Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-30 / 204. szám
Szeptemberben megalakul a területi tsz-szövetség Székhely Cegléden — 77 tsz csatlakozik A termelőszövetkezetek tagjai hivatalos gyűléseken és egyéni beszélgetések alkalmával rendszeresen foglalkoznak a termelőszövetkezeti szövetség megalakításával. Áprilisban lezajlott a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, megalakult a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, most pedig a területi tsz-szövetségek létrehozása a legközelebbi feladat. A nyári közgyűlés alkalmával eldöntötték a tsz-ek, hogy csatlakoznak a szövetséghez és megválasztották azt a személyt is, aki majd képviseli érdekeiket a szeptemberben megalakuló szövetségben. . Miért is van szükség erre a szövetségre? A termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése megkívánja, hogy önállóbb és hatékonyabb legyen a gazdálkodás a közös gazdaságokban és a tagok élvezhessék döntéseik és munkájuk eredményeit, egyben vállalják következményeit is. Az eddiginél is nagyobb tervszerűségnek, gazdaságosságnak és a jövedelem munka szerinti elosztásának kell érvényesülnie ezentúl. A területi szövetség feladatai közé tartozik többi között a népgazdaság és a tsz-ek érdekének egyeztetése, az értékesítés és a beszerzés figyelemmel kísérése, segítése, közvetítés az áruk átadásánál, szakmai tanfolyamok, tanácsadás és tapasztalatcsere szervezése. Ellátják a csatlakozó tsz-ek jogvédelmét, szükség szerint pénzügyi és revizori ellenőrzését, támogatják a szocialista munkaversenyt és a brigádmozgalmat. Pest megyében három területi szövetség jön létre. Ezek egyike, a Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Területi Szövetség, működési székhelye Cegléd lesz. Cegléd városon és a ceglédi járáson kívül Nagykőrös és a monon, valamint a nagykátai járás szövetkezetei tartoznak ide, számsze- rint 71 közös gazdaság. A szövetség legfőbb szerve a közgyűlés lesz, amelynek résztvevői a tsz-ek delegáltjai. A küldötteket az alapszabály szerint négy évre választják. Az elnökséget a küldöttek közül választják, titkos szavazással. Ellenőrző bizottságot és egyéb bizottságokat alakítanak. A szövetséghez való csatlakozást, illetve kilépést munden termelőszövetkezet tagsága függetlenül határozza el. A termelőszövetkezetek parasztsága nagy érdeklődéssel várja az új szervezet munkáját. EZ AZ IGAZI HAJRA! Kisiparosok „szállták meg” a kórházat CÉL: ELKÉSZÜLJÖN HATÁRIDŐRE Szombaton el kellett volna néptelenednie a ceglédi kórház építkezésének, hiszen „szabad szombatosok” voltak az építők. Ezen a napon, de még vasárnap is, azonban kis csapat „szállta meg” az építkezést. Néhány percig szakavatott szemmel nézelődtek, felmérték a terepet, majd egymásra hunyorítottak és máris nekiláttak a munkának. Az első emeleten kezdtek falazni. Már előre odakészítették számukra az építőanyagokat. Ezen a két napon a ceglédi kőműves és ács kisiparosok jöttek el, hogy önkéntesen vállalt munkájukkal meggyorsítsák a kórházépítés ütemét. Három brigádban dolgoztak, többen saját segédmunkásukat is magukkal hozták. De a Vízkutató és Fúró Vállalattól is megjelentek az esztergályosok, szerelők, akik itt mint segédmunkások teljesítettek szolgálatot. Megmutatjuk, hogy mi az igazi hajrá! — felkiáltással lendültek munkába. S valóban, a teljesítményt őrző papírok igazán szép eredményt mutatnak: A kétnapos munkával 714 négyzetméternyi falat, három köbméter tégla- pillért építettek és beállítottáik a vasajtókat. Ezzel a munkával 133 százalékra teljesítették az építkezésnél egyébként megszabott normát. Jól