Pest Megyei Hírlap, 1967. július (11. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-01 / 153. szám

Ők is fiatalok... XI. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 19ÍÍ7. JULIUS 1., SZOMBAT Az utas kényelméért i. Aki fagyoskodott már dermesztő januári napon a MA- VAUT állomásán, és bosszankodott azon, hogy a MAV-nál nincs minden rendben (de mennyire nincsen!), bizonyára örömmel olvassa ezt az írást, amely arról szól, hogy a népi ellenőrzési bizottság az utazóközönség panaszait is figyelem­be véve megvizsgálta a város közlekedését. Mit állapítottak meg a MÁV-nál? Közlekedésben jártas népi ellenőrök végezték a vizsgá­latot, akik nemcsak szak­emberek, hanem olykor, elég gyakran, maguk is utaznak, így az utas szemszögéből is fel tudják mérni a helyzetet. Sokan nehezményezték a május 28-án életbe lépett új menetrendben azt, hogy a Budapestről reggel 7 óra 45 perckor Szegedre induló gyorsvonat Nagykőrösön nem áll meg. A Nagykőrösre igyekvő utas Ceglédig a gyorssal jöhet, ott azonban át kell szállnia a személy- vonatra és így húszperces késéssel érkezik Nagykőrös­re. Nagy időveszteséget je­lent ez azoknak a munká­soknak és alkalmazottaknak, akik reggel utaznak Nagykő­rösre, de azoknak is, akik Nagykőrösről Szegedre igye­keznek. Az állomáson folyó épít­kezés során az utasperont a várótermektől vagy hatvan méter távolságra Cegléd felé helyezték el. így az utas kénytelen — két vágányon keresztüllépve — ennyi utat megtenni, hogy a vonatra felszállhasson. A népi ellen­őrök megállapítása szerint ez balesetveszélyt is rejt magá­ban. A MÁV-állomás építésének határideje az eredeti tervek szerint 1967. december 31. A vizsgálat idején a népi el­lenőrök öt munkást láttak az építkezés színhelyén. — Mikor készül végül is el az állomás, és miért a késedelem? — tették fel a jogos kérdést a MÁV mun­katársának. Mi van a MÁVAUT-nál ? A vizsgálat kiterjedt a MÁ- VAUT helyi forgalmára is. Mit tapasztaltak ott? Mindenekelőtt, mint már annyiszor, megállapították, hogy az autóbuszállomás és a forgalmi iroda nem felel meg a követelményeknek. Tíz évvel ezelőtt, amikor a vá­ros ezt az állomást meg­építette, három autóbusz bo­nyolította le a forgalmat, ma már kilenc közlekedik. Ter­mészetesen nemcsak az au­tóbuszok száma nőtt (így is kevés), hanem az utasfor­galom is. Az állomásépület gyakorlatilag fűthetetlen, az elhelyezése sem szerencsés. Az utasforgalom viszont igen nagy. — Miért nem küld a MÁ- VAUT az éjjeli vonatokhoz is autóbuszt? — Ez volt a népi ellenőrök utolsó kérdése. Ezekre a kérdésekre vála­szoltak a MÁV és a MÁ- VAUT képviselői a NEB legutóbbi ülésén. Hogy mit, holnapi számunkban elmond­juk. Bányász Hédi (Folytatjuk) Megkezdődött az aratás csütörtökön délután a Hunyadi Termelőszövetke­zetben. +S+P+0+R+ Labdarúgás MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? Nocturne. Egy szerelem tör­ténete. Magyarul beszélő szovjet film. Korhatár nél­kül megtekinthető. Kísérőműsor: Marci Alasz­kában. Előadás kezdete: fél 6 és 8 órakor. 2-,Nagykőrös . 