Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-15 / 191. szám
1967. AUGUSZTUS 15., KEDD zzC/űHaD 3 Orszentmiklósi fiatalok A virágok nekik nyílnak A KISZ váci járási bizottsága két jó termelőszövetkezeti ifjúsági szervezetet ajánl az újságíró figyelmébe: az alsógödit, és az őr- szentmiklósit. Az újságíró ismeri a két községet, és eszébe jut, nem lehet véletlen találkozása a dolgoknak, hogy mindkét termelőszövetkezet lemezjátszóval, vagy magnetofonnal, televízióval is felszerelt helyiséget adott a fiataloknak. Miért van itt sok 25 éven aluli fiú és lány, miért színes, vonzó az ifjúsági szervezet élete az őszentmiklósi Barátság Termelőszövetkezetben — erre kerestem a választ. Először is: milyen lehetőségek hívják ide a fiatalokat? Gondolván, hogy a friss szem a lehetőségeket is frissen, világosan látja, két, a bejáró életmód helyett a termelőszövetkezeti szerelőüzemet, és nem utolsósorban az ottani 7 forintos órabért választó, néhány hete ott dolgozó, szakgimnáziumot végzett motorszerelőt kérdeztem meg, Molnár Eriket és Tóth Lászlót----Ügy hallottuk, ezen a h omokon régen főként rozsot termesztettek. Ma eperrel, spárgával is foglalkoznak. Nemrég 150 hold szőlőt telepítettek, s mire az termővé fordul, végez a hat ideszerződött szőlészeti tanuló is. A tsz addigra saját palackozó üzemet épít. A községben szétszórt gyümölcsösök elhullott termésének feldolgozására szeszfőzdét helyeznek üzembe. Már épül az 50 holdas halastó, s mellette egy vendéglő. A meglevő fonalgombolyító segédüzem iMdjjft nemsokára. , egy műanyagtisztitó üzem kerül. Tavasz óta saját téglaége- tőnk is van. Az a 15—20, ma még szakma nélküli fiatal tehát, akik a nyolc általános után kerültek a tsz-be, az idén igazán sokféle lehetőség, munka, szakma között válogathat — így foglalható össze válaszuk. Arról, hogy kon a tsz-elnökné került a bí- rőné helyére ... — A zárszámadási ünnepségen a fiatalok adták a műsort! — Az idén a programban a szegedi ünnepi játékok is helyet kaptak — és sorolják mindazt, amiből végül kikerekedik az elmúlt év valóban színes krónikája. , Persze, nehogy azt higgyük, hogy a termelőszövetkezetbeli életük gondtalan. A motorszerelők arra panaszkodnak, hogy nincs öltöző, zuhan vozó. A baromfinevelőben dolgozó lányok pedig arra. hogy fizetésük csak 1100 forint. Igaz, hogy ehhez hozzájön némi prémium, és zárszámadáskor az évi kereset 20 százaléka, tehát a jövedelmük felkerekedik vagy 1400 forintra, ami nem kevés egy húszéves lánynak — de ezzel szembeállítják, hogy amíg kortársaik dolgoztak és kerestek, addig ők három évig tanultak az általános iskola után, hogy többet kell dolgozniuk napi nyolc óránál, a munka nem tiszta, s vasárnap sem szabadok ... Hiába, fiatalok, tehát igényesek. Ne vessük ezt a szemükre, hiszen igényeiket a mai élet fogalmazta. Ezzel a termelőszövetkezetnek is számolnia kell, ha meg akarja őket tartani, s számukat növelni kívánja. Persze, ha tagként szólhatnának a tsz dolgaiba, nagyobb súllyal esnének latba szavaik, de ők még vonakodnak attól, hogy belépjenek a termelőszövetkezetbe. Miért? Részben a helvhezkötöttség miatt, másrészt mivel • a tsz-tag még a legutóbbi, örvendetes rendeletmódosítások után sincs olyan kedvező helyzetben, mint az alkalmazott. A háztáji, mint a tagságnak adott kedvezmény, érdekes módon nem kecsegteti annyira a fiatalokat, mint az idősebbeket. Ez is igényeik növekedését jelzi: nem szívesen áldozzák fel szabad idejüket. Ám úgy tűnik, hogy a tagalkalmazott problémapár csak időleges a számukra: a jövő bizonyára a tagság felé való utat egyengeti nekik is. E sorok írója, mint említette, nem először járt örszent- miklóson. Amikor egy évvel ezelőtt először kereste fel a falut, feltűnt neki a sok virág a kertekben. Az már nem tűnt fel különösebben, hogy a tsz-ben kevés a fiatal, hiszen az orszentmiklósi helyzet ebben megegyezett az általánossal. Mégis, némi rezignációval kérdezte akkori riportjában: kié az a sok virág? Azóta az orszentmiklósi fiatalok közül egvre többen jöttek rá, hogy nekik nyílnak azok a virágok! Padányi Anna Strandkönyvtár Még van talán néhány hetünk a nyárból. Olyan napokkal is, amikor menekülünk a kánikulát csillapító hullámokba. A gödöllőiek oy köze it Blah'a-fűr- dőbe ixmulnak. Hétvégenként 6—7 ezer ember is megfordul a kellemes környezetben, az árnyas fák alá épített strandon. De mit tegyen az ember a lubickolási szünetekben, amikor jóleső fáradsággal üldögél, vagy fekszik és — igen, unatkozik A városi tanács a városi kZnyrAurrai együttesen biztosítja, hogy köl- csönkönyvet válthassanak a fürdő- zők. Sikerét jól bizonyítja, hogy másfél hónap alatt közel 1200 kötetet, újságot adtak a fürdőruhás olvasónak. A sikeren felbuzdulva jövőre pavilont akarnak építeni," s asztalokat,] székeket be- ' Séf ezni azoknak, akik ülőbútorok mellett szívesebben forgatják a j lapokat. A gödöllői népművelők elmondhatják: nincs „uborkaszezon”. Blokád és Furioso Blokád, a tüzes csődör idén megy először kiállításra, még nem szokta meg a nagy nyilvánosságot, nem szereti, ha fényképezik. Szinte fékezhetetien a lencse előtt. Két éve szép eredményeket ért el a Kiskunsági Állami Gazdaság a mezőgazdasági kiállításon. Felhajtott különböző tenyészállatai közül öt érdemelte ki az első díjat. Ez idén megint bemutatja a kiállításon legszebb állatait. Szarvasmarháit Ibolyfia és Tündefia, két fiatal pirostarka bika képviseli. Felvonultatja a kiállításon yorkshirei származású magyar, fehérhúsú sertései közül a négy legszebb kant és az öt legszebb kocát, továbbá magyar fésűs merinói juhnyája legszebb példányait, hat kost meg nyolc jerkét. Lovai díjazásában reménykedik azonban leginkább a gazdaság. Egy angol telivér csődört és két Furioso kancát visz ez idén a kiállításra. A lovasbemutatókon pedig négyes fogatát indítja és úttörő- lovasait. akik lovasfutball-mérközésen is szerepelnek. * Néha viszont, a kettő közül egyik kiállításra induló Furioso kanca már hatéves, ha nem fognák vezetékre, akkor is nyugodtan állna a gép előtt. Hiszen látszik rajta, örül a nyilvánosságnak. Szép és hiú dáma, ha ló is. Foto: Gábor mit adott a tsz a fiataloknak, Jakab Erzsébet volt baromfinevelőt, levelező tagozaton végzett mező- gazdasági technikust, ma üzemgazdászt kérdezem. 1 — Televíziót, rádiót, lemezjátszót és egy szobát, azonkívül a fiúknak futball- feiszerelést. Könyvtárunk is van. A múltkor 30 jegyet kaptunk a Mojszejev-együttes budapesti előadására. Rövidesen a tsz költségén Hajdúszoboszlóra kirándulunk. Jövőre üdülőnk épül a Balatonnál, és persze ennek legjobban mi fiatalok örülünk. Egy kedves néni kivételével a baromfinevelőben csupa fiatal lány dolgozik. Velük egy frissen meszelt, cifra falvédövel tapétázott, színes viaszkosvászonnal borított asztalokkal berendezett helyiségben beszélgetek: ez a szoba csak a baromfinevelőké, akik itt ebédelnek, társalognak, amikor nincs munka. Kérdezzük meg Szarvas Erzsébetet és Jakab Margitot az ittlévők közül, hogyan élnek Örszentmiklóson a termelőszövetkezeti fiatalok? Mindig megyünk valahová. Kétszer voltunk kerékpártúrán, egyszer Visegrádon, egyszer Tahiban. Elmentünk a Vidám Színpadra és a Kamara Varietébe, ősszel majd megnézünk valami komolyabb darabot is, például az Ember tragédiáját. — Minden évben két-három bált rendezünk, ősszel például jelmezes csikósbál volt. Előtte vagy harmincán végigjártuk a szomszédos községeket, a fiúk lovon, mi pedig szekérrel. Ez régi hagyomány a faluban, a szüléink mesélték, hogy akkor külön hintó vitte a menetben a bírónőt A mi csikósbálunÖtven esztendős a szovjethataiom „Nem akármilyen béke kell../' Pest megyei dolgozóka háború ellen ötven évvel ezelőtt FÉL ÉVSZAZADDAL ezelőtt, 1917-ben hazánk népe már torkig volt az imperialista világháborúval. A magyar dolgozóknak elegük volt a vérből, a könnyekből, a szenvedésekből. Az 1917. februári orosz demokratikus forradalom hatására hazánkban is megélénkült a tömegek mozgalma, 1917. tavaszán és nyarán már jelentős megmozdulások mutatták népünk növekvő háborúellenességét. E mozgalmakban tevékeny része volt Pest megye dolgozó lakosságának is. A PEST MEGYEI munkásság 1917. március—április folyamán már nagy érdeklődést tanúsított az oroszországi forradalom! események iránt. A helyi munkásegyletekben nagy viták zajlottak le az orosz forradalom és a béke kérdéseiről. Május 1-röl ebben az évben — az előző háborús esztendőktől eltérően — már nyilvános összejöveteleken emlékeztek meg.^ Cegléden, Monoron, Vácott és másutt a szocialista gyűléseken gyakran hangzottak fel a „Le a háborúval!” „Éljen a világbéke!” kiáltások. Ráckevén letartóztatták Béna Lajos munkást, mert — a hatósági bizalmas jelentés szerint — ,a nyílt utcán lazított” és „felhívta a népet. hogy ne dolgozzék a háborúért .. ”, MÁJUS 23-AN országos vasutassztrájk tört ki. A mozgalom célja papíron csupán a szabad szervezkedés joga, béremelés és az ^ellátás megjavítása volt. Valójában azonban a sztrájknak politikai háttere volt. Tény, hogy e kilencnapos munkabeszüntetés súlyos csapást mért a militarizmusra, mert feltartóztatta a katonai szerelvényeket. Pest megyében a ceglédi, a váci, a gödöllői és más''—állőmásbkon a vasúti munkások teljes egységben léptek sztrájkba. Csak június 2-án vették fel ismét a munkát, amikor országos viszonylatban teljesítették a követelések egy részét. Igaz, e mozgalom még nem tudta a béke irányába kényszeríteni a hatalmasokat, politikai téren azonban éppen az országos vasutassztrájk napjaiban történt jelentős változás. Május végén Tisza István miniszter- elnök, a reakció gyűlölt vezére kénytelen volt benyújtani lemondását. Tiszának, a háborús politika hazai fő képviselőjének buknia kellett, hiszen rendszerét 1917. tavaszán a tömegek erősödő mozgalma alaposan megingatta. TISZA BUKASA Pest megyében is újabb lendületet adott a tömegek mozgalmának. Ennek egyik jele volt, hogy e vidék lakossága is kivette részét a június 8-i országos tüntetéssorozátból. A Pest megyei aznapi megmozdulások közül kiemelkedik az aszódi. A község a háborús eveTTBen’’ vált jelentős ipari centrummá, mert repülőgép- gyár működött itt. A dolgozók nemzetiségi összetétele is vegyes volt; német, szlovák és cseh anyanyelvű munkások is sokan voltak itt, nemcsak magyarok. A helyi szociáldemokrata pártszervezet azonban helyes internacionalista politikát folytatott. Nem engedte, hogy a reakció nemzetiségi alapon éket verhessen a dolgozók közé. A béke vágya egyesíteni is tudta az aszódi munkásokat. Ez éppen június ríl-án bizonyosodott be. Aznap délután háromkor gyülekeztek a munkások a Kakas-hegyen/ Innen vonult a majdnem ezt rés tömeg a piactérre. Szatmári János magyarul. Bulejki németül, Muszil szlovákul, majd ugyanő csehül szóltak a tömeghez; mindnyájan a békét és a demokráciát követelték. A tömeg soraiból elemi erővel tört ki különböző nyelveken a „Békét, akarunk!” felkiáltás. Az as”zódi gyűlés táviratilag üdvözölte a budapesti munkások aznapi százezres tüntetését. DE MEGÉLÉNKÜLT a polgári demokratikus ellenzék tevékenysége is. Ezen belül különösen a Károlyi-féle „függetlenségi és 48-as párt” befolyása volt jelentős Pest megyében. A párt vezetője: Kó- rolyi Mihály 1917 nyarán nagyarányú békeagitációs körutat tett az országban. A nagy hazafi háborúellenes, bátor beszédeit táviratilag üdvözölték pártjának ceglédi, váci és más helyi szervezetei. Július 17-én pedig Vácott a munkásság és a polgári demokratikus erők egységének szép példáját mutatták. Aznap a városi szociáldemokraták és függetlenségiek közös értekezletet tartottak. Itt Preszly Elemér országgyűlési képviselő Károlyi békeprogramjának támogatására szólította fel a jelenlevőket. Ezt helyeselte Králik József, a váci szocialisták vezetője is, aki még hozzátette: nem akármilyen békére van szükség, hanem olyanra, „amely nem hódításon, hanem a népek megértésén alapszik ...” A SZOCIÁLDEMOKRATA szervezetek természetesen nem kizárólag politikai kérdésekkel foglalkoztak. Állandóan napirenden tartották a dolgozó lakosság mindennapi problémáit, különösen a közellátásiakat. Ezen a téren ’kiemelkedő volt a monori pari» szervezet tevékenysége. Elnöke: Pettermann elvtárs. agilis szervező munkát fejtett ki. Június 15-én emlékiratot adtak át a községi főjegyzőnek, az élelmiszeruzsora megszüntetését, a háborús gazdagok megadóztatását követelve. Miután panaszuk orvoslást nem talált, Pettermann július 6-án írt ebben az ügyben a munkásság lapjának: a Népszavának. A szerkesztőség azonnal továbbította is a panaszt illetékes kormányszerveknek; sajnos, ez utóbbrak nem tettek semmit. A monori pártszervezet ezért augusztus 5-én gyűlést tartott az ottani Fábriné- íéle vendéglőben. Itt — miközben a közigazgatás nemtörődömségét élesen bírálták —, a felszólalók arra is rámutattak, hogy mindaddig a közellátási nehézségeket nem lehet megoldani, amíg a pusztító hóbo-, rú tart. A monori munkásoki szép példát mutattak arra, ho-' gyan lehet agitációjukban a tömegek gazdasági követeléseit a politikaiakkal összekapcsolni. ÉRDEMES MEGEMLÉKEZNI arról is, hogy a mezőgazdasági dolgozók szervezkedése is nagyobb arányúvá vált 1SJJJ nyarán. Ez különösen Cegléd környékén mutatkozott. Itt Nyisztor György elvtárs fejtett ki jefenfos szervező tevékenységet. A Cegléd környéki uradalmakban és nagygazdaságokban július és augusztus folyamán gyakran került sor a mezőgazdasági munkások sztrájkjaira. E mozgalmak során ugyan elsősorban bérköveteléseket hangoztattak, de sokszor felmerült a béke jelszava is. Jellemző a mezőgazdasági munkások harcának méreteire, hogy augusztusban a ceglédi közigazgatási vezetők a kormánytól kértek támogatást annak érdekében, hogy a „gazdaközönség meg- ’óvassék” a dolgozók sztrájkjainak „állandó zaklatásától .. r 1917 MÁJUS és augusztus között jelentős lendületet vett a dolgozó tömegek harca Pest megyében is. Bármennyire jelentkeztek egyéb követeléseik is, a küzdelem alapvető célja a béke volt. Az 1917 tavaszi és nyári háborúellenes harc Pest megye népének szép, haladó hagyománya. Méltó arra, hogy most, fél évszázad múltán, tisztelettel emlékezzünk meg róla. Dr. Merényi László, a természettudományok kandidátusa If
