Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-29 / 203. szám
NEM LEHETNE ÉSSZERŰBBEN? 1965-ben szóvá- tettük e hasábokon, hogy az utcai mérleg még mindig „hiánycikk” Vácott. Két évet vártunk ezután is, míg végre megjelentek városunkban a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat jólismert testsúlymérői. Tettek egyet a Dunakanyar Áruházhoz — hadd süsse a nap. Kapott egyet a készruhabolt bejárata is — hadd zuhogjon rá az eső és a hó. Van viszont egy árkádos sarkunk, a kisegítő iskolánál. Ideális, védett és forgalmas hely hasonló automaták számára. A jó ötlet persze soh’ sincs későn.., (Gyimesi Sándor felvétele) Ki akar zenét tanulni? Az Állami Zeneiskola felvételt hirdet az 1967/68-as tanévre a következő tanszakokra: zongora, hegedű, rézfúvó, fafúvó, gitár, gordonka, magánének, furulya és előképző. Jelentkezhetnek általános és középiskolás tanulók korhatár nélkül, szeptember 1-én és 2-án 10-től 18 óráig, a Lenin úti művelődési ház I. emelet 15. számú termében. Kilenc film, fotókiállítás a művelődési ház új műsorában Szeptember már az új színházi, és filmévad első hónapja. A Madách Imre Művelődési Ház programja csak bemelegítés, nagyobb rendezvényt alig észlelünk benne. Fotócsemege a 11. nemzetközi audiovizuális fesztivál csakúgy, mint a fiatal Kézdi Anna művészfotóinak kamarakiállítása. Ide sorolhatjuk még Kocsis Iván „A Hortobágyon jártam” című színes diabemutatóját. A DCM-telep és a Duna-part után a munkásőrség fúvószenekara 24-én a Pokol-szigeten ad térzenét. A moziműsorban kilenc film szerepel. Köztük A tolvaj (francia—nyugatnémet), a Nyomorultak (francia—olasz), Orsón Welles Falstaff-ja (spanyol—svájci), a Don Gabriel (lengyel), Komplexusok (olasz), A hetedik kontinens (jugoszláv) s a Dákok (francia—román). Magyar filmet nem látunk az évadkezdés hónapjában. OLVASÓNK ÍRJA! Fő o bizalom! Augusztus 17-én ügyeletes voltam a Forte-gyárban, a portán. Este tíz óra után feldúlt arcú fiatalember szaladt be és kérte, hogy telefonálhasson az ügyeletes orvosnak, mert rosszul t>an a felesége. Letette a forintot és már hívta is a 302-es számot. Bemutatkozott: — Tóka István vagyok, a Haraszti Ernő utca 9-ből, a feleségem orvosi kezelés alatt áll és nagy hasfájdalmakra panaszkodik. Kérem, jöjjön ki doktor úr... Az inspekciós asszisztens alaposan kifaggatta a telefonálót. Munkahelyet, családi adatokat, az asszony előbbi betegségeit — aztán kijelentette, hogy forduljanak majd napközben a kezelőorvoshoz. Közben az ügyeletes orvos is hallhatta a párbeszédet, mert ő vette át a kagylót, ő tett fel kérdéseket. Ismét az asszisztensnő jelentkezett s most már írásban rögzítette azt, amit előbb csak kérdezett. Megígérték: kimennek a beteghez. Engem nagyon bántott ez a bizalmatlanság. Nem lehetne mindezt egyszerűbben, gyorsabban intézni? Szigeti György Forte-gyár — Eszperantó tanfolyam kezdődött az Egyesült Duna- menti Tsz-ben Csóka Sándor vezetésével. A mezőgazdaságban országos viszonylatban úttörő e kezdeményezés. A 15 főnyi hallgatóság elhatározta, hogy levelezést kezd a baráti országok tsz-eszperantistáival. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1967. AUGUSZTUS 29., KEDD \ TÍZ TESTVÉR EGYIKE Új cégtábla a Sztáron utcában Szeptember 1-től magánépítkezést is vállalnak Nem kell túl sok tisztviselő Szipkázás helyett : toborzás A Sztáron Sándor utcában, a 16. számú telek kapujában új cégtábla hívja fel magára a figyelmet: Vác Város—Járás Termelőszövetkezeteinek Építőipari Vállalkozása Az udvarban a négy helyiségből álló, takaros kis irodában éppen telefonálás közben találom Sári Gábor igazgatót, aki kérésemre a vállalkozásról felvilágosítást ad. Beszélgetésünk ugyan nem zavartalan, mert őt két-há- rom percenként a telefonhoz hívják. A sződi iskola, a cső- módi építkezés, a munkavezetők eligazítása ügyében kérnek utasításokat. Az igazgató azonnal intézkedik. Fejből tudja a határidőket, a feladatokat. — Miért alapították ezt a vállalatot? — Azért, mert a termelőszövetkezetek fejlődtek, de közben már a legfontosabb építkezéseikhez sem kaptak kivitelezőt — magyarázza az igazgató. — Az állami építőipar nem bírta „tüdővel”. A téesz-megren- deléseket sehol sem vállalták. A járási tanács az idén, március 1-én alapította meg a mi vállalatunkat. Természetesen a termelőszövetkezeteken kívül a városi és a járási tanácsnak is dolgozunk, sőt a megyei építővállalatnak is besegítünk. Nagyon jó velük az együttműködés ... Ez nyilvánvaló, hiszen az igazgató 14 évig működött ott, mint főépítésvezető. — A jövő esztendőre mivel készülnek? — Mi már most az új gazdasági mechanizmus elvei szerint dolgozunk, már a megalakulásunkkor figyelemmel voltunk rájuk. Az íróasztal melletti alkalmazottak száma miná- lunk az összlétszámnak mindössze tíz százaléka. Ezt az arányt akkor sem kívánjuk megváltoztatni, ha majd fejlődünk. Nagy dolog ez, ha összevetjük az állami vállalatokéval, ahol az irodaiak arányszáma átlagosan 25—30 százalékl De ez a vállalat rá van kényszerítve a tisztviselők számának korlátozására. Másképp ugyanis a várható viszonyok között képtelen lenne saját erejéből fejlődni, minden állami támogatás és forgóalap-ellátás nélkül. — Hogy megy a vállalkozás eddig? — E pillanatban százhúszon vagyunk, s az idei terv tizenegymillió. Ha minden jól megy, a tervteljesítés ti- zennégymillió lesz. Elgondolásaink szerint az idén százötven munkást kellene felvennünk ... De munkásokat a környező községekből toborzunk, s nem a többi vállalatoktól szipkázunk. Ez nem lehet célja egy olyan vállalatnak, amely törődik a város érdekeivel. — Milyen kapcsolatban vannak a várossal? — Nagyon jóban. A városi tanács adta az ideiglenes telephelyet. Hogy ez miért ideiglenes? Először azért, mert itt nincs megfelelő raktárunk. Másodszor, mert a városfejlesztési terv nem tűri, hogy zajos műhelyek maradjanak a város belterületén. A Kossuth Tsz azonban máris adott kétholdnyi területet a Hétkápolnával szemben. Ott lesz a végleges telephelyünk. Építését ebben az évben már meg is kezdjük. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke viszont közölte, hogy ezen a mostani helyen pedig felépíthetjük az új irodaépületet és a kultúrtermet. — Hány munkahelyen dolgoznak? — Huszonegyen. Közülük a városban október végére befeA JÓ BOR CEGERE A váci üzemek gyártmányai túljutnak az ország határán. A FOR- TE-címkés termékek ma már megtalálhatók Egyiptomban csakúgy, mint az NSZK-be- li, vagy a tengerentúli szaküzletekben. A Híradástechnikai Anyagok Gyárának HAGY-emb- lémás gyártmányai útrakelnek a világ négy tája felé. Exportál helyi húsiparunk, kötöttárugyárunk is. Az itt bemutatott embléma a Rádi úti fonógyár kedvelt termékeire kerül. í <<!» í?S)f»*»*»««* tr KNMMS»' MÍttTtJWNSif» — A tűzoltóság felmérte a körzetéhez tartozó előadók és megbízottak eddigi képzettségét. Céljuk: egy továbbképző tanfolyam szervezése. Zeneiskola. A Váci Állami Zeneiskola felvételt hirdet az 1867/6ö-as tanévre: zongora, hegedű, gitár, réz-fafúvós. gordonka, magánének, furulya és előképző tanszakokra. Felvétel ideje: 1967. szeptember 1-én és 2-án délelőtt 10-től délután 18 óráig a Madách Imre Művelődési Házban (Vác, Lenin út 58.) — Beiratkozás: az eddig zeneiskolába .tárt tanulók jelentkezése ('tandíj befizetései a fenti Időpontban és helyen a 15-ös számú teremben. Köszönetnyilvánítás. Mindazok nak. akik szeretett feleségemet, testvéremet és édesanyánkat utolsó útjára elkísérték, mélységes gyászu tkban mellénk álltak. sfrlára koszorút és virágot helyeztek, ezúton fe’ezzflk ki hálás köszönetOnket. Egyed és Brezovszky család. Xehésk lesa itten u veiósstínitía • • Öröm a gabona miatt, aggódás a kukoricáért Sivó Antal, a járási tanács elnökhelyettese szívesen áll rendelkezésünkre, amikor azt kérjük, hogy tájékoztassa olvasóinkat az aratási eredményekről és a mezőgazdaság soron következő feladatairól. — Az elmúlt gazdasági évben a váci járásban 7750 holdon termeltek termelő- szövetkezeteink kenyérgabonát. A járási átlag búzából 12,90 mázsa; rozsból 6,78 mázsa volt holdanként. Ez, az adottságainkat tekintve, jó közepes termésnek mondható. különösen, ha figyelembe vesszük az öt évvel ezelőtti terméseredményeinket, amikor Vácrátóton 1,9 mázsa, Csornádon 2,1 mázsa volt csak az átlagtermés. — Mivel magyárázzák a termésátlag növekedését? — Természetesen jelentős szerepe volt az időjárásnak is, de ugyanúgy a megfelelő agrotechnikának, a rendszeres talajerő-visszapótlásnak, a tervszerű vegyszeres gyomirtásnak és a gépesítésnek. Ebben az évben már 39 kombájn aratott termelőszövetkezeteinkben. Az azonnali szalmalehúzást követte mindenütt a tarlószántás. — A tsz-ek hogy állnak a beadással? — Járásunktól a népgazdaság 440 vagon kenyérgabonát várt, s ezzel szemben termelőszövetkezeteink 626 vagon kenyérgabonát adtak át. Ismét érdekesek a régebbi számok: 1963-ban 300 vagonnal; 1966-ban 500 vagonnal adtak el az államnak, most pedig itt ez a 626 vagonos rekord ! Valamennyi termelő- szövetkezetünk teljesítette a tervét, de külön elismerés illeti a váci Kossuth Tsz-t, am,eh !»j mesének 87.’ százalékát, Váchartyánt, amely termésének 83,5 százalékát, örszentmiklóst, amely a termés 83,2 százalékát és Sző- döt, illetve Kisnémedit, amely termésének 82 százalékát adta át népgazdaságunknak. — Milyen lesz a kukorica? — Míg az időjárás nagyon kedvező volt a gabonának, viszont a nagy szárazság ártott a kukoricának. így számolnunk kell azzal, hogy a termésátlag nem éri el a tervezettet. — És most? — A legfontosabbnak tartom az előkészületeket a következő évi vetésre. Már megkezdődött a vetőszántás. Ez a nagy szárazság miatt nem könnyű. Nagy feladatot ró traktorosainkra és traktorainkra. Sokkal több energiát, munkaidőt kíván most a maeágypk előkí«-rf*í«e. U. L Szeptember 4-én, hétfő este 7 órakor ÚJ MODERN TÁNCISKOLA kezdődik a Madách Imre Városi Művelődési Házban (Vác. Lenin út 58. fszt. 2.) Tanár: KÉKESI ILONA jezzük a Rákóczi utcai óvoda bővítését és tatarozását, átalakítjuk a városi tanácsház jobboldali földszinti szárnyát megtervezzük és átépítjük a Fehér Galamb Éttermet és itt, a Sztáron Sándor utcában megkezdjük az MHS emeletes székházának építését. — Hallhatnánk bővebbet a Fehér Galambról? — Annak az épületnek szerkezetileg is teljesen meg kell változnia, mert nincs megfelelő természetes világítása. A konyha elhelyezése sem jó, a többi mellékhelyiségről nem is szólva. Modern, reprezentatív étterem lesz ez a jövőben a főútvonal mellett, amely miatt nem kell majd sem bosszankodnunk, sem szégyenkeznünk. A bejáratot áthelyezzük, s ezáltal a bisztró kibővül. Maga az étterem tölgyfa bokszos lesz. Egyelőre csak ennyit árulok el. De biztos, hogy a váciak örömüket lelik majd benne. — Pillanatnyilag mi a legfontosabb dolguk? — A termelőszövetkezeteknél szeptemberben mindent befejezünk a száznyolc férőhelyes, sződi tehénistálló kivételével. Az az őszre marad. A legnagyobb munka az Április 4 téren a járási tanácsház építése lesz. Szeptemberben kezdünk hozzá. A régi tűzoltóság helyére kerül és 1969-re áU majd a szép épület, dísze a városnak. E gondolatgazdag beszélgetés végén az igazgató így búcsúzik: — Jó a kollektíva nálunk, és lelkesedésben sincs hiány. S hogy az olvasóknak közvetlen örömmel is szolgáljunk, megragadom az alkalmat és bejelentem: szeptember elsejétől magánszemélyek részére is dolgozhatunk. — Tehát? — Tehát házépítésre, tatarozásra s bárminemű építőmunkára várjuk a megrendeléseket. G. F, — A Váci Járási Tanács augusztus 31-én délelőtt 9 órakor ülést tart a következő napirenddel: 1. Az ipari és mezőgazdasági szakmunkásképzés eddigi eredményei; 2. Jelentés az I. félévi költségvetési és községfejlesztési tervek teljesítéséről; 3. A népi ellenőrző bizottság II. félévi munkaterve. FIATALOK! Szeptember 3-tól minden vasárnap délután ÖTÓRAI TÁNC a Madách Imre Művelődési Házban. IFJÚSÁGI GITÁRZENEKAR! Belépődíj: 8 forint * A család neve: ÉM Ce- ^ ^ ment- és Mészipari Orszá- \ !$ gos Vállalat. Tíz „gyerme-\ \ ke” van. A lábatlani, a ta- \ $ tabányai, a selypi, a he jő- ^ ^ csabai testvérek mellett a ^ ^ legifjabb — de nem a leg- ^ & kisebb! — a váci: a DCM. i > s | A! ó munkájukról ad \ ^ számot az a betű- és szám- \ ^ tenger, amelynek szöveges § ^ mérlegbeszámoló a neve. ^ ^ Kívülállók számára száraz ^ ^ adathalmaz, statisztika — ^ ^ pedig élet, eleven emberi S i munka lüktet mögötte. s ^ ^ 6590 ember féléves mun- § ^ kajáról beszél a váci köz- \ ^ pontban készült tájékozta- $ i tó. Arról, hogy a tervezett 5 t 1 219 000 tonna helyett i 1 1 262 000 tonna cementet $ ^ kapott az ország és a kül- 5 $ föld. Arról, hogy az önkölt- \ | séget 5,3 százalékkal csők- $ § kentették, ami nem keve- 5 ^ sebb, mint 50 millió kész- \ ^ pénzben! Arról, hogy az \ ^ országos vállalat 15 napi \ § munkabérnek megfelelő § i nyereségrészesedést tehe- i k tett félre. ^ Színből örülünk, hogy a \ ^ mi cementóriásunk eröfe- ^ ^ szításé is benne van ebben § ^ az összesített, szép ered- $ ményben. 5 & (-ő) |
