Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-12 / 162. szám

1967. JÜLITJS 12., SZERDA 1 i i t Elutazott az Irái KoiiHiufiiisla Párt küldöttsége ÉRETTSÉGI UTÁN Három abonyi diák terve A KlSZ-kongresszus után: „LEHET RÁNK SZÁMÍTANI Július 11-én elutazott az Iraki Kommunista Párt kül­döttsége, amely Nazim Ali elv­társ, a központi bizottság tit­kára vezetésével tíz napot töl­tött Magyarországon. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Aczél György, az A fehér, kaucsuklabda nagy ívben csapódik az asztal sar­kára. A fiú ijedten kap utána. Késő. — Tizenkilne, tizenkilenc, szerva jobb... — ítél a bíró. Az asztal jobb oldalán ma­gas, nyurga, sötéthajú, a má­MSZMP Központi Bizottságé- I sik oldalán középtermetű szó­nak titkára búcsúztatta. * ke fiú áll. A szőke szervái. Először hosszú, kimért adoga- Vssssssssssrssssssssssssssssmssssssssssfsi tások . . . Aztán váltakozó: rö­íj vid és hosszú ... Leütés ... És ^ poén. Pillanatokkal később, & újra ismétlődik az egész. ^ Az eredmény: 21:19, a sző- § ke javára. A teremben rajtuk ^ kívül senki sincs. Csak egyi­Kiegészíto jövedelem fkukét, a bírót ismerem: V, Tóth Elememé házikertjét § Endre. Ö is játékos, csak al­jól ismerik a hudatéténviek. 4 kalmnag vallalta a bíróságot. a budatétényiek. ^ A 350 négyszögöles, fiatal te- ^ _ lepítésű vegyes gyümölcsös- ^ w ben az őszibarack- és törpe % . . körtefák mellett köztesként § Szép jaiszma volt, kar, zöldség!éléket is termelnek. A § !?5'gy v't’gc ' állapítom meg korszerűen kialakított házi- J *£iP0!?t:a edzenek. — kérdem, kert jó kiegészítő jövedelmet, ^ Endre válaszol elsőnek, egészséges kikapcsolódást je-4. Nem, ma hivatalosan nincs edzés. Csak egyszerűen nem tudunk meglenni asztal nélkül. Endre mutatja be a másik kettőt: R. Károly, a sötéthajú és D. Pál, a nyertes szőke. Mindhárman az abonyi tsz sportkör tagjai és az asztali- tenisz szakosztály legjobb ifi versenyzői. — Sok értékes helyezést ér­tünk már el — mondja Endre. — Hogy csak a legnagyobba­kat említsem: Megnyertük a járási, sőt a megyei ifjúsági csapatbajnokságot. Egyéniben sem rosszabb a statisztika. Legutóbb Vácott jártunk ... Lemondóan csóválja a fe­jűt. —t... ott rendezték a Duna- kanyar-kupát. Bizony, nem je­leskedtünk. Nem volt külön, ifjúsági korcsoport. Ellenfe­leink pedig mind a „nagyok” közül kerültek ki. lent a házikert művelőinek. ///»////«vssssfsssmsjvsss**iif"""""/i Percekkel később, beszélge­§ fésűnknek már egy egészen más vonala bontakozik ki. Mindhárman most erett.se- ! giztek. — Nem táplálunk kü- j lönös és elképzelhetetlen re- I menyeket — mond ja K. Ká- j roly. — Egy dolog világos: j mindenütt dolgozni kell. Én i már most dolgozom, bár csak J átmenetileg, mert közben fel- $ vételi vizsgára is készülök. ; Szegedre, a Vasútíorgalroi $ Technikumba szeretnék be- j jutni. Tetszik tudni, apám is 5 vasutas. Úgy érzem lelkesed é- ; sét sikerült örökölnöm, mert ; eddig is minden nyáron a yas- í útnál dolgoztam, és most is 5 Szolnokon vagyok a pályafenn- 5 tartásnál. A napokban rámbíz- : ták a brigádnapló vezetését. ! Most lesz majd a brigád első ! félévi ered mén vének értéke­li lése. Kíváncsi leszek, az én munkámmal, a naplóval elé- ! gedettek lesznek-e? A fizeté- tsem sem rossz: ötnyolcvan > órabér. És ha nem sikerült a tech- ! nikumi felvétele? — tapogató- j zom óvatosan. Elgondolkodik. ^ — Az írásbeli vizsgán már J túl vagyok. Nyolc tételből ötöt 1 sikerült megoldanom. A szó- ! beli még hátra van. Sok a je- : lentkező oda is és csak negy­alább öt mindig betegállo­mányban van. Tehetetlenül tárja szét a ke­zet: — Hiába, nem boldogulunk. Köt a bér, a létszámkeret, s a lakosságtól sem kapjuk meg az elvárt segítséget. Jó néhány utcában ugyanis, ahova nem jut utcaseprő, a lakóknak kel­lene az utakat locsolni, tisz­tán tartani. De hát még a jár­dasepréssel is baj van. A köz- tisztasági tanácsrendeletnek nem tudunk maradéktalanul érvényt szerezni, ez az igaz­ság. Több és szigorúbb bírsá­golásra lenne szükség. Eifújja a szél A köztisztaság biztosításáról szóló rendeletet 1957. június 21-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el a városi tanács, 1964. július 3-án kiegészítés­sel és módosítással tökéletesí­tették, végrehajtásának felül­vizsgálására pedig legutóbb ez év márciusában került sor. A felülvizsgálat többek közt megállapította, hogy a lakók semmiképpen nem akarják megérteni: a nagyobb mennyi­ségű törmeléket, kerti hulla­dékot, a szokásosnál több sze­metet nem a városi tanács al­kalmazottainak kell elfuvaroz­niuk. Az újonnan épülő csa­ládi és hétvégi házak, az üdü­lőterületek tulajdonosai nem "ondoskodnak zárt szeméttá­rolókról. Igaz, egységes sze- méttartókat maga az építési jsztálv sem tudott előteremte­ni, noha e feladatot reá osz­tották. A Vasipari Ktsz, be­szerzési nehézségeire és ex- xirtkötelezettségeire hivatkoz­na, nem készítette el a kívánt, iól záródó szeméttároló edény prototípusát. Máig is nyitott, yukas, rozsdás lavórokban, lazekakban, vedrekben teszik ki a lakók az utcára a házban felgyülemlett szemetet, a kó­bor kutyák pedig feldöntik ezeket a nem éppen szemgyö- gyönködtető látványt nyújtó, könnyen balesetet okozó ócs­kaságokat, a szél szétszórja tartalmukat. Baj még az is, hogy a házi szemetet gyűjtő tehergépkocsi, mely 1966 tavaszán váltotta fel az e célra alkalmazott két lo­vas kocsit, esős időben a ki­építetlen, szűk utcákba nem tud beállni, következésképp azokból nem szállíthatja el kétnaponként a szemetet. Gondatlanság következtében a városon végigvitt széna, szalma és egyéb hullékony anyag is gyakran szennyezi a közterületet, csúfítja az uta­kat. E gondatlanság megszün­tetésére, főleg hétvégeken, a rendőrség segítségét is igény­be kell vennie a tanácsnak — állapította meg a felülvizsgá­lat, mely egyúttal az alapo­sabb ellenőrzésre, a munka jobb megszervezésére is fel­hívta a figyelmet. Mit tenne a munkavezető ? — Gyepmesterünk sincs — háborog Bognár János, a vá­rosi tanács munkavezetője. — A régi meghalt, az új, akit ideiglenesen kineveztek, hosz- szabb időre kórházba került. Az utcaseprőket nem kötelez­hetjük, hogy az elgázolt ku­tyák, macskák tetemeivel baj­lódjanak. Pedig sok állatot el­ütnek errefelé a gépjármű­vek. — Hogyan boldogulnak a téli munkákkal? — Akkor sem változik a létszám. A ,felszabadulás óta nem vehetünk fel időszaki hómunkásokat. Homokkal, sa­lakkal szórjuk fel az utakat. A forgalom nálunk még egy télen sem állt le, a síkos­ságot azonban nem mindig tudtuk teljesen megszüntet­ni. — ön hogyan javítaná meg Szentendre köztisztaságát? — A Népszabadságban, a Szabad Földben adnék fel hirdetést, más megyékből hívnék utcaseprőket, azok­ról a vidékekről, ahol keve­sebb a munkaalkalom. Itt pedig bővíteném a munkás- szállást, mely jelenleg csak két személy elhelyezésére al­kalmas. Két mosdót, illetve két zuhanyozót már építet­tünk, nyáron hetenként két­szer, télen mindennap biz­tosítunk meleg vizet. Egy gép, csak ennyi... A városi tanács végrehajtó bizottságának április 7-i ülé­se úgy döntött, hogy a köz- tisztasági feladatokat 1968. január elsejével a Városgaz­dálkodási Vállalatnak adják át. Gyökeres változást, fel­tétlen jobb eredményeket várnak ettől az intézkedés­től. Május 17-én már az át­adásra, illetve az átvételre vonatkozó megállapodás is létrejött. Július 15-ig jogi formába öntik a teljes meg­egyezést. S mit szól mindehhez Hegyi Sándor, a Városgazdálkodási Vállalat igazai tója? — Vannak elképzeléseink — feleli —, csak pénz kellene megvalósításukhoz, jobban mondva egy seprő-locsoló univerzál gép, mely a legna­gyobb gondtól mindnyájun­kat megszabadítana. Polgár István vénét vesznek fel. Ha nem si­kerül, jövőre újra nekivágok. A szőke Pali idegesen ütö- geti cigarettája hamuját. — Nyolyc ponttal indulok a felvételire. Ezt a pontszámot itt szereztem a gimnáziumban. Úgy érzem, ez elég -lesz. Na­gyon szeretem a gépeket. És ezért jelentkeztem Mezőtúrra a Felsőfokú Gépészeti Techni­kumba. Eredetileg Gödöllőre készültem az egyetemre, de visszaléptem. A tavalyi ta­pasztalatok késztettek erre. Tavaly ugyanis nagyon keve­sen jutottak egyetemre innen és az idén már tőlünk, alig- a’ig jelentkeztek oda. Nem va­gyok azért túl optimista sem, már a felvételimet illetően. Elképzelhető, hogy nem vesz­nek fel Mezőtúron. Akkor a helyi gépjavítónál keresnék helyet. Endre szintén a mezőgazda­ságot választotta hivatásának. Karcagra jelentkezett. Mindhárman bizakodnak. Gyuráki Ferenc Jubileum Bánhegyi Jánosné, a Len- I fonó és Szövőipari Válla­lat budakalászi gyárának j KISZ-titkára mondja: — Néha kételyeim van­nak — mondja —, hogy még­sem olyan erősek a fiata­lok, mint ahogy elvárják tőlük. Hogy talán kevesebb a vállalkozó szellem bennük és kevesebb az érettség is. De a kongresszus, az ott uralkodó szenvedélyes han­gulat most meggyőzött: igenis lehet ránk, fiatalokra számí­tani. Amikor egymás után álltak az emelvényre a fel­szólalók és nagyszerű ter­I vekről vagy súlyos hord- I erejű problémákról beszél- i tek, úgy éreztem, mi itthon i nem vállalkoztunk még iga- I zán nagy dolgokra, s hogy 1 ezt a lépést nekünk is meg j kell tennünk. Itt van pél- ’ dául a lakásépítés. A gyár j dolgozóinak egy harmada fia- j i tál. Nagyon sokunknak la- I kásgondja van. Lakásépítési j akciót kellene indítanunk! j Még ha gyakorlatlanok va- | gyünk is ebben, néki kell \ vágnunk. — Aztán nézzük csak az j úgynevezett vállalati négy- i emlékplakett Július 15-én Veszprémben nyílik meg a 10. balatoni nyá­ri szabadegyetem, amelyre minden eddiginél nagyobb számban érkeznek majd ven- ! dégek. A rendező bizottság ‘ idén 190 „egyetemistára” szá- ! mit, akiknek legnagyobb része f a Német Demokratikus Köz- I társaságból érkezik. Sok len- I gyei, NSZK-beli, és angol ven­dége is lesz a jubileumi ren­dezvénynek, amelynek