dolgoztak az ácsok is, akik több mint 12 négyzetméter lépcsőzsaluzást végeztek, továbbá 53 négyzetméternyi vasbetonfalat zsalúztak, s ezzel 100 százalékos eredményt értek el. Elismerést és megbecsülést érdemel mindannyluk munkája, amely megjavította a határidő betartásának lehetőségét. A ceglédi kisiparosok után mások folytatják — szintén társadalmi segítségként — a hivatásos kórházépítők támogatását. Kevés a szakember az állványokon, ezért mindenkit mozgósítani kell, aki csak átérzi a fontos egészségügyi intézmény gyors elkészítésük jelentőségét. r"7"SS'SS'"/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSrS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS//SSSS,r//u PEST MEGYEI HIPLAP KÜLÖNKIADÁSA //„ /////////////yy/z//////////////// I Szégyen | § Nem szokás filmekről ír-| ^ ni ebben a tenyérnyi lap- § ^ ban, mégis ezt teszem! Mi- § óta vártam, hogy eljusson ^ ide is — amiről annyit hal- k lőtt az ember — a Tízezer. S nap! Es most láttam. ^ % Apáink története, a kapun-' ^ kig érő történelem pereg a í $ vásznon — és micsoda fcé-| § pekkel! Eszembe jutott tíz-$, ^ szer, százszor, míg néztem \ ^ — igen, így volt, minden ^ i kocka igaz. Emlékszem, hogy ^ ^ dolgoztunk öten; apám, ^ 5 anyám és három gyerek, afc ^ földön. Kaszakalapálás ide- $ ^ je alatt úsztunk egyet a pa- \ § tokban és utána tovább ^ munka, amíg láttunk. § ^ Anyámat eltemettük volna\ ^ már, ha nem jön a téesz. ^ 6 Hányán éltük át ugyanezt. S Hát nem így volt?! Hazu-s \ dik, aki azt mondja: nem% ^ több a ma, mint a tegnap ^ ^ volt. $ ^ Nem könnyű film, mint§ § ahogy nem könnyű az élet. ^ ^ Lehettünk vagy százan, ^ ^ hétfőn hattól nyolcig a mo-k b ziban, és lehettünk vagy 5 húszán (bárcsak tévednék), § $ aki „látta” is a filmet. (A $ ^ többi a felénél, hangosan ^ ^ méltatlankodva távozott.) $ § Elszomorító és érthetet- \ § len. Hát ennyire nem tud-^ i nak látni az emberek? Háth i ennyire nem tudják látni as ^ tegnapban a mát, a drámá- s ^ ban a történelmet, a közel- S $ múlt életét? Akarni kell 8 ^ odafigyelni, mert nem min- 8 ^ den a kacagás: mert több a 3 ^ hétköznap, mint az ünnep, s Azok is megértették, s S akik csak a térképről íttd-S % ják, hol van Magyarország. 5 ^ Mifelénk, a betokosodott S ^ agyakban, a véres verejték, s § világsikert aratott művészi ^ ;! munka árán sem lehet vi- § § lúgot gyújtani? 4 Nem a film védelmében ^ 5 írtam ezt. Azt nem kell vé- & § deni. Elkeseredésemben ír- \ § tam, mert nem értem, hogy § $ ez a negyvenezres „nagy” ^ város miért csak a Mona S ^ Lisa tolvajára kiváncsi. S ^ Miért csak nézni akar, és s S látni, nem 9 t / ___;n___\ a X I. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM 1967. AUGUSZTUS 30.. SZERDA * SZpítk&só községek ilz ígéret szép szó > Kevés a iúrsaalalnui munka ■» A köascgfejlesztésről és a rísrent!eaésrőí tárgyaltak a tanácselnökök Hétfőn délelőtt közös értekezleten vettek részt a járás községeinek vb-elnökei. Három fontos témakör megvitatása szerepelt a napirenden. Először a beruházási tervek teljesítéséről és a községfejlesztési tervek első félévi megvalósításáról esett szó. Detrei Sándor, a járási tanács vb-el- nökhelyettese volt az ügy előadója. Elmondotta, hogy a községekben a beruházások megfelelő ütemben valósulnak meg. Az Építőipari Ktsz és a tanácsok építőbrigádjai jó munkát végeznek. Mikebudán élelmiszerbolt munkálatai folynak, Abonyban állami házak tatarozása. Az albertirsai, nyársapáti és abo- nyi tanácselnököt elismerés illeti, mivel valóban szívügyüknek tekintik a község építkezéseit. Nyársapáton például a házi építőbrigád olyan emeletes iskolát épít, amely dicsőségére válna bármelyik építővállalatnak. A községfejlesztési tervek végrehajtása szintén megfelelő tempóban halad. Gond is akad ezen a területen: a megye többi járásához képest viszonylag kevesebb társadalmi munkát végez a lakosság. Pedig a tavasszal, a tanácsi választásokat megelőző jelölő gyűléseken, amikor utat, járdát, egyéb közművesítést kértek, számtalan ígéret hangzott el: nem lesz hiba a lakosság segítségében sem. Most egyrészt hatékonyabb szervező munkára, másrészt a társadalmi munkát végzők gondosabb nyilvántartására van szükség, mivel valószínű, hogy nincs minden önkéntes akció megfelelően számontart- va a tanácsok kimutatásaiban. Pedig ez is lényeges, hiszen a megyei tanács kezdeményezésére községfejlesztési verseny folyik. Albertirsán, Abonyban és Ceglédbercelen megfelelő szervezéssel megy ez, de itt is kevesebb munkát tükröz a nyilvántartás, mint amennyit végeznek. Nyársapáton és Kőröste- tétlenen nem jeleskednek a község szépítésén, építésén kellő energiával. Csemőben még meg sem indult a lakosság segítő akciója. Az elkövetkező évek tervezési feladatairól Sziráki Péter, a járási tanács vb-iitkára beszélt. Elmondotta, hogy január 1-től az eddigi állami támogatás rendszere megszűnik, helyette a vállalatok kommunális adót fizetnek és a községfejlesztési hozzájárulás összege áll a helységek rendelkezésére. Fontossági sorrendben biztosítják az egyes beruházásokra szükséges ösz- szeget. A termelőszövetkezetek saját elhatározásukból járulhatnak hozzá a községfejlesztési alaphoz. Kónya Ferenc, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy a Gerje- Perje Vízgazdálkodási Társulat megfelelő ütemben végzi a községek és tsz-ek területén vállalt munkákat. Csupán állami támogatásként 860 ezer forintot kapott a járás erre a célra, ezen túl a közös gazdaságok saját erejükből is végeztetnek vízrendezési munkát. Sziráki Péter ismertette a tanácsok időszerű tennivalóit, majd a felvetődött problémákat tárgyalták meg. Mire lenne jó a meleg víz HAJTATÓHAZAT IS FÜTHETNÉNEK VELE Gázcsere Bercelen Foto: Jakab Megint szól a kakukk TERVEK A FÜRDŐRE ÉS EGYEBEKRE Nem zöld erdő mélyén, nem is betyárokat ébresztgetve. A Vasipari Ktsz albertirsai órásműhelyében csendült fel huhogó hangja. Mondanunk sem kell, hogy ez esetben kakukkos óráról van szó. Évszázados szerkezete felmondta a szolgálatot. Mutatói leálltak, a kismadár odvábán maradt, némaságra kárhoztatva. Tulajdonosa végleg lemondott róla. Aztán mégis elvitte Gyar- matiékhoz, a ktsz-be. A mesterek félretették a többi javítanivalót, s szinte levetett kalappal nyúltak a megné- műlt antikvitáshoz. Érezték, most vizsgázniok kell, menynyire ismerői, s talán tisztelői is szakmájuknak. Dolgozott a porecset, csavarhúzó és fogó. Savmentes olaj került a kopott tengelyvégekre. Aztán megterhelték súlykörtével a hosszú hajtóláncokat. A főkerék forgásra kényszerült, magával ragadva társait. A biztos sikert a két kis ajtócska kicsapódása jelentette. — Kakukk, kakukk — öltö- gette csőrét a kis famadár. Pontosan akkor és annyiszor, ahogy azt a mutatók mutatták, tehát teljes volt a siker. Sokáig persze még ebben sem lehet gyönyörködni. A mutatókkal együtt a munkaidő is halad. Számos helyen várják gazdáik hajnali álmuk megrontóit, a nagy csörgésű vekkereket, vagy miniatűr karékességeiket. A főnök, Gyarmati Károly és segítsége, Dudás János szeretik a pontosságot. Tisztítás négy nap, javítás egy hét, ez az átfutási idő. Nem sokat gyorsíthat rajta olyan maszek beavatkozás sem, amelynek eredményeképpen zacskóba ömlesztve került egyik óra a műhelybe. — Már tisztítva van — dicsekedett a jámbor dilettáns. A tengely es hajszálrugó töréseihez már ennél kevesebb szava volt... Jakab Zoltán TERJEDELMES BESZÁMOLÓT terjesztett a legutóbbi vb-ülés elé a népi ellenőrző bizottság a ceglédi termálvízkút hasznosításával kapcsalo- tosan végzett vizsgálatai eredményéről. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsa, milyen intézkedések történtek eddig a város belterületén levő, 1959. február 19-én befejezett termálkút hasznosítására; s hogy a jövőben milyen intézkedéseket lehetne tenni, hogy a kút meleg vizét kedvezően kihasználják. A 135 négyzetméteres külső sportmedence és a 160 négyzetméteres fedett belső medence, valamint a hozzá tartozó zuhanyok, kádak távolról sem kötik le a kút melegvízhozamát, hőenergiáját pedig jelenleg csak a fürdő fűtésére hasznosítják. Napi vízhozamából 1093 köbméter naponként felhasználatlanul elfolyik, egy kis részét legfeljebb a környékbeliek edényekben mosáshoz, mosakodáshoz hordják el. A vízzel együtt még nem mért mennyiségű metángáz is tör fel, amely jelenleg a fürdő udvarán levő, nyílt aknán keresztül a szabadba távozik. A vb 1960-ban tanulmány- tervet készíttetett a célból, hogy miként lehetne hasznosítani a kút teljes hőenergiáját. Ez a terv a városi kórház, a kollégium és a mezőgazdasági technikum fűtését oldotta volna meg. A Kísérleti Gazdaság területén még hajtatóházakat is lehetett volna a fennmaradó hővel fűteni. Emellett még nagy kapacitású mosodát is lehetne a kút vizének hasznosítására létesíteni. A TANULMÁNYTERV a környező lakóépületek melegvíz-ellátásának gondolatát és szárító berendezés létesítését is felveti. A meleg vizet el lehetne vezetni a Malpmtószél- re, ahol egy új strand- és sportfürdő „alapanyaga” lehetne. Az idén januárban a Kossuth Tsz is készíttetett egy tanulmánytervet. KERTÉSZETI ÜVEGHÄZ- TELEPET tervez a járványkórház melletti területen. Itt 300 négyzetméteres szaporítóházat, 2500 négyzetméteres hajtatóház, és 5000 négyzetméteres, talajfűtéses . hollandi ágyakat és fólia alagutakat készítenének. A kisebb részletterveket is vizsgálta a NEß. Ma még csak terveink, gondjaink vannak a hőforrással kapcsolatosan. Szakértői bizottság foglalkozik újra meg újra ezzel a problémával. Látszólag előrehaladás alig van az ügyben. Jelenleg örülünk annak, hogy bár a termálkút vize a világhírű budai, hévízi, hajduszoboszlói gyógyvizek hatásosságával nem versenyezhet, a város és környéke igényeit kielégítő, korszerű gyógyfürdő kialakítására alkalmas, mert hatása az idült mozgásszervi megbetegedéseknél, csonttörések utókezelésénél kiválóan megfelelő. Súly- fürdőzésekre is alkalmas volna megfelelő berendezések létesítésével. Ezt ki kellene használnunk ügyesen. A népi ellenőrző bizottság 25 oldalas összefoglaló jelentése dokumentuma annak is, hogy néha a szerencsével: a természet váratlanul jött nagy-nagy ajándékával is csak nehezen tudunk mit kezdeni. A vb-tagok a meleg víz fűtésre való felhasználásának gondolatát elvetették, mivel az nem lenne gazdaságos. a gaz bevezetEsere hamarosan sor kerül és a kút vize sem mennyiségében, sem hőfokában nem megfelelő fűtési célra. Hivatalosan még a gyógyvízjellege sincs bizonyítva, a hydrodinamikai vizsgálattal együtt ez most van folyamatban. A fürdő fejlesztésének a terve a legbiztosabb. Ehhez kapcsolódik a kertészeti célra készülő hajtatóház terve. Ez azért lenne hasznos, mert a fűtésre használt víz megfelelő fokra lehűlve, alkalmas lenne a fürdő vizének hűtésére, tehát más jellegű víz — hűtés címén — nem rontaná a gyógyvíz összetételét. Szomorú István
