Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-19 / 195. szám

Alig két hét van hátra... Szépen süt a nap. A stran­don úgy csobog a víz, mint júliusban. Hol van az a diák, aki ilyenkor szíveden gondol a szeptemberre? A szünet ele­jén azt mondták a diákok: „Két és fél hónap, klassz, hosszú idő!" Ma így mondják: „Két és fél hónap, hát az is idő?” Bizony, már alig két hét választ el az évnyitótól és most már oly rettenetesen rö­vidnek tűnik ez az idő ... Bizony érezni a szeptembert, öles plakátok hirdetik a tan­szervásárt. A papírbolt tömve anyukákkal és apukákkal., És gyerekekkel is, olyanokkal mint Balogh Ági, aki szeptem­berben megy első osztályba és most éppen az új aktatáskával próbálgatja, hogy milyen is­kolásnak lenni. Nemcsak Ági anyukája, az írószerből tba látogató többi mama és papa is azt szeretné, ha a csemetéjének szép toll­tartó, finom színesceruza, pu­ha radir kerülne az új táská­jába. Akad dolguk az írószer­bolt eladóinak, számolják a füzetkötő papírok kék íveit, a kis és a nagyvonalas füzeteket. Már alig két hét van hátra. (Foto: Papp Ferenc) Tulajdonképpen: kit büntetnek? Körösi Ferencné jó hírű varrónő városszerte. Éveken keresztül jó szakembereket nevelt. Egy esztendővel ezelőtt Kő­rösiné súlyos bűnt követeti el a tanulójával szemben, s ezért megvonták tanulótar­tási jogát. Most egyedül dol­gozik. Szívesen szerződtetne ipari tanulót, de ... egyelőre nem teheti, s ebből másnak is kellemetlensége szárma­zott. Erről szól Rácz Jó­zsefük esete. — Hogyan történt az eset? — kérdezem Rácz Józsefet. — Kérem, nekem senki egy szót sem szólt, hogy Kőrösi- nének van-e vagy nincs ta­nulótartási joga. Elvittem hoz­zá a kislányunkat, aki az idén végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát, s varrónő akar lenni. — Kőrösinét jó mesternek tartom. • Ezért vittem hozzá a kislányt. A kétheti próba­idő alatt megfelelt és csak ámultam, hogy amikor a szerződtetésről volt szó, ki­derült: Kőrösinének nincsen; tanulótartási joga. Nem nyu- i godhattam bele a dologba. • Megjártam a megyei taná-1 csőt, voltam a megyei KIOSZ-! nál. Ilyen tanácsokat kap- • tam: próbálkozzam máshol, esetleg a szomszéd városok- \ ban, Cegléden, Kecskeméten. \ Biztattak azzal is, hogy írás- i ban kérjem a szigorú rendel- : kezes felfüggesztését, vagy: enyhítését. S akkor talán te- : kintetbe vszik, hogy nem; lenne helyes, ha tizennégy j éves I ->anygyerek harminc j kilométereket vonatozna min-! dennap ... ★ Ebben az ügyben — mert < érdekesnek találtuk az apa j álláspontját —, megkerestük i a városi tanács ipari elő-! adóját. ö elmondta, hogy ] Körösi Ferencné az egyik i legnagyobb vétséget követte! el, amit tanuló tartó kisipa-1 ros elkövethet: nem fizettej ki a tanulójának járó bért. A : tanuló elment a városi KISZ- bizottsághoz és azok vizsgá­latot indítottak. Ezek után •'ették el a tanulótartási jogot Körösi Ferencnétől. Megtudtuk azt is, hogy Kő­rösiné a megyei tanács ipari osztályától kérte a jog visz- szaadását. Még nem érkezett döntés. így tovább bizonyta­lanságban vannak a szülők, pedig hamarosan az iparita- nuló-iskolában is megtartják a beiratkozást. Eddig minden világos, csak két dolog nem. Az egyik: miért nem közöl­te Körösi Ferencné Rácz Jó­zsefekkel oz elején, mielőtt kislányuk a kéthetes próba­időt letöltötte, hogy ő jelenleg nem szerződtethet tanulót? Megkímélte volna a kislányt is, és a szüleit is a bizonyta­lan várakozás heteitől. A másik: ' ha a kislány va­lóban csak Cegléden, vagy Kecskeméten tanulhat, nem gondolja-e a hatóság, hogy a Kőrösiné elleni büntetés ez esetben a gyereket fojtja? b. h. A PCST megyei hírlap különkiadása XI. ÉVFOLYAM, 194. SZÁM 1967. AUGUSZTUS 19., SZOMBAT Hétfőn, kedden, szerdán: az ipari tanulók iratkozhatnak be A helyi ipari iskolában hétfőn, kedden és szerdán tartják a beiratkozásokat. Minden szükséges okmányt és az előző iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt a ta­nulóknak magukkal kell vin­niük. Pótbeiratás nem lesz. i*SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS^ \ % | Szőrszálhasogatás? 