műsora igen változatos. A népszerű tu­dományos előadásokat kirán­dulások, túrák egészítik ki. A balatoni nyári szabád- egyetem idei vendégei herendi porcelánból készített díszes emlékplakettet kapnak abból az alkalomból, hogy részt vet­tek a 10. évfolyam rendezvé­nyein. szöget, a KISZ bevonását a gazdasági, párt- és szakszer­vezeti vezetés mellé. A kong­resszus szüneteiben, amikor a küldöttek kicserélték gon­dolataikat, ötleteiket, én is sokat kérdezősködtem. Meg­lepett, hogy mások meny­nyire természetesen beszél­nek a vállalati négyszögről, ami nálunk mindeddig nem valósult meg. A mi vállala­tunk vezetői úgy vélekednek, hogy a KISZ nincs még azon a színvonalon, hogy be­vonhassák a vezetésbe, a* üzemi tanácskozásokba. Sze­rintem ez kölcsönös dolog, méltónak kell találni ben­nünket, s majd méltóak le­szünk. —■ A kongresszuson sok kül­földi fiatal szólalt fel. Több nyugati ország ifjúságának küldöttei. Nálunk gyakran hallani az ifjúság szájából, hogy nyugaton a fiatalok már húszévesen kocsit, la­kást szerezhetnek, s nem sokat törődnek a politikával. Az a meggyőződésem, hogy ez nem igaz. A felszólaló kül­döttek meggyőztek arról, hogy ha kevésbé egysége­sen és szervezetlenebből is, mint nálunk, hasonló meg­győződéssel állnak ki a ha­ladó mozgalmak mellett Említhetném pl. a svájci vagy akár az angol kül­dött felszólalását. Fiatal ko­ruk ellenére meglepő fele­lősséggel beszéltek a nem­zetközi helyzetről. Ügy érez­tem, szóról szóra el kell mondanom gondolataikat a mi gyárunk KISZ-tagságának. És ezt ők is várják, igényt tartanak arra, hogy számot adjak élményeimről. Légkiirt és cementálépaszta Az Örkényi Béke Tszcs új termékei Azzal kezdődött, hogy meg­szűnt Örkényben a gépállo­más. Elcsendesültek a műhe­lyek, de nem ürültek ki, ott maradtak a gépek, csak a munkások széledtek szét. — Azt gondoltuk, jó lenne megszerezni az épületet gé­pestül — kezdi Szöllőssy Jó­zsef, a Béke Tszcs főkönyve­lője a segédüzem létesítésének történetét. — Elég hosszas tár­gyalások után végre megvaló­sult a kívánságunk, 300 000 fo­rint vételárért gazdái lettünk az egykori Pálóczy-Horváth kastély gazdasági udvarának és benne a műhely épületének, s a nem éppen korszerű, el­használt esztergapadnak, fú­róknak, préseknek. Eredetileg arra gondoltunk, jó lesz a műhely a saját és a környék­beli gazdaságok autói, vonta­tói, munkagépei javítására. Ez aztán hamarosan csak az üzem részfeladatává szűkült — Rájöttünk, hogy ha a környék valamennyi gépjár­művének javítását és karban­tartását ránkbíznák, az is ke­vés, meg se kottyan ekkora műhelynek — ezt a segédüzem vezetője, Szanek László mond­ja. Örkényi lakos, de amíg a tszcs üzemébe nem került, el­járt Pestre, vagy Hernádra. Tanult mestersége: motorsze­relő. A munkásembereknek abból a fajtájából való, akinél nem hiányzik a szervezőerő, sem a tisztességes értelemben vett üzleti szellem. Aki nem­csak a kezét, az eszét is ügye­sen használja. Alkatrészek MÁVAUT-nak, Ikarusnak Először érintkezésbe léptek a budapesti MÁVAUT-tal. El­vállalták a kisszériás pótal­katrészek gyártását. Nagy se­gítséget nyújtanak ezzel a MÁVAUT-nak, nemcsak mert hiánycikkek készítésére vál­lalkoztak, hanem mert eddig saját üzemében volt kénytelen ezzel is foglalkozni és mentői nagyobb a műhely, annál kö­rülményesebb, meg költsége­sebb kisebb szériákhoz mind­untalan átállítani a gépeket. 