34:11 20 7. Csepel Autó 17:14 17 Három hazai mérkőzésen nyertek egy góllal, kettőn kettővel, Vác ellen l:l-es, Törökbálinttal szemben 4:4- es döntetlent értek el, négy mérkőzésen vereséget szen­vedtek, úgy, hogy még gólt sem rúgtak. Górarányuk ide­genben 3:7. Az autósok mellett a ha­zai pálya előnye szól, csa­társoruk a gyengébbek közé tartozik (11.), védelmük a jók közé (5.). A körösi csatár­sor lőtte eddig a legtöbb gólt, a védelem a második Vecsés mögött. Ezen a mér­kőzésen is a körösi csatár­sor gólképes játékán múlik az eredmény, de a védelem­től is sok függ. A körösi csapatnak a győ­zelem nagyon kellene. Ösz- szel még sok minden lehetsé­ges. A két csapat tudását, jelenlegi erőviszonyát mér­legelve a Kinizsi még Szi- getszentmiklóson is esélyes jz egyik pont megszerzésére. Végleges összeállítás nincs. P. S. vssssjmmmmssssmsssssssmfssssssss. Kevés a hely — ázik a szoba A Cifrakertben levő szál­lodában mindig telt ház van. A vendégek ' elégedettek — ha süt a nap. Ha esik? Bizony gondban vannak, mert a tető rossz, beázik a mennyezet. Csak ne essen, sóhajtanak, de le­het, hogy szakmunkásokért esedeznek, akik a hibát rö­vid idő alatt kijavíthatnák. Tanácskozik a Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresz- szusa. A fiatalok életéről van itt szó; fiúkról, lányokról. Olyanokról, mint ők, akiket az elmúlt hónapokban, a gyá­rakban, az ifjúsági mozgalom­ban, iskolákban megismer­tein. Diákokról és ifjúmunká­sokról, tizen- és huszonévesek­ről, kapcsolataikról, munká­jukról, életükről. Róluk lesz itt szó, akikről az emlékeimet idézem, akikről azt szeretném elmondani, milyennek láttam őket. Gizi Hosszú ideig csak látásból ismertem Tudtam, hogy ki ö, hol dolgozik, és azt is tudtam, mit csinál a mozga­lomban. Mondták, hogy, tanul, szeret utazni, ez a hobbyja, erre gyűjti a pénzt. Mesélik azt is, hogy egyszer az édesanyja nagyon dühös volt, mert éjszaka jöttek ér­te, és Gizi felkelt az ágyból és ment. Kongresszusi küldöttválasz­tó gyűlések előtt találkoztam vele. Arról faggattam, mit mond majd, ha felszólal. Azt válaszolta, még nem gondol­kozott rajta. Az elmúlt négy évben annyi minden történt. Lemondott a titkári tisztről, mert a tanulással becsülete- tesen nem tudta összeegyez­tetni. Vagy jó tanulás, vagy mozgalmi munka. Végül ki­bökte, hogy valamiről azért csak fog beszélni. Az ifjúság­védelemről. Sokáig foglalko­zott ezzel. Nem tett soluit, csak meghallgatta a panaszo­kat, csak el is intézte, csak járta a szórakozóhelyeket — néha fáradtan is, a napi munka után, ahol nagy a felelősség. — De ő akkor is csak az ifjúság érdekeit védte. Most csak az MHS és a KISZ városi bizottsága között összekötő. Egyszer bent jártam a mun­kahelyén. Délután volt, gye­rekeket fürdetett. Juhász Gizi foglalkozását tekintve ugyanis csecsemőgondozónő. Meg — közösségi ember. A csípősségmentes paprika a sztár — a nyugati piacon Jfla isttlul Kőrösről as első camion paprika KÉSZÜL A BORSÓ... — öt gazdasággal kötöttünk termelési szerződést fóliás ce- cei paprika termesztésre! — mondja Bíró Károly, a MÉK- kirendeltség vezetője. — Szer­ződésünk van a Szabadság­gal, Hunyadival, Rákóczival és két kocséri mezőgazdasági üzemmel, az Űj Élettel, meg a Petőfivel. — Milyen méretű ez a ter­melési szerződés? — Nem lehet erre a kér­désre kapásból válaszolni. Akár súlyra, akár ládába, re­keszekbe csomagolva próbál­juk az áru tömegét meghatá­rozni. A szerződés ezer fólia- ágyra szól. Hogy ezen a nagy területen az öt gazdaságban mennyit fognak megtermel­ni, az csak a végén derül ki. — A mi háztartásainkban olyan népszerű csípős he­gyes paprika nem érdekli a külföldieket? — Irtóznak a csípős zöldpap­rikától. A nyugati ember a mi kedvenc paprikánKtól szi­szeg, csuklik, még fuldoklik is. — Ügy hallottam, hogy már folyik a szállítás külföldre? — Igen! Június kilencediké óta szerepel a fehér paprika a napi jelentésekben. Ekkor da­rabonként két forint negyven filléres árat jegyeztek. Ne­künk akkor még nem szállí­tottak a termelőszövetkezetek. — Mikor érkezett az első tétel? — Június 18-án. Négyezer darabot kaptunk a Szabadság­tól. Ezt az aránylag kis meny- nyiséget a kecskeméti telep­re küldtük, ahonnan expor­tálták, ha jól tudom, egy epervagonba sorozták be a primőrnek számító szállít­mányt. A következő napon már hétezer darab érkezett. Huszonharmadikán tizenkét­ezer, huszonötödikén pedig, vasárnap volt, harminchatez­ret kaptunk. A mai nap a re­kord, negyvenezer fehér pap­rika érkezett. — Hová szállítottak? — Kecskemétre, de küld­tünk Budaörsre is, ahonnan repülővel továbbította a HUNGAROFRUCT. A mai negyvenezer darabos szállít­mány már megnyitotta a le­hetőséget a közvetlen külföldi szállításra. Ma (szombaton) hajnalban mind az öt gazda­ságban megkezdődik a tömeg­szedés. Megállapodtunk abban, hogy délutánra százezer fehér paprikát kapunk. — ömlesztve? — Nem! A gazdaságok vál­lalták a válogatást és a reke­szekbe való csomagolást. Mi is részt veszünk az irányítás­ban, így az átvétel jóformán a helyszínen történik. — Honnan szállítják? — Délután négy órakor ra­kodik a camion és azonnal indul. A HUNGAROFRUCT- náj egész rövid időre megáll, amíg elkészül a szál­lítólevél, majd irány: nyugat Talán Bécs, lehet, hogy Prága vagy éppen Berlin. Minden esetre vasárnap reggel né­hány nyugati főváros pia­cán már ott lesz a nagykőrösi fehér paprika. MIÉRT DOLGOZIK? Harminc kilós munkásnő STRAND HELYETT — Hány kiló vagy? — Harminc. — Nem nehéz neked ez a munka? — Nem. — A kislány, aki­nek a kérdést feltettem, olyan aprócska, hogy a láda tetejé­ről — ezen ül az asztal mel­lett — nem éri el lába a föl­det. Három kislánnyal beszél­getek a konzervgyár nyolcas raktárában, kislányokkal, akik a szó legszorosabb értelmében kicsik, egyik sem lehet maga­sabb egy méter negyven cen­tinél, súlyosabb harmincöt ki­lónál. A nyári szünet alatt vállal­tak hatórás munkát a gyár­ban. Az asztalon kartonlapok. Három vágás van rajtuk. Eze­ket illesztik össze nagy-nagy szakértelemmel. így alakul ki a rács, amit a dobozokba tesz­nek, ezekbe kerül az egykilós üveg zöldborsó. — A munka nem nehéz — mondják —, ezért a legkiseb­beket és leggyengébbeket tet­tük ide. Hát lehet, hogy nem nehéz, a kívülálló szemével mégis, éppen elég fárasztónak lát­szik ott ülni hat órán keresz­tül és illesztgetni a kartono­kat. Olyan gyorsan csinálják, mintha nagy gyakorlattal rendelkeznének. Pedig nem­régen tanulták meg, hogyan kell úgy tenni, hogy feszes legyen, ne mozduljon el, jól álljon a rács, hogy könnyen belecsússzon a dobozba és mégis beleférjenek az üvegek, hogy gyorsan lehessen bele­rakná. A három apróságot arról faggatom, miért választották a nyári munkát? Ilyen meleg­ben biztosan ők is szíveseb­ben pancsolnának a strandon. Babitz Marika, Czeccon Ro­zália és Nagy Erzsi magától értetődő természetességgel magyarázzák: — Itt nem unatkozunk. — Beruházkodunk a kö­vetkező évre. Rozikáék négyen vannak testvérek. Ö tudja, hogy a pénz mit jelent, éppen ezért természetes igénye, hogy segít­sen szüleinek. Legalább a kö­vetkező tanév kiadásaihoz hozzájárul. Ha jól dolgosak, akkor nem is kevéssel. Nagyon igyekeznek. Vízrekord Buti esten új rekordot jegyzett fel a Vízművek az ala­pítása óta vezetett évkönyvek­ben: 24 óra alatt — kedden — 800 ezer köbméter vizet adott a fővárosnak, amire eddig még soha nem volt példa. $ A KIVÁLÓ IPARI TANULÓ JUTALMA | Bacsó Ambri Lengyelországban Foto: Papp Ambrus Szép szál ember támaszt­ja a Balassa utcai kisház ke­rítését. Bacsó Ambrus, a Sza­badság Termelőszövetkezet tagja. Nem lepődik meg azon, hogy újságíró alkal­matlankodik a csendes kör­nyéken, de felkapja a fejét, amikor elárulom, hogy most Ambriról szeretnék beszél­ni. • — Nagyot kiáltson, ha hozzá akar szólni, mert most éppen Lengyelországban van. — Értem! Éppen azért jöttem, hogy megtudjak egyet-mást. — Mit mondhatok? Elő­ször itt, Kőrösön versenyez­tek az ipari tanulók. Aztán megyei versenyre került sor Ambri megkapta a „kiváló ipari tanuló” címet az asz­talos szakmában. Nemcsak díszes bizonyítványt kaptak a nyertesek, hanem jutal­mul elvitték őket Lengyel- országba. — Hányat? —, Kőrösről ' hármat. Ha jól tudom, egy lány is van közöttük. A megyéből pe­dig huszonhárom. Jó ezeknek a mai gyerekeknek. — trt-e a fiú? — Nemcsak nekünk, még a szomszédoknak is Az Épület- és Lakáskarban­tartó Szövetkezet asztalos­műhelyében Káldi Imre, Ba­csó Ambri egykori mestere, még a jelenléti ívet is meg­mutatja. — Ezt tessék megnézni! Egyetlen egy órát nem hi­ányzott. Pontos, derék gye­rek. Nagyon szerettük. — Hogyan lett ipari ta­nuló egy termelőszövetkezeti tag fia? — Ott lakom a környékü­kön! — mondja Káldi Imre. — Láttam, hogy Ambrus Csepel Autór^Nagykőrüsi;, Kinizsi. Holnap, a tavaszi forduló atolsó bajnoki mérkőzésén Szigetszentmiklóson játszik a rét nagy múltú labdarúgó- ' :sapat. Nagykőrös a tizen- 1 ígyedik, Csepel a tizenkét- ; :edik helyen végzett. Egy- nás ellen hazai pályán köl- > '• :sönösen 1:0-ra győztek. Az 1 dén az autósok jól kezd­ek. Az első három forduló- ■ )an az élen voltak. Jelenleg 1 i két csapat helyzete a ta- 1 >ellán: • j okos, értelmes gyerek. Én szóltam neki. hogy idejöhet­ne ipari tanulónak. — Dicsőséget szerzett az iparitanuló-versenyen. — De még mennyire! Gon- : dolja csak el. Itt nálunk ve­gyes munka járta. De külö- i nősen sok épületmunka, j Ambri gyereket a versenyen j éppen műbútorból szutyon- j gatták. Elgondolhatja, mi- i lyen remekül szerepelt, ha i még jutalomüdülésre is el- I vitték. — Miért mondja követke- j zetesen azt, hogy szerették, i becsülték Ambrust. Hát i most már nem szeretik? i — De éppen úgy! Csak-j hogy amióta felszabadult, \ már elkerült tőlünk. — Hová? — Azzal állt elém, hogy s hívják a Faárugyárhoz. Nem | lettem volna becsületes mes- ; tere, ha nem azt mondtam! volna, hogy menjen, ott nagy ! bútorüzem van. Csak azt kö- ! töttem a lelkére, hogy 5 ugyanúgy becsülje meg ma- ? gát, mint nálunk tette. ■ 5

Next

/
Thumbnails
Contents