1 I I § Nem szeretek szőrszála- !; kát hasogatni, de enni sem. !> ^ Viszont szeretem a fagylal- 5; ^ tot és a lángost. ^ Namármost; a napokban^ J o strandon vettem egy őszi- ^ § barackfagylaltot. A fagy- ^ § lalt jó volt. A kiszolgálás ^ már nem annyira, mert az, | $ ahogy a kislány a bódéból ^ ^ nagy nyersen kibökte: „Mit§ ^ kér!?” — kissé bántotta a^ fülemet. Dehát, istenem, ^ ^ nem lehet minden eladó ^ 5 kislány képzett *szavalómű- ^ í vész. Hanem attól aztán •! $ végleg elkapott az ideges- § ^ ség, hogy az őszibarack- $ ^fagylaltban tekergő, hosz-\ ^ szú, szőke hajszálat talál-!; ^ tam, azaz talált a nyelvem. ^ ^ A fagylaltot azon nyom-| ^ ban — eldobtam. ^ Más (de ugyanaz): a mi-^ ^ nap a Kecskeméti út elején ^ > vettem egy lángost. Az új ^ % bódéban. Finom volt. De ^ § aztán egy harapásnál | ^— az ördög nem. alszik! —^ ^ itt is ha jszál húzódott a fo-^ ^ gam közé. A lángost is azon ^ ^ nyomban eldobtam. ^ Azóta furdal a kérdés: ^ ^ vajon Nagykőrösön nem ^ S lehet fejkendőt kapni? k (u) § $ < „Jégvirágos hideg tél volt...** A kertészek a munkacsúcsra Paradicsom, paprika, burgonyaszedés szüntelen MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Komplexusok. Szélesvász­nú magyarul beszélő olasz filmvígjáték. Korhatár nél­kül. Kísérőműsor. Régi bolgár városok. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. Ma: a cifrakerti moziban EZEK A FIATALOK Ma este fél, nyolckor a Cif­rakertben a kiskörzeti mozi Banovich Tamás filmjét az Ezek a fiatalok-at mutatja be. — Télen gyerekjáték a munkaerőszervézés — ezzel kezdi a beszélgetést Tóth Jó­zsef, a Rákóczi Termelőszö­vetkezet kertészetének brigád­vezetője. — Akkor jönnek az emberek maguktól, hogy kel­lene egy kis munka, mert rá­érnek. — Köszönjük szépen a je­lentkezést, de most nincs szükségünk munkásra... — akkor biztosan ezzel bocsát­ják útjukra a jelentkezőket, igaz? — kérdi az újságíró. — Nem, nem egészen így van... — folytatja Tóth Jó­zsef. — Bizonyos létszámra télen is szükség van a terme­lőszövetkezetben. Vetik a pa­lántának valót,, rendbehozzák a melegágyakat, és sor kerül a kitűzdelésre is. — Ilyenkor a jelentkezők hetet-havat ígérnek.. Mindig megígérig, hogy nyáron is jönnek dol­gozni, amikor dandárja van a mező- gazdasági munkának. Azután amikor elérkezik a munka­csúcs ideje, majdnem mindig fordított a helyzet. Olyankor nekünk kell hívnunk az em­bereket munkára, és igyekez­nünk kell meg is tartani őket. •— Sajnos éppen a szedés idején van a legsúlyosabb munka­erőhiány. A konzervgyár nagy vonzó­erő. A tagság munkaerejének egy részét igénybe veszi a háztáji és a vállalások telje­sítése, ami persze olyan közös érdek mint a szedés. — Ezért a vezetőségnek na­gyon ügyesen kell megoldani az adott lehetőségek között a munkáskéz szervezését — folytatja a gondolatsort az új­ságíró. — Ez nálunk a kertészet­ben — mondja Tóth József — éppen most kívánja a leg­több leleményességet és fi­gyelmet. Az még csak hagy- ján lenne, ha csak egy nö­vényről volna szó. De a paradicsom mellett érik a paprika, szedjük a bur­gonyát, és közben foglalkoznunk kell a másodvetésekkel is, ahol szintén időszerű már a talaj­előkészítés, sőt helyenként az ültetés. Mindenhova ember kell, sok-sok ember. A mező- gazdaságban majdnem min­den munka kampányjellegű, s ebben a tekintetben a kerté­szet vezet. Ezért mi a kellő időben, még a télen igyekeztünk biztosítani magunknak a szedéshez a munkaerőt. — Honnan? — Mindenekelőtt a tagok közül. Szívesen vesszük a be­dolgozó családtagokat, sőt az alkalmi munkásokat is. Jó a kapcsolatunk a gimnázium­mal, most is dolgozik nálunk tizenöt diák. Hat órára jönnek és délben mennek el. Marad idejük a pihenésre is. A sze­dést ütemezzük. Nem is lehet­né másképpen, hiszen szállí­tunk a konzervgyárnak, a MÉK-nek és az elárusító­helyeinknek. Mindenütt friss árut várnak. Elárusítóhelye­inknek naponta 60—80 má­zsát, a MÉK-nek és a gyár­nak naponta 2—3 vagonnal szállítunk — fejezte be tájé­koztatóját Tóth József brigád­vezető. (—si) SPORT fis Arany •Músa^s öhölvívn emlékverseny elé ökölvívásban nem vagyunk sportelit. Ilyen mércével mér­ve Nagykőrös — vagy akár Pest megye — nemigen éri el a mérce legalsó fokát sem. Múltja van ugyan a város ökölvívó sportjának, ám ennek árnyékos oldalad kicsit elho­mályosítják a visszaemlékezés örömét: A Kinizsi ökölvívó gárdája 1963-ban sem tartozott az él­vonalba, amikor elindították útjára az évenkénti Arany Já­nos ökölvívó emlékversenyt. A kezdeményezés sikert aratott, mi sem bizonyítja ezt annál jobban, minthogy évről évre több egyesület küldi el a ver­senyzőit a szép vándordíjért való versengésre. 1963-ban öt egyesület ötven­nyolc versenyzője vett részt a viadalon, 1964-ben már nyolc egyesület hetvenhat verseny­zője, 1965-ben kilenc egyesü­let volt itt több mint száz versenyzővel. Az elmúlt év­ben pedig tíz egyesület neve­zett be az immár országosan. is „jegyzett” versenyre. Az Arany-serleget 1963-ban a Tatabányai Bányász, 1964- ben a Nagykőrösi Kinizsi, 1965-ben az MTK, 1966-ban a Kecskeméti Fémmunkás SK szerezte meg és őrizte a kö­vetkező évig. Mindez — gondolom — azt mutatja, hogy van fejlődés, ér­demes a versenyt megrendez­ni még akkor is,- ha városunk ökölvívó sportjában e pilla­natban visszaesés tapasztalha­tó. Egyébként sem indulunk egészen esélytelenül, hiszen akik figyelemmel kísérték a kupaversenyek sorát, bizo­nyíthatják, hogy azok mindig „hoztak valamit” a körösi ver­senyzőknek is. 1963-ban a Ta­tabányai Bányász fölényesen nyerté a kupát országosan is ismert versenyzőivel. A követ­kező évben sikerült a Kinizsi­nek három ponttal megelőzni nagynevű ellenfelét. Viszont sajnálatos és veszé­lyes visszafejlődést tükröz a szorítóba küldött versenyzők számának csökkenése. Míg az első versenyen tíz verseny­zőnk állt szorítóba, majd 1964- ben tizenkettő, addig 1965-ben már csak' nyolc, hatvanhatban pedig mindössze három ifjúsá­gi versenyzőt tudott szorítóba küldeni a Kinizsi. S hogy mi lesz 1967-ben? Az esélyeket egy következő számunkban majd Gál Andor edzővel együtt latolgatjuk. R. L. rsssxssssSsssssssssssssssss/ssssssssssssss* A MÜLT KEDDEN a Ma­gyar Nemzetben olvastam Fehér Klárának, a kitűnő írónőnek egy kedves minia­tűrjét. A címe az volt: Anyaság. Hadd vegyem tőle a beve­zetést, mert arra is illik, amit majd alább én szeret­nék elmesélni. S az én tör­ténetem sem kevésbé köny- nyes-mosolygós, mint amiről ő írta a múlt héten:' „Ez a történet akár egy regény vagy dráma témája lehetne. Én csak úgy mondom el, ahogy nekem mesélték: ..'