Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-20 / 196. szám
tS*T AT7GUSZTÜS «)., VASÁRNAP fM» «icrn ’&Cürim> A gyár lakást hitelez Önkéntes diszpécser - Jön-e pincére emelet? - Valamit, valamiért Megállás nélkül cseng a telefon. A titkárnő nem győizi a kapcsolást Az ajtón igazgatási és személyzeti főosztályvezetőt olvashatunk, ám a telefondialógus mindettől igen (nesszé kalandozik: — Hogy? ...Nem, Ózd tói kapunk egy vagonnal gömbvasat ... Nincs dózer. Szeptemberig készen kell lennünk... Jönnek a betonelemek... Mindenki ideges, hát még, «kiké lesz a lakás ... Bizony, a fiatalemberek dinamizmusa és fáradhatatlansága kell ahhoz, amit Sánta Gyula főosztályvezető napról napra végigveszekszik, kér, utasít, telei ónál. De hát nagy a tét, 72 lakást kell építeni, kispénzű embereknek, akik életükben most juthatnak először otthonhoz Az építés gondja, diszpécser- szolgálata az ő vállára nehezedik. — Ki adja a pénzt? — A Mechanikai Művek hitelezi saját munkásainak. A törlesztésről egyelőre nem mondok bővebbet. Lényeg | az, hogy 15 ezer forintot kell befizetni lakásonként. S még valami fontos: meg kell nézni minden fillért, megragadni minden alkalmat, hogy I minél olcsóbb legyen a ház. j Nem mindegy, hogy 30—40 ezer forinttal többet, vagy kevesebbet kell törleszteni. — Kinek jutott eszébe? Az igazgató, Sátor János nem ismer tréfát a munkában, de minden erejével igyekszik kiharcolni, biztosítani a megfelelő megbecsülést is. Akik most lakáshoz jutnak, mindannyian derék munkások. Valamit valamiért, a vállalat most hitelezi az otthonszerzéshez szükséges pénzt és segíti a kivitelezést. Csak a falakat, helyesebben az elemeket szerelik össze a szakmunkások, a többit a jövendő lakók végzik. Olyan szívesen és lelkesedéssel, hogy már többnyire haza se mennek, ott alszanak valahol, hogy hajnalban folytathassák. i — Hol tartanak? — Az alapozás után, a pince betonozásánál. Tulajdonképpen másfél hónapja építünk. Szeptemberre olyan feltételeket kell teremteni, hogy jöhessenek az előregyártott elemek. Megható tapasztalni. hogyan segítenek a kispénzű emberek lakásának előteremtésében, a szállító, tervező, szerelő vállalatok. Szeretnénk, ha márciusban már költözhetnének ... Páratlanul nehéz, izzasztó feladatra vállalkozott az önkéntes diszpécser. Ha elfárad egy percre, isimét erőre kap, felvillanyozza az a tudat, hogy legjobb munkatársainak szerzi a legnagyobb örömet, a megérdemelt jutalmat. Vajon véletlen-e, hogy ennek láttán a szomszédos üzemek dolgozói azt kérdezik: mikor lehet a Mechanikai Művekhez jelentkezni? — i. gy. — Aktuális interjú Dr. Sárándi TRANZISZ-SZTORI Foto: Dozvald Az alkotmány ünnepe minden évben a jogra, jogi életünkre irányítja a figyelmet. Ez alkalommal felkerestük dr. Sárándi Imrét, az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karának dékánját. ÚJSÁGÍRÓ: Minden évben ünnepelünk, de néha az az érzésem, ez az ünnep fcö- telességszerűvé válik és nem másról feledkezünk meg, mint éppen az iinnepeltrői. Arról: mi is az alkotmány? Megvilágítaná néhány szóban? DR. SÁRÁNDI: Az alkotmány az állam alaptörvénye. Alkotmánya minden államnak van. Az alkotmány jogi formában rögzíti, hogy kié a politikai hatalom, milyen az illető állam gazdasági rendje, rögzíti az államszervezet alapvonásait, az állam polgárainak alapvető jogait és kötelességeit. Ez történhet írott, vagy nem írott formában ... ÚJSÁGÍRÓ: Létezik alkotmány, melyet nem írnak le? DR. SÁRÁNDI: Igen. Beszéltek nálunk az ezeréves magyar alkotmányról. Ez az alkotmány különböző alaptörvények gyűjteménye volt és a magyar alkotmányosságról szóló fecsegés tartalmát mindig az határozta meg, hogy az uralkodó osztályoknak mi volt a pillanatnyi érdeke. Egy konkrét példával szólva: a Horthy-rendszerben a királypártiak és a királyellenesek is az alkotmányra hivatkozva támadták egymást. Olyan alkotmány volt ez, amely tulajdonképpen nem is létezett. ÚJSÁGÍRÓ: Azt mondta, hogy az alkotmány — alaptörvény. Hogyan viszonyul az alkotmány a többi törvényekhez? DR. SÁRÁNDI: A legfontosabb jogszabályok a törvények, de az alkotmány kiemelkedő jelentőségű, mert az összes törvény erre épül. A szocialista alkotmány alaptörvényei kettős jellegűek. • Egyrészt rögzítik a fennálló i helyzetet, az állam adott állapotát, de egyben előre is TT'1 ÚJSÁGÍRÓ: Mennyiben? DR. SÁRÁNDI: Amikor a Magyar Népköztársaság alkotmányát megszerkesztették, alaptörvényként szegezték le ben pihen és ünnepel a falu is. Sára Ferenc elköszön. Rá ma még nagy munka vár. Este bál lesz a művelődési házban. A bagi Sirály-együttes négy gitáron pengeti a talp- alávalót, A búcsúban már nagy a bozsgás. Forognak a körhinták, durrannak a céllövöldék puskái, folyik ez a furcsa piac, ahol felelőtlenül vásárolják a sok haszontalan- ságot; színes szivacs virágokat, feliratos fakanalakat, babákat, trombitákat és ezer csillogó búcsúfiát. Az egyik céllövöldénél megállunk. Kis táblán olvasható a cégtulajdonos neve: „Donnert István mutatványos. Pé- cel.” Egy lövés három forint. Hol vannak azok az idők, amikor egy forintért négy kis golyót adtak a légpuskába. Az automatapuska sörétjének darabja már három kemény forint és egy utánozhatatlanul csúnya művirágcsokrot lehet nyerni, ha az ember eltalálja a virág- szörny hurkapálcika szárát. Kevesen találják el. De a vadászszenvedély hatalmába keríti az embereket. — Kiváló lövész voltam én komám! — Durran a puska, a virág nem mozdul. Marad az a tizedik csattanás után és a kiváló lövész nem tehet egyebet, mint megállapítja: ■— Rossz, vacak puskák ezek komám... Aztán jön egy fiatalember, befizet egy tízest és a három lövésből két viráglázálmot ejt fel. Gáláns mozdulattal nyúj feta át egy lánynak és az öreg uesterlövész arca elsárgul. Keményen elhatároztam, hogy nem érintem az újságírók immár hagyományos témáját, az ilyen búcsúkban terítékre rakott giccsek meg- megszámlálhatatlan sokaságát; egy ilyen giccsárust azért meginterjúvoltam. Horváth Ferencnek hívják. Kisiparos. Ezt írta a táblájára, melyen pontos címe is olvasható: Vecsés, Szép utca 15. Asztalául szentképek, havas erdei tájak, tavak, hattyúk és egyéb kellékei a szakmának. __ ön készíti ezeket a képeket? K ihúzza magát: — Én! — Maga milyen kisiparos? — Képkeretező. — Tehát nem „képcsináló”? — Nem, persze nem.-.. De honnan vegyem a képeket? A szentképeket adja az Eclésia szövetkezet. De egyébre is van igény. így az Ecserin veszek, meg kiszínezek fényképeket. Nézze például ezt: egy olasz város. Ugye szép. És hozzá ez a keret... A képekről — szavam tiltja — semmit. De a keret megérdemel néhány szót. Tükörüvegből készült, színes kavicsok és üvegcserepek díszítik. Amíg az interjú tartott, három darab talált gazdára, darabonként húsz forintért. — Misi! Innen addig tovább nem mégy, amíg nem veszel ilyen kalapot, — fogja körül az elnökhelyettest négy fiatal lány. Fejükön színes papírkalap, a kalap alatt nevető szájak, vidáman csillogó szemek. Mint kiderül, Gólya Mária, Kővágó Mária és Veronika, valamint Lukács Anna a helyi KISZ-szervezet tagjai, ahol Varjú Mihály a szervező titkár. Az elnökhelyettes tiltakozik. Az mégsem lenne helyénvaló, hogy papírcsákóban járja a búcsút. A lányok azonban nem akarnak tágítani. Kompromisszum születik: Majd este a bálban. — De becsszól — kötik ki a lányok, nem is sejtve, hogy milyen válaszút elé állították Varjú Mihályt. Ha nem lenne elnökhelyettes, már viselné a kalapot. Legény ember, karjára fűzhetné a lányokat és mint a többiek, a vele egy- korúak, szaladhatna a körhintára, ahol éppen most kezdődik az új menet. De a tekintély miatt mégsem lehet... Mit szólna a falu? így is azt mondják az öregek, ha valami nem tetszik: pendelyes kölyök volt nemrég, most meg parancsol... Lám egy elnökhelyettesnek még ünnepen is nehéz a dolga, mert ha meg túl merev marad, a fiatalok mondják rá: „megjátssza magát”! Az utcákon hömpölyög a nép. A házak előtt nagy csoportok. Kihozták a székeket, van, ahol az asztalt is. Borozgatnak, fogadják a sétálókat, akik megállnak egy-egy percre, néhány szóra és néhány kortyra. Egy épülő házból magyar nóta hallatszik. Nagy cigány- zenekar húzhatja. A háznak még csak az oldalfalai állnak, teteje nincs. Az egyik szobában, mintha észre sem vennék, hogy mennyezetük a kék ég, nagy társaság üli körül az asztalt. Szilágyi József házigazda úgy fogad, mintha pont engem várt volna. Már hozza a poharat, a cigány a nótámat kérdi. — Kicsit furcsa a szoba — mutat a „mennyezetre”. Magasan van a plafon... Szeptemberre már lejjebb lesz. Akkorra készül el az új ház, ha az OTP sem akadékoskodik sokat. Mert egyelőre kifogyott a pénz. Csak bor van, meg hideg sör. De az korlátlanul. Mikor elköszönünk, velünk jönnek a zenészek is. A ház előtt sokáig tanakodnak, melyik legyen a következő hely. Teljes a demokratizmus: hatan, hatfelé mennének. Végül mégis elindulnak egy irányba Az alacsony termetű bőgős szíjjal kötötte hátára szerszámát, melynek vége így is a földet éri és mély vonalat húz a homokba Közben beugrunk egy percre a „stadionba” is. A túrái leány kézilabdacsapat fogadta az abonyiakat. A pálya szélén feltűnően sok fiatal férfi. Fesztelenül kiabálnak be a pályán rohangáló lányoknak. Sok bekiabálás független a pályán folyó játéktól, és ez jelzi, hogy talán nem is a kézilabdasport szeretete vonzotta ide a közönség egy részét, ebben a poros melegben. De a nyár — mondják — ez túrái hagyomány, megtréfálta a búcsút. Hirtelen elsötétedett az ég, a viharos szél cibálni kezdte a vásárosok sátrait és hamarosan megeredt az eső. Menekült, ki merre látott. A mulatság a kocsmában és házaknál folytatódott. Megtelt a művelődési ház és a KISZ-helyiség is. Itt talán Varjú Mihály is felrakta a papírcsákót, mert hiába elnökhelyettes valaki, a KISZ-ben a szervező titkárnak is alá kell vetnie magát a többség akaratának ... ősz Ferenc a szocialista tulajdonviszonyokat. Ez tehát meghatározta az akkori, konkrét helyzetet, de előremutató volt annyiban, hogy a szocialista tulajdonviszonyok teljes mértékben csak később öltöttek formát. ÚJSÁGÍRÓ: Ha tehát egy állam alkotmánya egy konkrét, történelmi időhöz kötött állapotot rögzít, ez azt is jelenti, hogy egy idő után túlhaladottá válik? DR. SÁRÁNDI: Az alkotmány hosszabb időre szóló, stabil alaptörvénye az államnak. Abból a törvényszerűségből eredően viszont, hogy a társadalmi, gazdasági élet nem stagnál, hanem megy előre, új feladatok merülnek fel és oldódnak meg, idővel az alkotmányt is meg kell változtatni tehát. Ilyen változtatásoknak akkor van helye, ha olyan fejlődés áll be az ország életében, ami a régi alkotmány által kifejezett helyzetet megváltoztatja. Magyarországon az új gazdasági mechanizmus bevezetése, a szocializmus alapjainak lerakása, az új választási rendszer egy új alkotmány lehetőségét vetíti előre. De csak akkor születik meg az új alkotmány, ha az új helyzet már beállt. Mert az alkotmány helyzetrögzítő szerepe az elsődleges. ÚJSÁGÍRÓ: Ha ilyen természetes és szükségszerű velejárója, alapja egy ország életének az alkotmány, akkor miért kell ünnepelni? DR. SÁRÁNDI: Magyar szempontból — több okból is. Ugyanis ez az ország tulajdonképpeni első alkotmánytörvénye. Eddig Magyarországnak írott, mindenkinek a kezébe adható alkotmánya nem volt. A másik szempont az alkotmány tartalma, maga. Ez az alaptörvény rögzíti a dolgozó nép hatalmát, leszögezi, hogy az ország szocialista úton indul el és halad, ennek alapján leszögezi a társadalmi tulajdonnak, mint alapvető tulajdonformának jelentőségét, az államszervezetet a szocialista demokrácia alapjára helyezi és széles körű jogokat biztosít a dolgozóknak. És ilyen sem volt Magyarország történetében eddig. ÚJSÁGÍRÓ: Általánosabb témákra térve: azt hiszem, hogy a jogtudomány és az orvostudomány hasonlít annyiban egymáshoz, hogy az embereknek éppen annyira nincs fogalmuk saját betegségeikről, mint saját jogaikróL Sőt. Úgy érzem, a jogi ismeretterjesztés még rosszabb is, mint az orvosi. DR. SÁRÁNDI: Hogyne. Hiszen a betegség, mivel látszólag közvetlenebbül érinti, jobban érdekli az embereket. Én is szoktam ismeretterjesztő előadásokat tartani és az a tapasztalatom, hogy ha ilyen témákban hirdetünk előadást, mint: rokkantsági nyugdíj, gyerektartás, földjáradék, arra elég szép számmal eljönnek, ha viszont az előadás a Magyar Népköztársaság alkotmányáról szól, akkor utána táncmulatságot kell hirdetni. ÚJSÁGÍRÓ: A jogi tájékozatlanság megnehezíti a jogászok munkáját? DR, SÁRÁNDI: A Jogtudományi Intézet Kulcsár Kálmán vezetésével most készített egy jogismereti felmérést. Érdemes tanulmányozni ezt az anyagot. Kiderül belőle, hogy az emberek az életviszonyaikhoz tapadó jogi kérdéseket ismerik. Ismerik a házasság, család, öröklés jogi kérdéseit, a vagyoni viszonyokra vonatkozó jogokat. A jogi tájékozatlanság egyébként nem az eljárást, hanem a tudatos jogkövetést nehezíti meg. ÚJSÁGÍRÓ: Ez mit jelent? DR. SÁRÁNDI: A tudatos jogkövetés azt jelenti, ha valaki tudatosan, a . jog szerint él és nemcsak egyszerűen sodródik az élettel. A jog nem tudása más, mintha valaki befőzni nem tud. Ha nem tud befőzni, akkor megpenészedik a befőttje. De ha a jogot nem ismeri, akkor öntudatlanul sodródik azokkal a viszonyokkal, azoknak a viszonyoknak a hatása alatt, amit a jog kifejez. A tudatos jogkövetést abszolút értelemben — míg állam és jog létezik — nem fogjuk elérni. Azonban alapvető jogszabályaink ismeretében nagyobb tudásra kéne szert tenni. ÚJSÁGÍRÓ: A végzett középiskolások között az utóbbi években a jogi kar mégis nagyon divatossá vált Többszörös túljelentkezésekről hallunk. Mi ennek az oka? DR. SÁRÁNDI: Az orvos és jogtudományi egyetemek elvégzésével együtt jár a doktorátus. Az a hiedelem, hogy a jogi kart könnyű elvégezni. Vannak humán érdeklődésű diákok, akiknek nem fekszik a matematika és a fizika, de tanárok sem akarnak lenni, mert 18 éves korában senki sem tesz szívesen szegénységi fogadalmat ezért hozzánk jönnek. Aki a jogot elvégezte, sok minden lehet Bizonyos jogi pályák: ügyvédi, vállalati jogtanácsosi jól fizető, illetve kényelmes pályák. Ezek indokok. Olyan indokok, amelyek lecsapódnak a jelentkezésnél, de a pálya érdemi részéhez nem sok közük van. De egy egész sereg felvételizőt az igazságkeresés, az igazság- vágy, a rend utáni vágy vezet és a részvétel keresése ebben a rendcsinálásban. S utoljára van egy kategória: akiknek ez jutott eszébe. Legyen valamiféle diplomája. Diplomája legyen. Ebben a rossz szemléletben szerepe van a régebbi kultúrpolitikának is, amely a .kiművelt emberfők sokaságára” törekedett, de elfelejtette megvizsgálni, hogy az egyetemet végzetteknek lesz-e alkalmuk elhelyezkedni vagy sem. ÚJSÁGÍRÓ: Beszélt róla, hogy a gazdasági, társadalmi viszonyok változása még olyan alaptörvényt, mint az alkotmány, is érinti. Milyen fontosabb .jogi, kérdéseket vet fel a gazdasági élet változása, az új gazdasági mechanizmus? DR. SÁRÁNDI: Kétirányú változás van és lesz a jog területén. Egyfelől számos új jogszabály jelenik meg, másfelől pedig, há nem is alapvető, de szemléletbeli változásoknak kell bekövetkezni. Nem változnak az alapvető jogi nézetek abban a tekintetben, hogy a Magyar Népköz- társaság szocialista állam, nem változnak a nézetek a tulajdonviszonyok. tekintetében, de az állami életben megváltozik a választói jog és felfogásbeli változás van az állami irányítás rendszerében. A változások különösen a munkajogra, a polgári jogra, a mezőgazdasági, termelőszövetkezeti jogra, a pénzügyi jogra vonatkoznak, de érintik ezek a változások a büntetőjogot is. ÚJSÁGÍRÓ: A büntetőjogot? DR. SÁRÁNDI: Természetesen. A gazdasági bűncselekményekről szóló büntetőjog a vállalati önállóság, a felelősség és a kockázat lehetősége miatt megváltozik. Példával szólva: dia egy vállalat vezetője eddig betartotta a központi utasításokat — felelősségre vonni nem lehetett Ha nem tartotta be, még abban az esetben is felelősségre lehetett vonni, ha az a népgazdaságnak hasznára vált. Az új rendszerben felvetődik a kérdés: hol végződik a kockázat és hol kezdődik a felelőtlenség Tehát a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogban a nézeteknek is változni kell. Ez a változás természetesen a jogi oktatásra is kihat. Mert a jogászi tevékenységre az volt jellemző ez ideig, hogy többé-kevésbé elsajátított jogszabályok alapján viszonylag alacsony színvonalon, viszonylag nem nagy pénzért el lehetett ügyködni vállalatnál, tanácsnál, még bíróságon vagy ügyészségen is. Ezután, főleg a gazdasági életben, nem ilyen fajta jogászra lesz szükség, hanem olyanra, aki az életviszonyokat és a jogi szabályozást komplexen tudja nézni. Aki képes arra, hogy önállóan, jogi megoldások különböző verzióit dolgozza ki, s a verziók közül képes kiválasztani a legjobbat. Nádas Péter
