biztosít­va van. A városi házak az el­következő évtizedekben túl­nyomórészt teljes újjáépítésre várnak. Egyszóval — van jö­vője az építőiparnak! Jakab Zoltán ABONYI KRÓNIKA r.." \ Ötezerrel több a csirke Túlteljesítették tenyésztési tervüket az abonyi Űj Világ Termelőszövetkezet „csibefarmján”. Tizenötezer helyett húsz­ezret neveltek. Ebből közvetlenül eladtak 3,5 ezer darabot, a Barnevál részére pedig 16,5 ezer csirkét szállítottak. Állomá­nyuk jó minőségű volt: nyolc és fél hetes korukban a barom- fik 1 kiló 30 dekás átlagsúlyt értek el. Foto: Berta A muzeológusok dolga lenne megtalálni a fejedelmi udvart Híradás a tsz-ekből Bálázzák az idén a kombájn­szalma jó részét az abonyi Kossuth Tsz-ben. így köny- nyebb a tárolása, és ami a leg­fontosabb: az igényes szalma- kazalozásnál jelentős kézi munkaerőt tudnak megtakarí­tani. ★ Részközgyűléseket tartanak a József Attila Tsz nagyobb üzemegységeiben, a Hunyadi­ban és a Vörös Csepelben. Eze­ken a közgyűléseken a most alakuló Dél-Pest megyei Terü­leti Szövetség megalakulásáról, alapszabályairól tartanak is­mertetőt, hogy állást foglal­hassanak a csatlakozás kérdé­sében. ★ Trágyamarkoló gépet vásá­rolt a Lenin Tsz. A korszerű gép nehéz fizikai munkától mentesíti az állatgondozókat, és igen sokat segít abban is, hogy még tisztábban, higiéni- kusabb környezetben tarthas­sák állatállományukat. ★ Augusztus 20-án kiállítás nyílik az abonyi művelődési házban a nagyjárásiak kézi­munka-szakköre egész évi munkájából. A szakkör tagjai népi hímzésű párnákat, térítő­két, horgolt kézimunkákat mutatnak be. Közülük nem egyet már oklevéllel jutalmaz­tak. ★ Mintegy 76 holdon kellett az idén kombájnolás helyett kézi erővel betakarítani a gabonát a József Attila Tsz földjeiről. Az aratással egv időben taka­rították be a takarmányt és a borsót is a! tsz-ben Augusztus 2Q-ra elkészül az új nevelőotthon Befejezéshez közeledik az abonyi nevelőotthon építése. Barta József, az intézet igaz­gatója elmondotta, hogy a 120 személyes, új épület átadási határideje szeptember 30-a. Budai István,' művezető, az építkezés irányítója viszont úgy reméli, hogy sikerül au­gusztus 20-ra befejezniük a munkát. Százhúsz gyermek számára lesz itt hely, hatvan fiút és ugyanennyi lányt tudnak elhe­lyezni. A nevelőotthon érde­kessége, hogy zenei tagozatú, s az országban csupán az abo­nyi lesz ilyen. Ennek köszön­hetik a bővítést is. Amikor az építkezésnél jár­tunk, akkor már csak olyan kisebb tennivalók voltak hát­ra, mint a világítótestek, a kapcsolók felrakása, a terep- rendezés, a burkoló munka egy része. Két brigád 48 tag­ja végezte a munkákat. Mind­annyian úgy igyekeztek, hogy sikerüljön az alkotmány ün­nepére átadni a nevelőotthon új épületét (Foto: Gábor) A „Hol állt Árpád vára?” címmel a Ceglédi Hírlapban megjelent cikk íróját csak el­ismerés illetheti. Kiss Endre nyugarhazott gimnáziumi ta­nár írása, amelyre a cikkíró támaszkodik, hiteles nepha- gyomány-töredék minden pá­tosz nélkül. Abonyban nem keltett különösebb meglepe­tést a cikk, hiszen a témát is­merjük. Az is tény,, hogy a községben 1910. óta nem ásot­tak — holott az akkor feltárt honfoglalás kori leletek gaz­dagsága bíztató volt Jelentős része a feltárt anyagnak az idők során sajnos elpusztult. Ma már egy jelen­téktelenebb része található csak meg a Nemzeti Múzeum­ban. Az ásatások nem érintet­ték Sashalmot és Abontj köz­ponti részét sem. Lehetséges, hogy ez utóbbi helyeiben nagy értékű múzeális kincseket ta­kar a föld. Bizonyos, hogy a volt 13-as huszárkaszárnya előtti térség, valamint a Gaál- féle udvar térsége beleértve a sétányt és a 4-es műutat, egé­szen a templomig, szétszórt, de összefüggő temetkezések he­lye — ismeretlen korból. Hasonló, de összefüggőbb te­metőt találunk Abonyban a Vörösmarty és az Attila út ál­tal bezárt körzetben. Az emlí­tetteken kívül még számos he­lyen található Abonyban is­meretlen korból származó te­metkezési hely. Az eddig nap­világra került leletek azt tanú­sítják, hogy Abony helyén a honfoglalás időszakában, s azt megelőzőleg is már település volt. Földrajzi fekvésénél fog­va — a tavak, vizek és mocsa­rak, valamint a domborzat alakulása — jó védelmet nyújthatott. És — ki tudhatja — meglehet, hogy az Árpád­kultusszal összefüggő népha­gyományok és legendák igazat mondanak az utókornak. A múlt században még na­gyon sok „Marci bácsi” élt Abonyban, akik az Árpád-féle nép hagyományolcat sokkal pontosabban el tudták monda­ni, mint azt hallomás után Kiss Endre tanár úr leírta. Sajnos, akkor sem, de nap­jainkban sem szentelt' külö­nösebb figyelmet e hagyomá­nyok leírásának Abonyban senki. Csak beható és igazán tudományos régészmunka tud­na világos választ adni a „fe­jedelmi udvar” színhelyének problémájára. Az a kérdés; ér­demes-e hagyományokra épí­tett kutatásokat folytatni? S ez nemcsak Abonyra vonatko­zik. Hivatásos muzeológusok ál­lítják: érdemes! Skultéti József

Next

/
Thumbnails
Contents