. Erzsi tizenhét éves és akkor vallotta csak be ott­hon, hogy gyereke lesz, ami­kor ezen már nem lehetett változtatni... Az ifjú apa a gyerekről hallani sem akar, de ha leszerel, a gyereke anyját hajlandó feleségül venni. Mindent elintéznek, hogy a kis jövevény állami gondozásba kerüljön. Ami­kor megszületik, az orvos gratulál és megkérdezi, hogy minek nevezzék a gyereket. „Ahogy a doktor urat...” Az újszülött Ödönt pólyába teszik és megmutatják a kis­•ssssssssssssssssssssssssssssjirsMrssrsssssssssssssssssssssssssrsssssssssssssssssss. KI KÉPVISEL JÓ ÜGYET? Apja vart, anyja van — szülei nem lesznek mamának. Ö ránéz és felki­ált: „Tibor. Es nem adom senkinek.” Eddig Fehér Klára történe­te. Miért idéztem fel? Azért, mert én is hallottam egyik gyárunkban ilyesmit, ami­nek aztán utánajártam a gyámhatóságnál. Nevezzük ennek a történetnek a hősét is Erzsinek. ERZSI TIZENHÉT ÉVES Megszeretett valakit a gyár­ban, ahol mint kiskorú — hatórásként dolgozik. Száz szónak is egy a vége, gyere­ket vár. Legfeljebb két hó­nap választja el a szüléstől Első szerelem, nagy szere­lem. A fiatalok szeretnének összeházasodni. A szülők is úgy szeretnék, hogy a kis- unoka rendezett körülmé­nyek között jöjjön a világra. A gyári felettesek is támo­gatják őket. Akkor hát mi a baj? Az, hogy amikor bementek a gyámhatósághoz, a házassági kérelmet elutasították, csak a születendő kicsit ismertet­ték el az ifjú apával. No, nem mintha le akarta volna tagadni. De mert a jognak csak a gyerek helyzeté­nek jogi rendezése a fontos. Erzsi azóta sír. Igaz ugyan, így is anya lesz ... De neki — és szerintem a majdani kicsi Erzsikének sem — nem mindegy, hogy a gyereke há­zasságon belül, vagy kívül születik-e. Tudom, ma már nincsen fattyú. Igaz. De a kisváros — kisváros. Ma is az. — NEM KÉPVISEL JÖ ÜGYET, ha Erzsi mellé áll / A hét vége sportműsora Birkózás: ^ A Kinizsi serdülő és úttö- $ rő birkózói vasárnap délelőtt ^ Monoron lépnek szőnyegre § az Alföldi Kupáért, s 5 Kézilabda: $ ^ A Kinizsi kézilabdacsapata ^ vasárnap délelőtt Budaörsön § mérkőzik a Budaörsi KSK ^ csapatával a területi bajnok­6 Ságért. ^ Kosárlabda: | Az MTST Pest megyei Ta- ^ nácsa szombaton és vasárnap ^ Nagykőrösön rendezi meg a ^ négy város kosárlabdatornát. ^ A tornán a következő csapa- •5 tok vesznek részt: Lokomotív ^ Pezinok (csehszlovák), BEAC, ^ Csepel Autó SK, Nagykőrösi í{ Kinizsi, férfi és női csapatai. Labdarúgás: S ^ A Kinizsi felnőtt és ifjúsági ^ csapata vasárnap délután ^ Szigetújfalun lép pályára a $ Szigetújfalui TSZ csapatai el- | len a megyei bajnokságért. Ökölvívás: ^ A Kinizsi ökölvívói szomba- ^ ton és vasárnap Kecskeméten S küzdenek a VOSZTOK Kupá­it ért. .......... ........... — mondták a gyámhatósá- i gon. és megindokolták a dön- ! tést, hogy ez a megyei irány- ! vonal, ilyen a megyei állás- \ foglalás. A gyerek sorsa jo- j gilag rendezve van. Egyéb- < ként pedig nem akarják a j válások számát szaporítani. \ — Nem akarjuk elnyerni; az elsőséget. Most Románia; után a másodikak vagyunk.; Ott, a gyámhatósági irodá-; ban ez meggyőzőnek tűnt.; Bár egyáltalán nem voltam ! benne biztos ott sem, hogy a ; jog helyett nem lett-e volna! jobb ebben az esetben in- i kább a humánum alapján: dönteni. Amit nekem elme- i séltek erről a két maga is \ gyerek szülőről, az volt az; érzésem, hogy ők ketten va- \ lóban szeretnék ezt a gyere-' két... együtt nevelni. OLYAN JÓ LENNE, haj ennek az érkező kicsinek 5 nemcsak apja és anyja, ha- $ nem szülei is lennének... 5 Hiszen úgyis annyi szaladgál; a világban, akinek egyik $ sincs. Minek növelni a szá- \ mukat? i (b. h.) $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents