Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-11 / 161. szám
Öröm a Dunánál és a Balatonnál VÁCI WAPL ^ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1967. JÜL1US 11., KEDD A Forte-gyári felnőttek örülnek, hogy megifjodik üzemük. Munkahelyük évek óta építkezik. Ma már megkezdték a képen látható hűtőtorony próbaüzemelését. Csaknem kész az új emulziós épület is, amely 10 emelet magasságban büszkén emelkedik ki környezetéből. üld fi fon ca m ei fíSi ö n Aratás a Kossuth Tsz-ben és a tangazdaságban Nagy az öröm, a balatonszárszói üdülőben is, ahol a Forte-gyári szülők 21 gyermeke tölt el tíz játékos, vidám napot, két óvónő és négy kisegítő felnőtt felügyelete alatt. Az üdülés teljesen díjtalan. A vállalat viszont hatezer forintot fordított a gyermekek üdültetésére (Szöveg: Móritz — Kép: Végváriné) A MÁVAUT válasza A MÁVAUT az alábbi közlemény közzétételére kérte fel szerkesztőségünket. „A VÁCI NAPLÓ június 20-i számában, a »Mit érdemel az ilyen bűnös? Otthagyták az erősen vérző embert« című cikk azon állítása, amely szerint a súlyosan sérült, balesetet szenvedett motorkerékpárost a kiszálló utasok kíváncsian nézegették és a buszvezető, miután megnyugtatta a sérültet, a kocsival elindult, majd 10 perc múlva egy ismeretlen talált rá a sérültre és részesítette elsősegélyben — nem fedi a való tényeket. Ezzel szemben a valóság az, hogy a baleset megtörténte után az autóbuszból kiszálló gépkocsivezető és az utasok megkezdték a balesetet szenvedett elsősegélyben részesítését, az egyik utas nadrágszíjával az erősen vérző láb elkötését, amikor egy, a helyszínre érkező honvédségi sebesültszállító gépkocsi parancsnokát a gépkocsivezető felkérte a sebesült szakszerű elsősegélyben részesítésére és kórházba szállítására, ami a baleset bekövetkezte után 5— 6 perccel meg is történt; az autóbusz pedig a , helyszínen várta be a rendőrségi intézkedést.’’ •ir A szerk. megjegyzése: A sajnálatos tévedés oka az volt, hogy munkatársunk a szerencsétlenségről egyoldalúan, csupán az áldozattól informálódott. Amennyiben a baleset ügye később a bíróság elé kerül, a tárgyalásról és az ítéletről — a teljes igazság érdekében — tájékoztatjuk majd olvasóinkat. PÁLYÁM KEZDETÉN hazánk északkeleti táján működtem, ahol a nép „élet”-nek nevezte a búzát. Betakarításnál úgy is vigyáztak minden szemre, mint az életükre. Ha pergett a szem, akkor éjjel, vagy hajnalban arattak, hordottak, amikor a jótékony hajnali harmat csökkentette a szemveszteséget, és hozzásegítette őket ahhoz, hogy nagyobb legyen az asztalukra kerülő mindennapi kenyér. Aratás után megjelentek a földeken a szegények, a „tar- lózók”, a kalászgyűjtők, és reggeltől estig hajladozva szedegették össze a kis ke- nyérnekvalót. Vác környékén ha nem is nevezik életnek a búzát, betakarításkor hasonlóan lelkiismeretes munka folyik. Az MSZMP IX. kongresszusa megállapította, hogy „1966- ban is sikerült saját termésből fedezni az ország kenyérszükségletét a jövő aratásig”. Az ország vezetői az idei termésről is ezt fogják megállapítani, mert az eddigi csép- lési eredmények jók, és a betakarításban szív is van. Itt is vigyáznak minden szemre. A VÁCI KOSSUTH TSZ már learatta az árpáját és azonnal ki is csépelte, hiszen kombájnnal arattak. Aíór csak a szalma kazalozása van hátra. A tangazdaság nagy területről takarította be az árpát, és az eredménnyel elégedettek. A búzát azonban a mi vidékünkön még nem lehet vágni, mert itt csak később érik — régies kifejezéssel élve — „kasza alá”. Kíváncsian fürkészve járom a határt, és hallgatom a kombájnok zakatolását, figyelem a gépeket kiszolgáló embereket, akiknek a válláról a munka legnehezebb részét vette le a fejlett technika. VÄCDUKA HATÁRÁBAN azonban megdöbbentem. Jól látok? Három asszony tarlózik, kalászt szedeget. Közelebb érve azonban megállapítottam, hogy nem a szegénység vitte őket a tarlózásra. Vidáman csevegve szedték össze a kalászokat azokról a helyekről, ahová a kombájn nem tudott hozzáférni. Nem a kenyérnekvalót gyűjtögették, hiszen az bőven meglesz nekik Mozgalmas, pezsgő pártélet A Lenin úti pártházban nincsen nyári szünet a forró kánikula idejében sem. Legutóbb a párt- és tömegszervezetek osztálya hívta össze az aktívák népes gárdáját. Megvitatták a munkásőrség problémáit és kidolgozták a második félévi munkatervet. Ülést tartott múlt héten az agitációs-művelődési osztály is, melynek tagjait dicséretben részesítette a végrehajtó bizottság, az oktatási év feladatainak sikeres megoldásáért. Munkálkodnak a jövő I évi politikai - oktatás megalapozásán. Gazdagnak, tartalmasnak ígérkezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom• 50. évfordulójának háromnapos váci ünnepségsorozata. Pénteken az alapszervek ágit.-prop. titkárai tartottak értekezletet. Tegnap, hétfőn a városi pártbizottság tagjai és meghívott gazdasági vezetők számára Búzás Istvánná, a párt vb- titkára tartott részletes tájékoztatást az új gazdasági mechanizmus előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tennivalókról. s Vác környéke a római hódítás előtt ÉSZAK-PEST MEGYE KÉSŐI VASKORA Kőműves, ács, vasbeton- szerelő, rakodó és építőipari segédmunkásokat azonnalra alkalmaz: XIII. kér. Lakáskarbantartó KTSZ Budapest XIII., Hegedűs Gy. u. 9. Kőműves és építőipari férfi segédmunkások részére munkásszállást biztosítunk. FELVÉTELRE KERESÜNK: lakatos, villany- szerelő, elektrikus szakmunkásokat, valamint férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezés: Dunai Cement- és Mészmű, Vác (Munkaügyi Osztályon) is, hanem a baromfiak számára szedték össze az elhagyott kalászokat. Rövidesen a búzát verik ki Magyar—lengyel barátság (Tudósítónktól) — Most, amikor a lengyel nép új ezredév küszöbéhez érkezett, szebbet nem kívánhatok, mint ahogy az elmúlt századokban, tovább tartson s erősödjék a magyar—lengyel barátság! E gondolatokkal zárta Mieczyslow Utkiewitz, a Lengyel Kultúra helyettes igaz- ( gatója a felsőgödi lengyel héaz arató-cséplőgépek, azután j tcn mondott beszédét. Szép majd kisül az új kenyér, j számmal jöttek össze öre- amelynek megszegése mindig ' gek és fiatalok az Ady-kör na<*v ünnepe volt a földműve- | léssel foglalkozóknak. NAGÍ ÜNNEP EZ, hisz aj búza valóban „életet” jelent, I az egész ország jobb, még boldogabb életét. Galambos Ferenc | által megrendezett lengyel— magyar baráti esten. Á kör tagjai 1000 év barátság címmel irodalmi műsort mutattak be, a dalkör kedves nótacsokorral köszöntötte a vendégeket. U. I. Az alkohol öl, butít... Megalakult az alkoholizmus elleni bizottság Városunkban is megalakult az alkoholizmus elleni bizottság. Tagjai: a tanács egészségügyi osztályának képviselői; a bíróság, az ügyészség és a rendőrség emberei, továbbá a járási és városi tömegszervezetek, a művelődésügyi osztályok küldöttei, a kereskedelmi felügyelők, s végül több üzem szakszerve- zeti titkára. A szakirányítást a rendelőintézet illetékes orvosa végzi. Az alakulóülésen a népes bizottság megtárgyalta és elfogadta az előterjesztett munkaprogramot. Ennek néhány gondolata: A társadalmi bizottság a kormányhatározat alapján a társadalom segítségével küzd a túlzott alkoholfogyasztás ellen. Az egészségügyi osztály feladata a bizottság szakirányítása. Ebbe bevonják az egészségügyi szakembereket és kibővítik az alkoholelvonó szak- rendelést. Az ifjúság védelmére alkoholmentes szórakozóhelyeket nyitnak. A tömegszervezetek felvilágosító előadásokat tartanak. Üzemi, társadalmi szerveink szemléltető oktatásba kezdenek az alkohol romboló hatásáról. Segítséget nyújtanak a gyógyultak utógondozásában. Az ügyészség, bíróság segíti a társadalmi bíróságok munkáját, jogi segítséget ad működésükhöz. A tanácsok kereskedelmi osztályai fokozottabban ellenőrzik a kocsmákat, éttermeket. Bitter Antalné vöröskeresztes' titkár —A Magyar Rádió e héten leadja a Kossuth-adón a Vácott lezajlott IV. Dunakanyar dalostalálkozó teljes anyagát Tegnap hallottuk az első részt. Folytatásai: szerdán 14.30-kor és pénteken 14.04-kor. — Kcringők, indulók, egyvelegek hangzanak fel szerdán délután öt órakor Deákváron, az ÁBC Áruház melletti téren. A váci munkásőrség népszerű fúvÓ6zenekara játszik. Vezényel: Pécsi István. HOGY TETSZIK? Piaci közvéleménykutatás A 68 éves Makkai néni: Szerencsére már csak mi, idősek emlékszünk arra, hogy valamikor a mai szép főtéren ócska deszkabódék álltak s itt árusítottak hétköznap, vasárnap. Kovács Béláné: Mi a véleményem az új pavilon rendszerről? Csak elismeréssel beszélhetek róla. Szeretném, ha tolmácsolnák köszönetemet azért, hogy a háziasszonyok ma már napközben is friss zöldséghez, gyümölcshöz juthatnak. Komoróczy Dezső: Sokan irigylik a pavilonvezetőt Ha tudná a vásárló, hogy milyen gondot jelent számunkra a friss áru beszerzése a járás termelőszövetkezeteitől! Az állami felvásárlási árnál többet kínálunk, s még így is nehéz a beszerzés. Szakái Csaba: Sokszor Csepelről vagyunk kénytelenek árut hozatni, hogy kielégítsük a fogyasztók igényét. Az új gazdasági mechanizmus küszöbén olcsó és szép áruval igyekszünk állandó vevőket biztosítani elárusítóhelyünk számára. Eszterhai János: Most szereztem be ebédrevalót a Váci Fmsz pavilonjából. A véleményemre kíváncsi? Nagyon tetszik! Végre van hely, ahová behúzódhat a vásárló az eső elől. Talán meg lehetett volna oldani a piac beborítását is — közös tetővel. Deme István: Én is pavilonvezető vagyok, de a mi végleges helyünk nincsen még készen. Ha az új helyen leszünk, jöhet hozzánk bizalommal minden vásárló! Feljegyezte: Üjváry Miklós . A véleményemre kíváncsi? Nagyon tetszik!.. (Foto: Gyimesi) r újabb tudományos kutatások. fényénél, h e. _550 körűiig mondtuk el, amikor elözönlötte környékünket kelet felől, egy kevert fajú lovas nomád nép, a szkíták, akikről a tudomány még mindig igen kevés bizonyosat tud. Bár a temetőket kétségtelenül hosszabb ideig használták, mint ma, mégis nagy kiterjedésű temetőik a népesség lélekszámára is rámutatnak, mint például az évek óta feltárás alatt álló vámosmikola-istvánmajori temető. A szkita temetőkben jelenik meg először hazánk területén a halottal együtt eltemetett két félszerszámozott ló négykerekű kocsival. Helységneveket azért nem említünk, mert valamennyi Vác környéki faluban van nyomuk. Ezekben a temetőkben feltűnően sok a nő és a gyermek, míg férfi alig van. Ennek legvalószínűbb oka az. hogy a férfiak nagy része a rnegnövekedett népesség miatti harcokban esett el, melyet más, ugyancsak ez idő táji megjelent nagy létszámú népekkel vívtak, pl. az i. e 380 körül nyugatról ideérkező keltákkal. Ezt látszanak bizcrrvyífürvt a jelképes sírok is, melyekben urnák edények és más sírmellék- íetek vannak, de embernek »yr'ma sincs, még égetett pedig ez kétségtelenül kimutatható, ha valóban volt a sírban. Éppen az emberi maradványok teljes hiánya az, amiért jelenleg nincs módszerünk arra, hogy megállapíthassuk, vajon a sír valóban férfi jelképes sírja-e, vagy nőé, hiszen a háborúban nő is elpusztulhatott, vagy más okból vízbe fulladhatott, és testét utólag nem találták meg stb. * szkiták kultúrája maga- zíl sabb volt, mint az általuk itt talált, és uralmuk alá hajtott kora vaskori népeké. A vasat már rendszeresen használták. Ismerték a fazekaskprongot. A tápió- szentmártoni fejedelmi sírból előkerült aranyszarvashoz hasonló műalkotás pedig a Kárpát-medencében korábbi időből még nem került elő, hogy a pénei vaskardról ne is beszéljünk. A szkiták fejlettebb gazdaságitársadalmi rendszerére mutat az is, hogy a rabszolgaság kezdeti szakasza szórványosan már megtalálható. Végül, mint már említettük, a római hódítás — időszámításunk első százada — előtt, még egy jelentős és nagy számú népcsoport jelent meg vidékünkön, a kelták, ajcik nyugat-délnyügöT feioi jöttek, i. e. 3ÜŰ körül szorították ki a szkítákat a mai Magyarország egész tei u u, ívűr^u, ilyu,i uuv pedig már 380 körül. A kelták őshazája Francia- Svájc, és annak határos francia és német területei. Kultúrájukat egy nyugatsvájci lelőhelyről nevezzük La Téne kultúrának, melynek négy szakaszát A, B, C és D betűkkel jelöljük. A La Téne C kultúra az, melynek virágzása idején a kelták hazánk egész területét elözönlik, míg a La Téne D-ből való a híres kosdi ún. „levél alakú lándzsa’’, melyből a váci múzeum is rendelkezik egy példánnyal. / ■'zután, időszámításunk el- b ső éveiben indul' meg hazánk felé a római kereskedelem, a róm3X~~Tégiós hadsereg, és végül, de nem utolsósorban a római jog, hogy egyfelől megszerezze a maga megszervezetten rabszolgatartó gazdasági rendszere számára a barbár földet, másrészről — hogy, bár felhígítva —, görög kultúrát, civilizációt, közbiztonságot, jogszolgáltatást, viszonylagos békét és p társadalmi javaknak egyenlőbb elosztását biztosítsa a maga jól felfogott érdekében az európai történelem legnagyobb birodalma meghódított és meghódítandó népeinek, leg- ■ alább is azok számára, akik nem rabszolgák. Stefaits István múzeumigazgató
