Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-17 / 193. szám

Most vezetik át a csatornát Ä-'Pii STMEGY^I H fat LAP K 1) L Ö NKI A.OÄSA IX. ÉVFOLYAM, 192. SZÄM 1967. AUGUSZTUS 17., CSÜTÖRTÖK Pilis község határában, az országút alatt, most vezetik át a csatornát az Útépítő Válla­lat emberei. Egyike ez annak a nagy, többéves munkának, melynek eredményeként meg­szűnik majd a sokezer forint kárt okozó belvíz. (Szabó János felvétele) P P-­Ünnepi tanácsülés Reggelig tarló bál Tápiósülyön péntek délután ünnepi tanácsülést tartanak. Augusztus 20-ról szombaton este hét órakor emlékeznek meg. Mindkét napon az ün­nepi szónok: Papp Miklósné tanácstitkár lesz. Szombaton este a KISZ nyolc órától reggelig tartó bált rendez. Tanács vb lesz ma 15.30 órakor Csévía- raszton, a község takarékos- sági helyzetét tárgyalják. VILLANÓFÉNYBEN Egy igazolványkép Színhely: a ktsz monori fényképészete. — Kérem, 3x3-as fényképet szeretnék készíttetni. — Semmi akadálya. De csak szerdára tudjuk elkészíteni — válaszolja a fotográfusod. — Sajnos, az nekem késő. Keddre kellene a kép... — esdeklem. Elnéző, kedves mosoly, de dolgomvégezetlenül távozom. Nem messze lakik egy fény­képész kisiparos. Bemegyek hozzá. — Szívesen megcsinálnám — SPORT Tíz emberrel is veretlen maradt a Vecsés Csepel Autó—Vecsési VIZÉP 1:1 (1:1) Szigetszentmiklós, 300 néző, vezette: Vasas. Vecsés: Bogár, Molnár, Kal­már, Siszler, Varga, Sárosi, Makovecz, Cserháti, Tóth, Krausz, Kalász. Góllövő: Sá­rosi (11-esből), Tóth. Jól kezdődött az őszi idény. A 3. percben Kalász szögletére rosszul futott ki a hazaiak kapusa, Makovecz az üresen maradt kapura fejelte a lab­dát, de egy hazai védő a gól­vonalról kézzel kiütötte. 11-es! A büntetőt Sárosi védhetet- lenül vágta a bal sarokba. 1:0. A 17. percben nagy játékveze­tői hibából egyenlített ki a ha­zai gárda. A vecsési kaputól 17 méterre szabadrúgáshoz ju­tottak. A Csepel Autó játéko­sok Vasas játékvezetőtől kér­ték a kilenc méter kimérését. Amíg a játékvezető a sorfa­lat igazgatta, Tóth a hálóba vágta a labdát. 1:1. Feszült, izgatott légkörben folyt a találkozó. A 28. perc­ben Cserhátit egy szabályta­lanság után a játékvezető ki­állította. A 32. percben Sáro­si hatalmas szabadrúgása cen­timéterekkel zúgott el a kapu­fa felett. A 35. percben ismét Sárosi veszélyeztetett nagy szabadrúgása a kapufát érint­ve hagyta el a játékteret. A másik oldalon Novak és Tóth hibázott nagy helyzet­ben. Szünet után a tíz emberrel játszó vecsési gárda lapos ado­gatásokkal irányította a játé­kot. Sokkal többször volt ná­luk a labda, mint a hazaiak­nál. A nehéz, csúszós talajon a hazaiak fokozatosan elfárad­tak és egyre kevesebb volt tá­madásaikban az erő. A 69. percben nagyszerű vecsési tá­madás végén Krausz kiugratta Tóthot, aki mintegy nyolc mé­terről, nagy helyzetben kapu fölé lőtt. A 73. percben a ha­zaiak hagytak ki óriási hely­zetet. Novák hosszan szökte­tett és Bogár felszedte előle a labdát. A 76. percben Varga hibázott jó helyzetben a ha­zaiak kapuja előtt. Pontos ve­csési adogatásokkal ért vé­get a találkozó. A hátrányban játszó vecsési együttes tervszerű játékkal és nagy lelkesedéssel küzdve ér­tékes pontot hozott el a szi- getszentmlklósi „oroszlánbar­langból”. A vecsési együttesben: Bo­gár néhány alkalommal bi­zonytalankodott. A védelem legjobbja Molnár volt. Kitű­nően helyezkedett és többször jól tört előre. Kalmár és Sisz­ler megfelelt. Varga bemutat­kozása jól sikerült, kár hogy sokszor feleslegesen szabály­talankodott. Sárosi jól játszott. Szabadrúgásaival a legtöbb ve­szélyt jelentette a hazai kapu­ra. A csatársorban Makovecz nagy kedvvel, ötletesen ját­szott. Krausz sokat dolgozott a mezőnyben. Kalász és Tóth a II. félidőre javultak fel. Vasas játékvezető a hazaiak góljának megadásánál nagyot hibázott. Cserháti kiállítása jogos volt. ★ Csepel Autó ifi—Vecsés ifi 0:0 A kitűnően játszó vecsési ifi a hajrában majdnem mind a két pontot megszerezte az él­lovas otthonában. Jó: Szere­met, Szalontai J., Némedi, Fü­redi, Fekete Cs. Szalontai Attila TápIós ü ly—Isa szeg 2:2 Az első őszi b?:noki mérkő­zésen a sülyiek alaposan ki­tettek magukért. Egy kis sze­rencsével győzhettek is volna. A döntetlen eredménnyel mindenki elégedett. A jó játé­kosokkal rendelkező ellenfél a tabella élén áll. A mérkőzés után Kurgyis János vezetőségi tag kijelen­tette, hogy a fiúk erőnléte jó, és a hangulatuk is kitűnő. Ha a csapat szívvel-lélekkel ösz- szefog, a legnagyobb akadá­lyon is diadalmaskodni tud. Éppen ezért bizonyosnak lát­szik, hogy a sülyi tizenegy az ősz végén nem búcsúzik el a területi bajnokságtól. mondja sajnálkozva —, de szü­neteltetem az iparengedélyem. Szeptemberben lesz kész a műtermem. — ön csinált a múltban gyorsfényképet? — Miért ne?! Előfordult már, hoav útlevélhez kellett a kép másnapra, vagy a kör- nvező kis községekből jött^ gyorsfényképet rendel*. Ilyenkor a kazettában levő film összértékét számítottam fel. Kérem, nálunk első a szak­ma és természetesen az üzlet. Ezek után ismét visszamen­tem a fényképész szövetkezet­be. — Bocsánat — próbálkoz­tam újra —, lehet, hogy az imént nem fejeztem ki magam elég világosan. En megtéríte­ném a fénykép árát többszö­rösen is, hogy kifizetődjön a rezsi... Elnéző és biztató mosoly a válasz és alig merek hinni a fülemnek, amikor megtudom, hogy keddre (!) elkészítik a fényképem, mert időközben — szerencsémre! — mások is ren­deltek igazolványképet. — Tehát addig nem veszik ki a filmet a kazettából, amíg valamennyit el nem „filme­zik”? — Többnyire így van. Egy­két felvétel helye üresen ma­radhat a tekercsen, azt már nem vesszük annyira szigorú­an. — És ha megfizetem a film­tekercs árát, akkor elkészítette volna az igazolványképet a kí­vánt időre? — Természetesen. — És akkor mennyit kellett volna fizetnem? — Tizenegy forint húszat a filmért, és tíz forintot az iga­zolványképért. — Bocsásson meg, de úgy érzem, ön lehet kiváló fény­képész, de nem jó üzletember! A gazdasági reform előké­szítésének esztendejében feljegyezte: Hörömpő Jenő A jó ötlet aranyat ér Harsány kakasszóra ébrednek Péteriben — de senki sem mérgelődik érte A péteri Rákóczi Tsz ve­zetősége és vezetői nem ré­gen ' elhatározták, hogy tyúk­farmot alapítanak. Az elha­tározást tett követte. A tsz új tanyaközpontja közelében megjelentek az építők, és kezdték felhúzni az első tojó­házak falait. Közben a tsz vezetői azon fáradoztak, hogy megfelelő fajtájú, minőségű és mennyiségű tojóállományt szerezzenek. A hírt a faluban sokan két­kedéssel fogadták. Szerencsé­re az eredmények a tsz ve­zetőit igazolták. Bevált, jól jövedelmez a tyúkfarm. A környék lakóit már kora hajnalban harsány kakasszó ébreszti. Amikor a tsz vezetői és a tsz vezetősége értékelte a to­jótelep munkáját, megállapí­totta, hogy a tyúkfarm gaz­daságos és jól jövedelmező. Mi ilyenkor a teendő? Lévén a péteri tsz gyenge tsz, min­den alkalmat meg kell ragad­ni, hogy a bevételt fokozzák, hogy a tagoknak többet, tud­janak osztani. A gondolatot ismét tett követte. Bővíteni kell a tyúkfar­mot — szólt a rezolúció. Ismét megjelentek az építők — mind tsz-tagok és tsz-alkal- mazottak —, s a korábbi évek tapasztalatai nyomán a na­gyobb épületet kevesebb prob­lémával és rövidebb idő alatt építették fel. Hát ennyi az egész. Ma két korszerű épületben a tsz-nek összesen kétezer darab hampshire tojója, kétezer G—33-as tojója, ötezer an­gol hampshire tojója és 500 kakasa van. M. J. „Hol vagytok régi barátok.. Tizennégy öregdiák ismét a padokban Az ember életének legszebb élményei a diákévekhez fű­ződnek. öröknek hitt sze­relmek, tanárbosszantó diák­csínyek, nagy elhatározások, szép álmok korszaka ez. Hasonló érzések okozhat­ták Pásztor Anti elhatáro­zását. Amikor a monori Kos­suth iskola egykori diákja öt évvel a ballagás után ösz- szetalálkozott volt osztály- társnőjével, és felevenítették az „álmodozások korának” él­ményeit, megszületett bennük az elhatározás: találkozni kel­lene az egész osztállyal. Az öregdiák lázasan kuta­tott volt társai után. Hová lettek, mi történt velük, ho­gyan fogadta be őket az „élet”. Aztán összejöttek. A negyvenből 14-en. S amint ez a kis csoport ismét meg­szállta a tantermeket, Fülöp Lóránt igazgató és Ilonka néni osztályfőnök megértő mosollyal nézte végig csin­talan öregdiákjait. JÓL VAN EZ ÍGY? Birkózás Bényrén a friss kenyérért „Csak jönne már!” „Csak rint délben érkeznek meg a egyszer jönne idejében!" — így kenyeresek, de előfordult már fohászkodnak a kenyérre vá- az is, hogy délután három óra- rók a Pilisi Fmsz 45. számú, kor érkeztek. Ilyenkor az bényei boltja előtt. Rendsze- ebédhez bizony az előző napi - _____________ kenyeret ehetjük. — Sokszor még régebbit Is — szól közbe egy idősebb né­niké a sorból — mert néha egészen hideg, elősütött ke­nyeret kapunk. — Ez nekünk is gondot okoz — mondja Malik Istvánné boltvezető —, de gondolom, elfogadható mentség, hogy Pé­csire is Monorról szállítják a kenyeret, mert a péceli ke­nyérgyárban most építkeznek. Nekem mindenki jó ismerő­söm, s nagyon kell vigyáznom, hogy senkit se sértsek meg az­zal, hogy neki adom a hideget, másnak pedig a frissét... Na­gyon nehéz eleget tenni min­den kívánságnak. Közben megérkeztek a szál­lítók. Valóságos birkózás kez­dődött a friss kenyérért. Az eladók megizzadtak, mire min­denkit kiszolgáltak. Nem lehetne ezen — sértő­dés nélkül — segíteni? V. J. Leültek a régi osztályban, a régi helyükre, megkeresték a titokban bevésett monogra­mot és a puskának készült, elmosódott jelrendszert. Nagy Péternek még a katedrán is meg kellett jelennie. — De sokszor elvéreztem itt az egyenletekkel vívott küzdelemben — sóhajtott fel. A találkozó a presszóban folytatódott. Ott már nem a múltat idézgették, hanem a jelenről beszéltek. — Akik eljöttek, csaknem kivétel nélkül szakmunkások lettek. Egyedül Oberle Lenke pályázta meg sikerrel a fő­iskolát. Egy kettétört mun­káskarrier: Szűcs Zsigmond átmenetileg „túrázó munkás” a FÜSZÉRT-nél. Tíz óra is elmúlt már, mire eloszlott a kis társaság. De mielőtt végleg elváltak, még megegyeztek abban, hogy tíz év múlva ismét találkoznak. Baky László MAI V1USOR Mozik Gomba: Türelem játék (széles). Nyáregyháza: Sakk-matt. Úri: A pártfogolt. Vasad: A kis özvegy. 'SSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/' Adalékok Gyömrő m Régóta vártuk ezt a napot Repül a sajt Tegnap egy hete, szerdán o gyömrői tejboltban köményes sajtot vásároltam. Otthon ki­bontom a papírból, látom, hogy a sajtszelet egyik oldala száraz (a régi vágás helye), de a többi része sem különb. Ehetetlen volt. Visszavittem. Közöltem a boltkezelőnővel észrevétele­met. Erre ő dühösen felkapta a sajtszeletet és a nyitott bolt­ajtón a jírdára hajította! Az érte járó pénzt a pu'ltra dobta. A pénzt nem vettem el. Még utánam is szólt, hogy „úriember létemre” szégyell­jem magam. Nem vettem a szívemre az arrogáns felszólí­tást, nem is válaszoltam. közelednek a „múzeumi he­tek.” Ha majdnem egy év késéssel, de végre meg kellene rendezni a néprajzi kiállítási. A községi monográfia kérdé­sében is szükséges volna me­gint szót ejteni. Ki kellene szélesíteni a múzeum aktíva­hálózatát a járás többi közsé­gében is, ahogy azt a járási. népművelési tanács jóváhagy­ta. A múzeum legyen való­ban járási múzeum A járási tanács, párt- és tö­megszervek támogatása sokat segítene. Mert a múzeumot „jogosíttatni” kellene, s erre a baráti kör önmagában nem képes. S hogy becsöpög az új tetőn a víz? Van a községnek köz­ségfejlesztési felelőse. A ga­ranciális munkák elvégezteté­se nem a falumúzeum társa­dalmi munkában dolgozó akti­vistáinak a feladata. Közös összefogásra van szükség, hogy mielőbb újabb kiállítás köszönthesse Gyömrő lakosságát és minden érdek­lődőt, hogy megint érvényes legyen Tímár bácsinak az elő­ző kiállítás megnyitásakor tett vallomása: „Régóta vártuk ezt a na­pot7” Palotai Sándor Döntsék el a lap olvasói, ás az illetékes szerv At, kettőnk közül kinek kell szégyellnie magát. A gyömröi tejbolt egyik állandó vevője ^ A múzeum ügye végül még- % is csak rendeződött. A gyöm- % rői Petőfi Tsz adott helyet a $ múzeumnak. A tanács finan- § szírozta az átalakítást. így lett ^ a füstös, kormos kovácsmű- ^ helyből két kiállítóterem. 19S6. ^ szeptember 25-én már itt nyílt ^ meg az uj kiállítás, mely a i helytörténeti anyagon kívül $ bemutatta a Pál-család kis- $ plasztikáit és grafikáit. ^ A kiállítást, mely négy va- ^ sárnap volt nyitva, 600 látoga- ^ tó tekintette meg.' Megdőlt te- ^ hát az a vélemény, hogy csak í a telepen van létjogosultsága í a múzeumnak, a faluba nem $ mennek be az emberek. $ A vendégkönyvbe írt véle- § mények örömmel és büszke- § seggel tölthetnek el minden- § kit, akiknek része volt abban, ^ hogy ez az új kiállítás ismét 5 | a falumúzeum égisze § ^ alatt szolgálhatta a tudományt § és a művészetet, s a művelő- $ dés ügyét. „A Hazafias Nép- $ front országos és megyei tit- ^ kórsága, a Népművelési Inté- § zet nevében tisztelettel meg- ^ köszönjük a helyi szervek fá- ^ radozásait, mellyel a helytör- ^ téneti szobát létrehozták. — A J három kiállító művésztől ka­pott kimagasló esztétikai mű­élvezetért külön köszönetét mondunk”. Vörös Géza, a Pest megyei Tanács művelő­désügyi főelőadója is így nyi­latkozott. „A kiállítás megrendezéséért és a helyiség kialakításánál végzett munkáért köszönet és elismerés illeti a helyi szer- < veket.” i A kiállítás múlt év novem­berében zárult, s mi történt azóta? Néprajzi kiállítást ter­veztek, de a terv még nem minden. Meg is kellene való­sítani. A falumúzeum udvarát gyom és dudva lepte el, mint­ha nem lenne gazdája. Rolkó István, a múzeum fiatal és agilis titkára tehetséggel és ambícióval „viszi a régészeti vonalat”, de ez sem minden. A titkári teendők ellátása eléggé ' egysíkú. S az idősebbek ho­gyan segítenek neki? Minden év júliusában össze- | jönnek a múzeum barátai a : Rákóczi emlékműnél rendezett tábortűznél. Az idén is meg- 1 gyújtották a tüzet, de rendkí- ' vül elszomorító volt, hogy ott vajmi kevés szó esett [ a múzeum jövőjéről. Nem le- \ hét, hogy ez a fáradhatatlan ; gárda épp most álljon meg, ; most fáradjon bele a harcba, amikor elérte célját, amikor ismét van múzeum! Tenni 1 kellene valamit. Rohamosan

Next

/
Thumbnails
Contents