Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-25 / 200. szám

Itt a tej A PEST MEGVEI HlFtLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM 1967. AUGUSZTUS 25., FENTEK Ma reggeltől kezdve paranyica és kaskaval bemutatkozik A szakember aranyérmet vár Elnyerik-e a közönség tetszését ? Mire az anyukák, akik meg­veszik és a gyerekek, akik megisszák a fejecskét — éj­szakai álmukból felébrednek, mindig ott van a tejboltban a tej. De egyikük sem ismeri azokat, akik a hajnalt ébresz­tik — a tejeseket. íme, ők azok... (Foto: Gábor) Ma nyitja kapuit a mező­gazdasági kiállítás, a magyar mezőgazdaságnak ez a két­évenként ismétlődő nagysza­bású bemutatója. Helyet kap­nak a kiállításon a legújabb mezőgazdasági gépek és helyet kap a feldolgozó ipar. Idén a tejipar is szerepel a kiállítá­son. — Tudtommal a tejipar minden országos vállalata sze­repel a bemutatón — mondot­ta Marosfi György, a nagykő­rösi üzem telepvezetője. — Mi is indulunk, mégpe­dig az öt év óta gyártott kaskaval sajttal és a két év óta egyre népszerűbb paranyicával. Mindkettő a világpiacon kere­sett füstölt sajt. Cikkeink elő­ször szerepelnek a mezőgazda- sági kiállításon, és mint érde­Jó tanárnak — jó diákja... Az iskolaigazgató, a neveid és a szülő , \ / : együttműködése a városi tanács vb napirendjén Csütörtökön tárgyalta a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága az elmúlt oktatási évről szóló beszámolót, amelyet Kiss Lajos, a művelődésügyi osztály vezetője készített. Évek óta foglalkoztatja a művelődési osztályt az iskola- vezetés kérdése. Hiszen a ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy az iskolák igazgatói az el­sőszámú szervezői és vég­rehajtói az oktatási re­formnak. Éppen ezért nem közömbös, hogy milyen az iskolák veze­tésének színvonala, milyen az iskolaigazgató kapcsolata a nevelőkkel és a diákokkal, va­lamint a szülőkkel. A műve­lődési osztály az elmúlt tan­évben megfigyelte az általános iskolákban az igazgatói mun­kának e három területét. A tapasztaltak alapján a művelődési osztálynak az a véleménye, hogy az iskolák igazgatása szín­vonalasabb lett. A következő cél most az, hogy egy-egy iskolában az igazgató tanártársainál elérje: egységes pedagógiai elvek sze­rint tanítsanak. Ma már nem lehet jó tanár, aki a maga te­rületén figyelmen kívül hagy­ja a szakirodalmat, az új ered­ményeket, s azokat nem hasz­nosítja az oktatásban, nevelés­ben. Éppen ezért az igazgató feladata az is, hogy ne csak figyelmeztesse nevelőit az elv fontosságára — már akit erre figyelmeztetni kell —, hanem időnként győződjék is meg ró­la: nevelői valóban áldoznak-e időt önképzésre. Ez persze nagyobb megterhelést ró az igazgatóra, mert saját- magúknak is ismerniük kell a kérdéses szakirodal­mat. A modem pedagógia köve­telménye, hogy eszmeileg és pedagógiailag egységes állás­pontot képviselő tanári testü­letek működjenek.' Ez termé­szetesen nem megy máról holnapra. Az eddigi haladás azonban rendkívül lassú. En­nek érdekében azt szeretnék, ha minél több pedagógus kap­csolódna bele a magasszintű ideológiai oktatásba. Az új tanévben tizenkilenc pedagógus kezdi meg, illetve folytat­ja a marxizmus—leniniz- mus esti egyetemet. A pedagógus nevelő mun­kájának egyik legfőbb mércé­je, hogy mennyire ismeri di­ákjait. Sok pedagógus feljegy­zéseket készít tanítványairól, ám ezeknek színvonala válto­zó. A művelődésügyi osztály szerint az lenne a helyes, ha a pedagógusok naplót vezetné­nek diákjaik életkörülményei­ről, fejlődéséről és azokról a változásokról, amelyet a Kör­nyezet hatása okoz. Ezekkel a kérdésekkel fog­lalkozott a legutóbbi végrehaj­tó bizottsági ülésen a városi tanács. Javaslataik, észrevéte­leik egy része az új esztendő­ben bizonyára megvalósul. kességet említem meg, hogy első esetben vásárolható a ki­állításon mindkét gyártmá­nyunk. — Ön mit vár ettől a kiállí­tástól? — Mindig optimista voltam — mondja a telepvezető. — Miért ne lehetnék derűlátó most is? Mint említettem, o kaskaval és a paranyica kül­földön keresett cikkünk. Az emberek szeretik, kemény va­lutával fizetnek értük. Miért ne lenne lehetséges az, hogy e két gyártmányunk, amely már rég kivívta az igényes külföldiek megbe­csülését, végre itthon is megkapja a megérdemelt elismerést? — Különben hadd mondjam el, hogy üzemi kollektívánk mielőtt döntött az indulásról — házi zsűrizést tartott. Na­gyon gondos latolgatás után a kiállításon való szereplés mel­lett döntöttünk. — Elképzelhető-e, hogy az üzem valamelyik gyártmánya esetleg kitüntetést kaphat? Csodálkozva néz rám Ma­rosfi György. — Arra gondolok, hogy el­nyerhetik az aranyérmet is. (—si) MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN! Viva, Maria! Színes, széles­vásznú francia—olasz film­vígjáték. Főszereplők: Brigitte Bardot és Jeanne Moreau. Csak 16 éven felüliek nézhe­tik meg. Kísérőműsor: A költő felel. Ketten. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. A Hunyadiban hallottuk BARIKÁK A NYÁRKÚTRÉTEN Szeptember elején már há­romszáz birka legelget a nyár- kútréti legelőkön. A Hunyadi Termelőszövetkezetnek eddig nem voltak birkái. Pedig ez az igénytelen jószág sok hasznot hoz. Most már minden jó lenne, csak a kiszemelt fiatal juhász kü3d az ellen, hogy a birkák Nyárkútréten teleljenek. Sze­rinte ott nagy a sár és a sár sok birkát elvisz! Tavasszal, nyáron ellegel ott a nyáj, de télen a rossz időben homokos területen kell legeltetni őket. Ez csak úgy képzelhető el, ha a téli szállásukat a központi telepen építik fel. NAGYON MEGÉRNÉ Három a Szilárd! Nem tudom, hol szedték édes jó szüleim az én keresztnevem ab­ban az isten háta megetti, vasútnél- küli kis faluban, ott a világosi vár háta megett, ahol apám gépész-mol­nár volt. Elég az hozzá, hogy Szi­lárd lettem. Pedig apámat Sándor­nak hívták. A név tetszik. Azt is tu­dom, hogy elég ritka. Nem sok ilyen keresztnevű ember él az or­szágban De, hogy Nagykörösön hárman vagyunk, azt soha nem gon­doltam volna. Jönnek az em­berek folyton- folyvást, kora reggeltől késő es­tig a Csokonai úti konzervgyári fel­vásárló telepre. A kocsikon, tali­gákon, bicikliken mindenütt kosa­rak, ládák, tele uborkával. Amint mondják az em­berek, a kisember fejőstehene — az uborka. Minden­nap meg lehet fejni, vagyis szed­ni és szép pénze­ket kapni érte. Elég az hozzá, hogy egy hónap óta folyik ez az uborkaáramlás. Reggeltől estig írom a mázsáló blokkokat: Név... kis ecetes, nagy ecetes, kovászos... Név . . kis ecetes, nagy ecetes. Egyszer felka­pom a fejem. — B. Szilárd — diktálja valaki. Szimpatikus, har­minc év körüli fiatal ember áll előttem. Az AKÖV egyik gép­kocsivezetője. Há­ta megett töré­keny arcú asz- szonyka, szok­nyájához négy­éves kis vasgyúró dörgölődzik... a harmadik Szilárd! Együtt hozták ki az uborkát. örömmel üdvö­zöltem a kis csa­ládot, a két Szi- lárdot. Hirtelen jókedvű lettem. Nem vagyok egye­dül. Három a Szi­lárd! Fehér Szilárd A termelőszövetkezet és a földművesszövetkezet vezető­sége között élénk tárgyalás folyik egy boltról, amelyet az fmsz, a tsz központjában nyit­na meg. Mindkét fél szeretné, ha a bolt minél hamarabb megnyílna, hát még a kör­nyékbeliek, akiknek ekkor nem kellene mindenért bejár­ni a városba. Pillanatnyilag azonban nincs hozzá sem anyag, sem pénz, de még a termelőszövetkezetnek sincs olyan helyisége, amely erre a célra megfelelne. Az ötlet kétségtelenül élet­revaló. Olyannyira, hogy ér­demes lenne körülnézni: hát­ha akad önkéntes kéz, no meg valahol valami kis „rejtett építőanyag tartalék”, hiszen az ottaniaknak nagyon megér­né... BŐVÜL AZ IRODA Hol? A Hunyadiban. A ter­melőszövetkezet kinőtte a köz­ponti iroda épületét, ezért mégegyszer akkora épületrész­szel toldja meg, azaz öt iroda- helyiséggel és egy várószobá­val — még ebben az évben. Állítólag holnap nyit a Meszes bolt Augusztus 20-ra ígérték, hogy megnyitják a konzerv­gyár melletti, a volt Meszes bolt helyett épült új önkiszol­gáló élelmiszerüzletet. A kör­nyékbeliek viszont még tegnap is hiába kukucskáltak be az üvegfalak mögé, árunak se hí­re se hamva. Nyílik-e és mikor nyílik a Meszes bolt? — erről érdek­lődtünk a kiskereskedelmi vállalattól. Mint megtudtuk: eddig az volt az alcadály, hogy nem fejezték be a villanysze­relési munkákat. Amint az ké­szen lesz, az üzlet' raktárát fel­töltik. A tervek szerint szom­baton fél kilenckor megnyílik a konzervgyár boltja. GIMNAZISTÁK FIGYELEM! Négy napig lehet tankönyvet venni Már csak egy hét van az is- 30-án délelőtt a III. osztá- kolaév megkezdéséig. A füze- lyok tanulói, délután a negye­teket és az írószereket már néhány hete árusítja az író­szerbolt, de a tankönyvek a gimnáziumban kaphatók. Az Arany János Gimná­ziumban 29-től 1-ig lehet könyveket beszerezni. 29-én''délelőtt az I. osztá­dikesek vásárolhatnak. Akik valamilyen ok miatt ez alatt a két nap alatt nem tudták a tankönyveiket meg­venni, azok 31-én és 1-én még megkaphatják. Délelőtt 9 órá­tól 12 óráig, délután pedig 3 lyoisok, délután a másodiko- órától 6 óráig lehet könyvért sok vehetik meg a könyveket, menni. Húsz hold paradicsom munkás kézre vár Húsz holdnyi érett piros pa­radicsoma van még a Petőfi Termelőszövetkezetnek. Kár lenne érte — mégpedig nem is kicsi — ha odaveszne. Húsz holdnyi paradicsom kezekre vár, munkás kezekre akik leszednék és ládákba ten­nék. A termelőszövetkezet jó bért igér a jelentkezőknek. Minden mázsa leszedett paradicsomért húsz forintot fizet. Talán van­nak iskolások, akik már kipi­henték magukat a nyáron, s akik szívesen elmennének pár napra paradicsomot szedni, hogy mire beköszönt az iskola, maradjon zsebpénz. A termelőszövetkezet II. üzemegységében, a Bokroson, szívesen látnak minden vál- ’aLkozókedvű fiatalt vary idő­sebbet. Jelentkezni Vecsei Sándor üzemegységvezetőnél lehet. Lassacskán búcsúzunk a nyártól GONDOLATOK EGY POHÁR PILSENI MELLETT MELEG VAN még mindig, de azért már bágyadtabban süt a nap. Fogy, fogyatkozik a vendég a strandon. A tudat, hogy lassan elmegy ez a nyár is, kissé lehangoló. Amiről nemrég még azt írtuk, hogy a „város közepe” — elcsendese­dik. Sétáljunk végig mi is a strandunkon. A HOMOKOS JÁTSZÓTÉR még forgalmas. A fiatalok kedvükre labdázhatnak, hem­pereghetnek. Csak itt van lár­ma. Ez a terület mint a mág­nes, magához szippantja a lár­mát. A többi rész a nyugalom és a pihenés oázisa. A legkisebbek medencéje üres. Csak három felnőtt élve­zi kezét-lábát széjjelvetve, az arasznyi vizet és a békét. Úgy látszik, már a legkisebbek is méltóságon alulinak találják a párhüvelyknyi vízben való unatkozást. AZ UJ MEDENCE népe­sebb. A vidám gyermekek kö­zött a felnőttek is jól érzik magukat. Itt már derékig ér a víz. Egy kis nyel vés gyerek rá is szól egy öregre, aki biztosan a víz alatti úszást gyakorolja, mert fejével a vízben négy­kézláb mászik: — Vigyázzon bácsi, bele ne fúljon a vízbe! Tessék átmen­ni az öregek medencéjébe... Az öregek, betegek lavómyi medencéje a legelfoglaltabb. Néha több benne a „beteg”, mint a víz. Meg kellene na- gyobbítani ezt a medencét, van körülötte hely elég... Hí- gab lenne benne a víz és fő­leg higiénikusabb. A nagy medencében keve­sen úszkálnak. Azok is sikon- gatással, „huhuzással” melegí­f-ilr q vÍ7pt A VENDÉGLŐ KERTJÉ­BEN viszont foglaltak az asz­talok. Délidő van. Terítenek. Az étlapon halászlé, sertés­sült, pirított burgonyával és sertéspörkölt. A halászlé ke­lendő. Egyik-másik vendég méregerős csöves paprikát is kér hozzá. Én is így teszek. Ha múlik is a nyár, az ebéd jó. De hogy a csendes, szelíd öröm tökéletes ne legyen, a zsíros sültekhez és a pörköl­tekhez sehol egy kis uborka­saláta. így hát kénytelen va­gyok az étkeket egy kis pilse- nivel leöblögetni... Végül, a mindjobban elszür­külő égbolt elrontja a mara­dék hangulatot. S amint a dél­után fogy, észrevétlenül el­szállingóznak a fürdővendé­gek. VALAHOL, valahonnan már elindult az ősz.., (fehér) Még süt a nap, és a víz is úgy csobog mint máskor, de a strandoló diákok bizony már csendesebbek. Közel a szep­tember ... (Foto: Gábor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents