Pest Megyei Hírlap, 1967. augusztus (11. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-13 / 190. szám

1967. AUGUSZTUS 13.. VASÄRNAP Hfcril 1 A fenti felvétel Ukrajna poltavai körzetében, a kacsano- vói olajipari vállalat területén készült. A vállalat dolgozói még öt-hat évvel ezelőtt a környező falvak parasztjai voltak. Változatlanul szeretik a földet és ismerik értékét; a búza ka­lászerdeje ott susog az olajkutak közvetlen közelében. A Pol- tava-terület egymaga több millió tonna kőolajat termel éven­te.' Ukrajna azonban továbbra is a Szovjetunió legfőbb gabo­natermesztő vidéke marad. Az ország gabonatermésének kö­rülbelül egynegyedét Ukrajnában takarítják be. A köztársa­ság kolhozainak és szovhozainak 1965-ben a kedvezőtlen idő­járási viszonyok ellenére jó termésük volt. Minden hektárról átlag 21 mázsa gabonát arattak le, s több mint 10 millió ton­nát adtak el az államnak 864 000 tonnát terven felül. Fejes előtt: gépi masszázs Amikor feltalálták a gépi fejést, mindenki azt hitte, a tehenek fejésének hosszadal­mas, s nem kis erőkifejtést igénylő munkafolyamata egy csapásra megoldódott. Való­ban, nagy jelentőségű ez a ta­lálmány, de még tökéletesí­tésre szorul. Így például masz- százzsal elő kell készíteni a te­henek tőgyét a gépi fejéshez. Ha ez nincs megoldva, akkor nem termelődik a szervezetben elegendő tejelválasztó hormon (az ún. oxitocin), ezért csökken a tehén tejtermelése, és nem ürül ki teljesen a tőgy. Különösen szép eredménye­ket értek el a lipcsei Kari Marx Egyetem Mezőgazdasági Géptani Intézetében a gépi masszázs kidolgozásában. Mi­vel a legfontosabb érzőideg­végződések a tőgybimbóban és azok végén helyezkednek el, fokozzák a fejőhengerek tőgy­gumijainak az ingerlő hatását. Sűrített levegőt juttatnak a fejőhengerek és a gumik falai közé, annak következtében gé­pi masszázskor kb. 1 kg/négy- zetcentiméter erő hat a tőgy­bimbókra. A kísérletek során a gépi masszázs gyorsabbnak bizo­nyult, mint a kézi, s a sűrített levegővel végzett gépi masz- százs után késedelmes tejle­adást egyetlen esetben sem ta­pasztaltak. A gépi tőgymasszázsnak a gyakorlatba való bevezetése le­hetőséget ad e művelet auto­matizálására és a fejésre for­dított munkaidő további csök­kentésére. Mit segít az alacsony hőmérséklet az iparban ? Közlekedési bűnözők mint archeológusok Közlekedési bűnözők mint archeológusok, ennek a szinte kuriozitás számba menő kom­binációnak lehet az ember a tanúja Schleswig észak-német város határában. Ahol a lám­pák és meleget adó villanycsö­vek alatt egy nagy sátor vé­delmében Európának talán leg­korszerűbb archeológiái ásatá­sa található meg, ott a közép­kor kezdetén a tengerész vi- kinger nemzet egyik legfonto­sabb kereskedelmi gócpontja, Haihabuo állt. Évszázadunk kezdete óta folynak már itt az ásatási munkálatok és most végre eredményük lesz. Az ar­cheológiái kutatás vezetője, a v schleswig-holsteini múzeum ^ régészeti részlegének igazga- )) tója, dr. Kurt Schietzer rémé- ^ li, hogy a munkálatok a tél fo- ^ lyamán is tovább tarthatnak, ^ annál is inkább, mert a gyors 8 befejezés legfőbb akadálya a $ munkaerőhiány most megoldó- $ dik. A schleswig-holsteini ál- ^ lamügyész, dr. Nehm ui. azzal § a felhívással fordult a flens- § burgi börtön lakóihoz, hogy§ mindazok, akik érdeklődnek az ^ archeológia iránt, a haithabui § feltárásnál segédkezhetnek. Ez.* a felhívás hihetetlen nagy j visszhangra talált. Különösen a \ közlekedési kihágások miatt \ bebörtönzöttek azok, akik cél- ^ Iájuk egyhangúságát szívesen^ felcserélik egy érdekes mun- $ kával. ^ í Tudományos és gyakorlati szempontból igen sok feladat oldható meg alacsony hőmér­sékleten. Az élelmiszerek tar­tósítása hűtéssel ma már köz­ismert. Itt leginkább a +5 C° és a' —20 C°-os hőmérsékletet alkalmazzák. A legmodernebb hűtőházakban a hűtött tér 10 000, sőt újabban 100 000 m3-t is meghaladja. A korszerű hű­tőházakban ma már egy mil­liós város félévi szükségletének megfelelő, 25 000 t hús is tá­rolható. Az alkalmazott hűtő­gépegységek teljesítménye óránként 100 000 kilokalória körül van, a háztartási hűtő- szekrények 50—100 kilokalóri- ás teljesítményével szemben. A levegő számos értékes gáz _ elegye. Ezek szétválasztása az alacsony hőmérséklettel csepp­folyósított gázelegy egyes tag­jainak forráspontkülönbségén alapszik: így lehet tisztán nit­rogént, oxigént, argont, krip- tont és xenont a legolcsóbban előállítani. A nitrogént a mű­trágyaiparban, az argont a vé- dőgázas hegesztésnél, a krip- tont és xenont az izzólámpák töltésénél használják fel. Nagyon sok oxigént igényel az acélipar. Ha pl. a nagyol­vasztókba — levegő helyett — tiszta oxigént fuvatnak, elke­rülhetők a káros nitrogén­szennyeződések és az égési hőmérséklet is magasabb. Jelenleg a nagy­olvasztók mellett olyan oxi­géntelepek vannak, amelyek naponta néhány száz tonna — alacsony hőmérséklettel — cseppfolyósított oxigént szol­gáltatnak. Igen fontos az alacsony hő­mérsékletek alkalmazása a vá­kuumtechnikában is. A gázo­kat nagy mennyiségben meg­kötő aktív szén hatása a hő­mérséklet csökkenésével nő. Például folyékony héliummal hűtött aktív szén segítségével igen nagy vákuumot nyerhe­tünk. Az atomipar területén is al­kalmazzák az alacsony hőmér­sékletű technikát. Az atomre­aktorokban a neutronokat ál­talában nehézvízzel lassítják. A nehézvíz előállítása egyelőre még igen bonyolult; jelenleg a leggazdaságosabb módszer erre a hidrogéngáz cseppfolyósítása és —253 C°- on végrehajtott szétválasztása A fémipar cseppfolyós nitro­génnel hűti a pontos illesztési felületeket, ezek felmelegedése után tökéletesen „kötnek”. Így elkerülhető például az acél anyagának szerkezeti elválto­zása. A rakétahajtóanyagokhoz szükséges oxigént is cseppfo­lyós halmazállapotban célsze­rű szállítani, mivel így jelen­tős holtsúly takarítható meg. Az alkalmazások sokfélesé­géből csupán néhány példát ragadtunk ki, ezek is rámu­tatnak azonban arra, hogy azok a felfedezések, amelyek néhány évtizede még csak tu­dományos szenzációt jelentet­tek, ma már az ipari fejlődés fontos segítői lehetnek. A méhkirálynő hadat üzent a szúnyogoknak Az ember egyre gyakrabban mozgósítja a méheket a maga érdekében „a természet ellen vívott harcban”. A franciaor­szági Momtauban egyik szőlős­gazdája öt kast állított be a szőlőjébe, hektáronként egyet. Mint magyarázta, „a méhek képtelenek átfúrni fullánkjuk­kal a szőlő héját. Megelégsze­nek azzal, hogy kiszívják a sé­rült szőlőszemek levét. Ezzel megakadályozzák, hogy a rom­lásnak kitett, penészedő sze­mek »megfertőzzék-« az egész­ségeseket. A méhek tehát meg­könnyítik a válogatógépek munkáját.” Másik érdekes jelenség: minden kas méhkirálynője olyan anyagot választ ki a tes­téből, amely megsemmisíti a többi nőstény méh szaporodó képességét. Az entomológusok felfedezték, hogy ez az anyag megöli a szúnyogok lárváit. Innen ered az az elgondolás, hogy a méhkirálynőket „állít­sák sorompóba” a szúnyogok elleni támadásnál. Habszivaccsal bélelt kerti bútorok, bárszékek A 75. éves Békési Kosár­ipari Vállalat a közeljövő­ben megnyíló frankfurti nem­zetközi kiállításra bútorszö­vettel kárpitozott, feketére festett és habszivaccsal bé- ' lelt, fonott kertibútor-garni- túrákat küldött. Svédországi bemutatóra a szivárvány min­den színére festett kerti bú­torokat szállított. Francia, olasz, holland, svájci cégek az ken bárszékeit veitek a kerek, illetve négy- S szögletes formájú békési fo­nott ülőkék, amelyeknek a fedele alatt hűsítő italt és egybet tárolhat a vendég­látó háziasszony. A békési kosarasok több mint ezer fajta vesszőből fon­ják termékeiket. A hazai el­adáson kívül csaknem 40 millió forint értékű árut szál­lítanak külföldre. Készül a Budapest Szálló szőnyegpadlója A Lakástextilipari Vállalat soproni gyáregységében nem­régen üzembe helyezett új, an­gol gyártmányú szőnyegtűző­gép nevezetes vizsgamunkát kapott: ezen a gépen készítik el ugyanis a fővárosban épülő új, reprezentatív szálloda, a Budapest Szálló szőnyegpadló­ját, úgynevezett faltól-falig szőnyegeit. A soproni gyárban különös gonddal láttak hozzá az ipar- ^ művész által kiválasztott zöld, & barna, sárga színű melírozott szőnyegek gyártásához. A ha- ^ talmas szálloda padlózatára i í összesen 9000 negyzetmeternyi ^ szőnyeget készítenek. Hétezer S méter szőnyegpadló kerül a 8 Számítógépek a rákgyógyászatban Elektronikus számítógépek ^ alkalmazása nagy mértékben ^ megkönnyítheti és meggyorsít- ^ hatja rákos betegek kezelését ^ — hangoztatták< a bécsi nem- | zetközi atomenergia ügynökség ^ legutóbbi konferenciájának ^ résztvevői. A tapasztalatok sze- § rint a gépek kiválóan felhasz- ^ nálhatók például olyan esetek- ^ ben, amikor mélyen fekvő rá- \ kos szöveteket kell besugároz- \ ni. A helyes kezelés oly bonyo- ^ lult feladat, amely többnapos § munkát ad az orvosnak, míg \ a számítógép percek alatt szol- ^ gál a szükséges adatokkal. ^ Ugyancsak eredményesen al- ^ kalmazzák a gépeket a daga- \ natos betegek kortörténetének \ és kezelési tervének tárolására. ^ A gépi adatfeldolgozás sok ad- ^ minisztrációs munkától kíméli $ meg az orvost, egyúttal a mi- § nimumra csökkenti a tévedés ^ lehetőségét. A konferencia ^ ajánlotta, hogy az ENSZ-intéz- ^ mény váljék e területen is a ^ nemzetközi tapasztalatcsere fó- ^ rumává, szervezzen tanfolya- ^ mókát kórházi orvosok számá­rra a számítógépek alkálmazá- § sáról. Szovjet író — viking-utazáson | Három hónappal ezelőtt fu- § tott ki Archangelszkből a ^ Scselja nevű halászbárka, ^ fedélzetén Mihail Szkoroho- r dov íróval és Dimitrij Bu- | torin vadásszal, akik elha- ^ tározták, hogy végighajóznak ^ az első északi sarkkutatók | útján. Szkorohodovnak és ^ társának, aki az író készülő | regényének főhőse lesz, két ^héttel ezelőtt nyoma veszett. § ^ likopterek Snem messzi ®| negyzetme- § velúrszőnyeg pedig az ••'őtérbe és a hallba. szobákba, kétezer >er A keresésükre küldött he- egyike kedden, messze az Ob folyó tor- | torkolatától, megtalálta a bár- ^ ka utasait. Kiderült, hogy rSzkorohodovék elhatározták: | az egykori kutatók körülmé- r nyeihez híven, nem használ­tjuk többé a rádió adó-vevőt. OLAJ ÉS GABONA TUDOMÁNY - TECHNIKA * Biztonsági kalitka | 5 Egy neves német autógyár számos kül- és belföldi újság-) ró jelenlétében első ízben vitt keresztül egy biztonsági tesz- ) et. A balesetet úgy szimulálták, ahogy ez valóságban gyakor-) a megtörténik. A kedvezőbb felgyorsulást a kocsi hátterében; lhelyezett melegvizes rakéta segítségével érték el (képünk).) íz autó így 67,5 km sebességgel ment neki az előtte álló autó-) iák. Míg az álló kocsi hátsó részén és a karambolozó kocsi) lején komoly sérüléseket tapasztaltak, addig az utasok szá- j iára kiképzett ún. „biztonsági kalitka” teljesen épen maradt.) íz összeütközés alkalmával, az autókban elhelyezett kísérleti i abákon végzett mérések kimutatták, hogy a mesterségesen) lőidézett balesetet mindkét kocsi utasai túlélték. Egy azon-) an bizonyossá vált: a fej különösen veszélyeztetve van. Az) sszeütközésnél a fej olyan erős mértékben hátrarántódik,: tőgy ez esetleg nyákcsigolyatöréshez vezethet. Az autógyár ja-) aslata: minden autóba nyaktámaszt és biztonsági övét!

Next

/
Thumbnails
Contents