'Ezért bízta meg a MÁVAUT a t&zcs-t légkürtök gyártásával is. Azelőtt ezt szintén saját műhelyében készítette az el­használódottak pótlására, de szállított az Ikarusnak, a Győ­ri Vagonnak, meg a MAHART- nak is. Nem keresett rajta, sőt talán ráfizetett, valahol mégis csak meg kellett csinálni az országban havonta szükséges 300—400 darabot. Most az Ör­kényi tszcs készíti. Számára kifizetődik. A segédüzem 12 emberből álló brigádja házon kívül, Budapesten az Ikarus-nál dol­gozik november elsejéig: acélvázas szerelőcsarnokot szerel össze ugyancsak bér­munkában. — Teljes létszámunk Hat női segédmunkáson kí­vül mind kitűnően képzett szakember és valamennyien helybeliek — közli a főköny­velő. — Vettünk gépeket, fel­építettünk egy új gépszínt, és mindezt az üzem hozta ösáze, egy fillért sem igé­nyeltünk beruházásra a tszcs pénztárából — nem hival­kodó, csak elégedett hang­súllyal közli Szanek László. Feltaláló a segédüzemben Az irodába, ahol beszél­getünk, belép egy férfi. — A gyorscementáló-paszta feltalálója — így mutatják be Világos Tibort. — Pardon — szólal meg — belestem a jegyzetfüzetébe; nem két, hanem csak egy 1-leí kell írni, mert ez a paszta nem állja a cementet, ha­nem cementál. Acél gépalkatrészek, pél­dául fogaskerék felületén különösen kemény kéreg szükséges, amit hozzáadagolt megfelelő anyagokkal hőke­zelés útján érnek el. — Amihez a hagyományos eljárással 60 perc szükséges, az tizednyi idő alatt elvé­gezhető a gyorscementáló- pasztával — kezdi találmá­nya ismertetését Világos Ti­bor. Miután a cementálás 930—950 fokra felíűtött ke­mencében történik, ez az egyetlen adat megvilágítja mennyire gazdaságos, hőener­giát és időt megtakarító a találmánya, amelyre már szabadalmat is kért. Néhány hónapja/még mint a Vörös Csillag Traktorgyár régi dolgozója, a műszaki fej­lesztési osztályon dolgozott cementálópasztája kipróbálá­sával. A Vörös Csillag idő­közben beszerzett egy ce- mentáláshoz szükséges kor­szerű gépet, ezért a Világos­féle pasztából legfeljebb kis mennyiségre van szüksége. Nagybani előállításával má­sok számára nem kívánt fog­lalkozni. így hát készséggel hozzájárult Világos Tibor kilépéséhez, készíthesse men­nél nagyobb mennyiségben a pasztát. Az Örkényi Béke Tszcs aztán helyes üzleti érzékkel kapva-kapott Vilá­gos ajánlatán. Eper mellett cement ál ópaszta Világos Tibor mutatja a megrendeléseket. Már mint­egy hatvan felé szállít. — Húsz. kiló — ez egy ma­szek kisiparos, 500 kiló — ez egy ktsz, 15 ezer kiló — ez egy gyár negyedévi szük­séglete. Átlag havi 5—7 I tonna a termelésünk, annyit készítünk, amennyi megren­delőinknek éppen kell. De jelenlegi körülményeink mel­lett havi 20 tonnára fokoz­atjuk termelésünket. — Persze, akkor több ember kell az üzemben. — Dehogy. Én, meg a ve­lem dolgozó két Örkényi nő segédmunkás annyit is meg­csinálunk. Ha még többet kellene termelnünk, az más. Mondjuk, ha a külföldi ér­deklődők is rendelnek. — Ejha, meglehet, hogy jö­vő tavaszra a Béke kár- minpiros eper mellett ko­romfekete cementálópasztát is exportál. Ezen derülünk, de minden­ki érzi, nem tréfa a jóslat! Szokoly Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents